Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-11 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
PUCCSVESZÉLY A QUEMODO-PALOTÁBAN A hatalom pillérei ® Jota— Jota • Gorillák kötőféken i A gazdasági fejlődés stratéaíáfa ® COMIBOL és YPFB # Friss szellő az Artdok leitoiri Ismét árnyak settenkednek a Quemodo-palota körül. La Paz utcáin fokozottabb éberségre inti a parancs a katonai járőrt. A belügyminiszteri nyilatkozat szerint jobboldali puccs veszélye forog fenn Bolíviában, a szükségállapot kihirdetését sorozat ban elkövetett terrorcselekmények, ső' fegyveres katonai akciók indokolják Az összeesküvés hátterében feltételezhetően az ün. Nemzeti Fórradahni. mozqalom és a Bolíviai Szocialista Falanqe áll, viszont aktivizálódtak az elbocsátott katonák csoportjai is Kétségtelen,, nogy a legutóbbi terrorcselek mén vek a Népi Gyűlés beiktatásával kapcsolatosak. A szóban forgó törvénvhozó tanácsadó szerv, amelyet }uan losé Torrez tábornok hozott létre a szakszervezetek és a diákság kérésére, a maga nemébén egvériülálló Latin-Amerikában. Az ország vezetőinek bizonyos szintű demokratizmusára utal. hogy a Népi Gvűlés alelnökévé Humbc-rto Pabon szenátort. _ a kommunista pán i»lölt)ét választoltak A. jelenlegi összeesküvésnek természetesen szerteágazó előzményei vannak. Torrez ellenzéke, a jobboldali politikai harc szempont iából nem elhanyagolandó tényező a diákság sem, amely szövetségben a szakszervezeti kozponttal valóban kedvező légkört képes teremteni a reformpolitika számára A négyes-talpazat leggyengébb eleme a parasztság, egyúttal a legheterogénebb is. Bár 1967 óta nyolc millió hektAr földet osztottak szét az országban, a várt eredmény nem született meg. a kisparaszti gazdálkodás az adott feltételek között nem oldhatja meg az ország közellátásával összefüggő próblémáka'. Torrez tábornok ellenzi a kisparaszti gazdálkodást, ün. ..második földreform)a" a kolleklivizáció elemeit foglalia magéban, viszont kérdés, vajon megértek-e ,a felléteiek az ilyen iránvú átszervezés megvalósításához, az ország kétségkívül ;egelmaradottabb relegeit milyen mértékben- lehetséges a társadalmi progresszió ^H'onaláha állítani Mindent összevetve' tan' eszögezhetjiik: ľorrez tábornok hatalma viszonylag szilárd alapokon nyugszik. Tény azonban, hogv a meghirdetett • reformpolitika elvernek valóra váltásálioz elsősorban a belpolitikai egyenAlfredo Onanäa Candia, Torrez tábornok bű harcostársa. beállítoitsagú, sot fasjszta színezetű csoportosulások és pártok ez év januárjában is végrehajtottak államcsíny-kísérletet. A hadsereg azonban jelesre vizsgázott hazafiságból, a zendülő tiszteknek" nem sikerült kezükbe kaparintaniuk a íöváros stratégiai kulcsát, az El Alto katonai repülőteret. De megmozdult a munkásság is, a szakszervezetek és a diákszövet ségek fegyverrel a kezükben siettek Torrez kormányának védelmére. A tábornok már a puccs leverését követő órákban kijelentette: „Külföldi töke által támoqatott fasiszta tisztek akar tak qátat vi*.ni a meqindult reformfolyamatnak! . . Nem vitás, hogy a legutóbbi fejleményeknek szintén több nemzetközi politikai vonatkozása van. A Torrez által említett „külföldi tőke" mögött Washington és London érdekeltségei húzódnak meg, az államhatalom elleni cselszövések szálai az FBI vegykonyhájába vezetnek. A reakció erőfeszítése kudarcának az oka mindenekelőtt az államhatalom struktúrájában keresendő. Torrez kormányának négy pillére — a hadsereg, a szakszervezeti központba (Central Obrera Boliviana) tömörülő munkásság, a diákok és a parasztság — az adott nolittkai koncepción belül viszonylag szilárd támaszul szolgál. Tény, hogy a legfegyelmezettebb és egyben legösszeforrottabb erőt a hadsereg képviseli, amely mintegy átfogja az egyes elnyomott rétegeket. A hadsereg mellett a legjelentősebb politikai erőt a COB jól szervezett munkássága alkotja. A hangadó szerepét itt a bányászok szakszervezete tölti be. s ez a tény egyúttal magyarázatul szolgál arra is. vajon Torrez egyik első Intézkedéseként miért éppen ez utóbbiak bérköveteléseinek tett eleget. A súly stabilizánoja, a lobbrol fenyegető veszély elhárítása szükséges. Köztudomású, hogy Torrez tábornok immár régebben szálka a jobboldali-fasiszta tiszti csoportosulások szemében. Bolívia függetlenné válása óta (1825) immár több mint 180 elnök és diktátor székelt a Quemodopalotában, viszont tény, hogy az ország jövője szempontjából csak elvét, ve született a mostanihoz hasonlítható koncepció. Torrez tábornok ér» demei közül tán a legszembetűnőbb, hogy egyesíteni ludta egy adott pillanatban az ország haladó erőit, a meglevő keretek között reális távlatokat villantott fel az ország népe előtt. Barrientos és Ooando 1964-es hatalomátvétele ideién. Victor Paz Estenssoro rendszerének megdöntésekor, Torrez még nagvkövet Uruguayban. Ezt követően az egykori utcai cukorkaárus pályafutása meredeken ível felfelé. Barrientos a hadsereg vezérkari főnökévé nevezi ki. Alfredo Ovando Candia kormányzása ideién már a hadsereg főparancsnoka és múlhatatlan, érdemeken szerez a Gulf Oll államosításában. Torrez tábornok — a legszélesebb rétegek szemében Is — a külföldi tőke ellen folytatott küzdelem élharcosává, sót szimbólumává válik. Ovando elnök azonban — Jobboldali nyomásra — kénytelen megválni harcostársától. Miranda tábornok kerül a helyébe, a jobboldali államfordulat szálláscsinálója. Jellemző. hogy a fasiszta beállítottságú tiszti csoport Torrez tábornokot legszívesebben az ország határain kívül szerette volna tudni. A felkínált diplomáciai szolgálatot azonban Torrez visszautasítja; s bár háttérbe vonul, )6 ideig a nevét sem hallani, feltehetően a dönti harcra készül, mozgósítja a hadsereg hazafias, haladó erőit. Később kiderül, hogy ez a taktika mély po'itikai éleslátásra vall. Az Ovando—Mirandn párharc, a kato nai '.riumvírátus megalakulása Idején szinte meglepetésszerűen bukkan fel Torrez tábornok, akinek a katonai puccsokat illetőeri immár bő tapasztalatai vannak, hiszen az elsőben, 1943-ban még mint hadnagv veti részi. Az események szédületes sebességet vesznek. A katonai triumvirátus csupán néhány óráig marad halalmon. Torrezt a Plaza Murillon vállára emeli a nép. „fota — fota" harsog a főváros utcáin a kedvenc vezér keresztnevének két kezdőbetűje, a Que modo-palotából pánikszerűen menekülnek a puccsista tisztek. Az első és halasztást nem tűrő intézkedés: rendet teremteni a hadseregben. Kezdetét veszik az elbocsátások. a tábornok mindenekelőtt a gorillák | latin-amerikai szóhasználatban b jobboldali, puccsista törzskari tiszlek megnevezése, illetve gúnyneve) szárnyait nyirbálja meg. Majd háta mögött tudva a szakszervezeti központot és a diákságot, felsorakoztatva melléjük a parasztság haladó rétegeit. hozzálát az ország stabilizálásához mind belpolitikai, min^ nemzetközi politikai viszonylatban. Kőiben szinte állandóan résen kell lennie. hiszen a gorillák, bár kötőféket vetett a nyakukba, a külföldi tókeerdi'keltség .támogatását -és .bizalmát.Alvez.'ľ egv pillanatra sem teszik le a legyverl. Nos. Torrez mindeddig győ ziíl mesei) került ki a párharcokból, s ennek éreďenďé oká' éppe-n a kormôňybeíi'ňm ••**>•}• "'-im»<rtwi7isában re <>'•• Tor rez po .