Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-11 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
m mmMMME lORRO USZfULTON Néhány napi szakadatlan esőzés után hirtelen csak berobbant a kánikula. A bukarestiek ilyenkor munka után a hőséget árasztó betontömbők közül oda menekülnek, ahol egy kis hűvösséget, felfrissülést remélnek. Hétvégén — akinek kocsija van — vagy a tengerpartra, vagy a közeli tavakhoz: a Snaogovhoz vagy a Herástrau-tóhoz, illetve a Baneasa erdőbe vándorolnak. A Heraustra-tó közelében van a több mint 30 évvel ezelőtt alapított szabadtéri, mintegy 7 ">ektáron elterülő falumúzeum. Itt 50 eredeti parasztudvar és ház található, melyeket az ország minden tájáról telepítettek ide. Az épületek a legtisztább falusi építészetet, helyi népművészetet mutatják be. Minden egyes ház egy kis múzeum. Keramikát, szőtteseket, fafaragású háztartási eszközöket, üvegre vagy fára festett ikorokat, népviseleti darabokat látni itt. sajátos szépségükben. Ez a falumúzeum eredetiségével és a műemlékek, népművészeti tárgyak értékénél fogva a világ egyik legérdekesebb effajta múzeuma ÁLTALÁNOS MEGSZÉPÜLÉS Az utolsó öt év alatt valósággal újjászületett a város. Esztétikus, új lakónegyedek nőttek ki a földből, mint a Titán, a Drumul Taberel, a JiuluiScinteia stb., s a végeláthatatlan sugárutak, mint a Štefan cel Mare, a Mihai Bravu és a Grivlta. A belváros is megváltoztatta arculatát. A műépítészet valóságos reneszánsza 3z. Épül a Nemzeti Színház, elkészült az Intercontinentale nagyszálló, az utolsó simításokat végzik a Bälcescu téri aluljárón AZ INTERCONTINENTALE NAGYSZÁLLÓT már hivatalosan felavatták. Hogy teljes legyen a kép, csak néhány főbb adatot emelünk ki. Az épület 23 emeletes, és 1000 helyiséget foglal magában. Ebből 414 egy- és kétágyas vendégszoba, illetve lakosztály. A babonás vendégekre való tekintettel az épületben nincs 13. emelet és 13-as szoba. Néhány hatalmas kapacitású programvezérléses gyorsfelvonó működik. A liftre nem kell 45 másodpercnél többet várni. A szállodának 550 alkalmazottja van. A 21. emeleten a BAI.ADA vendéglőben a régi moldvai vár dísztermére emlékeztető helyiség várja a vendégeket. Egyik falát káprázatos színöszszeállítású kerámia díszíti. A LUNAbárban más kép tárul elénk. A bárpult mögötti falon bizarr elképzelések szerint különböző színű és oaéretü palackok képezik a díszítő elemeket. A hatalmas épületben még sok elnevezésű lokálban szórakozhat, étkezhet a vendég. Itt van még a MODRIGAL, az INTIM, a RAPSÓDIA, a RON DÄ vagy BELVEDERE. Ki-ki ízlése és pénztárcája szerint válogathat. THÄLIA SZENTÉLYEI Neiusokára elérkezik a Nemzeti Színház kapunyitásának ideje is. A régi Nemzeti Színházat és Operát 1944ben lebombázták. Az új épület az Intercontinentale tőszomszédságában áll. Elefántcsontszínű terméskőlapokkal borított sétány övezi az egész épületcsoportot. A fő- és oldalfrontot freskók díszítik. A földszint 20 sorában 724, a páholysorral együtt 980 nézőhely ván. Kifogástalan az akusztika. A tágas színpad gépesítése pedig a legkorszerűbb AZ ŰJ TELEVÍZIÓ-KÖZPONT Két új korszerű épülete van a bukaresti televíziónak. Az egyikbe a stúdiókat és az adóberendezéseket, a másik toronyházba pedig a szerkesztőségeket, a vágó- és vetítőhelyiségeket helyezték el. Itt találjuk a magyar és német nyelvű adásokat is. A többi szerkesztőséghez hasonlóan a műszaki berendezés, valamint a stúdiók rendelkezésükre állanak. Bukarest már két műsort sugároz. Ezáltal a romániai televízió egyre inkább a legfontosabb tömeghíradási eszközzé vált. A LIPSCANI ROMANTIKÁJA Egy évszázaddal ezelőtt egy francia, aki Munténia fejedelemségbe utazott, azt írta Bukarestről, hogy a Lipscanin utca, amelyet Lipcséből jövő kereskedőkről neveztek el, a legszebb és legvidámabb utcája a fővárosnak. Hogy miért a legvidámabb? Akkoriban Bukarest — Konstantinápolyt kivéve — a Balkán legnagyobb városa volt, a Kelet és Nyugat határa. Találhattunk itt kávépörkölő örményeket, dinnyét áruló bolgárokat, párizsi árut kínáló elegáns franciákat, német kereskedőket és magyar asszonyokat, görögöket, cigány kazánkovácsokat, szászokat, zsebtolvajokat, stb. Röviden mindent lehetett itt vásárolni a Balkán és Kelet—Nyugat minden nyelvén. Ez az utca a mai napig is .megőrizte régi romantikáját. Egyike a legérdekesebb utcáknak. Amit Isztambulnak a Bazár jelent, az Bukarest részére a Lipscani. A Balta Alba "árosnegyed. Előtérben a szabadtéri színház A bukaresti Intercontinentale nagyszálló Utcai árusok napszemüvegeket, pörkölt tökinagot, kolbászt, sült halat, pálinkát, fánkot árulnak. Egymás hegyén-hátán a bódék, s asztaloknál bonyolítják le üzleteiket. Egyik a másikkal versenyez. Minden kapható itt a kockás ingektől kezdve, a meztelen nőkkel díszített nyakkendőkig és rézjegygyűrűkig. ötvennégy boltot számoltam meg, különféle árukkal. És az ezres tömeg feje fölött a legkülönfélébb reklámok, felírások, melyek kiárusítást, árengedményt stb. kínálnak. Mindenütt rengeteg a sorsjegy-, fagylalt-, újságárus. Gépjárművekkel itt tilos a közlekedés. A PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A Cismigiu park mögött kis utca a Strada Zolomit. A 6-os számú ház előtt feltűnt, hogy szombaton és vasárnap különösen nagy itt a csoportosulás. Csak azt engedték be, aki előre váltott jegyet mutatott fel. Belülről dzsessz-zene akkordjai szűrődtek ki. A Petőfi Sándor Művelődési Ház még 1969. december 27-én nyitotta meg újból kapuit. Ezen a helyen több mint 100 évvel ezelőtt létezett magyar kaszinó és klub. A bukaresti magyar iparosok alapították, akik részt vettek a főváros építésében. Volt idő, amikor azt mondták, hogy Bukarest a második legnagyobb magyarlakta város. Akkor vagy 100 000 volt a magyarok száma. Az erdélyiek, a székelyek, a csángók nagy tömegei itt kerestek munkát. Azóta a Székelyföld, Erdély, a Bárcaság és Bánát is iparosodott. Hazamentek kenyeret keresni, ott is szükség volt a dolgos kezekre. A vegyes házasságokkal is lemorzsolódtak a magyarok. Ma a bukaresti magyarok száma 60 ezerre becsülhető. A bukaresti magyar munkás, a székely telepi legény, a háztartási alkalmazott, az értelmiségi és főiskolás mind megtalálja a maga kedvelt szórakozását és művelődését. A különböző foglalkozások képviselői jól érzik itt magukat. Irodalom, képzőművészet, zeneművészet, népművészet, népköltészet, népi kézművesség jól megfér egymás mellett. Több klub működik Itt, így a Bartók Béla-, a Jazz-, Szőnyi István (képzőművészeti), politikai, Radius-klub... A vasárnap délelőtti matinékon irodalmi műsorok, felolvasások, tévé-filmek, ismeretterjesztő és politikai előadások szerepelnek. A Radius-filmklubban mindent megtanulhatnak, amit a filmről, filmezésről tudni kell. A Petőfi Művelődési Ház ma már országos hírű. Sok híres művész, egyetemi tanár, író, magyar és román egyéniség volt már a vendége. A ház igazgatója MATEKOVICS jANOS. Fiatal ember, aki néhány éve még az ifjúsági lap szerkesztője volt. Mellette egy tanácsadó szerv működik. Kedves feladat ez, amikor az ország központjából is hírt adhatunk, hogy miképpen teljesedik a kép, a romániai magyarság sokszínű művelődési élete. TOVÁBBI TÁVLATOK Bukarest nemcsak az ország legnagyobb ipari városa, hanem a legnagyobb építkezési „telep" is, ahol az utolsó öt évben 85 000 lakást építettek. Ugyanakkor megkezdték két áruház, néhány szálló, 1300 ágyas egyetemi klinika, a műegyetemi részleg, három számítóközpont stb. építését. Az új városrészeken, utakon, aluljárókon kívül nagyszabású üdülőközpontot ls létesítenek. A Bukaresti Nemzetközi Vásár kupolacsarnoka körül nagy kiterjedésű vidámparkot, más negyedekben még sportpályákat építenek. Nagyon fontos terv és merész vállalkozás Bukarest átváltoztatása üdülőközponttá. A tavakat Mogosoaiától egészen Cernicáig szabályozni fogják. Ötvenöt kilométeres sávon, 1800 hektáron 16 tó létesül. Eddig csupán 297 hektárt tett ki a tavak összterülete. Már 1975-ben az új tavak és létesítmények szórakozást és felfrissülést nyújtanak a bukarestieknek. Épül, szépül a város, s a turista szívesen várja az újabb találkozást a román fővárossal, Bukaresttel. GREK IMRE