Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

Tőrödnek az öregekkel A Tornai (Turňa n/B.) Hnb szociális és egészségügyi bizottsága az elmúlt év folyamán gyorssegély formájában 16 550 koronát utalt ki az arra rászoruló, alacsony nyugdíjat élvező öregeknek. Ezenkívül naponta 15—16 nyugdíjas számára biztosít ebédet. Legutóbb felkereste a község két legidősebb asszonyát, a 90 éves Kovács Ágnes nénit és a kilencvenegy esztendős Görcsös Mari nénit, akiket ajándékkosarakkal köszöntött. Farkas Rózsa Még egyszer: Zúg a nádas A Vasárnapi Űj Szó március 28-án megjelent számában hasonló cím alatt a következőket írtuk: „A köbölkűti (Gbelce) nádas csaknem 250 hektáros. Egy része a kisújfalusi (Nová Vieska) határba is áthúzódik. A nádas ^öbbletvizét a Párizs-patak vezeti le. Nevét valószínűleg arról a francia mérnökről kapta, aki 1936-ban a mocsár lecsapolására szolgáló főcsatornát tervezte." Egyik, kedves, régi olvasónk, Kemény Rezső figyelmét felkeltette ez a közlés és ebben az ügyben levelet írt szerkesztőségünkbe. Levelében többek között ezt írja: „A Párizscsatornát nem 1936-ban tervezték, mert amikor 1906-ban Kürtön (Strekov) voltam tanító, már akkor is létezett. Abban az időben is Párizs-csatornának nevezték, és úgy emlékszem, mintha hallottam volna, hogy a tervezőjéről nevezték el. Egyébként abban az időben a „Komáromi Lapokban" azt olvastam, hogy a lecsapolás előtt Kisújfalu és Köbölkút között a mai nagy nádas helyén tó volt. Ennek a tónak érdekessége volt, hogy „úszó sziget" is található volt rajta. Ezt hol u kisújfalusi, hol a köbölkúti parthoz fújta a szél. A rajta termő füvet pedig hol a kisújfalusi, hol a köbölkúti parttulajdonos kaszálta le. Sőt, az is előfordult, hogy amit a kisújfalusi gazda kaszált le, azt a köbölkúti gyűjtötte fel, mert közben odafújta a szigetet a szél. Viszont az ellenkezője is megtörtént .. ." Megkértük Tóth János elvtársat, a járási lap szerkesztőjét, az említett cikk szerzőjét, hogy fejtse ki véleményét olvasónk észrevételeivel kapcsolatosan. Eleget tett kérésünknek s levelében ezt írta: „A köbölkúti mocsarak legjobb ismerője, Gedai Sándor helybeli tanító az olvasó által említett múltról nem beszélt. Ezenkívül pedig 1967-ben az Érsekújvári (Nové Zámky) jnb is kiadott egy ismertető füzetet, melyben a következő szöveg szerepel: A mocsár népies elnevezése Párizsmocsár. Nevét valószínűleg arról a francia mérnökről kapta, aki 1936-ban a mocsár lecsapolására szolgáló főcsatornát tervezte." Szívesen helyet adtunk mindkét közlésnek, mert most már mi magunk is kíváncsiak vagyunk arra, hogy a köbölkúti mocsarak neve honnan ered. Védelmet érdemel A fogoly 6,69 kg gyommagot és 3,69 kg káros rovart fogyaszt évente. A kísérleti állomások megfigyelése szerint a foglyok hazánk területén évente 1250 vagon káros rovart ós gyoinniagvat emésztenek meg. Sajnos, bizonyos okok miatt nem tudjuk kellő arányban elszaporítani őket, bár a tojók átlag 16 tojást raknak. Csakhogy a szapo. rulatot rendszerint elpusztítja a tél, illetve a táplálék hiánya. Éhen ugyanis csak néhány napig bírja ki. És könnyen a ragadozók martalékává lesz. Nem szereti a mocsaras területeket. Csapatban, majd párosával él. Átlagos életkora 10 év. Ha a kakas párját veszti, átveszi a