Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-01 / 154. szám, csütörtök

Repülővel könnyebb, gazdaságosabb Jogos büszkeséggel magyarázza a zselízi (Želiezovce) Állami Gazdaság igazgatója, Gregor Mátyás mérnök a kérdezgető újságírónak: ,,Mi kérem húsz esztendővel ezelőtt már rendszeresen használtuk a repülőgépet... Igen, igen, éppen húsz esztendeje, hogy kifutópályát betonoztunk ... Először csak szőlőpermetezésre használtuk a repülőgépet, később már nélkülözhetetlen munkaeszközünkké vált a növényvédelemben." fgy magyarázza az igazgató. És így is van, mert az utóbbi években rendkívül nagymértékben megnőtt a repülőgépek alkalmazása a mezőgazdaságban. Ennek egyik előnye, hogy időt nyernek, másik előnye pedig, hogy munkaerőt takarítanak meg felhasználásával. Ez pontosan ki is mutatható. A megtakarítás a növényvédelmi munkálatoknál 1,85 munkaerő óra/ha és a trágyázásnál 2,01 munkaerő-óra/ha a mezei gépekkel végzett munkálatokkal szemben. Más előnyök is mutatkoznak: maximálisan betarthatók az optimális határidők, függetlenül a talajviszonyoktól és a talajszerkezetet is megkímélik. A Zselízi Állami Gazdaság nagypusztai (Veľ. Dvor) részlegén húsz esztendővel ezelőtt azért építettek repülőteret a két „Gólya" (Storch-típusú repülőgép ) számára, mert a kissalói (Salov) részleg pincegazdaságának szőlőjét már nem a hagyományos, hanem valóban korszerű módon telepítették. Ennek természetesen velejárója volt a növényvédelmi munka módszerének megváltozása is. Mi a helyzet ma? Erre az állami gazdaság agrotechnikusa, Szomora Dusán elvtárs válaszol: „A repülőgépek a termelési igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Értjük ezt a rendelkezést, mert ma már a környező szövetkezetek is igénylik a repülőgépek használatai. Viszont tény, hogy mi elégedetlenek vagumk. Kevá? ma már ez a két repülőgép. Főleg ha olyan problémák is mutatkoznak, mint legutóbb, amikor kilyukadt az egyik gép tartálya." Érthető az agrotechnikús elégedetlensége, hisz ma már más méretekben, más arányokban gondolkozunk, mint azelőtt. Mindig is természetes követelménynek számított, hogy a terméshozamokat növelni kell. Jól tudják a szakemberek azt is, hogy ezt részben a mezőgazdaság kemizálása útján kell elérni. Tehát egyre nagyobb arányban alkalmaznak specifikus ha tékony növényvédőszereket. Ezek alkalmazása pedig modern munkaeszközöket kíván. A nagyarányú kémiai és mechanikai gyomirtás ellenére még mindig jelentős az elgyomosodásból eredő termésveszteség. Gabonaféléknél és hüvelyeseknél ez eléri a 10—20 százalékot. A lóherénél és lucernánál 30 százalék körüli ez. Ha pénzben kifejeznénk, akkor látnánk csak igazán, milyen óriási veszteség éri népgazdaságunkat évente. A nagypusztai „röptéi" pa rancsnoka K a m o c s a i Pál. Tapasztalt pilóta. Mar Szudánban is járt, ahol kiképzőként dolgozott és részt vett a fiatal afrikai ország növényvédelmének megszervezésében. Rajta kívül még egy pilóta és két technikus alkotja a mezőgazdasági repülőtér személyzetét. Most éppen javítják az egyik gép kilyukadt tartályát. A másik valahol messze, egy távoli erdőszél fölött berreg s ködfelhőnek tűnő porköpenyt húz maga után. Az állami gazdaság igazgatójával már nem is arról beszélgetünk, hogy kevés a repülőgép, hanem inkább azt vitatjuk, mit jelent a mezőgazdaság számára az új gépek alkalmazása. HAJDÚ ANDRÁS Az ipolynyéki kommunisták állásfoglalása Az ipolynyéki (Vinica) kommunisták aktívaértekezleten ismerkedtek meg a CSKP XIV. kongresszusának határozataival, következtetéseivel. A kongresszus anyagát Agócs Vilmos, a nagykürtösi (Veľký KrtíS) járási pártbizottság ideológiai titkára ismertette. Az értekezlet résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót és a vitában egyértelmű helyeslésüket fejezték ki a kongresszus következtetéseivel. Különösen nagyra értékelték a testvérpártok képviselőinek elismerését pártunk irányvonaláról és akcióképessége felújításáról. Az ipolynyéki kommunisták is eltökélték, hogy a kongresszus