Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

GaMSOMHHMl 50 év y félts elmegkéves kidolharc ította zte és ett el rtotía í volt •átság lenini •vizio>gszoysége ílatát. n tara és tulafa—leénkor ezrei• győhogy A párt érdeme, hogy a dolgozók széles tömegei 1938-ban szembeszálltak az uralkodó burzsoázia kapitulációs politikájával, bizakodóan tekintettek a Szovjetunióra, egyetlen igazi szövetségesükre, amely hajlandó volt megvédeni a csehszlovák állam jogait és függetlenségét. A köztársaság védelmét követelő tömeges fellépés bebizonyította a népnek azt az eltökélt szándékát, hogy fegyverrel a kézben hajlandó megvédeni a köztársaságot a fasiszta agresszió ellen. A reformista vezetők hibájából azonban lehetetlenné vált az antifasiszta egység kialakítása. A csehszlovák burzsoázia saját osztályérdekei nevében elárulta a cseh és szlovák nép nemzeti érdekeit, és a kapitulációs politikáját betetőzte a müncheni diktátum elfogadásával, a náci Németország egyoldalú és jogellenes aktusával, amelyet a nyugati imperialista hatalmak aktív segítségével kényszeritettek rá a Csehszlovák köztársaságra. Csehszlovákia népei — köztük a csehszlovákiai magyarok — 1938-ban Tornócon tüntettek a fasizmus ellen, Csehszlovákia egységének megőrzéséért. Képünkön: Tornóc, 1938. A marxista—leninista párt építését a jobboldali opportunista tendenciák akadályozták. Ez ellen az irányzat ellen alakult meg Klement Gottwald vezetésével a baloldali front. A CSKP balszárnyának az álláspontját 1929ben a Kommunista Internacionálé „Az opportunista paszszlvitásból a baloldali aktivitásba" — című nyílt levéllel támogatta. A pártban a belső ellentétek 1929-ben éleződtek ki, és a CSKP V. kongresszusának összehívásával érték el a tetőfokot. Képünkön: az 1929-ben megtartott V. kongresszus küldöttei. äehszlomegalaíyította, ló burik osz:etlenné •k életinek ki:. A nyoIküliség elnyoni kon3m szüigi vályei súkülönöályt és A proolgozök tszínvosüllyeí. Megkiván1 tömeküliség, az ifjú )tta. A ták veiz ipari a melleteken munkántés és lien, a kispaó érteisok, az ;ú állaaz ifjúnélküllelnyobbségek a gyatta meg igek feömegek ztalatal e a kanányoló sharcok ánvászel tetőítetések ndenütt a dönnkön: a KZtrájkA munkásosztály döntő szerepe a népi demokratikus állam szerveiben a néptömegek akaratával együtt lehetővé tette a pártnak, hogy megvalósítsa azt az irányvonalat, amely során a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődött. A néphatalom megszilárdítása érdekében a CSKP kiharcolta, hogy a politikai rendszer a dolgozók egységes szervezeteire, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra, az Ifjúsági Szövetségre és más társadalmi tömegszervezetre támaszkodjék. A népi demokrácia győzelme révén kialakultak azok a mélyreható demokratikus viszonyok, amelyek megnyitották az utat a legszélesebb néprétegek politikai és társadalmi kezdeményezése előtt. Miután azonban a nemzetközi imperializmus fő erői az USA vezetésével áttértek a „hidegháborús" politikára, és megkísérelték lefékezni és felforgatni a forradalmi mozgalom eredményeit, a nemzetközi helyzet kiéleződött, s ez Csehszlovákia belső viszonyaira is éreztette hatását. A számára kedvezőnek mutatkozott helyzetben a cseh és szlovák burzsoázia megkísérelte megállítani a forradalom előnyomulását, saját javára fordítani az ország hatalmi viszonyait és nemzetközi orientációját. A dolgozók egyre elégedetlenebbek voltak a deiflokrata párt politikájával, amely elszabotálta a kormányprogram teljesítését. A „ki kit győz le" küzdelem a burzsoá és a munkásosztály között 1948 februárjában elérte csúcspontját. A reakciós pártok vezetői félve az elkövetkező választások eredményeitől és pozícióik elvesztésétől, ellenforradalmi puccsot kíséreltek meg. A burzsoázia reakciós fordulatot célzó törekvéseit azonban már fogamzása pillanatában szétzúzta egységes fellépésével a CSKP vezette' munkásosztály, amely köré csoportosult a dolgozók döntő többsége. 1948 februárjában a CSKP mindenekelőtt Klement Gottwald érdeméből mesteri taktikát alkalmazott, amely ismét igazolta, hogy a kommunista párt sikerének feltétele a marxizmus—leninizmus iránti hűség, a marxizmus—leninizmusnak a konkrét helyzetben történő alkalmazására való képesség, és az a művészet, hogy helyes taktikával bevonjuk a harcba a legszélesebb tömegeket. Képünkön: prágai utca 1948 februárjában. A csehek és szlovákok Nemzeti Frontjának ií j kormánya 1945 áprilisának elején alakult meg Košicén. Az itt elfogadott kormányprogram a csehek és a szlovákok kapcsolatát az egyenlő az igyenlővel elv alapján oldotta meg. A felújult állam külpolitikai irányvonalának a Szovjetniiúval. a felszabadítóval való tartós szövetség lelt az ilapja. Képünkön: i Kosicei Kormányorogram kihirdetése. A cseh és szlovák kommunisták a nácizmus ellen és a nemzeti felszabadításért vívott harcot egybekapcsolták Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz fűződött új külpolitikai irányzatával, valamint a köztársaság felújításának azzal a szándékával, mely nem a München előtti mintát követte, hanem valóban népi állam megteremtéséért küzdött, ahol megvalósítják a jelentős szociális és politikai változásokat, s a csehek és szlovákok kapcsolatát az egyenjogúság elvei alapján oldják meg. A nemzeti felszabadító harc hatalmas ereje és forradalmi értelmezésének tényezője a Szovjetunió és a szovjet hadsereg szerepe és győzelme volt, azé a Szovjetunióé, amely a német fasizmus és szövetségesei elleni harcban a legnagyobb áldozatot hozta. Képünkön: Orosz, ukrán és szlovák partizánok 1944-ben.