• 111 KO i «u: n é^.i: i óiápan tulajdonképpen Barrientos es Ovando reformpolitikajának folvlatóia. A reformok megvalósítását .illetően viszont Torrez radikálisabb. Ennek magyarázata tán abban keresendő, hogy a tábornokot szoros "szálak fűzik a szakszervezetekhez és a diáksághoz is. hiszen hatalomra jutásában, majd a jobboldali államcsíny-kísérletek leverésében döntő fontosságú szerepet játszónak Tény. hogv Bolívia mind a mai napig a latin-amerikai löldrész Haitit kövelően ".egszegényebb országa. Annak ellenére, hogv tulajdonképpen a leggazdagabb, hiszen felbecsülhetetlen vasérc-, löidgáz- és kőoiajtartalékokkal rendelkezik, amelyek viszont javarészt idegen kézen voltak. 1969-es adat szerint az egv lakosra eső évi átlagkereset csupán 171 dol lár, a lakosság 75 százaléka analfabéta. a dolgozók 85 százalékának oly alacsony a keresete, hogy a legszükségesebb árucikkek beszerzésére sem fúlja belőle. A természeti kincsek kivitelének 50 százalékában az Egyesül Államok és NagyrBritannia részesig, ez viszont annyit telent, hogv fuan fosé Torrez tábornok, az egykori cukorka-árus, e baloldali előjelű tiszti puccsok szervezöie. a Ouemodo-palota jelenlegi gazd n az árakat is Washingtonban, ttlelwa Londonban hatarozzák meg. Ugyanakkor a behozatal 50 százalékát az Egyesült Államok kaparintotta meg. Torrez tábornok és korqiánya tisztában van azzal, hogv egyik napról a másikra szinte lehetetlen felszámolni az ország félgyarmati sorsának gyászos örökségét. .A gazdi' iqt fejlődés strd.éqiáia" című tanulmány, amelyet Torrez utasítására késhettek el. feltételezi, hogy fokozatosan államosítják az összes gazdasági .igazatol, így a COMtBOL például " inári® átvette az International Metal 'rncessing Go. t. mfg az YPFB h Holivian Antlantic Corporation-i. Pe»?.e az államosítás, bár az eddigi ered menyek sem lebecsülendők, még csak a kezdet kezdetén tart. Torrez kormányának a közeljövőben sok-sok akadályt kell ahhoz leküzdenie, hogy a nemzetközi imperializmus e bolíviai „támaszpontjait" teljesen éUen örawse alá vftnia 1 . A bolíviai fejlemények kapcsai- l*mészetesan felvetődik az ország külpolitikai koncepciójának kérdése i* Az a tény, hogy Torrez tábornok rendszere, nyilvánvalóan a kapitalista tőkeórdekeltség ellensúlyozásátsemlegesítését tartva szem előtt szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval és a szocialista orsžágokkal ' állalábjau. .pozitív előjelnek tekinthető. A Szovjetunió például 27,5 millió dollár értékben bocsátott az ország rendelkezésére áruhitel) és megállapodást kötött 2400 tonna cín-koncentrátum és 800 tonna tiszta cin megvásárlására További kérdés a öolí.vtai kormány kapcsolatainak problematikája az Andok térségében, elsősorban a chilei és a perui kormánnyal. Torrez elnök a jnexikói Siempre című lapnak adott nyilatkozatában leszögezte: „Ogu vélem. megvamuxk a kilátások, hogy egyif.t működjünk azokkal a kormányokkal. amelyek a népre támaszkodva forradalmi programot. valósítanak meg" S tulajdonképpen ez a bolíviaj kormányzat politikájának ómegája és alfája A forradalmi program homlokterében a jelenlegi időszakban az ország gazdasági konszolidációja áll. Ez Viszont elképzelhetetlen a nyugati tőke befolyásának kiiktatása nélkül. Igv azután az alapjában véve gazdasági jellegű problémák átszövik az ország politikai irányításának kérdés-komplexumát is BALOGH P IMRE Barrientos temetése. Az indián fkecsuaf származású elnök a jelenlegi reformpolitika egyik elindítója volt. 0 nevezte ki Torrezt vezérkari főnökké.