Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-15 / 140. szám, kedd

• ••••••••••••••• -OJ filmek­• • • • • •'• ••••••••• FELSZABADÍTÁS III. rész - Döntő csapás (szovjet) — Felszabadítás — tömör, ki­fejező és mély értelmű cím. A második világháború esemé­nyeit, Európa felszabadítását foglalja össze, a háborúnak azt a szakaszát rekonstruálja, amelyben már a szovjet hadse­reg ereje és sorozatos sikere volt a meghatározó. „Mi élve maradtunk, ezért kötelességünk­nek érezzük, hogy elmondjuk az igazságot a háborúról ...A há­ború legrettenetesebb eredmé­nye" a tömérdek megsemmisült emberi élet. Az egész világ tud­ja, hogy a Szovjetunió többet ál­dozott ebben a harcban, mint a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő szövetségesei. A győzelem­hez való hozzájárulásunk és erő­feszítéseink döntő jelentősé­gűek voltak. Ezt az igazságot szeretném elmondani a második világháborúról." Ezek a film ren­dezőjének, furij Ozerovnak a sza­vai, melyek megmagyarázzák az alkotók szándékát és a roppant méretű monumentális film cél­ját. öt részből áll a Felszabadítás, melyben megelevenedik a fa­sizmus teljes összeomlását ered­ményező, háború számos emlé­kezetes fejezete. Az első két részt (Lángoló ív és Áttörés címmel) az 1943-as évi nyári Moszkva alatti és a sztálingrádi szovjet sikereket követő esemé­nyeket, a kurszki csatát és a dnyeperi átkelést már a múlt évben láthatta a közönség. A grandiózus filmeposz harmadik része Döntő csapás címmel ke­rül vetítésre. 1944 eleje van. Véget ért a sztálingrádi és a kurszki csata, mely a háború folyásában ugyan fordulópontot jelentett, de a szovjet hadvezetés tudta, hogy az ellenség erős és a háború megnyeréséig még nehéz az út. Ezért logikus a sürgetés a nyu­gati szövetségesekhez a II. front ügyében. A film ezzel az őszinte és reális helyzetértékeléssel le­rombolja azt a sokakban élő tévhitet, hogy Sztálingrád alatt végleg eldőlt a háború sorsa, a többi már csak idő kérdése volt. A film tárgyilagosan kimondja, hogy továbbra is szükség volt minden erőre, leleményességre és emberi áldozatra a végső cé­lig — a felszabadításáig. A Döntő csapás az 1944. évi nyári hadművelet gigászi küz­delmeit, a Begration fedőnéven ismertté vált offenzíva esemé­nyeit rekonstruálja. A rendező kronológiai sorrendben idézi fel a Belorussziában zajló frontese­inényeket, az ellenség figyelmét elterelő hadműveleteket, meg­mutatja a nagy hadigépezetek vezérkarának terveit, hogy a harc egyes részleteit látva, ösz­szefüggéseiben érzékeljük az eseményeket. Emberközelbe hozza az ellen­séget alaposan megtévesztő át­kelést Belorusszia iszapos és mocsaras ingoványain, az ellen­séges egységek ugyanis arra számítottak, hogy a szovjet ka­tonaság Ukrajna északi részén nyomul előre. Lélegzetelállítóan izgalmas a gigászi átkelés küz­delme, s bizonyára csak keve­seknek jut eszébe, hogy ilyen ritka látványosság mögött sok száz főnyi alkotó, katonai ta­nácsadó, tűzszerész milyen ösz­szehangolt munkája, a statisz­ták, színészek mekkora fegyel­mezettsége húzódik meg. Az or­szághatár átlépése után a csata Lengyelország területére helye­ződik át, hogy néhány hónapos küzdelem után megkezdődjön a harc Berlinért. A filmben a had­műveleteken kívül bepillantást nyerhetünk a háború „kulisszái" mögé is, az alkotók ugyanis fi­gyelmet szenteltek a látszólag jelentéktelen, de politikai szem­pontból annál lényegesebb moz­zanatoknak, melyek meghatáro­zott mértékben befolyásolták a háború alakulását. Ozerov filmje