Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-31 / 127. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártja HIV. kongresszusának vitája I Folytatás a 10. oldalról) gozö népe és az egész nemzetközi kommunista mozgalom iránt. Šlapka elvtárs továbbá arról beszélt, hogy a jobboldali revizionisták hogyan igyekeztek lényegesen megváltoztatni a párt alapszabályzatát, hogy így teljesen szétbomlaszthassák a pártol. Ezután a párt alapszabályzatában javasolt módo­sításokkal foglalkozott, s a következő­ket mondotta. „Módosítani és pontosabbá kell tenni az eddigi alapszabályzat egyes fejeze­teit, hogy megteremtsék a feltételeket a párt marxista—leninista jellegének, és a párt új, magasabb fokú egységének további megszilárdításához. A javasolt részleges módosítások következetesen a Tanulságokból, és a pártegység idősze­rű kérdéseivel kapcsolatban a CSKP KB 1970 decemberi plénumán jóváhagyott határozatokból, valamint a testvéri kom­munista pártok, főként Lenin pártja ta­pasztalataiból indulnak ki. A javasolt részleges módosítások az egész párt eszmei, politikai, akció-, szer­vezeti és internacionális egységének a marxizmus—leninizmus következetes érvényesítéséből, a demokratikus cent­ralizmus elveinek elismeréséből fakadó növelésére irányulnak. A forradalmárok egységéről van szó, akik önként és ön­tudatosan alávetik magukat az egysé­ges akaratnak és cselekvésnek, vagyis, akik aktívan teljesítik a Központi Bí­zottságnak, mint a párt egyedüli köz­pontjának a határozatait, akik a köz­életben és személyes életükben a párt­fegyelemhez igazodnak, és megtartják az alapszabályzatot, mint a pártnak va­lamennyi kommunistára egyaránt ér­vényes alaptörvényét. A pártegység jellegzetes vonása a megbeszélt taktikai eljárás betartása, ami feltételezi minden egyes párttag öntudatosságát, kezdeményezését és a pártvezetőség iránti bizalmát. Ma dön­tő fontosságú növelni minden egyes kommunista, minden alapszervezet akti­vitását, hogy fokozódjék az akcióegy­ség, a forradalmi tettekhez szükséges egység. Úgy vélem, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága példájának alapján az alapszabályzat értelmében az egész pártban magas fokú igényeket kell tá­masztani minden egyes párttaggal szem­ben. Erre irányulnak a javasolt módosí­tások, amelyek növelik a párttagokkal szemben támasztott igényeket. Üj szakaszbá lépünk, amelyben a párt­szervezetek és -szervek figyelme fej­lett szocialista társadalmunk fejleszté­sének távlati kérdéseire irányul. Ebben az időszakban egyre fontosabbá válik munkastílusuk tökéletesítése, hogy megfeleljen a minőségileg új feladatok­nak. A párt forradalmi munkastílusa mellett megfelelő figyelmet kell szen­telni a feladatok teljesítésénél a lenini konkrétságnak és tárgyilagosságnak. Arról van szó, hogy a jó szándékok ne merüljenek el a szavak és az elhatáro­zások tengerében. Hangsúlyozzuk, hogy az emberek nem szavaink, hanem mun­kánk eredményei alapján fognak elbí­rálni bennünket. De nem mindig esze­rint cselekszünk. A kitűzött feladatok helyes megvalósítása azt jelenti, hogy következetesen harcolni kell a szubjek­tivizmus és az ösztönösség ellen, ami még gyakran megnyilvánul a pórtszer­vek és -szervezetek munkájában. A lenini munkastílus elválaszthatat­lan alkotórésze a feladatok teljesítésé­nek helyes megszervezése is. Nem ele­gendő csupán lelkesen propagálni az újat, hanem szükséges, hogy minden funkcionárius egyúttal a dolgozók, az üzemek, a vállalatok, az iskolák és az intézmények kollektíváinak szervezője legyen. Ma jobban érvényes, mint bár­mikor azelőtt, hogy az emberektől, szer­vezőképességüktől, a problémákhoz va­ló helyes közeledésüktől függ a párt politikájának, elsősorban gazdasági po­litikájának a sikere. A társadalmi folyamatok irányítása egyre bonyolultabbá és igényesebbé vá­lik. A feladatok sikeres teljesítésének feltétele, hogy az irányító tevékeny­ségben maradéktalanul felhasználjuk a természet- és a társadalomtudományok fejlődéséből eredő ismereteket Vladimír Pirossk elvtárs felszólalása Ügy mint az egész párt, a mi kerületi szervezetünk is olyan bonyolult és vál­ságos időszakon ment át, amelyben a jobboldali opportunista erőknek sike­rült megbontaniuk pártunk egységét és vezető szerepét, és destruktív hatást gyakorolniuk társadalmi életünk vala­mennyi területére. Hála a testvéri kom­munista pártok, különösen a Szovjet­unió Kommunista Pártja internacionalis­ta segítségének, de a párt és a társada­lom egészséges erőinek is, hála pártunk Husák elvtárs vezette új vezetőségének, nagy munkát végeztünk a viszonyok konszolidációja érdekében. Az egyik legnagyobb érték a jobbol­dallal folytatott küzdelemben a dolgo­zók kezdeményezésének fejlesztése, és a gazdasági élet fejlesztése volt. A párt kerületi bizottsága tudatában volt annak, hogy a nép kezdeményezé­sének fejlesztése csak akkor lehetsé­ges, ha elvszerű osztálypolitikát fog megvalósítani, ha a kitűzött feladatok mindenekelőtt a munkásosztály, a szo cialista társadalom fő erői tulajdonává válnak. Örömmel értékeljük azt a tényt, hogy a fejlesztés és kezdeményezés fo­lyamatát közvetlenül a munkahelyeken, az üzemekben, a szövetkezetekben tá­mogatják. Az utóbbi években elhanyagolták a dolgozók erkölcsi értékelését, és a fi­gyelmet csak az anyagi ösztönzőkre összpontosították. Most súlyt helyezünk . arra, hogy az anyagi ösztönzők mellett helyet kapjon a munka eredményeinek erkölcsi elismerése is. Tömegpolitikai munkával és szemléltető példával ve­zetjük a népet arra, hogy ma jobban dolgozzon, mint tegnap, hogy saját ma­ga 'számolja fel azokat a rossz szokáso­kat, amelyeket a jobboldali opportuniz­mus és a kispolgári csökevények hagy­tak tudatában. A tömegpolitikai munka fontos for­májának a szemléltető agitációt tartjuk. Tartalmának célja nem csupán a ter­melés, a munkatermelékenység növeke­dése, hanem a jó tapasztalatok progra mozása és népszerűsítése, a példás dol­gozók, újítók és a szocialista munka­brigádok tagjainak népszerűsítése. A múltban elhanyagolták a műszaki­gazdasági propagandát is. Ezen a téren is felújítjuk a bevált formákat. A kezdeményezés fejlesztésében fon­tos helyük van a szocialista munkabri­gádoknak. Néhány vállalatban és üzem­ben megvalósították kerületünk kiváló dolgozóinak konferenciáját, amelyen felújították a szocialista munkabrigád hagyományait és kifejezőbben doku­mentálták, hogy támogatják pártunk politikáját. Pozitívan értékelhetjük a szocialista munkabrigádok munkáját a ružombero­ki V. 1. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem­ben. Az elvtársak itt jó tapasztalatokat szereztek arról, hogyan lehet összekap­csolni az anyagi és az erkölcsi érde­keltséget, valamint a dolgozókról, kü­lönösen a nőkről való gondoskodást. Ahhoz, hogy a dolgozók szocialista módon viszonyuljanak a munkához, hozzájárult az SZKP tulat területi bi­zottsága vándorzászlójáért kibontakoz­tatott verseny is. A zászló tulajdonosa. Podbrezová után most a mokradi go­lyóscsapágygyár. A zászló megtartását célzó igyekezet segít megszilárdítani az internacionalista testvéri kapcsolatokat, és lehetővé teszi a szovjet tapasztalatok elsajátítását és átvételét. Az a vélemé nyem, hogy a dolgozók kezdeményezé­sének kibontakoztatásában éppen a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasz­talataiból, és különösen a legutóbbi, tör­ténelmileg rendkívül jelentős XXIV. kongresszusa döntéseiből kell sokkal többet merítenünk. Ha elemezzük az egyes kollektívák munkakezdeményezésének fejlődését, egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy ez a tervfeladatok teljesítésének és túltelejsítésének döntő fontosságú tényezőjévé válik. Dolgozóink többsége becsületbeli ügyének tekinti. Azonban a pozitívumok mellett fogyatékosságok is előfordulnak. A szocialista munka­verseny fejlesztéséből, magasabb for­máinak elmélyítéséből nagyobb részt kellene vállalniuk a gazdasági vezető­ségeknek, a nemzeti bizottságoknak, a szakszervezeti és az ifjúsági szerveze­teknek. Növelni kell az igényeket köz­vetlen politikai munkájukkal szemben. Erősebb hatást kell gyakorolni különö­sen a kommunista vezető gazdasági, műszaki dolgozókra, hogy emelkedjék a termelés irányítási folyamatának színvonala, és fokozódjon a politikai felelősségérzet is. A dolgozók kezde­ményezése fejlesztésének terén még a szakszervezeti szervek sem teljesítik ki­elégítően feladataikat. Sok a probléma az anyagi-műszaki ellátás terén is, ami gyakran fékezi a kötelezettségvállaló sok, de a terv teljesítését is. A szocia­lista versenybe nagyobb mértékben kell bekapcsolni a műszaki értelmiséget, hogy hatékonyabban lehessen megkez­deni a komplex racionalizálást, és a tehetségek kihasználását. Nagyobb pro­pagandát érdemelnek a bevált újítók, munkások, szövetkezeti dolgozók, az ifjúság és a nők. Nem támogatja a dolgozók kezdemé­nyezését az a tény sem, hogy a vezér­igazgatóságok és a tárcák szervei nem ellenőrzik kielégítő módon a terv telje­sítését a hatáskörükbe tartozó termelési egységekben, hogy eltűrnek olyan rend­ellenességeket, mint az árszabályzat megsértése, a hiányosság a bérpolitiká­ban, főként a nyereségrészesedések ki­fizetésében mutatkozó hibák. Nem elegendő csupán kötelezettsége­ket vállalni, hanem teljesítésüket ál­landóan követni, ellenőrizni és értékelni kell. Ezzel is sokoldalúan kell támogat­ni és segíteni a versenyzőket, különben a formalizmus veszélye fenyeget, ami a múltban degradálta a dolgozók kezde­ményezését és aktivitását. A pártszervek és -szervezetek, a szak­szervezetek és a nemzeti bizottságok bevonásával megkezdjük a kötelezett­ségvállalások teljesítése nyilvános el­lenőrzési rendszerének megvalósítását. Felelősséget követelünk a vezető gaz­dasági dolgozóktól a kötelezettségek és a tervmutatók teljesítéséért. Kerületünk kommunistái és a többi dolgozó igyekezetének köszönhető, hogy kerületi kötelezettségvállalásunk teljesí­tésében elértük azokat az első eredmé­nyeket, amelyeket átadtunk Husák elv­társnak. Így pl. kerületünk az iparban dolgozók 607 millió korona kötelezett­ségvállalásukból eddig már 370 millió korona értéket teljesítettek. A mező­gazdaságban a 163 millió korona értékű kötelezettségvállalásból a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok dolgozói 45 millió korona értéket realizáltak. A nemzeti bizottságok szakaszán vállalt 800 millió korona értékű kötelezettség­ből 180 millió korona értékűt teljesítet­tek. Kerületünk lakosai közmunkákon, dí­jazás nélkül, több mint 500 millió 900 ezer munkaórát dolgoztak. Becsülete­sen, áldozatkészen, a jutalmazás igénye nélkül szabad szombatokon és vasárna­pokon dolgozóink a brigádórák tízez­reit dolgozták le. Az eddigi eredményeket értékelve őszinte és mély köszönetünket fejezzük ki a Szovjetuniónak, az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak azért, hogy 1968-ban megmentette né­peinket a súlyos katasztrófától. Soha többé senkinek nem engedjük meg pár­tunk vezető szerepének és internacio­nalista jellegének gyengítésén Ladislav Chrust elvtárs felszólalása Amikor 1969 áprilisában megalakult a párt új vezetősége, az ostrava-kar vinái szénmedence dolgozóinak túlnyo­mó többsége támogatását nyilvánította konszolidációs programja iránt. A gaz dasági konszolidáció útjában azonban komoly akadály volt a növekvő tüzelő anyag- és energiahiány. Már az 1968—1969-es tél folyamán helytelennek bizonyult a szénípar je lentőségének csökkenéséről hirdetett elmélet. Az 1969. évi tüzelőanyag és energiamérleg olyan fogyatékosságokat jelzett a szén- és egyéb tüzelőanyag, valamint az energia terén, amelyek már meghaladták a technikai megoldás lehetőségeit. Ekkor bebizonyosodott, hogy az ostrava-karvinái szénmedence dolgozóinak a támogatása nem forrná lis. Az emberek áldozatkész munkája, hogy rendes menetbe tereljék a gaz­daságot, meghaladta a kapacitás tech­nikai határait. A bányászok és a tech­nikusok maximális erőfeszítéssel töre­kedtek a szénellátás biztosítására, még szabad idejük rovására is, túlórában szombati és vasárnapi munkában Ls. A szénjövesztés és -szállítás gyors ütemben növekedett. Az évi 22 millió tonna előirányzattal szemben a szénjö­vesztés már 1969-ben 23 millió tonnára, azután pedig 24 millió tonnára emelke­dett, elsősorban a szombati és a vasár­napi fejtések útján. Ebben az évben is hasonló intenzitással szervezik meg a terv túlteljesítését. Chrust elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt ötéves terv utolsó két évében nagy lépést tettünk a fejtés műszaki ellátottságában. Éppen az 1968-as év válságos időszakában, amikor a legtöbb ágazatban csökkent a gépbehozatal a Szovjetunióból'és a KGST többi országából, szerződéses alapokra fektettük a bányatechnikai berendezések szállításának nagyarányú növelését a Szovjetunióból. E szállítá­sok terjedelme 1969 óta tízszeresen meghaladja az előző évek terjedelmét. Hallatlan mennyiségű munkarekordot jegyzünk fel, amelyek a közvetlen ha­táson kívül egyre magasabbra emelik a vállalati és a szakszervezeti műszaki színvonal mércéjét, és elősegítik, hogy megtaláljuk az összes kollektíva ered­ményeinek a megjavításához vezető utat. Az év kezdetétől tíz körzeti, il­letve csehszlovák és 11 vállalati rekord dőlt meg. Minden egyes vállalat arra törek szik, hogy a kongresszus tanácskozását kiváló eredménnyel üdvözölje. Chrust elvtárs az ostrava-karvinái szénmedence távlatairól beszélve rá­mutatott, hogy az olyan szakasz szá­mára, mint amilyen a tüzelőanyag­energetikai mérleg, még az ötéves táv­lat is túlságosan rövid. Ebben az időszakban kidolgoztuk az ostrava-karvinái szénmedencének a kétezredik évig történő fejlesztése első variánsait. Szükséges, hogy ilyen táv­lattal rendelkezzünk, ha teljesíteni akarjuk kötelességünket a népgazda­sággal szemben. E fejlesztési dokumentumunkat azzal a kéréssel adjuk át a központi szervek­nek, foglaljanak állást hozzá. Tulaj-* donképpen azon feltételek összességé­nek komplex értékeléséről van szó, amelyek közepette megvalósítható a fejlesztés egyik vagy másik variánsa, illetve szakasza. Ebben a felfogásban •gen hasznos volna, ha hasonló távla­tokat dolgoznának kl az egész tüzelő­anyag-energetikai alap, valamint a döntő fogyasztási ágazatok számára. Chrust elvtárs felszólalása végén rá­mutatott: „A rendkívüli fejtések har­madik éve munkánk egyébként sikeres eredményeinek árnyoldalét jelenti. A túlórában végzett munka, amely ezen felül nem oszlik meg egyenletesen, túl­ságosan igénybe veszi elsősorban a leg­képzettebb bányászok törzsgárdáját, akik havonta négy, sőt több rendkívüli műszakot dolgoznak le " Jan Šimek elvtárs felszólalása Jan Simek elvtárs felszólalása beve­zető részében rámutatott, hogy a nyu­gat-csehországi pártszervezet tapaszta­latai egyértelműen megerősítik a párt­ban és a társadalomban a XIII. kong­resszus óta kialakult válság elemzésé­nek, valamint az 1969 áprilisa óta vég­bement politikai és gazdasági normali­zálódási folyamat értékelésének he­lyességét, amint a párt Központi Bi­zottsága beszámolójában a XIV. kong­resszus elé terjesztette. A továbbiak­ban a következőket mondotta: A népgazdaság fejlődése az utóbbi két év alatt kerületünkben is bebizo­nyította a Központi Bizottság és ve­zetősége útjának helyességét, valamint saját kerületi bizottságunk határozatai­nak hatékonyságát. A pártban és a tár­sadalomban folyó éles politikai küzde­lem ellenére is kedvezőbb eredménye­ket értünk el, mint amilyeneket a terv feltételezett és amilyeneket vártunk. Az ipari termelés 1970-ben az 1969-es évhez viszonyítva 5,9 százalékkal nö­vekedett és a tervfeladatokat 1,8 szá­zalékkal túlszárnyaltuk. A legnagyobb pozitívum az, hogy a termelés növeke­dését teljes mértékben a munkaterme­lékenység emelésével értük el, mert az iparban dolgozók száma 1800-al keve­sebb volt, mint 1969-ben. Az 1970-es év­hez viszonyítva ez év első négy hónap­ja alatt a termelés 106,6 százalékra nö­vekedett és a tervfeladatokat 2,3 szá­zalékkal túlszárnyaltuk. Jó eredményeket értek el a legna­gyobb gépipari vállalat, a Škoda-Lenin Müvek dolgozói, a délnyugat vasútvo­nal vasutasai és az építők, akik a múlt évben 6873 lakást adtak át. Kerületünkben a mezőgazdasági ter­melés az utóbbi öt év alatt csaknem egyötödével, a piaci termelés csaknem 25 százalékkal növekedett. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a dol­gozók száma több mint nyolcezer főve' csökkent, ez azt mutatja, hogy lénye­gesen megnövekedett a munka terme­lékenysége. Az 1965. évhez viszonyít­va 1970-ben kerületünkben 10 ezer ton na húst, 83 millió liter tejet, 5 millió tojást és 58 ezer tonna burgonyát vá­sároltak fel terven felül. A népgazdasági sikereket a dolgo­zók széles körű kezdeményezésének se­gítségével értük el, amelyet úgy lebe­csült a jobboldal. Pártunk megalapí­tása 50. évfordulójának és XIV. kong resszusának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny a nyugat­csehországi kerületben nem hasonlít­ható az előző évek egyik munkaver­senyéhez sem. A . szocialista munka­brigád címért ma több mint 700 kollek­tíva verseng és a legtöbb üzem egyéni, vagy kollektív felajánlásokat tett. Ezsk közül sokat már. teljesítettek, másokat kiegészítettek, vagy új felajánlásokat tesznek. E vállalások értéke több száz­millió koronára rúg. A Lenin Művek dolgozói például vállalták, hogy ön­költség csökkentésével több mint 50 millió koronát takarítanak meg. Ezzel szemben a beruházási építkezés terén még mindig nem sikerült lénye­gesen csökkentenünk a befejezetlen építkezések számát, sem pedig teljesí­teni a tervezett feladatot. A munkaerő kritikus hiánya okozza azt, hogy az állóalapok egész sora, — közöttük igen nagy teljesítményűek — nincs telje­sen kihasználva. Szocialista társadalmunk továbbfej­(Folytatás a 12. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom