Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-01 / 154. szám, csütörtök

Az MNK prágai nagykövetségének sajtótájékoztatója 50 EVES A MONGOL MZTARSASAE A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek hatására 1921. július 11-én győzött a mongol nép forradalma. A Mongol Forradalmi Néppárt vezetésével a mongol dolgozók vették kezükbe sorsuk irányítását, s megteremtették a feltételeket a feudális rendszer felszámolásá ra, s a szocialista rendszer alapjainak lerakására — mondotta a Mongol Népköztársaság fél évszázados évfordulója alkalmából rendezett prágai sajtóértekezleten Zsambin Njama nagykövet. A szocialista építés során döntő fordulat állt be a mongol nép életében. A párt tevékenységének középpontjába a dolgozók életszínvonalának emelése került. Ha csak az el múlt tíz év eredményeit tekintjük, 1970-ben, az 1960-as helyzethez viszonyítva, a dolgozók reáljövedelme l,ö-szorosára emelkedett. A munkások és alkalmazottak jövedelme pedig megkétszereződött. A mongol párt- és állami vezetés az utóbbi években emelte az alacsony bérkategóriákba tartozó dolgozók bérét, s emelte az állattenyésztési felvásárlási árakat is. A lakosság díjtalan gyógykezelése a forradalmi népi kormányzat jelentős vívmánya. Ma az országban széles körű egészségügyi hálózat gondoskodik a lakosság egészségéről. A népi rendszer alatt az ország lakosságának száma megkétszereződött és jelentősen emelkedett az átlagos életkor is. Figyelemre méltó eredmények születtek a mongol nép kulturális életének fejlesztésében is. jelenleg a Monk-Banhat főiskolán és 45 szakközépiskolán, illetve .technikumban nevelik a népgazdaság jövő szakembereit. A rendkívüli szívélyes hangulatú sajtótájékoztatón a mongol nagykövet részletesen ismertelte a Mongol Forradalmi Néppárt gazdaságpolitikai célkitűzéseit, s az eredményesen fejlődő csehszlovák—mongol gazdasági együttműködést. A nagykövet tájékoztatása szerint hazánk a harmadik helyei foglalja el a Mongol Népköztársaság külkereskedelmében. Ism) Országszerte feiészülteii az aratásra A Szövetségi Miniszterelnökség sajtóértekezletén Emil Čakajda, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese a közellátással és a küszöbönálló aratással kapcsolatos problémákat ismertette. A tervet mennyiségben teljesítettük — mondotta —, mert elegendő hűs és tojás van a piacon. Május 31-ig 31 000 tonna húst, 14 millió liter tejet és 85 millió tojást vásároltunk fel. Ezért az idén 46 000 tonnával kevesebb hús behozatalára szorulunk. A hús és a tej minőségével azonban még nem lehetünk elégedettek. Kevés a marhahús, a sertéshús pedig túlságosan kövér. E fogyatékosságok oka részben az állatállományban és a takarmányalapban rejlik. A termés meglehetősen jónak Ígérkezik ugyan, de betakarítása a kedvezőtlen időjárás miatt igényes lesz. A mezőgazdasági géppark kiegészítése folyamatban van. A Szovjetunióból 200, az NDK-ból 800 kombájnt kapunk az aratásig. A tervezett 4000 új traktor felét is ezekből az országokból hozzuk be. A problémát elsősorban az alkatrészek jelentik, melyekből az idén 15 százalékkal lesz több a piacon, ám a kereslet ennél is sokkal nagyobb. Gondot okoz a gépek javítása, a munkaerőhiány és nem utolsósorban a gabonaraktárak hiánya. A gabonafelvásárlási terv 1 százalékos emelkedést ír elő az 1970. évi helyzethez viszonyítva. Ennek a többletmennyiségnek a biztosítása a szövetkezetek megértésétől függ és a központi gabonaalap, vagyis a készletek gyarapítására szolgál. Az előkészületek az aratásra tehát gyors ütemben folynak országszerte. A központi szervek mindent elkövetnek a siker érdekében, melynek feltétele azonban nemcsak a jó időjárás, hanem a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak igyekezete is. —km— BELPOLITIKAI KOMMEIMTÄR A mk és a fe'leti teÄPSég 4 gépkocsivezetőket érdeklő újdonságot készítenek el'ó a púchovi Május 1. Gumigyár kísér Jeti osztályának dolgozói. 1912 elején megkezdik az úgyneuezett radiális gumiabroncs sorti zatgyártását, amelyek élettartama a hagyományos diagonális abroncsokhoz viszonyítva 50 százalékkal nagyobb. (j. Valko felv. — CSTK) Ki érti ezt...? Pártunk XIV. kongresszusa az elkövetkezendő évekre szóló nagy jelentőségű politikai és gazdasági feladatok kitűzésén kívül foglal kozott a párttagok jogainak és kötelességienek kérdéseivel fs. Mint ismeretes, jóváhagyta az alapszabályzat módosítását. Az előttünk álló feladatok megváló sítása tevékeny pártmunkát igé nyel. Passzivitásnak, közönbösség nek nincs helye. A párttag első számú kötelessége a párttagsági illeték fizetése, pártigazolványá nak teljes rendbentíirtása. Aki ezeket az alapvető kötelességeit Is elhanyagolja, mint párttag hogyan mutat példát a munkahelyén és magénéletében a pártonkívtiliek nek, hogyan valósítja meg a XIV. pártkongresszus minden párttagot mozgósító, nagy célkitűzéseit? Mozgalmas, minden párttagtól teljes aktivitást igénylő időszak ban élünk, éppen ezért nem hagy hatjuk figyelmen kívül, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) járás ban 24 alapszervezet nem fizette ki az Illetéket Illetve nem vette át az áprilisi pártbélyegeket? Azok a párttagok, akik a legalapvetőbb kötelességeiknek sem tesznek ele get, hogyan akarják megvalósíta ni a XIV. pártkongresszus fela datalt, ha arra sem képesek. Iiogv kifizessék a tagsági illetéket vagy átvegyék a bélyegeket? |k. 1.1 A XIV. kongresszus határozata többek között a szocialista társadalmi rend megszi lárdítására irányuló törekvésekkel is foglalkozik. Ez u célkitűzés csak akkor érhető el, ha az állampolgár a népképviseleti szervek, a bizottságuk, a tanácsadó testületek munkájából is nagyobb mértékben kiveszik részüket. Különösen a nőkre vonatkozik ez a követelmény, akik nek a kongresszusi határozat értelmében a jövőben na gyobb lehetőséget kell nyúj tani a felelős vezető tisztségek betöltésére és a közéleti tevékenységre. Nem vitás ugyanis, hogy a nők a társadalmi szervezetekben, a nemzeti bizottságokban, nem utolsó sorban pedig munkahelyeiken — a szaktudásuknak és ismereteiknek megfelelő vezető állásokban is — bőségesen gyümölcsöztethetik képességeiket. A statisztikai kimutatások szerint hazánkban több nő él, mint férfi. A férfiak és a nők politikai, szociális és kulturális egyenjogúsága a szocializmusban természetes követelmény. Megkülönböztetésnek tehát nincs helye. Összehasonlítva a nők mai pozícióját a 25 év előttivel, bátran kijelenthetjük: egyszer s mindenkorra megszűntek a két nem közötti különbségek. Minek köszönhető ez az örvendetes tény? Természetesen döntő körülménynek tekinthető az is. hogy a nőknek megvan a reális lehetőségük arra, hogy bármilyen munkát vállaljanak, sőt a közéleti tevékenységből is kivegyék részüket. Igaz, már a múltban is nem egy bátor nő harcolt céltudatosan, a párt szolgálatában, melynek eszméiért nagyon sokan az életüket is áldozták. Ma is akadnak önfeláldozó és tehetséges nők, akik elődeik nyomdokain haladva képességeik és tudásuk legjavát nyújtják és hozzájárulnak a szocializmus építésében elért sikereinkhez. Csakhogy a társadalom nem elégszik meg a szórványosan előforduló jelenséggel, az itt ott vezető állásban levő. vagy közéleti tevékenységet kifejtő nőkkel. Azt kívánja tőlük, dobják félre előítéleteiket. gátlásaikat és rendezzék be családi életüket ügy, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kivegyék részüket abból a munkából, mely eddig indokolatlanul csak a férfiak kiváltsága volt. E sorok láttán bizonyára sokan hivatkoznak majd háztartási gondjaikra, a gyermeknevelésre, az otthoni második műszakra. Szinte halljuk egyesek szabadkozását, mely — ismerve a jelenlegi még mindig nem éppen rózsásnak nevezhető helyzetet — eléggé szavahihető: a pihenésre sincs időm, hogyan vállalhatnék közéleti funkciót? Vagy: legjobb lesz, ha továbbra is a férfiakra hízzuk ezt a munkát. Sajnos a legtöbben sokszor csak kényelemből vonják ki magukat mindenből, ami nem függ össze munkahelyükön végzendő feladataikkal vagy háztartási kötelességeikkel. Ehhez hozzájárul a férfiak nem éppen hízelgő véleménye a nőkről. Valljuk be őszintén, bármilyen haladó nézetűek is, a nőkhöz mint felelős dolgozókhoz vagy közéleti funkciónáriusokhoz a legtöbben nem nagy bizalom mai viseltetnek. Ezzel magyarázható, hogy a nők egyenjogúsága elvben ugyan elvitathatatlan, a valóságban azonban nein használják ki lehe tőségeiket, nem élnek jogaikkal. Ez viszont nagy kár. nemcsak azért, mert — amint már mondottuk — a lakosság zöme nő. de elsősorban mert a nők segítségével min den bizonnyal a problémák többsége is egyszerűbben és gyorsabban volna megoldható. Mindebből az következik, hogy a nők aktív részvétele a közéletben elengedhetetlen követelmény. Ezért kell lekiizdeniök az előítéleteket és nagyobb ellenállást kifejteniük a maradi gondolkodásúnkkal szemben. A kényelemszeretetet a megértésnek és a jóindulatnak kell felváltania, még pedig nemcsak a nők részéről, hanem az intézmények részéről is, amelyek sokat tehetnek a nők érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtéséért. —km — 8. Mór június 23-án érvénybe léptek azok a mozgósítási tervek, amelyeket korábban dolgoztunk ki, többek között a lőszergyártásra vonatkozóan. A népbiztosságok utasítást kaptak, hogy növeljék a harckocsik, lövegek, repülőgépek és egyéb harceszközök gyártását. A kormány egy hét múlva hatálytalanította az 1941. év harmadik negyedére vonatkozó tervet és jóváhagyta a harmadik negyedre vo notkozó mozgósítási népgazdasági tervet, amely a haditechnika több mint negyedével való növelését irányozta elő Az események azonban azt mutatták, hogy ez kevés. Akkor a bizottság N. A. Voznyeszenszkij elnökletével újabb, még feszítettebb hadigazdálkodási tervet dol gozott ki 1941 negyedik negyedére. A háború előtt létesített termelési tartalékra támaszkodva a kormány elrendelte, hogy 1942-ben erőltetett* ütemben fejlesszék a Volga-vidékét, az Urált, Nyugat-Szibériát, Kazahsztánt és Közép-Ázsiót. Az egész népgazdaság hadivágányra való átállításában ezek o vidékek kimagasló szerepet játszottak Az ország keleti részén a gazdaság átszervezése és fellendítése érdekében nagy munkát végeztek a területi pártbizottságok. Megkezdődött az ipar és a közlekedés átszervezése, az anyagi erőforrások és a munkojrő újraelosztása, a mezőgozdaság mozgósítása a háború céljáro. Az üzemek ezrei, amelyek tegnap még békés rendeltetésű termékeket gyártottak ma átálltak a lőszer- és hadianyaggyártásra. A gép- és szerszómgépgyárakat sürgősen átállították harckocsik és repülőgépek gyártására, a kohászati üzemekben megszervezték a páncéllemez, a lövedéktest és a minőségi acél tömeggyártását. A rádió- és elektromosipari üzemeknek most a harckocsikhoz motorokat és áramfejlesztőket, aknakutatókat, lehallgató készülékeket és rádiólokációs berendezéseket kellett előállítaniuk. Az ásványolajfinomító üzemek elsősorban repülőbenzint és üzemanyagot gyártottak a harckocsik és a hajók részére. Az óraszerkezetek helyett gránát gyújtófejek kerültek a futószalagra. A szétlőtt páncélvonatokat a vasúti javítóműhelyekbe küldték. Az ellenség gazdasági szempontból rendkívül fontos területeket foglalt el, sok volt katonai körzetben megbénította a mozgósítást, a szovjet emberek milliói, óriási anyagi értékek maradtak az ellenség mögöttes területén. Az első három hét olatt az ellenség által megszállt területen élt a lakosság 40 százaléka, itt állították elő az ország egész bruttó termelésének több mint egyharmadát. Erősen csökkent o hadászati anyagok, a nyersvas, acél, hengereltáru és villamos energia-termelés. Üjobb ipari központok kerültek veszélybe. Volami rendkívülit kellett cselekedni, hogy addigi helyükről keletre telepítsük az éppen maradt üzemeket, hozzácsatoljuk őket az ott működő vóllolatokhoz, és oz országnak erre a részére támasz kodva nekirontsunk az ellenségnek, megállítsuk és visszaverjük őket. Méreteit és jellegét tekintve a történelemben páratlanul álló munka kezdődött. Az SZK(b)P Központi Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának június 24-i rendelete megalakította az Áttelepitésügyi Tanácsot, amelynek elnökévé N. M. Svernyiket, helyetteseivé pedig A. N. Koszigint és M. G. Pervuhint nevezeték ki. A népbiztosságokban megalakultak a kiürítési irodák és bizottságok. Rendkívül rövid idő alatt - 1941 júniusától novemberig - több mint másfél ezer vállalatot, főként nagy hadiüzemet telepítettek át, majd gyorsan ismét visszaadták az életnek. Ugyanakkor megszakítás nélkül, éjjel-nappal mentek nyugatra és délnyugatra a csapatokat és fegyvert szállító szerelvények. A nép hőskölteménybe illő munkája, amelyet a termelő berendezések áttelepítésével és helyreállításával kapcsolatban a háború éveiben végzett, és ezzel össze függően a párt kolosszális szervező munkája méreteit és jelentőségét tekintve, hazánk sorsa szempontjából felért a második világháború legnagyobb csatáival Pártunknak már volt tapasztalata abban, hogyan változtassa az országot egyetlen katonai táborrá. Most amikor országunk halálos veszélyben forgott, a kommunisták tevékenysége az arcvonalon és a hátországban egyaránt a lenini örökségre, az ügyek irányításának lenini elveire támaszkodott. A nép hitt benne, hogy a párt meg fogja találni a kivezető utat a nehéz helyzetből, és meg tudja szervezni a német fasiszta csapatok szétzúzását. 1941. június 30-ón Sztálinnal az SZK(b)P Központi Bizottságónak főtitkárával az élen megalakult az Állami Honvédelmi Bizottság. Ez a tekintélyes szerv az ország védelmének az irányi tására létesült, és teljhatalommal ren delkezett Az Állami Honvédelmi Bizottság ülésein, amelyeket a nap bármely órájában rendszerint a Kremlben vagy Sztálin nya rolójában tartottak, az akkori idők legfontosabb kérdéseit tárgyalták meg és döntötték el. A legnagyobb katonai hadműveletek elgondolását az Állami Honvédelmi Bizottság a párt központi bizottságóval és a népbiztosokkal közösen vitatta meg. A népbiztosok jogköre lénye gesen kibővült. Mindez lehetővé tette, hogy óriási arvyagi erőket összpontosítsunk a legfontosabb irányokban, egységes elképzelésünk legyen a hadászati vezetés terén, és azt szervezett hátországgal támasszuk aló, továbbá, hogy a csapatok harctevékenységét egybekapcsol juk az egész ország erőfeszítéseivel. Az Állami Honvédelmi Bizottság ülésein igen gyakran heves viták robbontak ki, amikor is mindenki határozottan és élesen elmondta a véleményét. Sztálin rendszerint az asztal körül járkált, figyelmesen hallgatva a vitatkozókat. Ö maga szükszovú ember volt és nem szerette a szószátyárságot. A beszélőket gyakran „rövidebben", „világosabban" közbeszólásokkal szakította félbe. Az üléseket bevezető nélkül nyitotta meg. Halkan, szabadon, csak a kérdés lényegéről beszélt. Mondatoi lakonikus rövidségüek voltak gondolatait világoson fogalmazta meg. Ha az Állami Honvédelmi Bizottság ülésein nem sikerült közös véleményt kialakítani, a két szemben álló nézet kép viselőiből ott helyben bizottság alakult, amely azt a feladatot kapta, hogy jelent se az egybehangolt javaslatokot így volt ez akkor, ha Sztálinnak még nem volt saját, határozott véleménye. Ha vi szont kész elhatározással érkezeti az ülésre, akkor vagy nem voltak viták, vagy hamarosan elcsendesedtek, amikor valamelyik fél véleményéhez csatlakozott Az Állami Honvédelmi Bizottság a háború egész időtartama alatt mintegy tízezer katonai és gazdasági jellegű határozatot és rendeletet hozott. Ezeket szigorúan és erélyesen végrehajtották, ennek során folyt a munka, amely azokban a nehéz időkben biztosította az egységes pártvonal érvényesülését az ország vezetésében. Sztálin akaraterős ember volt, és amint mondani szokás, nem tartozott o gyáva tucatemberek közé. Kissé lévertnek csak egyszer láttam. Ez 1941. június 22-én hajnalban volt: összeomlott az o meggyőződése, hogy sikerül elkerülni a háborút. I Folytatjuk/ 1971. VII. 1