Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-11 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

m mmMMME lORRO USZfULTON Néhány napi szakadatlan esőzés után hirtelen csak berobbant a ká­nikula. A bukarestiek ilyenkor mun­ka után a hőséget árasztó betontöm­bők közül oda menekülnek, ahol egy kis hűvösséget, felfrissülést remél­nek. Hétvégén — akinek kocsija van — vagy a tengerpartra, vagy a közeli tavakhoz: a Snaogovhoz vagy a He­rástrau-tóhoz, illetve a Baneasa erdő­be vándorolnak. A Heraustra-tó közelében van a több mint 30 évvel ezelőtt alapított szabadtéri, mintegy 7 ">ektáron elte­rülő falumúzeum. Itt 50 eredeti pa­rasztudvar és ház található, melyeket az ország minden tájáról telepítettek ide. Az épületek a legtisztább falusi építészetet, helyi népművészetet mu­tatják be. Minden egyes ház egy kis múzeum. Keramikát, szőtteseket, fa­faragású háztartási eszközöket, üveg­re vagy fára festett ikorokat, népvi­seleti darabokat látni itt. sajátos szép­ségükben. Ez a falumúzeum eredetiségével és a műemlékek, népművészeti tárgyak értékénél fogva a világ egyik legér­dekesebb effajta múzeuma ÁLTALÁNOS MEGSZÉPÜLÉS Az utolsó öt év alatt valósággal új­jászületett a város. Esztétikus, új la­kónegyedek nőttek ki a földből, mint a Titán, a Drumul Taberel, a Jiului­Scinteia stb., s a végeláthatatlan su­gárutak, mint a Štefan cel Mare, a Mihai Bravu és a Grivlta. A belváros is megváltoztatta arculatát. A műépí­tészet valóságos reneszánsza 3z. Épül a Nemzeti Színház, elkészült az Intercontinentale nagyszálló, az utolsó simításokat végzik a Bälcescu téri aluljárón AZ INTERCONTINENTALE NAGYSZÁLLÓT már hivatalosan felavatták. Hogy tel­jes legyen a kép, csak néhány főbb adatot emelünk ki. Az épület 23 emeletes, és 1000 he­lyiséget foglal magában. Ebből 414 egy- és kétágyas vendégszoba, illet­ve lakosztály. A babonás vendégekre való tekintettel az épületben nincs 13. emelet és 13-as szoba. Néhány hatalmas kapacitású prog­ramvezérléses gyorsfelvonó működik. A liftre nem kell 45 másodpercnél többet várni. A szállodának 550 alkal­mazottja van. A 21. emeleten a BAI.ADA vendég­lőben a régi moldvai vár dísztermére emlékeztető helyiség várja a vendé­geket. Egyik falát káprázatos színösz­szeállítású kerámia díszíti. A LUNA­bárban más kép tárul elénk. A bárpult mögötti falon bizarr elképzelések sze­rint különböző színű és oaéretü palac­kok képezik a díszítő elemeket. A hatalmas épületben még sok el­nevezésű lokálban szórakozhat, étkez­het a vendég. Itt van még a MODRI­GAL, az INTIM, a RAPSÓDIA, a RON DÄ vagy BELVEDERE. Ki-ki ízlése és pénztárcája szerint válogathat. THÄLIA SZENTÉLYEI Neiusokára elérkezik a Nemzeti Színház kapunyitásának ideje is. A ré­gi Nemzeti Színházat és Operát 1944­ben lebombázták. Az új épület az In­tercontinentale tőszomszédságában áll. Elefántcsontszínű terméskőlapokkal borított sétány övezi az egész épület­csoportot. A fő- és oldalfrontot fres­kók díszítik. A földszint 20 sorában 724, a páholysorral együtt 980 néző­hely ván. Kifogástalan az akusztika. A tágas színpad gépesítése pedig a legkorszerűbb AZ ŰJ TELEVÍZIÓ-KÖZPONT Két új korszerű épülete van a bu­karesti televíziónak. Az egyikbe a stú­diókat és az adóberendezéseket, a másik toronyházba pedig a szerkesz­tőségeket, a vágó- és vetítőhelyisége­ket helyezték el. Itt találjuk a ma­gyar és német nyelvű adásokat is. A többi szerkesztőséghez hasonlóan a műszaki berendezés, valamint a stú­diók rendelkezésükre állanak. Buka­rest már két műsort sugároz. Ezáltal a romániai televízió egyre inkább a legfontosabb tömeghíradási eszközzé vált. A LIPSCANI ROMANTIKÁJA Egy évszázaddal ezelőtt egy fran­cia, aki Munténia fejedelemségbe uta­zott, azt írta Bukarestről, hogy a Lip­scanin utca, amelyet Lipcséből jövő kereskedőkről neveztek el, a legszebb és legvidámabb utcája a fővárosnak. Hogy miért a legvidámabb? Akkoriban Bukarest — Konstantinápolyt kivéve — a Balkán legnagyobb városa volt, a Kelet és Nyugat határa. Találhat­tunk itt kávépörkölő örményeket, dinnyét áruló bolgárokat, párizsi árut kínáló elegáns franciákat, német ke­reskedőket és magyar asszonyokat, görögöket, cigány