szellemében tovább mélyítik azokat a sikereket, amelyeket a szocialista építés során elértek. A kongresszusi határozatok megvalósításában segítségükre lesz az a tudat, hogy a legmagasabb pártszerv, a CSKP Közpunti Bizottsága póttagjai közé beválasztották szövetkezetünk elnökét. Molnár Imre elvtársai is. Az ipolynyéki szövetkezet, amelynek eredményei az ország legjobbjai közé sorolják azt áz efsz-t, azon az úton fejlődik tovább, amelyet a CSKP kongresszusa tűzött ki. A kommunisták ezért legközelebbi feladatuknak azt tekintik, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei vei megismertessék a CSKP programját és elkötelezzék őket megvalósításáért. Az ipolynyéki pártszervezet a CSKP megalakulásának 50. év fordulója alkalmából kiállítást rendezett, amelynek nagy sikere volt. A közeli és távolabbi vidékről is autóbuszokkal érkeztek a látogatók erre a rendezvényre, s nem hiányoztak köztük a fiatal nemzedék képviselni sem. nlMIK TIBOR, Ipolynyék eiytálEiÉ ez ifjű kommunisták Rimaszombatban (Rim. Sobota i 1921. május 15-én zajlott le a kommunista párt alakuló gyűlése. 1922-ben mint iskolásgyerek más proletárgyerekekkel együtt gyakran jártam a kommunista párt helyi szervezetének székházába. Á kommunisták Tanítgattak bennünket az Internacionálé ós más forradalmi dalok éneklésére. Jutalmul sósperecet, cukorkát, sőt néha ruhát vagy cipőt kapuink. A pártszervezet ennek költségeit a vasárnapokon és ünnepnapokon rendezett szíuelíiadások kéltségeiből fedezd. Akit elfogtak, az megismerkedett a hatóságok brutális vallatás! módszereivel. A harmincas években rendőrkézre ker:il: elvtársaknak sok kegyetlen kínzásban volt részük. £g)'ik gyakori kínvallatási módszer volt a „talpalás": gumibottal verték a talpunkat. A rendőrpribékek mindenre kíváncsiak voltak — hányan vagyunk, kik a vezetőink, hol gyülekezünk, kik irányítanak stb. A hatóságok szüntelenül üldözték az ifjú kommunisták mozgalmát. Napirenden voltak Munkaverseny és a balesetek Az 1932-ben rendezett hucsonyi kirándulás részvevőinek egy csoportja. Mi nagyon büszkék voltunk rá, ha szépen énekeltük a forradalmi dalokat. A tanítás szünetében az udvar rejtett zugában azokkal a gyerekekkel is megismertettük őket, akik nem jártak velünk a Munkásotthonba. Eveken keresztül így érlelődött a proletárgyerekekben a forradalmi szellem. 1926-ban a kommunisták segítségével és vezetésévei a város Rimatamásfalva nevű részében megalakítottuk a Komszomol helyi ,szervezetét. Szervezetünknek az alakuláskor 25 tagja volt. A kommunista párt tagjai ezután még többet foglalkoztak velünk és sokszor nagyon komoly feladatok végrehajtását is ránk bízták. Bekapcsolódtunk a munkásújságok terjesztésébe, az illegális röplapok szétosztásába, feliratok, jelszavak festésébe. Főképpen az éjszakát használtuk ki e munka végzésére, amely nem kevés veszélylyel járt, mert akit elfogtak közülünk a rendőrök, azt kékre-zöldre verték gumibottal, napokon keresztül vallatták ós bebörtönözték. A börtönben sínylődő elvtársaknak naponta bejuttattuk az újságot, tájékoztattuk őket a kinti eseményekről. Mindezt úgy hajtottuk végre, hogy az előre megbeszélt időpontban füttyszóval adott jelzésre kinyílt a rács mögött a börtön ablaka, az ott raboskodó elvtársak hosszú, vékony zsineget eresztettek le a kőkerítés külső oldalán, mi ennek végére gyorsan felerősítettük íiz újságot, vagy más anyagot, mely pillanatok alatt eltűnt a börtön rácsai mögött. Odabent az elvtársak tájékoztatták egymást a kinti hírekről. E tevékenységünk közben a rendőrök sokszor üldözőbe vettek bennünket: Ilyenkor a temetőn keresztül futottunk ki a mezőre. a rendőrségi kihallgatások, a letartóztatottakat ütötték-verték. sok elvtársat bebörtönöztek. Minden vallatás, üldözés ellenére az ifjú kommunisták szervezete egyre jobban erősödött. Az idősebb elvtársak, Réthy, Povinszky, Demeter. Sajban, Huszti, Mateiska, Gecse és más kommunisták rendszeresen foglalkoztak velünk. Megismertették velünk a marxilenini tanokat, s részt vettünk a kommunista párt által szervezett tüntetéseken, sztrájkokban. A harmincas években gyakran voitak tüntetések, szervezetten, tömegesen felvonultunk a város utcáin, közben hangoztattuk jelszavunkat? „Munkát, kenyeret, nélkülöztünk eleget!" Az utcán csatlakozott hozzánk a többi dolgozó és a munkanélküli is. A rendőrség a tüntetéseket • igyekezett minél gyorsabban szétverni, feloszlatni. A rendőrök és a munkások sokszor öszszecsaptak, s a hatóságok a legagilisabb elvtársakat letartóztatták. Amikor követeléseinkkel a megyeház, vagy a városháza elé vonultunk, a hivatal vezetői ahelyett, hogy a munkások küldötteivel tárgyaltak volna, inkább a rendőrségre telefonáltak. Ha a rendőrségnek sikerült feloszlatnia a tüntető tömeget, előre megbeszélt helyen ismét összegyűltünk és forradalmi dalokat énekelve meneteltünk végig a város utcáin. Amikor bevezették a munkanélküliek számára a tízkoronás utalványt, bevezették azt is, hogy az utalványért egy napot le kellett dolgozni az erdő, legelő és útmenti árkok tisztításánál. Néha az ilyen kényszermunkára is szervezetten, trombitaszóval vonultunk fel. A kürtösünk Misik elvtárs volt. Többször kint, a legelőn, az erdőben szerveztük meg a tüntetést- Száz-százötven ember ásóval, lapáttal a vállán, jelszavakat kiáltozva, forradalmi dalokat énekelve menetelt a város utcáin a megyeháza vagy a városháza felé, ahol előadtuk követeléseinket, tiltakoztunk a végrehajtások, a foglalások ellen, amelyek akkor napirenden voltak. Az ifjú kommunisták közül sokan tagjai voltak a munkásdalárdának is, amely részt vett az elhunyt munkások temetésén, és különösen nagy szerepe volt a május elsejei felvonulásokon. A legforgalmasabb helyeken és a börtön közeiében énekeltük május elsején a forradalmi dalokat, amelyeket Szőke József karnagy tanított be nagy buzgalommal. Az ifjúmunkás-szervezet tagjai kapcsolatot tartottak fenn több község ifjúmunkás szervezetével, többek között az osgyányi, a várgedei, a korláti és füleki szervezetekkel. Közös kirándulásokat szerveztünk a kurinci erdőbe vagy a Bucsonvba. A műsoron labdarúgó-mérkőzések, színdarabok és forradalmi dalok szerepeltek. Kora reggel indultunk Rimaszombatból, énekszóval haladtunk át a községeken, ahol egymás után csatlakoztak hozzánk az ifjúmunkások. Az utánpótlás ifjúmunkás tagjai közül már akkor is kitűntek a Karasz- és a G'sutor-testvérek, ifj. Bálik, ifj. Benyo, ifj. Luciák és mások, akik az 1938—1940-es években bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba. A hatóságok több ízben szétverték az erdőben rendezett kirándulásainkat, gyűléseinket is. Gyűléseinket szigorúan ellenőrizték, azért gyakran kellett változtatnunk ezek színhelyét. Nyáron az erdőben találkoztunk, sokszor pedig az elvtársak lakásán tartottuk összejöveteleinket. 1934-ben átszerveztük az ifjúmunkás-szervezetet, mely felvette az Előre nevet. Gyűléseinket már az újonnan épült munkásotthonban tartottuk. Én továbbra is elnöke maradiam a szervezetnek! Felejthetetlen emlékként él bennem, hogy gyűléseinken a karhatalom tagjai közül csaknem annyian megjelentek, mint ahány ifjúmunkás vett részt. Mindez azt a célt szolgálta, hogy megfélemlítsék az ifjúmunkás-szervezet tagjait. Nálunk azonban mind erösebben kibontakozott a forradalmi szellem, amelynek hatása egyebek között megnyilvánult a ka. szárnyákban, a munkahelyeken és a munkanélküliek körében kifejtett agitációs tevékenységben is. 1938-ban Szlovákia déli részét Horthy Magyarországához csatolták. A munkásosztályra még súlyosabb elnyomás nehezedett. A csendőr- és rendőrterror ellenére jelszavunk maradt: „ A harcban nem szabad megállni!" A sok küzdelem után elkövetkezett a várva várt időszak, arpikor a szovjet hadsereg áldozatos harcok után felszabadította hazánkat és a dolgozó nép kommunista pártja vezetésével győzelmesen építi az új életet, a szocializmust. Benyo (ózsef. Rimaszombat 1971. VII. í. A múltban gyakran, de elvétve ma is találkozunk olyan demagóg állításokkal, hogy a mnnkaverseny