rendkívül igaz­ságos. és tárgyilagos, a háború kegyetlenségének ábrázolásá­ban szigorúan ragaszkodik a va­lósághoz. A csatajelenetek döb­benetesen élethűek. Mégsem hagyományos dokumentumfil­met látunk, nem eredeti felvéte­lekből összeállított sorozatot. Az a műfaj, amelyet a három társ­író: Jurij Bondarjev, Oszkár Kurganov és Jurij Ozerov (az utóbbi egyben a film rendezője is) alkalmazott, a történelem, az összefüggések szempontjából többet ad, mint amit eredeti fel­vételek adhatnak; a film hatal­mas keresztmetszet, melyben a történelmet látjuk dokumentum­szerű pontossággal, de művészi szinten, játékfilmen. Csupa hőssel, félelem nélküli­katonával talán nem is nehéz megnyerni a háborút. De itt emberek, közönséges „halan­dók" menetelnek, rohamoznak, szenvednek, véreznek és győzel­met aratnak. A filmben nem diadalmenet a háború, — a hangsúly a nehézségeken és az áldozatokon van — hanem a Szovjetuniónak emberiségmen­tő hadjárata az elszabadult po­kol ellen. Valódiak a helyszínek: a „Bagration akció" Belorussziá­ban zajlik, az a varsói mozi, amelyben pokolgépet helyeznek el a partizánok, Varsóban van, a „Führer" íróasztala valóban az övé volt, Mussolinit a római királyi palota előtt tessékelik a rabszállító kocsiba, teherá­ni értekezleten" az egykori jegyzőkönyv pontos szövegét mondják. A filmből meg lehet tudni, milyen volt a Tigris, és milyen a T-34-es, hogyan zaj­lottak a nagy csaták és miért győzött a győztes. A film stílusa helyenként egyenetlen, de ilyen hatalmas történelmi freskóban, ahol az események krónikaszerű bemu­tatása ennyire különböző, nem ls lehet egyenletes színvonalat s mindvégig pergő ritmust biztosí­tani. A film azonban kifejezi mindazt, amire vállalkozott. A rendezői erények, a kiállítás rendkívüli gazdagsága, a 70 mm-es panoramatikus tech­nika, a kiváló felvételek (Igor Szlabnyevics operatőr munká­ja) látványt, izgalmat ígér. A háborús monstrefilm — mely katonai szaktanácsadók és nemzetközi szereplőgádra közre­működésével készült — az ed­digi háborús filmektől eltérően az első alkotás, melyben a há­ború mentes minden pátosztól, stilizáltságtól és regényesség­től. Ez teszi a filmet tanulságos­sá, melynek végső kicsengése a háború ellen, a béke megbecsü­lésére irányul. —ym — EGY UGRÖBAJNOK KALANDJAI (amerikai) Az ember, földünk élővilágá­nak egyetlen gondolkodója el­eljátszogat az oktalan állatok­kal. S teszi ezt teljes fölényé­nek tudatában, olykor fegyver­rel is, hogy magasabbrendűsé­gét példázza. Idomítással azt is elérheti, hogy értelmesnek mondhatja a szófogadó állato­kat. A delfin, ez az egzotikus ten­geri óriás meghökkentő dolgok­ra képes. Az állatidomárok sze­rint olyan könnyen sajátítja el a tudnivalókat, mintha ösztöneit emberi ész irányítaná. Néha.ok­tatóján ís túltesz: egyszeri prőba után a legnyakatekertebb mu­tatványokra képes, s így mintha felcserélődnének a szerepek — nem a delfin idomul, az ember kap leckét. Leon Bensőn filmje, az Egy ugróbajnok kalandjai ennek az állatnak az okosságát meséli el. E színes játékfilm cselekmé­nyét az „ugróbajnok delfin" ké­pességeihez komponálta a forga­tókönyv írója. Olcsó kalandme­se, szökött fegyencekkel, ártat­lan Robinsonokkal, fegyverrel, vérrel — szót sem érdemelne az egész, ha nem egy delfin ját­szaná a film főszerepét. A del­fin és jószívű tizenéves barátja, Sandy kettesben irányítják a harcot a gátlástalan fegyencek ellen. A nézőt nem ez a harc köti le, hanem a delfin ötletes­sége, szolgálatkészsége, segíte­niakarása s ha szabad így fogal­maznom — egész emberi maga­tartása. A filmet ezért azoknak ajánljuk, akik érdeklődéssel fi­gyelik a titokzatos állatokat, szívesen belefeledkeznek az ide­gen tájak ismeretlen pompáiba, ez Jetben a szubtrópikus ten­gerpartok szokatlanul gazdag növényvilágába. —cz— itiüiirc TÁJÉKOZÓDÁS A TENGEREN MESTERSÉGES HOL DAK SEGÍTSÉGÉVEL Az űrkutatás látványos kísérletei mellett a mesterséges holdak mind több gyakorlati alkal­mazási területet hódítanak meg. Legismerete­sebbek az interkontinentális hírközlés szolgá­latába állít itt mesterséges holdak — ezekről sok sző esett például a mexikói olimpiával kap­csolatos televízió-közvetítések során. Természetesen nem a hírközlés az egyetlen gyakorlati hasznosítási lehetőség. A Szojuz—11, illetve a Szaljut orbitális állomás segítségével ez ideig végzett kísérletek biztatóak például a meteorológiai szo'igálat számára is. Az ilyen Föld körül keringő mesterséges égitestek egyéb fel­használási területei közül érdeklődésre tarthat számot egyebek között a nagy pontosságú ten­geri helymeghatározás módszere is. HANGSÚLY A PONTOSSÁGON Az NNSS (Navy Navígational Satellite System) rendszert, amelyről az utóbbi időben számos adat jelent meg a szaklapokban, a tengeren közlekedő hajók nagy pontosságú helymeghatá­rozására dolgozták ki. Fejlesztését az amerikai haditengerészet hajóegységeinek biztos navigálá­sát célozta. Az eljárást sokáig bizalmasként ke­zelték. Néhány évvel ezelőtt azonban az USA haditen­gerészeti hatóságai az NNSS rendszer polgári felhasználását is engedélyezték. A polgári ten­gerhajózás részére az ITT konszern egyik ame­íikai vállalata, a San Fernando-i Federal Labo­ratories legyártotta a 4007-AB berendezést, amellyel az NNSS rendszer mérési módszere al kalmazhatő. Ez a hajókra szerelhető berendezés egy ten­gerészeti rádió vevőkészülékből és a hozzávaló speciális antennából, valamint egy elektronikus számítógépből áll. Tartozik még hozzá egy ered­ménykiíró berendezés, továbbá egy szalaglyu­kasztó készülék. Az NNSS rendszer előnye, hogy a helymeg­határozás eredménye 'lényegesen pontosabb az eddigi módszerekénél, ezenkívül alkalmazása független a nap- és évszaktól, valamint az opti­kai látási viszonyoktól. Kedvező, hogy a hely­meghatározás a berendezéssel teljesen automa­tikusan történik. Az NNSS rendszer alapját egy — külön erre a célra beállított — mesterséges h íldakból álló hálózat alkotja. A rendszer mesterséges holdjai a hírközlési célokat szolgáló ún. „szinkron sza­telitekkel" ellentétben körpályájukat nem azj egyenlítővel párhuzamosan, hanem a sarkokon keresztül futják a Föld körül. A mesterséges holdak mintegy 960 km magasságban a Föld felett keringenek, és 108 perc alatt futják be pá­lyájuk egy-egy fordulóját. A pályaadatokat naponta kétszer igen ponto, san bemérik, majd minden mérés után az ellen» őrző állomás az új adatokat rásugározza az ép^ pen mért mesterséges holdra, amelynek vevőjí ezeket az adatokat veszi és tárolja. A mesterséges hold adója saját pályájának leg. utóbb mért és elektronikusan tárolt adatait kód. jel formájában rendszeresen leadja, és ezenkívül egy nagy állandóságú frekvenciát is folyamato­san kisugároz. AUTOMATIKUS HELYMEGHATÁROZÁS A tengeri hajó speciális fedélzeti rádió-vevő­készülékével veszi a mesterséges hold által sugárzott nagy állandőságú frekvenciát. A vett jel frekvenciája a hajónak a mesterséges hold­hoz viszonyított mozgása következtében eltér a kisugárzott értéktől. A vevőberendezéshez tarto­zó elektronikus számítógép automatikusan érté­keli a vett frekvenciát, és a kapott frekvencia­eltérésből, annak jellegéből, valamint a mester­séges hold által rendszeresen sugárzott kód-jel­ből nagy gyorsasággal kiszámítja a hajó pontos földrajzi helyzetét. Az elektronikus számítógép a kiszámított ada­tokat szalagra lyukasztja, s a szalag a távgép­íróhoz hasonló eredménykilró'oa fűzve nyomta­tott szöveget ad. Az így kapott adatok 200 méter­nél kisebb hibával tartalmazzák a megállapított helykoordinátákat. A mesterséges holdakkal történő navigáció nagymértékben növeli a tengeri hajózás bizton­ságát iés gazdaságosságát. Az NNSS rendszer ezért szerepet kap az óceánográfiai kutatások­ban, a tenger alatti olaj feltárásában, tenger alatti kábelek fektetésében, illetve javításában. A rendszer által mérhető pontos koordináta­adatok lehetővé teszik bármely tengeri pont is­mételt felkeresését anélkül, hogy — a megkere­sés megkönnyítésére — jelzőbóját kellene hasz­nálni. LÉGPÁRNÁS ANYAGMOZGATÁS Évtizedünk fordulójának egyik technikai ér­dekessége volt a légpárnás szállítójárművek megjelenése. Ezt az elvet az jellemzi, hogy a szállítójárművön elhelyezett ventillátorok segít­ségével sűrített levegőt juttatnak a közlekedési eszköz alá. Ez a levegő a gépet a talajról fel­emeli, és a talaj felett lebegő helyzetben tartja, miközben a gép kontúrja körül a levegő eltá­vozik a környező légtérbe. Az ezen az elven megépített légpárnás hajók nehéz terepen, vízen egyaránt gyorsan, megbíz­hatóan tudnak közlekedni. A légpárnás hajók a kezdeti próbálgatások óta már fényes karriert futottak be. Menetrend szerint köziekednek Ang­lia és Franciaország között, kisebb változataik pedig bevonultak a mindennapi életbe, a mező­gazdaságba, a közlekedésbe. Van azonban ennek az elvnek sok más érde­kes alkalmazása ís, amelyről általában keveset hallunk. A közelmúltban kialakult megoldások közül ismertetünk néhányat. A Central Electricity Generating Board meg­bízásából nagy súlyú generátorok és transzfor­mátorok szállítására különleges kivitelű légpár­nás tehermentesítővel ellátott trailer-rendszert készítettek. A szerelvény három részből áll: a transzformátort szállító trailerből, a vontató gépkocsiból és a vontatott trailer után elhelye­zett, tehergépkocsira szerelt kompresszortelep­ből. Az utóbbiról műanyag csövön vezetik a trailer hídja alá a sűrített levegőt, melynek nyo­mása szélső esetben 1,3 kilopond négyzetcenti­méter is lehet. Ezzel a módszerrel 15 méter hosz­szú teherhordó híd 225 tonnával terhelhető, Ha a híd hosszát 7,5 méterre csökkentik, a teher­bírás elérheti a 280 tonnát is. A berendezés nagy­mértékben egyszerűsíti az ilyen nagy egységek szállítását. A Clark cég érdekes újdonsága az 1000—2000 mm méretű, maximálisan 3 tonnával terhelhető légpárnás rakodólap a raktározásban előforduló rövidtávú szállítások megkönnyítésére. A rako­dólap, mely a légpárnán nyugszik, minimális erő­kifejtéssel mozgatható. A berendezés kompresz­szorral, vagy üzemi sűrítettlevegő-hálózatról működtethető. A berendezés alkalmas silók, va­gonok, konténerek megrakására. Alkalmazása célszerű, mert nem pontszerűen támaszkodik a talajra. A rakodőberendezések Brügge-ben minap meg­rendezett bemutatóján kiállítottak egy 20 tonna teherbírású szerkezetet, amely konténerek szál­lítására készült. Egy villástargonca is tartozik hozzá, ez viszi a 6 légpárnával ellátott üres pla­tót és a légvezetéket. Az emelőlapot a konténer alá helyezi, majd az emelés után a konténert a targonca könnyen el tudja mozdítani. A légpár­nákat egyenként lehet vezérelni. A légpárnás anyagmozgatás egy másik terü­lete a darabáruk szállítása. A Jetstream Airvey­or-nek nevezett berendezés egy derékszögű négy­szög keresztmetszetű nyomócsatornából, korlát­rendszerből és ventillátortelepből áll. A beépí­tett ventillátorok a komprimált levegőt, mely­nek nyomása 20—100 mm vízoszlop között szo­kott lenni, a nyomócsatornába vezetik. E csator­na felső lemeze perforálva van. A perforáció mértékét és jellegét kísérletekkel állapítják meg. Ezen a lemezen, tehát a nyomócsatorna felett, helyezkedik el a szállítandó anyag. A nyíláso­kon, szelepeken át kiáramló levegő az anyagot lebegésben tartja, az ún. szállítófúvókákon ki­áramló levegő pedig a továbbítást Végzi. A légnyomást, a légárain sebességét, valamint a szállítófelület egységére szükséges levegő­mennyiséget, a szállítandó anyag minősége és mennyisége szabja meg. A csatorna hosszát a feladat, a szélességet a szállítandó darab hatá­rozza meg. Az eddig épített nyomócsatornák 50—1500 mm szélesek és 100—250 mm magasak voltak. Építettek egy berendezést, amelynek hossza kb. 160 méter volt. A szállított dobozok 11X18 cm alapterületűek, a szállítási sebesség 30—180 méter/perc, és a teljesítmény 48—200 da­rab/perc volt. A pályán egészen kis sugarú ka­nyarok, jó elágazások képezhetők ki, s lehetsé­ges a lejtős szállítás is, egészen 40 fokig. Ilyen rendszerű berendezésekkel célszerűen lehet szállítani kartondobozokat, üres konzerves dobozokat és üvegeket, papírt, textíliát. A légpárnás szállítástechnika harmadik ága­zatába a szemcsés áruk továbbítását végző be­rendezések tartoznak. Ilyen az előző rendszer egyik változata is, melyen a szállStócsatorna fe­lett ferdén elhelyezett terelőlapokat építettek ki. A levegő bevezetése után az anyag eltávolo­dik a nyomócsatornából, egészen az ernyőkig. Itt felütközik, s egy bizonyos távolsággal távo­labb esik vissza a nyomócsatornára. Az anyag sebessége mindig kisebb, mint a nyílásokon át­áramló levegőé. Az így adódó sebességkülönb­ség következtében az anyag és a levegő között gyors hőcsere és nedvességcsere léphet fel. Igv az anyagot szállítás közben fűteni, hűteni, szá­rítani, nedvesíteni lehet, ilyen rendszerű szállí­tóberendezéseket célszerűen lehet használni cu­kor, szemestermények, gyümölcsök, műanyag alapanyagok stb. szállítására. Ömlesztett anyagok szállítására szolgál a flui­dizációs szállítás is. Ennek lényege az, hogy a szállítócsőben levő anyag alá finom szűrőn ke­resztül 0,5—4 atmoszféra nyomású levegőt fú­vatnak. Ilyen esetben az anyag térfogata megnő, az anyag fellazul, s hasonló lesz a folyadékok­hoz. Szállítása rendkívül egyszerűvé válik. Az anyag áramlási sebessége 3—12 méter másod­percenként. A fluidizációt hombárokban, silókban, tárolt szemcsés anyagok gyors kiürítésére is lehet al­kalmazni. Itt, a siló alján egy légáteresztő ré­teget építenek kl. Ha ez alá egyenletesen el­osztva sűrített levegőt vezetnek, akkor a levegő hatására az anyag cseppfolyóssá válik, s a silóból nagyon könnyen kifolyik. A kísérletek- szerint lisztes anyagoknál már 3—5 fokos lejtő is kellő biztonsággal üríthető. A sűrített levegő széles körű felhasználására az anyagmozgatásban gyakorlatilag most teszik meg a kezdő lépéseket világszerte. Ezekkel az új típusú anyagmozgató berendezésekkel cél­szerű lenne hazánkban ls behatóbban foglal­kozni. (dj) 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom