Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-13 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

MAI CIPŐ (Földes Vilmos rajza) — Hát ez borzasztó! A fürdőszobánkban már egy hó­napja csöpög a vízcsap és te egy könyvtárossal csalsz meg! ! Dikobraz! ŐSZINTE Cicvarek oktatja a fiát: — Fiacskám, ha egy ember nem tud úgy beszélni, hogy a többiek megértsék, akkor az hülye. Érted, gyermekem? — Nem, papa. NŰI DOLGOK Nagynénak mondja az orvos: — Asszonyom, utólag megál­lapítottuk, hogy férjének nem a gyomorfekély okozta vesztét, hanem az elhanyagolt vakbél­gyulladás miatt halt meg. Az asszony kifakad: — Látja, doktor úr, már me­gint hazudott a férjem! — Ne tfiiKwents rám, mert én is lázas leszekI JPunch—Anglia) Brahováczék — szokás sze­rint — parázs vitában vannak. — Te vén szipirtyó! — csat­tan föl Brahovácz hangja. — Hát ezt kikérem magam­nak! — vág vissza az asszony. — Ha akarod tudni, tegnap az üzletben például egy férfi két­szer mondta nekem, hogy kis­asszony! Mire a férje: — Ez érthető. Ha rád néznek, nem tudják elképzelni, hogy akad olyan ember, aki felesé­gül vett! ÁÍ5IKA A tizenéves Agika befut az utcáról: — Mami, őszintén szeretnék ^veled beszélni. Mondd meg, anvukám, lehet már nekem" gyermekem? Az édesanya elszörnyűlködve válaszolja: — Dehogy lehet, hova gon­dolsz. kislányom. Erre földerül a lány arca, le­fut az utcára és odakiáltja nz ottvárakozó fiúnak: — Rendben, akkor megenge­dem, Pisti. VADASZ A nagyot mondásairól híres, társai által egyáltalán nem kedvelt vadász, dicsekszik a társaságban: — Tavaly nyáron hat bivalyt terítettem le! Erre egy sziszegő hang epésen megjegyzi: — A testvérgyilkos . .. HAJNALBAN Részeg férfi próbálja kinyitni egy bérház ka­puját a hajnali órákban, de sehogy sem sike­rül neki. Egy járókelő odamegy és jóindula­túan figyelmezteti: — Uram, ön a szivarját akarja állandóan a kulcslyukba dugni! A részeg férfi rémülten mered a kezében levő szivarra: — Jó ég. lehet, hogy az imént a kapukulcsot szívtam el? AZ UTCÄN Kovácsék az utcán sétálnák. Szembe jön ve­lük egy férfi és udvariasan köszön Kovácsné­nak. Kovács megjegyzi: — Ez aztán egy udvarias ember. Az asszony gondolkodás nélkül rávágja: — Udvarias, udvarias, de viszont hallanád, hogy horkol! BOSSZÜ A cingár termett! Kiss arra gyanakszik, bogy felesége csalja 6t. Egy nap azt mondja a fele­ségének. bogy szolgála­ti útra indul, persze nem utazik el, hanem váratlanul betoppan a lakásba. Ügy történt, ahogy sejtette, a felesé­ge oldalán egy izmos férfit talált. Kiss dübös pillantásokkal néz kő­ről a szobában, majd földerül az arca, ami­kor a széken a férfi ru­hái mellett meglátja az esernyőt. Odarohan da­rabokra töri szét, s az tán gúnyosan néz a fér­fi felé: — Na. ma-ga becste­len, most aztán megjár­ta' Tudja meg. hogy kint zuhog az esft VALLOMÁS — Kisasszony, nem is tudja, hogy a konyak mennyire szépí­ti magát! — Ugyan, hiszen nem is it­tam konyakot! — De én igen ... BÍRÓSÁGON — Beismeri, hogy ennek a férfinak azt mondta, hogy idió­ta? — Nem emlékszem rá, habár ahogy így most végignézek raj­ta, el tudom képzelni, hogy ezt mondtam neki! OPTIMISTA HAJÓTÖRÖTT VITA ORVOSNÁL / Szabóék orvosnál vannak. A doktor így szól Sza­bónéhoz: — Kedves asszonyom, a férjének pihenésre van szüksége. Előírok nyugtató tablettát és altatóport. Majd váltsa ki a gyógyszertárban. Az asszony megkérdi: — Naponta hányszor vegyen be a férjem ilyen port? Mire az orvos: — Asszonyom, azt a port nem a férjének, hanem magának írtam elől Szöveg nélkül Juliska izgatottan érkezik a ** randevúra. Látom, történt vele valami. Sőt már azt is sej­tem, hogy el fogja mesélni, fis el is mesélte: — Hallfrlad, mi történt La­jossal? — Nem. Mi történt? — Hát képzeld! Ez a Lajos reggel gyanútlanul elindul ott­honról. Tudod, ott lakik az új lakótelepen egy remek kis két­szobás lakásban. Egyébként cu­ki új, modern btfiorokat veitek, csak tudnám, hogy miből. Van nékik egy állólámpájuk ... Félbeszakítom: — Azt mondd már, édes fiam, hogy mi történt a Lajossal?! — Hát éppen azt mesélem — méltatlankodik. — " Szóval. . . most már nem tudom, hogy hol tartottam. — Még sehol... Csak annyit mondtál, hogy Lajos elindul otthonról! — Ja, igen! Elindul otthon­ról, felszáll a buszra ... Talál­kozik Som Gyulával... — Mondd már, hogy mi van a Lajossal! — Hát nem azt mesélem? — kérdi most már egy kicsit sér­tetten. — Szóval a Lajos elin­dul otthonról, felszáll a busz­ra és ott találkozik Som Gyulá­val. Te is ismered ezt a Somot. Ö vette el a Szeder Kálmánnéi, aki: otthagyott az ura. Milyen igaza volt ennek a Szedernek. Ez a Lujza egy slampos, lusta nő.Közben persze azt hiszi ma­gáról, hogy ô egy Lollobrigida. Ügy csinál, mintha a Som Gyu­la a világ legszerencsésebb fic­kója lenne... — Rendben van, szívem — dadogom és leharapom a ciga­rettám felét —, csak azt mondd már, hogy mi van Lajossal! — Pontosan azt mesélem. Reggel gyanútlanul elindul ot:­honról... — Tudom!, Felszáll a buszra, art találkozik Som Gyulával! — Honnan tudod? Mesélte már valaki? Ja persze, ez jel­Mi történt Lajossal? lemzó! | Nálunk ha valami ma történik, azt a város másik vé­gén már tegnap tudják. L&od, ezért nem szeretek itt élni. Bor­zalmas az a tudat, hogy min­denki mindenkit figyel, tudják, hogy ml történik velem, vagy a másikkal... — De én még mindig nem tu­dom, hogy mi történt Lajossall — Azt akarom mesélni, de mindig közbevágsz! — Hallgatlak! — Na végre! Szóval Lajos találkozik a buszon Sommal... Apropó, hallottad azt a viccet, hogy Arisztid találkozik Taszi­lóval? — Hallű.lam. Azt nem hal­lottam, hogy mi történt Lajos­sal — mondom fuldokolva. Azért fuldokolva, mert közben már megettem a fél nyakken­dőmet és az utolsó falat cigány O.'ra ment... kuc... kuc ... kuc ... — Szóval mi történi La­jossál? — Ha még egyszer félbeszakí­tasz, nem mesélem el — fe­nyeget Juliska. — Szóval ez a Som Gyula egy agresszív frá­ter. Persze, könnyű neki, mert a főosztályvezető a legfőbb ba­rátja, neki mindent szabad. A múltkor is lemert: egy hétre az apósához, és kutya sem szólt érte semmit. Természetesen ho­zott néhány demizson bort. Bor­zalmas ez az alkohol. Te, ugye, sohasem fogsz inni? — Nem! Nem iszom, ha egy­szer megtudom, hogy mi történ. Lajossal. — Ez nem vicc! Utálom az alkoholistákat. Ja, persze, a La fost akartam mesélni... Szó­val ez a Som Gyula, aki 1944­ben... Most nagyon kellemes helyen vagyok. A koszt kitűnő, csak az a sok nijekcíó ne lenne. Dél­előp; egy kínos afférom volt. Fél óráig fojtogattam a főor­vost. de ő sem tudta, hogy ml van a Lajossal. Az ápoló sem tudta. Emberek! Ha istent ismernek, mondják meg, mi történt a La­jossal! ÖSZ FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom