Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-27 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

9f íléliitflni szél nehéz szürke, csöpögős felhőket hordott össze az égen. A közeli erdő már-már beleveszik a sűrűsödő homályba. A félelmetesen sötétlő koronarehgeteget c^ak egykéi szempillantásnyi időre világítja meg a gyakori villámlás. Egyrn jobban erősödik a mennydörgés. Maga előtt veszettül söpörve, forgatva az útszéli port, elszórt szalmaszálakat, közeleg a vihar. „Csapkod az isten ostora" — mondja már vagy harmadszor az egyik hajlott hátú idős ember, aki vagy huszadmagával igyekszik fedél alá a mezőről. A kapákat, a villákat és a többi „vas végű szerszámot idejében elhajították a mezsgyeszélen, hogy „le ne húzza a tüzes ménkfit". Alig ötven lépésnyire lehetnek már csak a szélső ház ereszétől, amikor egy vakító villanást kísérő hatalmas csattanás megrepeszti az eget. Az első „bemelegítő" nagy cseppek után mintha dézsából öntenék. sűrű. vastag sugarakban zuhog az eső. Szinte szemlátomást duzzad patakká az árok, s a táblaszéli barázda. Néhány perc múlva már az aszfalton it. terebélyesedik. hömpölyög a szennves vízár. Gyakori kép az ilyen mostanában. Medárd napján jócskán megázott a föld, s a néphit szerint negyven napig aligha változik az idő Pedig most talán mindennél jobban kellene a tartós. kalászt érlelő napsütés, mert a nedves, nyirkos napokon hamar romlik a mag. Sokfelé már így is nehéznek mutatkozik az aratás. A csaknem mindennapos zivatar, s a gyakorta viharos erejű szél tucatjával megdöntötte a szép termés reményével biztató gabonatáblákat. Bizony korán megtréfált bennünket az idei tavasz. A márciusi langyos napok után, a vártnál jóval korábban,- már április közepén beköszöntöttek a fagyosszentek. Május derekán meg nemhogy nyári, hanem kimondottan aratási volt a meleg. A különösebb átmenet nélkül beköszöntött forróság mindenfelé meggyorsította a szántóföldi növények fejlődését. Aztán a június elejei vizes napok „jól" betetőzték mindezt. Határjárás közben erősödik a szakemberek gyanúja, liogy az eső elmosott már néhány mázsát a remélt hektárhozamokból. Nyírágón is (NýTovce) ilyenformán vélekednek a 800 hektáros szövetkezet vezetői. A 180 hektárnyi tavaszi árpának bizony nagy része fekszik Nem lesz könnyű dolguk a kombájnosoknak. — Persze azért nem csüggedünk, mert az aratásig hátralevő két-három hét még javíthat valamit a helyzeten. Gabonából harmincöt mázsás hozamot terveztünk átlagosan, de még a kedvezőtlen Időjárás ellenére is reméljük, hogy pár mázsával több lesz a termés. Három kombájnunk van <sak. Idejében sikerült kijavítani valamennyit. így a gépek most indulásra készen várják a rajtot. Más téren ls jól felkészültünk a kenyércsatára, l'edig sok nehéz napja volt már az idén a szövetkezetnek — mondja Ignác MatiaSko, a nyírágói közös elnöke. Nemrégen még a lévai |

Levice) járás legrosszabbjai között emlegették h szövetkezeteit. Az utóbbi években ugyanis veszélyesen kezdett romlani » munkaerkölcs, lazulni a fegyelem. Egészen addig fajult a helyzet, hogy a járási pártszerveknek és a mezőgazdíisági termelési igazgatóság dolgozóinak kellett orvosolniuk a bajt. A legnagyobb problémák az állattenyésztésben mutatkoztak. Kiöregedtek a tenyészállatok, újakat pedig nem vásároltak. Ennek következtében sorra és egyre nagyobb tételekkel maradtak le a sertéshús eladásában. Hamarosan már a kívülállóknak is kezdett úgy tűnni, mintha a vezetőség nem törődne a közös sorsával, jövőjével. A szövetkezeti tagság között pedig egyre, jobban elhatalmasodott a nemtörődömség, gyökeret eresztett a „majd holnap is lesz valahogy, csak a mai nap múljon el" — gondolat. A mostani elnök szerint még a legnagyobb csúcsmunkák idején sem volt ritka az olyan nap, amikor többen töltötték a vendéglőkben az időt, mint ahányan a határban dolgoztak. Nem keltett különösebb csodálkozást, hogy a gyengén, némelv ágazatában pedig majdhogynem rosszul gazdálkodó szövetkezet jóval átlagon aluli eredményekkel zárta az elmúlt gazdasági évet. Tavasszal sem látszott javulás. A már meglevőkön kívül a leltárkészletben további jelentős összegű hiányt állapított meg az ellenőrzés. Menteni a menthetőt —• mondták ki akkor a döntést a termelési igazgatóságon. Oj elnököt, zootecbnikust állítottak a szövetkezet, illetve az állattenyésztés élére. Mind a ketten régen ismert, sokat tapasztalt, hozzáértő szakemberek. Ezzel a lépéssel a vezetőség tagjai között is sikerült megteremteni az összhangot. Bár még korántsem tisztázódott minden, rengeteg még a megoldásra váró probléma, de az .őrségváltás" óta eltelt három (CSTK felvétele J AZ lúEN NEM OKOZ GONDOT A TA KARMANVH1AN* HATÁR FÖLÖTT NINCS hónap eredményei már minden téren komoly változást bizonyítanak. — Nem volt könnyű a dolgunk — mondja Duchony Lajos üzemgazdász. — Azt is tudjuk, hogy egyhamar nem is lesz az. Viszont minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a környező szövetkezetek átlagos termelési szintjére lendítsük fel a gazdálkodást. Tavaly 5 korona év végi prémiumot fizettünk minden munkanormára. Ennél alább az idén sem adhatjuk, mert már a tagság sem a tavalyi gondolkodású. Sikerült megszilárdítani a munkafegyelmet. Most már könnyebb a szervezés, jobban megy a munka. Viszonzásul azonban az emberek is sokat várnak az új vezetőségtől. Hetvenkét tagja van az 1957-ben egyesített nyíri és ágói szövetkezetnek. Hát bizony kevés. Még az a szerencse. hogy az átlagéletkor nem haladja meg a 35 évet. A mintegy 9B0 lakosú községre még csak véletlenül sem illik a szövetkezeti falu jelző. A férfi munkaerő java csak a hét végére utazik haza nagyobb kereseti lehetőséget biztosító, iparosított vidékekről. Kevés a tag, még kevesebb azonban a szakképzettséggel rendelkező dolgozó. A valamilyen szakiskolát végzett egyének részaránya alig éri el a 10 százalékot. — Nincs lehetőség a taglétszám bővítésére? — kérdezem egyszerre az elnököt és az üzemgazdászt. — Nemigen akad. A fiatalok csaknem valamennyien a szövetkezeten és a tahin kívül keresnek munkaalkalmat. A nyolcórás munkaidő, az idény(elleget még csak távolról sem ismerő vállalatok hirdetései, ajánlatai és e város biztosította szórakozási lehetőségek mindig csábítóbbak az 1500— 1H00 koronás átlagkeresetnél. Persze aztán olyan eset is előfordul, hogy egyik-másik szerencsét próbálgató hamarosan meggondolja a dolgot és hazakerül a faluba. Sajnos azonban, ezen a téren az idei mérleg sem mutat javulást. 1970-ben négyen mentek nyugdíjba tőlünk, helyükbe azonban még nincs jelentkező. — Jelenleg nyolc huszonöt éven aluli fiatal tagja a szövetkezetnek — mondja az elnök. Valamennyien megérdemelnék a dicséretet, mert tudnak és szeretnek is dolgozni. Persze azért gyakran törnek borsot egyik másik vezetőségi tag orra alá. Ä szövetkezet sem aranybánya Nehezen értik meg ezt a fiatalok. Néhányan közülük úgy gondolják, hogyha már a faluban vagy éppen a szövetkezetben dolgoznak, az efsz minden igényüket köteles kielégíteni — Ha még csak a nálunk dolgozó fiatalokról lenne szó, akkor talán nem is gondolkodnánk ezen olyan sokat. A községben körülbelül tízszer annyi a fiatal Ha a sportolóknak, az ifjúsági, vagy egyéb szervezeteknek, anyagi támogatásra van szíikségkik — ami pedig elég gyakori —, mindig hozzánk fordulnak. Igaz, a szövetkezeten kívül csak az állami gazdaság egyik részlege van még a faluban. Tőlünk telhetően igyekszünk megadni mindent. Pedig ha úgy vesszük, ezernyi más, fontosabb helye is lenne annak a pénznek. Nem tagadható, hogy nehéz helyzetben vannak a nvírágóiak. A megoldás legbiztosabb formája a helyi tartalékok feltárása és ésszerű kihasználása lenne. Tisztában vannak ezzel a közös vezetői is. Tartalék, lehetőség bőven akad Talán már csak a jó szervezőkészségen múlik minden. A már jó ideje tömérdek nehézséggel küzdő ágazatban, az állattenyésztésben, úgy látszik, megtalálták a helyes kiutat. — Az idén nagy összegeket fordítunk az állattartás megjavítására és az állomány feltöltésére. Eddig 30 növendékmarhát vásároltunk két és fél mázsás átlagsúlyban. Ezenkívül ötven sertéssel is bővítettük a tenyészetet. Hamarosan további ötvenet akarunk még venni. A szarvasmarha-tenyésztésben a tejtermelésre fordítjuk a leg. nagyobb gondot — újságolja az üzemgazdász. Aztán elmondja, hogy tavaly 3211 liter volt a tehenenkénti fejési átlag. Az Idén ezt ls megszeretnék toldmii néhány literrel. A feltételeket már biztosították. Hónapok óta kilenc liter tejet fejnek naponta minden tehéntől. Ha csak tartani sikerül ezt a szintet, a tervteljesítéssel nem lesz baj. A növénytermesztésben jóval kevesebb a lehetőség a munkatermelékenység fokozására, a nagyobb hozamok elérésére. így természetesen az állattenyésztés fejlesztése kerül mind jobban előtérbe. 1974-re egy 200 férőhelyes gépesített tehénistállót terveznek felépíteni. Időközben pedig a meglevőket fogják tatarozni, átalakítani az állattartás egyre nagyobb követelményeinek megfelelően. Az új ötéves terv időszakában lényegesen növelik az állományt. A feltételeket erre ls biztosították. A szövetkezet szántóföldjein kiváló a takarmánytermés. Az elmúlt években háromszori, jobb esetben pedig négyszeri kaszálást takarítottak be a szálasokból. Az idén jóval többre van kilátás. Nagyobbak a hozamok, így „ötödször" is lesz dolguk a kaszálógépeknek. A kezdet mindig nehéz, viszont újra kezdeni sem egyszerű. Hosszan tartó becsületes munkával lehet csak helyrehozni azt, amit mások nemtörődömsége, gondatlansága tett rosszá. Az „őrségváltás" óta eltelt három hónap eredményei még korántsem nagyok, de már bizonyítanak. Ha a nyírágóiak továbbra is a mostani kerékvágásban haladnak, felettük is hamarosan kiderül az ég, eltűnnek az eddig oly gyakori sötét viharfelhők. LALO KAROLY