Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-31 / 127. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártja KIV. kongresszusának vitáia Václav Purkrábek elvtárs felszólalása Felszólalása bevezető részében az opportunizmus megnyilvánulásairól beszélt. Főként azt fejtegette, hogyan nviivánult ez meg a válságos időszakban a műszaki-gazdasági dolgozók soraiban. Azokat a dolgozókat, akik politikailag nem állták meg a helyüket, nagyrészt új emberekkel pótolták. A felelős funkciókba politikailag fejlett, szakmailag ügyes dolgozókat állítottak, akik élvezik a pártszervek bizalmát és támogatását. De ugyanakkor türelmesek vagyunk és türelmeseknek kell lennünk, mert még sok dolog megoldatlan, s még sok erőfeszítésre van szükség. A piac automatikus szabályozásáról alkotott helytelen nézetek és indokolatlan elképzelések hatása éppen a szénjövesztés és a tüzelőanyag-energetikai mérleg területén okozott az államnak nagy károka' F helytelen nézetek következményei leginkább az észak-csehországi barnaszénmedencében nyilvánultak meg negatív módon. Ez a körzet köztársaságunk döntő fontosságú tüzelőanyagéi energetikai alapja, mert itt jövesztik a7 egész belföldi szénkitermelés felé Annál inkább szükséges, hogy pozitívan értékeljük az észak-csehországi szénmedence múlt évi eredményeit, amikor összesen 55 millió tonna szenet fetettek, a legtöbbet a körzet egész történetében. Nem csekély eredményeket értünk el az energetika terén, főként az 1970—1971-es téli időszakban. Ez elsősorban a céltudatos komplex konszolidációs folyamat, valamint a körzet és a villanyművek dolgozói áldozatkész munkájának az eredménye. ízek a tapasztalatok kifejezésre jutnak pártunk 50. évfordulója és a XIV. kongresszus tiszteletére kibontakozott kezdeményező munkában. A termelés irányításánál az emberek szükségleteiből igyekezünk kiindulni. Ez elősegíti a kezdeményező munka kibontakozását, amely a szocialista munkaversenyben nyilvánul meg. A múlt évben rendkívüli műszakok ban, munkaszüneti napokon összesen 2 és fél millió tonna szenet fejtettek. Ezeket a műszakokat nemcsak a kereset miatt dolgozták le, hanem elsősorban a bányászok politikai és osztályöntudatosságáról tanúskodnak, arról, hogy megértik a társadalom szükségleteit. A kerület tüzelőanyag-energetikai alapjának fejlesztése igen bonyolult, mivel ez a terület köztársaságunk legsűrűbben lakott területei közé tartozik. A körzet fejlesztésének korlátozása az 1967—1968-as években a problémák felgyülemléséhez vezetett, főként az építkezési beruházásban, s ez az ötödik ötéves terv időszakában bonyolult problémákat okoz. El kell érni a barnaszénforrások és szükségletek kiegyenlítődését, főként az energetika számára. A szénjövesztésnek 1975-ig legalább 5 millió tonnával kell növekednie az 1970-es évhez viszonyítva, és el kell érnie a 60 millió tonnát. Továbbá biztosítani kell azoknak a bányáknak a pótlását, amelyekben a szénkészletek kimerülése következtében csökken, vagy teljesen megszűnik a fejtés. Ez összesen évi 15—16 millió tonna új fejtési kapacitás biztosítását jelenti. Ilyen feladatot a szénmedence történetében még sohasem kellett megoldani. Tekintettel a munkaerőhelyzetre, ezeket az igényes feladatokat elsősorban a munka termelékenységének növelésével, saját forrásaink és tartalékaink felhasználásával akarjuk megoldani. Ezért a legfontosabbnak a komplex szocialista racionalizálás következetes érvényesítését tartjuk, amelyet elsősorban az állóalapok, főként a nagy bányagépek fokozott kihasználására, a fő energetikai berendezések üzemzavarainak csökkentésére, a munkaidő gyors kihasználására és az irányítómunka hatékonyságának fokozására irányítunk. Az észak-csehországi bányászok és energetikai dolgozók becsülettel teljesítették pártunk megalapítása 50. évfordulójának és a XIV. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. Munkájukat már nemegyszer pozitívan értékelte a párt és az állam vezetősége. Az észak-csehországi bányászok és energetikai dolgozók nevében szeretném biztosítani a kongresszust arról, hogy bennük a párt központi bizottsága, éppen úgy, mint eddig is, szilárd támaszra talál a XIV. kongresszus határozatai feladatainak teljesítése során. Karel Hoffmann elvtárs felszólalása Engedjék meg, hogy a párt XIV. kongresszusát és önöket, mindnyájukat szívélyesen üdvözöljem a több mint 5 millió szervezett dolgozó és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nevében. A munkásoknak, a tőkés rendszer osztályharcaiban és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatai ismét igazolják azt az alapvető tanulságot, hogy a harc csak akkor lehet eredményes és csak akkor eredményes, ha a munkásosztálynak az érett élcsapaton kívül, a forradalmi munkáspárton kívül egységes, szilárd és osztályszempontbői kiforrott szakszervezete van, amely képes érdekeit eltökélten védeni Ezért, amikor Csehszlovákiát a szovjet hadsereg felszabadította, egészen törvényszerűen keletkezett és jelentős szerepet játszott, különösen fennállásának első időszakában az egységes szakszervezet, amely a vörös szakszervezetek forradalmi hagyományaira támaszkodott. És az osztályellenség a munkásosztály és a szocializmus elleni harcában nálunk csakúgy, mint bárhol az egész világon, nem véletlenül indította mindenkor az első és legfontosabb támadását a forradalmi szakszervezetek ellen, azok egysége ellen és az ellen, hogy a szakszervezetekben elismerjék és érvényesítsék a marxista—leninista párt vezető szerepét. Nem véletlenül indította támadását a szaksezrvezetek munkáspolitikája ellen. Hazánkban számos ilyen kísérletet ismerünk: a háború előtt, a. felszabadulás után 1948 februárjában, és az 1968—69-es években. Okulva a szerzett, különösen az 1968 —1969-es évek keserű tapasztalataiból, mindent el kell követnünk a Csehszlovák Szakszervezeti Mozgalom megszilárdításáért és fejlesztéséért, egységéért, felújításáért és kibontakoztatásáért. Amikor ma elkészítjük az utóbbi két év eredményeinek mérlegét, látjuk, milyen nagy utat tettünk meg, mennyire sikerült a múlt hibáinak jóvátétele, mennyire sikerült felszámolni a jobboldali opportunista erők okozta károkat. Figyelemre méltó eredményeket értünk el pártunk egységének, akcióképességének, lenini jellegének és vezető szerepének felújításában. Ez a központi bizottság politikájának az érdeme, az egész párt marxista—leninista erőinek az érdeme, ez a párt új vezetősége erőfeszítéseinek eredménye. lési tanácsok további fejlesztésével. A további teendő a szakszervezetek belső munkájával összefüggő kulcsfontosságú problémák megoldása, az olyan alapvető dokumentumok és anyagok feldolgozása, mint a szakszervezetek fejlődésének elemzése a VI. szakszervezeti kongresszus óta és különösen az 1967— 1969. évi fejlődés, az egész szakszervezeti mozgalqjn számára érvényes új alapszabályzat kidolgozása, valamint a szakszervezeti tevékenység távlati programjának meghatározása. Az év folyamán meg akarjuk oldani az eddig függőben levő szervezési kérdéseket, tökéletesíteni akarjuk a szakszervezeti munka módszereit és formált, ki akarjuk alakítani az élő, mindennapi kapcsolatot a mozgalommal, és lényegesen emelni akarjuk a realizációs és ellenőrző tevékenység színvonalát. A szakszervezetek feladatát jelenleg megkönnyíti az, hogy a párt helyes politikai iránya megteremtette a- feltételeket arra, hogy a szakszervezetek a kommunista párttal, a társadalom vezető erejével együtt alkotó módon dolgozzák fel és realizálják a párt politikáját, a szocializmus építésének politikáját hazánkban. Elérkezett az idő, amikor minden kommunista és a szakszervezetben dolgozó kommunisták is büszkén csatlakozhatnak pártjukhoz és annak tevékenységéhez, amikor mély meggyőződéssel védelmezhetik a párt politikáját és megnyerhetik e politikának a többi dolgozót is. A szakszervezetek nem fejleszthetik sikeresen tevékenységüket, nem teljesíthetik forradalmi feladatukat a marxista—leninista párt vezetése nélkül, de a párt, a forradalmi párt sem valósíthatja meg saját politikáját a szakszervezetek nélkül, a szakszervezeteknek a dolgozók tömegeire kifejtett hatása nélkül. A szakszervezeteknek önállóan kell dolgozniuk, de nem függetlenek és nem is lehetnek függetlenek a kommunista párttól, annak társadalmi vezető szerepétől. Nem lehetnek semlegesek a párt politikájával szemben. Éppen ellenkezőleg, a szakszervezeteknek jelentős részt kell vállalniuk és jelentős részt fognak vállalni a párt politikájának sikeres megvalósításából. A szakszervezeti tagok örömmel fogadják Husák elvtárs szavait arról, hogy a pártnak érdeke a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységének fejlesztése, hogy az FSZM támogatni fogja a kommunista párt politikájának alkotó megvalósítását a szakszervezeti tevékenység feltételei között Ezért elmondhatjuk, hogy a szervezett dolgozók, a kommunisták és a nem kommunisták is a párt határozatait, a XIV. kongresszus határozatait tartják tevékenységük alapjának és támogatják a párt politikáját. A szakszervezeti dolgozók érdeklődéssel figyelik a kongresszus tanácskozását, és eltökélt szándékuk, hogy határozatainak megvalósításában részt vesznek. Szakszervezetünknek az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani az értelmiségre, a nőkre és az ifjúságra. Természetesen határozott parancs továbbra is, fokozott figyelemmel kísérni a munkásosztály szükségleteit és érdekeit, következetesen megvalósítani a munkáspolitikát, valóban végrehajtani a jelszót, „arccal a tömegek felé". Hogy mindezt elérjük, hogy a dolgozók megértsenek bennünket, ahhoz mindenekelőtt nekünk, szakszervezeti funkcionáriusoknak kell megértenünk a dolgozókat. Erőfeszítésünk minden üzemben és munkahelyen az, hogy teljesítsük és túlteljesítsük az állami tervet ebben az évben és az egész ötéves tervidőszakban. Nyíltan fogunk harcolni a termelésben látható rendetlenség és a fegyelmezetlenség ellen. A szakszervezetek soha nem tűrnek el semmi olyasmit, ami árt a dolgozók érdekeinek. Sokkal határozottabban fogunk ügyelni a jobb munkakörnyezet és főleg a fokozott munkabiztonság kialakítására. Engedjék meg, hogy kifejezzem mély meggyőződésemet, miszerint a szakszervezetek aktív részvételével és segítségével pártunk még sok ragyogó fejezettel gazdagítja a csehszlovák nép, a szocialista Csehszlovákia dicső történetét. Gejza Šlapka elvtárs felszólalása Azt, hogy a központi bizottság jelenlegi politikája megfelel a dolgozók álláspontjának és létérdekeinek, legmeggyőzőbben bizonyítja, hogy ezt a politikát ötudatos munkával, az igényes népgazdasági tervek sikeres teljesítésével és túlteljesítésével, a kezdeményezés soha nem látott kibontakoztatásával, a verseny fejlődésével támogatják, ami százmilliós értékekkel teszi gazdagabbá népünket. A Csehszlovák Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik aktívan hozzájárultak a közös műhöz, és azoknak is, akik érdemeket szereztek népünk alkotó szorgalmának kibontakoztatásában. Míg a lehető legnagyobb megelégedéssel értékelhetjük, hogy a párt számos belső problémáját megoldotta és jelentős eredményeket ért el társadalmi funkciójának betöltésében, meg kell állapítanom, hogy a szakszervezetekre még jelentős munka vár, amíg megoldják belső problémáikat és teljes mértékben eleget tesznek a szakszervezetek jelentős társadalmi feladatának. Az elért eredményekben jelentős része van a szakszervezeti funkcionáriusok kiterjedt aktívájának a kommunisták és a nem kommunisták közös jó munkájának. A szakszervezetek munkájában látható valamennyi pozitív eredmény ellenére még mindig érvényes a pártunk központi bizottságának decemberi plénumán elhangzott bírálat, miszerint csak nagyon lassan sikerült mozgásba hozni a bonyolult és nagy szakszervezeti gépezetet. A központi bizottság álláspontja a Szakszervezetek Központi Tanácsa új vezetősége tevékenységének egyik kiinduló pontjává lett. A problémák megoldását egyesítik a XIV. kongresszus döntéseinek biztosításával. Helyesnek tartjuk a szaksezrvezetek törekvéseinek és céljainak két szakaszra osztását, éspedig egy rövid távúra, nagyjából egyesztendei időszakra és egy hosszú távúra. A szakszervezeti dolgozók összpontosított egyévi törekvésének tartalma mindenekelőtt az lesz, hogy részt vegyenek a XIV. kongresszus döntéseinek feldolgozásában és fokozatos megvalósításában, az 1971. évi terv sikeres teljesítésében, amely lehetővé teszi, hogy kedvezően lássunk hozzá a következő évek és az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, éspedig a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, a termeBratislavában egyes központi hivatalokban, tudományos kutatóintézetekben, tömegtájékoztatási eszközökben, főiskolákon és egyes pártszervezetekben már 1968 előtt formálódni kezdtek a jobboldali erők, amelyek a városi és a főiskolai pártbizottságban fokozatosan hatalmukba kerítették a vezető funkciókat. Éppen a vŕŕrosi bizottságban alakult egy úgynevezett agytröszt, amely síkraszállt a jobboldali frakció alapvető politikai jelszavaiért, és 1968-ban megkísérelte, hogy kisajátítsa megának a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságát megillető jogkört. A városi pártbizottság volt vezető titkára 1968ban azt a helytelen tézist érvényesítette, amely szerint a pártnak le kellene mondania vezető szerepéről, és valahol a társadalom közepén kellene meghúzódnia. „Alkotó eljárásaként" tüntette fel azt, hogy előrángatott a Machiavelli könyveiből ismert néhány beporosodott tézist, s azokat nagyképűen „a két ajtó elméletének" nevezte. Az egyik ajtón ki akarta dobni a pártból az öszszes becsületes kommunistát, internacionalistát, a másikat pedig sarkig akarta tárni a karrieristák, a kispolgárok és az antiszocialista erők előtt. E politika bizonyítéka az a tény, hogy az 1968 júliusában megtartott rendkívüli városi pártkonferencia 627 delegátusa közül csak 35 volt munkás. A szövetséges csapatok testvéri segítsége után a városi pártbizottságban meghúzódó jobboldal dühödt nacionalista és antiszovjet hisztériát kezdett terjeszteni, s Husák elvtárs, valamint Bilak elvtárs akarata ellenére összehívták Szlovákia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusát. Amikor azután Husák elvtárs igyekezett becsülettel teljesíteni a moszkvai jegyzőkönyv elveit, és konszolidálni Szlovákia Kommunista Pártjában a helyzetet, a városi bizottság vezetősége egyhelyben topogott, kitartott a helytelen pozíciókon. Alapvető fordulat csupán a városi pártbizottság vezető funkcionáriusainak leváltása után következett be. Pártunk Központi Bizottsága tagkönyvcserével kapcsolatos határozatának következetes megvalósítása segítségünkre volt abban, hogy a bratislavai pártszervezetet a marxizmus—leninizmus elvein felújítsuk, és visszaadjuk forradalmi jellegét. A kongresszus előtt városunkban lényegesen megnövekedett a munkaaktivitás, megújhodott a szocialista munkaverseny. A CSKP 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek csupán gazdasági téren összesen 231 millió 799 ezer korona értéket képviselnek. A szocialista munkaverseny kibontakozása lehetővé tette, hogy 1970-ben a tervfeladatokat a bruttó termelésben 101,8 százalékra, a munkatermelékenységben 103,7 százalékra teljesítsük. Ugyanakkor az évi béralapkimerítés 99,6 százalékos volt. Sikeresen teljesítettük 1971 első negyedévi feladatait is. A beszélgetések, valamint az évzáró körzeti 'és városi konferenciák lefolyása megmutatta, hogy a bratislavai városi pártszervezet ma eszmeileg egységes, belsőleg szilárd, a marxizmus—leninizmus elvein felzárkózott a Központi Bizottság köré, készen áll és képes teljesíteni azokat a határozatokat is, amelyeket pártunk XIV. kongresszusa hagy jóvá. A konferenciákon a vitában öszszesen nyolcezer kommunista szólalt fel, tehát a városi szervezetnek minden negyedik tagja, és valamennyien teljes egyetértésüket nyilvánították a párt megtisztításával, a Központi Bizottság irányvonalával, és keresték a jobboldal tevékenysége által okozott hibák helyrehozásának módozatait, valamint lehetőségeket arra, hogy a munkahelyeken elmélyüljön és aktivizálódjon a kommunisták munkája. Wárosi konferenciánk megállapította, hogy a konszolidációs folyamat sikeres előrehaladása, a párt marxi—lenini jellegének és a társadalomban betöltött vezető szerepének felújítása, a testvéri kommunista és munkáspártok iránti bizalom felújítása pártunk jelenlegi vezetősége államférfiúi bölcsességének, magas fokú elméleti fejlettségének, marxista—leninista elvhűségének rendkívül igényes próbatétele volt. Nagyra értékelte a párt jelenlegi vezetőségének sikeres tevékenységét, elvhű állásfoglalását és határozottságát pártunk és társadalmunk létfontosságú kérdéseinek megoldásában. Büszkék vagyunk arra, hogy városi pártszervezetünk soraiból került ki, és már fiatal éveiben is itt dolgozott Husák elvtárs, akinek döntő érdeme van a párt új vezetősége elvhű tevékenységében, s aki a munkásosztályhoz és a szocializmus ügyéhez való hűségével nemcsak a párttagok, hanem az egész köztársaság lakossága körében tiszteletet és igazi tekintélyt szerzett. Két évvel ezelőtt Csehszlovákia Kom munista Pártja Központi Bizottságának áprilisi és májusi ülése kitűzte a feladatot, hogy pártunkat és társadalmunkat kivezetjük a válságból. Ma örömmel és büszkén állapíthatjuk meg, • hogy Központi Bizottságunk a párt megalapításának 50. évfordulójára teljesítette szavát, eleget tett osztály-, politikai és erkölcsi kötelességének a szocializmus harcosai, a munkásosztály, hazánk dol(Folytatás a 11. oldalon.)