kazánkovácsokat, szászokat, zsebtolvajokat, stb. Rövi­den mindent lehetett itt vásárolni a Balkán és Kelet—Nyugat minden nyel­vén. Ez az utca a mai napig is .megőriz­te régi romantikáját. Egyike a leg­érdekesebb utcáknak. Amit Isztam­bulnak a Bazár jelent, az Bukarest ré­szére a Lipscani. A Balta Alba "árosnegyed. Előtérben a szabadtéri színház A bukaresti Intercontinentale nagyszálló Utcai árusok napszemüvegeket, pör­költ tökinagot, kolbászt, sült halat, pálinkát, fánkot árulnak. Egymás he­gyén-hátán a bódék, s asztaloknál bo­nyolítják le üzleteiket. Egyik a má­sikkal versenyez. Minden kapható itt a kockás ingektől kezdve, a meztelen nőkkel díszített nyakkendőkig és réz­jegygyűrűkig. ötvennégy boltot szá­moltam meg, különféle árukkal. És az ezres tömeg feje fölött a legkü­lönfélébb reklámok, felírások, melyek kiárusítást, árengedményt stb. kínál­nak. Mindenütt rengeteg a sorsjegy-, fagylalt-, újságárus. Gépjárművekkel itt tilos a közlekedés. A PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A Cismigiu park mögött kis utca a Strada Zolomit. A 6-os számú ház előtt feltűnt, hogy szombaton és va­sárnap különösen nagy itt a csopor­tosulás. Csak azt engedték be, aki elő­re váltott jegyet mutatott fel. Belül­ről dzsessz-zene akkordjai szűrődtek ki. A Petőfi Sándor Művelődési Ház még 1969. december 27-én nyitotta meg újból kapuit. Ezen a helyen több mint 100 évvel ezelőtt létezett magyar kaszinó és klub. A bukaresti magyar iparosok alapították, akik részt vet­tek a főváros építésében. Volt idő, amikor azt mondták, hogy Bukarest a második legnagyobb ma­gyarlakta város. Akkor vagy 100 000 volt a magyarok száma. Az erdélyiek, a székelyek, a csángók nagy tömegei itt kerestek munkát. Azóta a Székely­föld, Erdély, a Bárcaság és Bánát is iparosodott. Hazamentek kenyeret ke­resni, ott is szükség volt a dolgos ke­zekre. A vegyes házasságokkal is le­morzsolódtak a magyarok. Ma a bu­karesti magyarok száma 60 ezerre be­csülhető. A bukaresti magyar munkás, a szé­kely telepi legény, a háztartási alkal­mazott, az értelmiségi és főiskolás mind megtalálja a maga kedvelt szó­rakozását és művelődését. A különbö­ző foglalkozások képviselői jól érzik itt magukat. Irodalom, képzőművészet, zeneművészet, népművészet, népkölté­szet, népi kézművesség jól megfér egymás mellett. Több klub működik Itt, így a Bartók Béla-, a Jazz-, Szőnyi István (képző­művészeti), politikai, Radius-klub... A vasárnap délelőtti matinékon irodal­mi műsorok, felolvasások, tévé-fil­mek, ismeretterjesztő és politikai elő­adások szerepelnek. A Radius-film­klubban mindent megtanulhatnak, amit a filmről, filmezésről tudni kell. A Petőfi Művelődési Ház ma már országos hírű. Sok híres művész, egye­temi tanár, író, magyar és román egyé­niség volt már a vendége. A ház igazgatója MATEKOVICS jANOS. Fia­tal ember, aki néhány éve még az if­júsági lap szerkesztője volt. Mellette egy tanácsadó szerv működik. Kedves feladat ez, amikor az or­szág központjából is hírt adhatunk, hogy miképpen teljesedik a kép, a romániai magyarság sokszínű műve­lődési élete. TOVÁBBI TÁVLATOK Bukarest nemcsak az ország legna­gyobb ipari városa, hanem a legna­gyobb építkezési „telep" is, ahol az utolsó öt évben 85 000 lakást építet­tek. Ugyanakkor megkezdték két áru­ház, néhány szálló, 1300 ágyas egye­temi klinika, a műegyetemi részleg, három számítóközpont stb. építését. Az új városrészeken, utakon, aluljáró­kon kívül nagyszabású üdülőközpon­tot ls létesítenek. A Bukaresti Nem­zetközi Vásár kupolacsarnoka körül nagy kiterjedésű vidámparkot, más negyedekben még sportpályákat építe­nek. Nagyon fontos terv és merész vál­lalkozás Bukarest átváltoztatása üdü­lőközponttá. A tavakat Mogosoaiától egészen Cernicáig szabályozni fogják. Ötvenöt kilométeres sávon, 1800 hek­táron 16 tó létesül. Eddig csupán 297 hektárt tett ki a tavak összterülete. Már 1975-ben az új tavak és létesít­mények szórakozást és felfrissülést nyújtanak a bukarestieknek. Épül, szépül a város, s a turista szí­vesen várja az újabb találkozást a ro­mán fővárossal, Bukaresttel. GREK IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom