Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-31 / 179. szám, szombat
ISMÉT JOSZIP BROZ TITÚT VÁLASZTOTTAK MEG JUGOSZLÁVIA ELNÖKÉVÉ Új törvényeket fogadott el az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Belgrád — A jugoszláv fővárosban szerdán ülést tartott a JKSZ elnöksége. Megvitatták a kommunista szövetség ősszel megtartásra kerülő második választmányi ülésének politikai előkészítését, áttanulmányozták az ország gazdasági helyzetét és foglalkoztak a JKSZ előtt álló feladatokkal. Az elnökség munkacsoport létrahozását határozta el, melynek feladata Jugoszlávia gazdasági helyzetének elemzése. Ugyencsak szerdán kezdte meg háromnapos tanácskozását a jugoszláv parlament: a szövetségi képviselőház valamenynyi tanácsa. Az első napon az egyes tanácsok külön tartottak ülést. Törvényjavaslatokat tanulmányoztak tervezett gazdasági intézkedésekről, valamint a Központi Végrehajtó Tanács (kormány) és a szövetségi közIgazgatási szervek tevékenységét szabályozó törvénytervezetekről. Csütörtökön valamennyi tanács együttes ülésén — a július 1-én életbe lépett alkotmányreform előírásainak megfelelően megválasztották a köztársaság elnökét, a szövetségi képviselőház elnökét és az új kollektív államfői testületnek, az elnökségnek a tagjait. A parlamenti ülésszak végén kerül sor az új Szövetségi Végrehajtó Tanács megválasztására. A jugoszláv parlament valamennyi tanácsa együttes ülésén újból Joszip Broz Titot választották meg a Jugoszláv Szocia lista Szövetségi Köztársaság elnökévé. Titót már hatodszor válasz tották meg köztársasági elnökké. Első ízben 1953. január 14én, másodszor 1954. január 29-én, harmadszor 1958. április 19-éu, negyedszer 1963. június 30-án. ötödször pedig 1967. május 17-én. A szövetségi képviselőház tegnap kihirdette az új jugoszláv politikai intézmény, a kollektív államfői testület megválasztásának. E kollektív szervnek — a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének 22 tagja van, akiket a jugoszláv köztársaságok és az autonóm területek választottak meg. Minden köztársaságnak az elnökségben három, az autonóm területeknek pedig 2—2 tagja van. Joszip Broz Tito beszéde Joszip Broz Tito jugoszláv elnök újbóli megválasztása után a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés tegnapi ülésén kijelentette, hogy a legfelsőbb szövetségi szervek megválasztása annak az intenzív törekvésnek csúcspontját jelenti, amellyel a JKSZ alkotmányának a jugoszláv társadalom jelenlegi szükségleteihez való módosítására irányulnak. Tito megállapította, hogy „a jugoszláv állampolgárok milliói megértették a Jugoszláviában végrehajtott változtatások történelmi jelentőségét és horderejét, s bebizonyították, menynyire érdekük az állam egységének megőrzése. Másrészt kitűnt, hogy azok, akik ilyen vagy amolyan módon a jelenlegi alkotmánymódosításokkal szembeszálltak, nem találtak támogatásra sem a széles néptömegek, sem a munkásosztály részéről". Tito elnök megköszönte a bizalmat, amelyet Jugoszlávia népe azzal nyilvánított ki iránta, hogy újból a köztársaság elnökévé választották, majd hangsúlyozta, hogy a tisztségében mindaddig megmarad, amíg segítségére lehet az új legfelsőb szervnek — a IKSZ elnökségének. Anvar Szadat Tripoliban 1971. VII. 30. (Folytatás az 1. oldalról) lyek között kiemelkedő szerepet látszik a forradalmi Egyiptom. Ponomarjov hangoztatta, fiogy a szovjet—egyiptomi kapcsolatok fejlődésének új, fontos fejezete a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés aláírása. E szerződés megfelel népeink alapvető érdekeinek, alapot teremt a politikai, gazdasági, katonai és más természetű együttműködés további szélesítésére és elmélyítésére, a politikai és társadalmi szervezetek, az SZKP és az ASZÚ kapcsolatainak szilárdítására. Az SZKP Központi Bizottságának titkára beszéde végén megköszönte az egyiptomi népnek és vezetőinek, Anvar Szadat elnöknek, hogy az ASZÚ kongresszusa nagyra értékelte a Szovjetunió segítségét, és Kommentárunk A négy nagyhatalom nagykövetei ma ismét találkoznak, hogy folytassák az európai biztonság és béke szempontjából nagyjelentőségű nyugat-berlini probléma megoldásához vezető utak keresését. A négyhatalmi tárgyalássorozat múlt heti jubileumi 25. ülése után a kiszivárgott hírekből és egyes megnyilvánulásokból arra lehet következtetni, hogy a négy nagyhatalom nagyköveteinek tárgyalása döntő szakaszába lépett. Jól tájékozott nyugati körökben az a vélemény uralkodik, hogy a nagykövetek tárgyalásaikon túljutottak a munka nehezén, bár két kérdésben — Nyugat-Berlin nemzetközi képviseletének és az NSZK nyugat-berlini jelenlétének kérdésében — még nem sikerü't megállapodást elérniük. A francia nagykövet igen elégedette-i nyilatkozott a 25. találkozóról, és kijelentette, „reméli, nem lesz 50. találkozó". Politikai megfigyelők rámutatnak, hogy a tárgyalások főként a március 26-i ülésen előterjesztett szovjet rendezési javaslat után élénkültek meg és öltöttek konkrétabb formát. Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió bonni nagykövete, Sauvagnargues, Franciaország bonni további sikereket kívánt az egyiptomi népnek a nemzeti érdekek érvényesítéséért, a szabadságért és Egyiptom szocialista jövőjéért vívott harcában. Damaszkusz — A Palesztinai Felszabadítást Szervezet közölte, hogy az észak-jordániai Dzseras körüli erdőségekben még mindig folynak a harcok, s a legutóbbi négy napban sok partizán életét vesztette. Algir — Algéria megígérte, a Palesztinai Felszabadítást Szervezetnek, hogy pótolja a jordániai hadsereggel vívott nemrégi harcokban elvesztett fegyvereit és hadianyagát. Amman — Ammanban királyi rendelettel megerősítették három palesztinai irtizán halálos ítéletét. Azzai vádolják őket, hogy májusban Rasifa faluban megöltek egy polgári személyt. Mindhármukat kötél általi halálra ítélték. Moszkva — Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa folytatja munkáját. Az ülésszak második napján olyan törvényeket fogadtak el, amelyek tovább erősítik a helyi hatalmi szerveket — a körzeti és a városi tanácsokat, elmélyítik és fejlesztik munkamódszereik demokratizmusát. A törvények kihirdetésük után lépnek érvénybe. Az új törvények kiterjesztik a tanácsok jogkörét a gazdasági és a kulturális feladatok megoldásában, a tervezés területén. Ugyanakkor növekednek a tanácsok kötelezettségei is. Nagyobb teret kell biztosítani a tanácsi munkának, a dolgozókat be kell vonni a gyakorlati feladatok megoldásába. Mint az ülésszakon a küldöttek megállapították, az új törvények hozzájárulnak a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséhez, amelynek lényege: biztosítani a nép társadalmi és politikai aktivitását. széles körű részvételét az ország, a közügyek irányításában. Washington nem adta fel a háború kiterjesztésére irányuló politikáját A párizsi Vietnam-értekezlet csütörtöki, 123 ülésén Nguyen Thi Binh aszony, a DIFK külügyminisztere megcáfolta azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok nem avatkozik be a dél-vietnami elnökválasztásokba Felszólította az Egyesült Államokat, feltétel nélkül teljes egészében vonja ki fegyveres erőit Dél-Vietnamból és tegye lehetővé a dél-vietnami politikai, társadalmi és vallási erőknek egy új saigoni kormány megalakítást. Xuan Thuy államminiszter, a VDK küldöttségének vezetője Nixon elnök és Laird hadügyminiszter nyilatkozataiból vett idézetekkel bizonyította, hogy a washingtoni kormány nem adta fel a háború elnyújtására és kiterjesztésére irányuló politikáját ját. Davis Bruce amerikai nagykövet, aki ez alkalommal vett részt utoljára a párizsi-vietnami értekezleten, most sem válaszolt a DIFK július elsején beterjesztett hétnapos javaslatára. Á csütörtöki ülés kezdete előtt Xuan Thuy így nyilatkozott a várakozó újságíróknak: Ha az amerikai küldöttség ma is kitérő manővereket tesz és nem hajlandó válaszolni a hétpontos javaslatra, akkor csak egy következtetés adódik! az, hogy minden alapot nélkülöznek az amerikai küldöttségnek azok az állításai, amelyek szerint a probléma békés megoldásának felkutatására törekszik, vagyis az, hogy kitart a komoly tárgyalások elutasítása mellett." Heves összetűzések Saigon — A kambodzsai felszabadító egységek és a saigoni inváziós hadtest egységei között tegnap heves harcra került sor. Heves csata dúlt a határtól mintegy 50 km-re húzódó egyes számú országúinál. Az egyes számú országút a fő összeköttetés Phnom Penh és Saigon között. A Kambodzsába betört saigoni csapatok elsősorban azért harcolnak, hogy megakadályozzák ezen az útvonalon az utánpótlás szállítását. Saigoni katonai körök rámutatnak, hogy e hadműveletek során a szárazföldi saigoni csapatokat kizárólag saját helikoptereik támogatják, míg a múltban Thien katonáit amerikai helikopterek segítették. Dél-Vietnamból heves harcokat jelentenek Quang Ngai tartományból, ahol a DNFF harcoló egységei megütköztek a saigoni csapatokkal. Mindkét fél veszteséget szenvedett. Ellsberg felhívása Washington — Daniel Ellsberg professzor, akit azzal vádolnak, hogy az amerikai újságoknak átadta a titkos pentagon anyagokat, amelyek leleplezik a vietnami háború tényleges hátterét, felszólította az amerikai kongresszus tagjait, harcoljanak az indokínai háború végetvetéséért, még akkor is, ha ezzel veszélyeztetnék politikai pályafutásukat. Ellsberg azon 17 kongreszszusi tag értekezletén szólalt fel, akik az indokínai háború ellen harcolnak. Kijelentette, hogy nyilvánosságra kell hozni az öszszes dokumentumokat, hogy az amerikaiak teljes mértékben megértsék a vietnami háború minden borzalmát. Peru nemzeti ünnepe Lima — Peru e napokban ünnepelte a nemzeti függetlenség kikiáltásának 150. évfordulóját. A nemzeti ünnep alkalmából Velasop Alvarado elnök üzenettel fordult a néphez. A Peruban ma végbemenő folyamatnak nemcsak az a célja, hogy elérjük a teljes függetlenséget, hanem az is, hogy felépítsük az új, igazságos és humánus társadalmat, amelyben a nép széles rétegei részt vennének — mondotta. nagykövete, Sir Rogers Jackling, Nagy-Britannia bonni nagykövete és Kenneth Rusk, az Egyesült Államok bonni nagykövete július 8-a óta már hetenként tartanak ülést, s az angol nagykövet kivételével nyári szabadságukat is elhaDöntő szakasz lasztották a tárgyalások miatt. A nagyköveti megbeszélések között pedig a szakértők tartanak rendszeres tanácskozásokat. Mindez arra utal, hogy a következő két-három találkozó meghozhatja a megegyezést, a vitás kérdések tisztázását Ezt követőleg — valószínűleg öszszel — az NDK és az NSZK, illetve az NDK és a nyugat-oerlini szenátus képviselői ülnek a tárgyalóasztalhoz, hogv részletesen kidolgozzák az egymást kölcsönösen érintő kérdéseket. Amennyiben e megbeszélések eredményesek lesznek, akkor talán még ebben az évben életbe léphet a négyhatalmi megegyezés. Brandt nyugatnémet kancellár egyik legutóbbi sajtóértekezletén ugyancsak derűlátóin nyilatkozott a rendezés távlatairól. „Minden jel arra mutat — mondotta — hogy a négy nagyhatalom az ősz folyamán megállapodást érhet el a nyugat-berlini kérdésben." A kancellár a két német állam kapcsolatainak alakulását a nyugat-berlini tárgyalások eredményességétől tette függővé, hozzáfűzte azonban, hogy a nyugat-berlini kérdésen túlmenően Bonn kész szerződéses megállapodásokat kötni az N DK-val egyéb kérdésekről. Minél konkrétabban körvonalazódnak a megegyezés távlatai, annál erösebben mozgolódik a nyugatnémet és a nyugat-berlini jobboldal a készülő rendezés ellen. Erről tanúskodik a legutóbb Münchenben elkövetett provokáció is, amelynek során újfasiszta fiatalok letépték és meggyalázták az NDK-nak egy nemzetközi kongresszus alkalmából kifüggesztett állami lobogóját. A nyugatnémet rendőrség nem lépett fel a garázdálkodók ellen, s nem indított semmilyen eljárást az újfasiszták szervezetével szemben sem. Egy másik, még súlyosabb provokáció színhelye Berlin volt. Vasárnapra virradó éjszaka két nyugat-berlini megkísérelte, hogy áttörjön az NDK Berlinen át húzódó államhatárán. A provokáció elhárításakor az NDK határőrei kénytelenek voltak lőfegyverüket használni s a két határsértőt megsebesítették. Ezt a nyugat-berlini oldalról tudatosan előkészített provokációt a nyugatnémet jobboldal és szócsöve, a Spririger-sajtó elferdített híresztelő sekkel arra igyekszik felhasználni, hogy a nyugat-berlini lakosságot a város helyzetének rendezését, a feszültség enyhítését célzó tárgyalások ellen hangolja. A bonni kormány ahelyett, hogy erélyesen fellépne az ehhez hasonló, a két német állam közötti légkört mérgező provokációk ellen, ismét a régi követelést emlegeti, hogy az NDK „függessze fel a tűzparancsot" határainak védelménél. Ahhoz, hogy a négyhatalmi tárgyalások eredményességén túlmenően Nyugat-Berlin és az NDK fővárosának képviselői között is tartós megállapodás szülessen s a rendezés valóban az általános enyhülést szolgálja a két német állam viszonylatában és az európai biztonság érdekében egyaránt, az NSZK kormányának biztosítania kell a szükséges feltételeket. P. J. néhány sorban A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE ratifikálta a jegyzőkönyvet a transzferábilis rubelben való sokoldalú átszámításokról szóló egyezmény módosításáról, a Nemzetközi Beruházási Bank megszervezéséről, valamint c bank alapokmányáról. A jegyzőkönyvet a Szovjetunió nevében 1970. december 18-án írták alá. A NEW YORK TIMES tegnap hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az Egyesült Államok megszüntette a felderítő repüléseket a Kínai Népköztársaság területe felett, hogy „elkerüljenek olyan esetleges incidenseket, amelyek befolyásolhatnák Nixon tervezett pekingi útját". U THANT, az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki a ciprusi helyzet miatt, ahol készeuiéti állapotba helyezték az ENSZ békefenntartó erőit. Erre a rendelkezésre ciprusi törökök katonai milíciájának nagyarányú hadgyakorlatával kapcsolatban került sor. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kereskedelmi minisztériumánali közlése szerint az idei év első felében az Egyesült Államok ke. reskedelmi deficitje kerek 372 millió dollárt tett ki. AZ NSZK tájékoztatásügyi minisztériuma által nyilvánosságra hozott adatok, amelyek közvéleménykutatáson alapulnak, azt mutatják, hogy a nyugatnémetek 78 százaléka a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok megjavítását kívánja. SPIRO T. AGNEW amerikai alelnök szerdán visszatért az Egyesült Államokba 11 ázsiai, afrikai és dél-európai országban tett útjáról. Megérkezési: titán azonnal beszámolt Nixon elnöknek útja eredményeiről. A FÜLÖP-SZIGETEK kormánya a haditengerészetet megbízta, alakítson különleges járőrflottát a Fülöp-szigetek partmenti vizein garázdálkodó kalózok ellen. BARCELONÁBAN 5000 autógyári dolgozó szüntette be a munkát tiltakozásul amiatt, hogy .i vállalkozók elbocsátották 25 társukat. A 25 munkás azért került az utcára, mert hangot adott béremelési követeléseinek. LONDONI HIVATALOS ADATOK szerint 10 974 munkanap kiesést okoztak a sztrájkok Nagy-Britannia gazdaságának az Í971-es év első felében. Ez több mint kétszerese a múlt év hasonló időszakában regisztrált adatoknak. Nixon beavatkozik Washington — Nixon elnök elrendelte a kormánynak, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy befejeződjék a négjf nagy vasúti társaság dolgozódnak sztrájkja, amely az amerikai ipar nagy részét veszélyezteti. A sztrájk már két hete tart és az a veszély fenyeget, hogy kiterjed más vasúttársaságokra is. Nixon elrendelte, hogy William Usury, a munkaügyi miniszter helyettese kényszerítse Charles Lunát, az Egyesült Közlekedési Szakszervezeti Szövetség elnökét a tárgyalások felújítására a társaságok vezetőségével. Nagyarányú razziák London — A brit hadsereg és az észak-írországi rendőrség tegnapra virradó éjszaka az egyik legnagyobb arányú razziát hajtotta végre. Elsősorban az illegális ír köztársasági hadsereg (IRA) fegyverraktárai után kutattak. Belfastban a razziában 7 00 katona és rendőr vett részt. Londonderryben és több északírországi grófságban ugyancsak razziákat tartottak. A tömeges házkutatások heves ellenállást váltanak ki a hadsereggel szemben és rendszerint összetűzésekre kerül sor a katonák és a polgári lakosság között.