sok munkabalesetet okoz és így az ember egészségét veszélyezteti. Az ilyen állításokat megcáfolják azok a tapasztalatok, amelyeket egyáltalában veszélyesnek ismert munkahelyen, a szénbányákban szereztünk. A handlovái bányászok munkaversenye valóban szocialista munkaverseny, mert úgy szervezték meg, hogy a jó eredmények csak balesetmentes munka esetén ismerhetők el. A handlovái bányákban ez év eleje óta baleseteknél elszenvedett sérülések miatt több mint kétezer munkaóra-kiesés volt, ami annyi, mintha naponta 26 dolgozó nem dolgozna. Ezért az üzemvezetőségnek is közvetlen gazdasági érdeke a balese. tek. megelőzése és számuk csökkentése. A munkaverseny győztesei rendszeresen azok a csoportok, amelyekben nem történt baleset. A vágathajtó csoportok versenyében például a győztes Martin I,inkeš kollektí vája, amely több. mint 170 százalékra teljesíti a normát és kiváló minőségű munkát végez. Ennek a csoportnak a verseny időszakban, amelynek győztese lett, egyetlen munkabalesete sem vnlt. Gyakran a műszaki berendezés megrongálódása okozza a balesetet. Ezért a karbantartók versenye az üzemzavar kikii szöbölésére összpontosul, arai közvetlen termelést fokozó té nyező is. A III. bányarészleg villanyszerelői és gépészei az üzemzavarok számát a megengedettnél 26.8 százalékkal csök kentették, s nemcsak másuk sérüléseit akadályozták ineg, hanem azért lehettek a karban tartók versenyének győztesei mart maguk sem szenvedtek balesetet Nem véletlen, hogy a jól dolgozó karbantartók rész iegén n bányászok 587 tonna szenet adhattak terven felül egyetlen hónap alatt. (vil | A TETTEKEN A SOR Jozef Baran elvtárstól, az SZLKP trebišovi járási bizottságának elnökségi tagjától és litkárától érdeklődtünk, uiilyen formában biztosítják a járás területén a párt XIV. kongresszusa határozatainak valóra váltását. Kérdéseinkre válaszolva így tájékoztatott. — Közvetlenül a XIV. pártkongresszus után hozzáfogtunk, hogy járásunk kommunistáival minél szélesebb körben megtárgyaljuk a kongresszus liaiá rozataiból ránk háruló feladatokat. Először is a járási pártbizottság plenáris ülésén, majd a irözel 520 kommunista részvét" :r-vel megrendezett ''' ' • ''

1 í ván foglalkoztunk a kongresszusi anyagokkal, a belőlük eredő tennivalókkal. Ezekben a napok nan értek véget járásunkban az alapszervezetek taggyűlései, melyeken — tapasztalataink szerint — aprólékosan meglár gyalták a feladatokat és politikailag is helyes szempontok figyelembe vételével dolgozták ki az alapszervezetek, az egyes kommunisták munkatervét. A pártkongresszus anyagával, foglalkozó nyilvános pártgyűléseket július 15-ig megtartjuk. Megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy járásunk kommunistáihoz, pártszervezeteihez hasonlóan a társadalmi és tömegszervezetek is behatóan foglalkoztak a pártkűngreszszus dokumentumaival s ezek érvényesítéséről is gondoskodnak saját tevékenységük területén A teljes -egyetértés jegyében folynak ezek a tanácskozások, s a dolgozók rendkívül nagy munkalelkesedése kíséri. Járási pártbizottságunk elnöksége legutóbb foglalkozott a pártjubileum tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésével a mezőgazdaság szakaszán. A 93 millió koronát meghaladó járási vállalásból több mint 41 millió koronát képviselnek a mezőgazdaság kötelezettségei. Ebből a már értékelhető terület az állatenyésztési termékek értékesítése. Az elnökség megállapította, hogy ezen a szakaszon mezőgazdasági üzemeink dolgozói 35 százalékon felül teljesítik vállalásukat. Ezenkívül foglalkoztunk a XIV. pártkongresszus határozatai szellemében a párttagság feltöltésével kapcsolatos feladatokkal A kezdeti eredmények már jelentkeznek: eddig 57 új jelentkező kérte felvételét a pártba, átlagos életkoruk 27 év. ötven százalékuk munkás, 16 százalékuk nő. Ürülünk annak, hogy a kongresszus utáni konkrét munkánk gyümölcsét már érezzük. A további tennivalókat és távlati feladatokat a júliusi plenáris ülésen határozza meg a járási pártbizottság. I kulik/