Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-18 / 143. szám, péntek

Példás Mm — pártunk uj ía^ja A hadseregbeli . rendkívül nagy gondot fordítanak a fiatal párttagok felvételére. A hadseregben azok lehetnek a CSKP tagjai, akik példásan teljesítik ti kit űzött feladatokat, ismerik a párt politikáját és példás katonák. Ezek közé tartozik Jag11 k Sylvester katona is. A tényleges katonai szolgálat előtt villanyszerelőként dolgozott, é.s munkahelyén jó eredményeket ért el. Jelenleg a katonaságnál az oxigénszivattyúzó állomáson teljesít szolgálatot. Kötelességtudó, kora reggeltől késő estig szolgálali helyén találjuk. Példásan teljesíti a rábízott feladatokat; szerény ét becsületes, s még egyszer sem panaszkodott a sok munkára. Amikor megkérdeztük tőle, miért lépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, szerényen a következőket válaszolta: — Kis jíkorom'óta a CSKP iránti szeretetre neveltek. Szüleim is már fiatal koruk óta a párt tagjai, és én példájukat követem. A jövőben is úgy fogok dolgozni, liogy teljes mértékben kiérdemeljem a kommunista pártban való tagságomat. Munkámat mindig úgy akarom végezni, hogy az pártunknak és egész szocialista társadalmunknak javát szolgálja. Amikor a taggyűlésen megtárgyalták felvételét, senkinek sem volt kifogása ellene. A Jagrík katonához hasonló emberek foggal larloznak a CSKP tagjainak sorába. -8fFelvélelünkön a külföldi vendégek szanaióriunia, a Ther Palace. ÉPÖLŐ, SZÉPÜLŐ VÁROS Piešťany, hazánk világhírű fürdőhelye rohamosan fejlődik. Évente egyre több hazai, s főleg külföldi vendég keresi fel. Mivel közeledik a fürdőidény, közliiik néhány tájékoztató számadatot a város éleiéből: Évente több mint 25 000 külföldi vendég látogat el a városba. Az Állatni Fürdők jövedelme a külföldi vendégek kezeléséért 1971-ben 12,9 százalékkal lesz több, mint az 1970-ben volt. A városnak egy évvel ezelőtt 25 ezer lakosa volt, ez az arányszám 1980-ban több mint 30000-re növekszik. A fürdőváros szállóiban évente több mint 4000 külföldi vendéget fogadnak. Minden évbsn 200 állami és szövetkezeti lakás készül el. A városnak ma 5 alapiskolája van. Az idén egy további 22tanlermes alapiskola készül el, amelyet a Floreát lakótelepen építenek. A városban a felszabadulás óta több gyárat helyeztek üzembe. 1:1 ze

k közé tartozik a Tesla, a Chirana és » Zornica. Az üzemek építését folytatják. Épülnek vas- és faipari üzemek, s létesítenek egy korszerű autószervizt is. A MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL Kiharcolták a béremelést 1902-ben kezdték meg a nyitrai igazságügyi palota építéséi, ami előre lendítette az akkor meg szervezetlen nyitrai építőmunkások szervezetbe tömörülésének vajúdó kérdéseit, s a harcot a nagyobb szelet kenyéréri, az emberségesebb munkafeltételekén. A légi Nyitra méreteiben leg jelentősebb középülete volt épülőben. A kétemeletes, impozáns igazságügyi palotában « város különböző helyein szé kelő hivatalokat mint a járásbíróság ot, törvényszéket, esküdtbíróság ot, államügyészséget, telekkönyvi hivatalt, a vizsgálóbíró hivatalát helyezték el. Hozzátartozott a háromemeletes böi'tönépület, valamint a fiatalkornak és a női bünözók két emeletes magas fallal körülvett fogházépülete. Már az építkezés megkezdésekor nyilvánvaló volt, a nagyarányú építkezés nem készülhet el a kitűzött haláridőre, mert kevés volt a munkás. A vállalkozók ezért Budapestről hozattak munkásokat. A pesti építőmunkások —• akik abban az időben már szervezetbe tömörülve megvívták első sikeres bérharcukat — vállalták a nyitrai munkát, de a nyitrai munka- é.s bérviszonyokhoz képest alapvetően kedvezőbb munka. feltételek mellett, lényegesen magasabb bórért, mint amilyet a vállalkozók a szervezetlen fcelybeli