fészek gondozását, feltieVeli kicsinyeit. Velük marad egész éven át. , . Igazi otthona a meleg síkság. Ha netalán találkozunk valahol fogollval, védjük, óvjuk, hisz nagyon hasznos, húsa ízletes, és ha élő vadként külföldre eladjuk, jelentős értékekhez jutunk. Cserepes Béla A hahánok Svájcból jöttek és a Morava folyó mentén telepedtek le, majd a fehérhegyi csata után (1620) a mai Szlovákia területén kerestek új hazát a habánok. Mindenütt az egyházzal kerültek ellentétbe, mert nem ismerték el a szentségeket és felnőtt korban keresztelkedtek. járásunkban (Bratislava-vidék) Gajaryban, Catajon, Stupaván, Pezinokban éltek a legnagyobb számban. Pezinokban fenn is maradt egy ha bán udvar. Ök ugyanis épületeiket sáncokkal erősítették meg s közösségben éltek. A habán udvarokban néha 300 ember is együtt élt. Konyhájuk, pékségük, sörfőzdéjük, iskolájuk, műhelyeik, épületeik, mind-mind közösek voltak. Különös szabályok sze- ~ rint éltek. A közösségek életét négytagú vezetőség irányította. Gondnok vásárolta és adta ki még a fehérneműt is. Egyénnek ugyanis még pénzt sem volt szabad elfogadnia. Egyébként pedig kitűnő fazekasok, kertészek, orvosok, molnárok voltak. A habán udvarok 1685től fokozatosan bomlani kezdtek. A XVIII. század végén már tömegesen aszszimilálódtak, de sokan közülük tovább menekültek Amerikába és Oroszországba. \ Mózes Imre Gyíkocska" ajándéka A bratislavai SLOVNAFT egyik 25 tagú szocialista munkabrigádjának neve „Gyíkocska". Nyolc esztendővel ezelőtt alakult ez a munkabrigád. Ma már igazi szocialista közösség. Komoly társadalmi problémákkal is foglalkoznak a brigád tagjai. Legutóbb védnökséget vállaltak a 15 éves fennállását ünneplő csákányi (Čakany) gyermekotthon fölött. Az otthon 3—6 éves lakóit 10 000 korona értékben különféle ajándékokkal lepték meg. M. /. Székely kifejezések Böd lakosait valamikor Bethlen Gábor fejedelem telepítette Erdélyből a faluba. Ezt a nevek és a még ma ls használatos kopjafák bizonyítják. Beszédükben is nagyon sok székely kifejezést használnak. Ilyenek: süvít — fütyül, körfe — körte, fejsű — fésű, pofost adtam — megpofoztam. Valószínűleg székely ere detű az egyik dűlő: „Dzél" és az egyik patak: „Csavica" neve is. NyHrai Dezső Kövirigó Nemcsak a Magas-Tátra sziklás bércein, de középhegyeinkben és a Dél-szlovák Karszton, sőt lent a völgyekben is előfordul és fészkel legszebb madaraink egyike, a kövirigó (Monticola saxatilis L.J, vagy más nevén a körösztös veréb. Ez a madár 19 cm hoszszú, énekesrigó nagyságú, csak a farka rövidebb. Éneke szép, változatos, mint az igazi rigóké. Szinte fuvolázó. A telet Közép-Afnkában tölti. Tavasszal, április első felében érkezik és az őszi távozása, elvonulása szeptemberre esik. Várromokon, sziklás helyeken, kőfejtőkben, nagyobb hányókon tartózkodik. Általában elő-előfordul, de nem túl gyakori. Nálunk évente egyszer költ, azonban a fészkek gyakori pusztulása miatt sokszor sor kerül utóköltésre is. A fészek hol magasan, a sziklarepedésekben, hol alacsonyan, a görgetegben található. Felülről mindig fedett, de sohasem olyan mély, mint a valódi odufészkelőké. Elég Í

laza a fészke. Nagy moha és fűhalmaz, tollakkal és szőrökkel kibélelve. Fészekalja 4—5, többnyire foltnélküli, halványkék tojás. Lent a völgyben, Rozsnyóhoz (Rožňava) közel, két szokatlan fészkelési helyről szereztem tudomást. Az egyikre egy bányamester hívta fel figyelmemet. Ez a sajóházi (Nadabula) volt üzemi fürdőépület ereszénél, a mestergerendán volt, ahonnan 1959 június első felében 2 fióka repült ki. A másik fészkelőhelyet a rozsnyóbányai pörkölő falának kis üregében fedeztem fel 1961 májusában. Itt még nem voltak fiókák. Majdnem kizárólag rovarfogyasztó, de néha hozzányúl a cseresznyéhez is. Egyébként védett madarunk. Román Tibor Bodrogszerdahelyen (Streda n/B.) Vaskó Júlia tanítónő vezetésével a CSKP megalakulásának 50. évfordulójára emlékezve a pionírok nagyon szép kiállítást rendeztek. Az „Ügyes kezek" pionírraj munkái mellett kiállították még az ötödikesek átlal készített szép cicákat és egérkéket is. A pionírok azonban más munkafeladatokat is vállaltak. Egyik csoportjuk az iskola udvarát és parkját csinosította, a másik a kézilabdapályát felfrissítette salakréteggel, befestette a park kerítését. Ugyancsak a pionírok tisztították meg a falu egyetlen emlékművének környékét is. Majd szétszéledtek a faluban és hulladékvasat gyűjtöttek. A bevételből ajándékokat vásárolnak majd az egyik gyermekotthon kis lakói számára. 250 tanuló 1040 órát dolgozott. Az eredmény: ragyogó iskolaudvar, szép kiállítás, tiszta park. Szouák túlia (A felvételt Nagy József készítettel Már az idén Biiszke jelkép Az úgynevezett kőszűz évszázadok óta a komáromi (Komárno) vár jelképe. A vár Huszár-bástyájának fokán álló szobor letört kezében egykor koszorút tartott, s talapzatába vésték a vár védőinek jelszavát: Nec arta — nec marte, ami latinul ennyit jelent: „Sem csellel, sem erővel." Németh István Tény, hogy a Köbölkúton (Gbelce) épülő borfeldolgozó hazánk egyik legmodernebb berendezéssel ellátott borfeldolgozó üzeme lesz. A 23 millió koronás költséggel épülő, 630 vagon kapacitású kombinát építésénél már befejezték a falak építését és a tetőszerkezet szerelését. Annak ellenére, hogy a Priemstav nemzeti vállalat az üzem építését ebben az évben még korántsem fejeai be, ősszel már üzembe helyezik egy részét. Ez azt jeientj, hogy az idei szüretből 250 vagon I. B osztályú szőlő, főleg Olaszrizling, Zöldveltlini és Müller-Thurgau kerül itt feldolgozásra. Zimka Ferenc elvtárs, a Borászati Üzem szakembere elmondotta, hogy a környékbeli gazdaságok I. A osztályú szőlőit, a Szürkebarátot, a Leánykát és a Tramini átmenetileg még a párkányi (Štúrovo) borászati üzemben helyezik el. A borfeldolgozó üzem tehát már az idén termelni fog. iff. Kovács Ferenc Ágyúgolyó a falban A felvételen látható bratislavai ház a Zižka utcában található. A kettes számot viseli. A napóleoni háborúk idején a Garai család tulajdona volt. Az ágyúgolyó is ekkor került a falba. Pontosabban: 1809-ben, amikor a napóleoni hadak elfoglalták a várat. A krónika tanúsága szerint Napóleon a szőlőhegyről figyelte és irányította az ostromot. Ez az ostrom oly heves volt, hogy a város több házát is megrongálták a tüzérek lövedékei. Ekkor került négy ágyúgolyó a felvételen látható ház falába. Ott is maradtak emlékül. Hármat már az illetéktelen kezek kiszedtek. Már csak ez az egy hirdeti, hogy a ház sok rossz időt látott. Domonkos Pál r a folvptpit Tóthpál fíuula készítetteI