munkásoknak fizettek. Az építkezésen dolgozó nyitrai. építőmunkások rövidesen megállapították, hogy a budapesti társaik munkaeredményei sem minőség, sem mennyiség tekintetében nem szárnyaltak túl a nyitraiak teljesítményeit, s a kedvező munkafeltételeket és a magasabb bérezést csak szervezettségüknek köszönhetik. Béremelést kértek. A vállalkozói; a szervezetlen helybeli munkásokkal érdemben tárgyalni sem voltak hajlandók, és azzal utasították el okét, hogy nem szervezett munkások, mint budapesti társaik, s igy hiábavaló minden béremelési kísérlet. Az elutasítás indok.ása lendületet adolt a szervezkedés kérdésének. Most már a kishitűek, a ineghunyászkodok, a szervezkedés ellenzői is rádöbbentek arra, hogy csak szervezetten vehetik fel a harcot a vállalkozókkal szemben. Most már azok is a szervezkedés szükségessége mellett foglaltak állást, akik eddig minden szervezkedési elleneztek, mert abban hálátlanság Jt láttak a munkaalkalmat biztosító munadóval szemben. Ilyen előzmények után került sor a nyitrai katolikus kőművesegylet megalakítására, mely azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem kép viselte maradéktalanul a munkásság érdekeit. Ténykedése elégedetlenséget sziilt a munkásság soraiban, ami szakadáshoz vezetett. AZ ELSŐ ÉPÍTŐIPARI SZTRÁJK A - kőmüvesegyletbe tömörült építőmunkások jelentékeny része kivált az egyletből és a budapesti építőmunkások szakegyletébe jelentkezett. Ezt követőTudósok együttműködése en az akkor már szilárd alapokon álló tóvárosi építőipari szervezet támogatásával bérharcot indított azzal a megokolással, hogy a közszükség leti cikkek rohamosan emelkedő áraival nincs arányban az a bérösszeg, melyet a vállalkozók fizetnek az építőipar dolgozóinak. A munkiadók elutasító állásfoglalása következtében 1.905. március 13-án, hétfőn reggel sztrájkba léplek a nyitrai építőmunkások. A sztrájkban 91 építőipari dolgozó vett részt. A munkások elszánt, határozott fellépése meglepetésként érte a vállalkozókat, azonban abban ringatták magukat, hogy az anyagi tartalékkal nem rendelkező, máról holnapra élö építőmunkások megmozdulása csak szalmaláng, és néhány napi kenyérgond után meghunyászkodva felveszik a munkát. A sztrájk híre gyorsan elterjedt és környékszerte a szenzáció erejével hatott. A rendőrséget és csendórséget készenlétbe helyezték. A városban kettős rendőrőrszemek cirkáltak. Az eseménytelenséghez szokott kisváros a megbolygatott méhkasra emlékeztetett. A kőművesegylötben maradt i soport tagjai továbbra is megjelentek az építkezéseken, ami a sztrájkolókból ellenszenvet és elkeseredést váltott ki, s csakhamar összetűzés robbant ki a két tábor dolgozói között. A rendőrség beavatkozott és tizenkét sztrájkolót előállított, de kihallgatásuk után szabadlábra helyezték őket. A sztrájk sikeres volt, béremelést és kedvezőbb munkafeltételeket eredményezett. Az első építőipari munkássztrájk sikere nyomán az egyéb iparágak dolgozói is szervezkedni kezdtek. DALLOS ISTVÁN I ČSTK ) A csehszlovák és a szovjet tudósok elhatározták, hogy közösen dolgozzák ki a műszív és a szívpótlás tervét. Hazánkban ezzel a közös problémával a J. E. Purkyné Egyetem "tudományos munkahelye foglalkozik, iníg a Szovjetunióban a Moszkvai I. számú Orvostudományi Intézet igyekszik megoldani a feladatot. Az intézet igazgatója Borisz V. Petrovszkij, a Szovjetunió egészségügyi minisztere. A közös tervet az elmúlt napokban Csehszlovákiában szerződés formájában rögzítették. Dr. Jaromír Vašek professzornak, a brnói J. E. Purkyné Egyetem rektorának tájékoztatása szerint a szerződés alapján nemcsak a kutatási terveket, a tudományos információkat és a tudományos dolgozókat cserélik ki kölcsönösen, hanem közösen dolgozzák ki a részprogramokat is. A közös kísérletek során kipróbálják a szívpumpák prototípusait, s végül a műszív prototípusát is. A klinikai kísérleteket a két ország dolgozóinak részvételével valósítják meg. Ezzel egyidejűleg közösen dolgozzák ki a műszív klinikai alkalmazásának indikációs módszerét is. A két ország tudósai csehszlovák —szovjet küldöttségek révén fogják megvalósítani a nemzetközi tudományos feladatokat. BELPOLfTIK AF KOMMENTÁR INTÉLY ÉS BIZALOM Csehsxlovákia Kommunista Pártja mindig arra törekedett, bogy lényegesen javuljon a pártmunka politikai, gazdasági és kulturális életünk minden szakasv.án. A párt úgy nyilvánítja ki bizalmát a tagokkal szentben, hogy felelős munkál bíz rájuk a párt üzemi szervezeteiben, a vállalatok vezetésében, az iskolaügy, a kultúra és a tudomány terén. Ezzel azon ban még env elvtárs sem vált mindjárt jó vezetővé. Sok múlik a tekintélyen és a bizalmon. A tek'iitély a vezető dolgozó számára nein öncél, hanem magától értetődő igény, a jó irányító munka fontos feliéiele. Bármilyen funkciót töltsön he egy kommunista mindig a feladatok magaslatán kell állnia. Olyan hatást kell keltenie, amely komoly benyomást gyakorul az emberekre, ami azután a munkafeladatok teliesííésében íiikrözotlik. A vezető dolgozóknak meg kell győzniük munkatársaikat a feladatok Kivégzésének fontosságáról és meg kell erősíteniük bennük azt a tudatot, hogy egyedül a CSKP vezetésével érhetünk el kimagasló eredményeket az országépitésben. A vezető dolgozó tekintélyére szükség van minden munkahelyen. Pártunk fenn állásának ötven éve folyamán nagy ismereteket szerzett arról, hogy aki a saját munkáját nem tudja megszervezni. nem képes teljesíteni a párt áltat rábízott feladatokat, nem szer vez.heti meg mások munkáját sem. Minden vezető dolgozónak a párt politikája propagá torának és agitátorának, a kommunisták és » párfoitkívüliek ideológiai nevelőjének kell lennie. A vezető dolgozó tekintélye függ az iltelu szervező képességétől, a munkatársak nak nyújtott segítségétói, kese deményezdkópességélől, előre látásától, a közéletben kifej tett tevékenységétől és a tár sadalom számára végzett al kolómunkájától. A szocialista rendszer a legszervezettebb valamennyi társadalom közül. A szocialista rendszer vezető ereje a kommunista párt, mely az anyagi és a kulturális élet va (amennyi területén irányítja a társadalom tevékenységét. Pártunk a jó Irányítás érde kéhen szervesen egynttmiikö dík a dolgozók széles törne gével. és igényes feladatok elvégzésével bízza meg őket. A CSKP XIV. kongresszusa után minden párttagnak alá kell vetnie saját érdekeit a párt és a társadalom érdekei nek. A párttagság arra kötelez, hogy a kommunista vezetők szerénység és az önma gukkal gyakorolt igényesség elvei alapján építsék ki tekín télyüket. Minden párttag és vezető dnlgozó tekintélye erősíti és gyarapítja a párt tekintélyét is. Ebben az évben, amikor pártunk megalapításának ÜU. évfordulóját ünnepeljük — és minden időben — a kommunistáknak és a vezeló dolgo /•óknak kötelességük a párt tekintélyének növelésére törekedniük. Erre nemcsak a párt forradalmi útja és hagyó mánya, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban elfoglalt helye is kötelez. STEFAN ŠMÁTRALA KIÉ A RÁSPOLY? ^fejtési rekord (CŠTKJ Májusban- a Kráiovské Poŕíčí-i M. Majerová Bányában Jan Banus és Eduard Kubin 24-tagú szocialista munkabrigádjának minden tagja egy műszak álatt átlag 44,22 tonna szenet fejtett. A sokolovi szénmedence történetében ez a kainarafejtéses módszerrel elért eddigi legnagyobb eredmény. A sikerhez többek közölt hozzájárult a jó munkaszervezés, és a munkaidő teljes kihasználása. Az 1971 1975 évi gazdaságfejlesztési terv irányelvei hangsúlyozottan kiemelik, hogy jobban kell kihasználni a rendel: kezésiin

kre álló anyagi-műszaki bázist. Köztudomású, hogy az anyagi-műszaki bázis szűkebb értelemben a munkaeszközök és a mi'iikalárgyak, vagyis a termelési eszközök összessége, tehát elvileg szinte elképzelhetetlen, hogy ezeket ne a maximális mértékben használjuk ki, hiszen a termelés nélkülözbeietlen, elsődleges tényezői. Azonban a gyakorlat eltér a logikus elmélettől. Konkrét példaként említhetnék néhány olyan üzemet, ahol egy-egy importált gépet két évig vert az eső az üzem udvarán, mert „nem volt hely, ahová beállítsák", vagy „nem volt beszerelési kapacitás", vagy „még nem érkezett meg az a nyersanyag" aminek feldolgozására a gépet megvásárolták. Ha legalább egy íabódét ácsoltak volna a gép ölé, akkor bizonyos mértékig tolerálhatnánk az „objektív nehézségeket", de még ennyit sem tettek, hanem hagyták, hogy az esó, a hó, a fagy, a szól naponta lemarjon pár fillérnyit a közösség tulajdonából. Akinek valaha alkalma volt megismerni egy termelő egység belső rendjét, az nagyon jól tudja milyen károkat ókoz a hanyag karbantartás, mennyire csökkenti a termelési berendezések élettartamát és termelő képességét, hogy a rendszeres kis-karbantartást igen sok munkahelyen csak tesséklássék végzik el. Ha pedig a szerszám gazdálkodást vizsgáljuk, egyenesen megdöbbentő eredményeket kapunk. Egy ka lajjäcs, egy fogó, egy vésó, egy fúrófej nálunk nem érték, az törhető, pusztítható és ha munka közben csak egy kissé elkopik, azonnal kicserélhető. Néhány évvel ezelőtt a jihlavai TONA rásjiolygyár igazgatójával beszélgettem arról, hogy n iért hiánycikk nálunk a ráspoly. Néhány ipartelepen végzett felmérés eredményével válaszolt: évente többszázezer korona értékű alig használt ráspolyt dobnak a hulladékba, a szemétbe, hiszen az „nem érték". A felmérést csak néhány ipartelepen végezték el, országos méretekben csupán a „ráspolyanarchia" sokmilliós kórt okoz a társadalomnak. Folyami kotrógépek dolgozóitol tudtam meg, hogy évente löbbszáz mázsa szerszámot emelnek ki a folyómedrek iszapjából és egy két szemétosztályozó telepen saját szememmel láttam rozsdamarta szerszánihegyeket. Az elrettentő példákat nagyon sokáig sorolhatnám, de azt hiszem a problémát ez a néhány konkrétum is láttatja. A megoldás két legfontosabb tényezője a munkaszervezés és az emberi magatartás. Tehát akkor rendeljünk gépet, amikor arra valóban szükségünk van és már jóval a szállítás időpontja előtt gondoskodjunk arról, hogy a géjiet haladéktalanul üzembe helyezhessük. Szigorúbb intézkedésekkel, fokozott és alapos karbantartással növeljük a termelőeszközök élettartamát és kapacitását. Alaposabban ellenőrizzük az üzemekben a szerszám-gazdálkodást ós dolgozzuk kl az ún. kopási normákat, vagyis határozzuk meg, hogy egy-egy üzem sajátos feltételei között mikor írható le a szerszám! Mindez azonban csupán adminisztratív intézkedés, ami nem pótolhatja az emberi felelősségérzetet! A felelősséget — a közösség vagyonáért! A szocialista társadalomban, a szocialista termelési viszonyok közölt a láspoly is'köztulajdon! Vigyázzunk arra, ami a mienk! Mindnyájunké! PETERFI GYULA Ój üzem épült (CSTKj — Pezinokban új korszerű famegmunkáló kombinátot építenek Az új ipartelep növeli az iparág kapacitását, és lehetővé teszi a termelés jelentős növelését. Eddig a műszaki műhelyt helyezték üzembe, s most fejezik be a fűrésztelep építését. Az új üzem vezetősége mér most gondoskodik a szakmailag képzett dolgozók neveléséről. A Zvolení Faipari Középiskola együttműködésével Pezinokban lávtanulási lehetőséget biztosítanak az érdeklődők számára. Ezenkívül kiépítik saját iparitanuló-iskolájukat is. Nagy gondot fordítanak az új dolgozók megnyerésére, ezt azonban fékezi az elszállásolás korlátozott lehetősége. /