Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-14 / 113. szám, péntek

JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÁMOLÓJA | Folytatás a/. S. uldalról) nagy lehetőségeknek a céltudatos kihasználásával is, melyeket ezen a téren a szocialista országokkal folytatott elmélyülő együttműködésünk és a Szovjetunióval való szoros együttműködésünk biztosít. A tudományos-műszaki forradalom fokozódó hatása valamenynyi ágazatot érinti, de a legszembetűnőbben a fejlődés kiválasztott irányzataiban nyilvánul' meg, azokban, melyek a tudomány és technika terén folytatott együttműködés tárgyai, mint pl. a nukleáris technika, a kibernetika, a vegyi folyamatok slb. Brezsnyev elvtárs a XXIV. kongreszszuson történelmi "jelentőségű feladat nak minősítette a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak szerves összekapcsolását a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel, valamint a tudomány és a termelés a szocializmus számára jellemző kapcsolata formáinak további fejlesztését. Számunkra is ugyanilyen fontos ez a feladat. Szlovákiában a kutató és fejlesztő alapban több mint 30 000 dolgozó dolgozik, számos olyan munkahelyünk van. melynek eredményeit nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerik. Szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy elsősorban azokat a feladatokat kell biztosítanunk, melyek döntő mértékben hozzájárulnak a társadalmi munkatermelékenység növekedéséhez, valamint a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. Meg kell javítanunk a kapcsolatot az alap- és alkalmazott kutatás között, ki kell küszöbölnünk a gyakran mesterségesen kialakított akadályokat és az aránytalanságokat a műszaki kutatás és fejlődés között. Anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel, a dolgozók szaktudásának növelésével és az irányítás megjavításával meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy időben realizáljuk a gyakorlatban a kutatás eredményeit. Ennek érdekében jóminőségű szlovákiai információs rendszert kell kiépítenünk, mely kapcsolatban áll majd az országos és a nemzetközi iendszer«;l, elsősorban a KGST országok információs rendszerével. Elvárjuk, hogy a kutató- és fejlesztesi alap dolgozói, valamint a gyakorlati dolgozók elkötelezettségükkel, áldozatos munkájukkal hozzájáruljanak ahhoz, hogy a tudományos-műszaki haladás valóban a gazdaság hatékony fejlődésének egyik alaptényezőjévé váljon. A kutatás eredményeinek és termelési megvalósításának összekapcsolását elsősorban a komplex szocialista racionalizáció útján kell biztosítanunk. A termelés és az irányító szervek dolgozóinak helyes állásfoglalása lehetővé teszi, hogy nagyobb beruházások nélkül komp lexen kihasználjuk termelési műszaki alapunkat, növeljük a termelés és a körforgás hatékonyságát. Elsősorban racionálisabban kell kihasználnunk az energiaalapot és a nyersanyagokat, hatékonyabban kell kezelnünk az anyagokat és a termékeket. A szocialista racionalizációnak hozzá kellene járulnia a munkaidő jobb kihasználásához, a termelőalapok jobb kihasználásához és a munkakörülmények megjavításához. Sok üzent példája azt bizonyítja, hogy helyesen értelmezik a szocialista racionalizáció céljait. így például a trendíni ruhagyárban előkészületben van egy kiválasztott műhely munkájának racionalizációja, ahol 130 dolgozó dolgozik. A racionalizációval száz százalékkal növelik a munkatermelékenységet. A másik oldalon viszont azt lapasztalhatjuk, hogy az üzemekben az irányító munkában nem érvényesül kellő mértékben a komplex szocialista racionalizáció. Megköveteljük a vezető gazdasági és műszaki dolgozóktól, hogy teremt sék meg a kellő feltételeket a komplex szocialista racionalizációért indított mozgalom fejlesztéséhez. Ennek alapján fokoznunk kell a dolgozók kezdeményezését, elsősorban az újító mozgalmat, amely jelentős mértékben hozzájárul gazdaságunk sikereinek eléréséhez. Sajnos, az utóbbi években e mozgalom jelentőségét lebecsülték, és az újítók gondolkozásával az újításokhoz és feltalálásokhoz való magántulajdoni kapcsolatok szellemében manipuláltak. A dolgozók kezdeményezése — köztársaságunknak ez az aranyalapja — az utolsó két évben a szocialista verseny és a „Mindenki szocialista módon" mozgalom fejlesztésében nyilvánult meg. Értékeljük ezt az aktivitást, elsősorban a gazdasághoz való hozzájárulásáért, de egyúttal kiemeljük a szocialista verseny nevelő hatását, befolyását az elvtársi kapcsolatok kialakítására a munkahelyeken, a tapasztálatcserére, a kölcsönös segélynyújtásra —, a hanyagság, rendetlenség és fegyelmezetlenséggel szembeni bíráló légkör kialakítására. A technológiai és az általános munkafegyelem megszilárdításában, a fölösleges vesztoségek kiküszöbölésében olyan forrás rejlik, melynek kihasználása kötelező számunkra. Természetesen a fegyelmet elsősorban az irányító szervekben az egyes ágazalok és vállalatok közölt, a vállalatokban és az üzemekben kell megkövetelnünk. Csakis ennek alapján, a jól működő egybehangolt Irányító mechanizmus mellett érhetjük el, hogy minden műhelyben és minden munkahelyen fegyelem és rend lesz. Erről többezer példát sorolhatnánk fel. Ezeket ismertetni kell a nyilvánossággal és ezeket követnünk kell. A felmérések azt mutatják, hogy egyes üzemekben és vállalatokban, egýes kollektívák és egyének csak 90 százalékban használják ki a munkaidőt és ezenkívül a műszakok alatti kiesések következtében a munkaidő újabb 20 százaléka vész kárba. Itt az ideje, hogy a szavakat tettek kövessék. Elsősorban a felelős beosztású gazdasági dolgozóknak kell konkrét intézkedéseket hozniuk a munka szervezésében és jutalmazásában úgy. hogy a munkaidőt valóban munkára fordítsák és a műszakok számának emelésével az állóalapok jobb kihasználását érjük el. A párt gazdaságpolitikájának megvalósítása megköveteli, hogy növeljük az irányítás színvonalát, megszüntessük a tervfeladatok teljesítéséhez való felelőtlen hozzáállást. A pártszervezeteknek teljes politikai támogatást kell nyújtaniuk a vezető dolgozóknak, akik rendet teremtenek és érvényesítenek a munkahelyeken és a jutalmazásban, akik fokozott igényeket támasztanak a fegyelemmel szemben. Következetesebben kell követelni annak az elvnek a teljesítését, hogy a vezető állami és gazdasági funkciókat betöltő kommunisták a pártnak feleljenek munkájukért, és a határozatok nem teljesítéséért, vagy megsértéséért a párt felelősségre vonia őket. A politikai konszolidálás foka lehetővé teszi, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami szervekben dolgozó kommunisták több figyelmet fordítsanak a gazdasági feladatok teljesítésére. Támogatjuk a kormányban dolgozó kommunistákat abban, hogy fokozzák igényességüket a gazdasági és állami szervekkel szemben. Más utunk nincs. Az egész gazdasági apparátust a terv összes mutatójának következetes teljesítésére kell összpontosítanunk. Több figyelmet kell fordítanunk a vezető dolgozók ideológiai politikai felkészítésére, közgazdasági szaktudásukra, s el kell érnünk azt. hogy teljesen elsajátítsák a szocialista gazdaság irányításának marxista-leninista elveit és módszereit, különösen azért, hogy a mindennapi munkában hatékonyan szembehelyezkedhessenek a revizionizmus hatásával, valamint a burzsoá közgazdasági elméletekkel, koncepciókkal és gyakorlattal. Pártunk gazdasági politikájának egyik kulcsfontosságú feladata a népgazdaság irányításának tökéletesítése. A gazdaság központi irányításának megszilárdítása megköveteli, hogy kiküszöböljük a jobboldali opportunista nézetek maradványait, melyek tagadták a szocialista gazdaság Irányításinak alapelvét, vagyis azt, hogy a terv az irányítás legfontosabb eszköze. A népgazdasági tervnek magasabb szintű tudományos megindokolást kell adnunk, hogy valóban az egész gazdasági fejlő dés irányításának tengelye és gerince legyen. A tervszerű irányítás megszilárdítására. a terv döntő fontosságú feladalainak biztosítására kell kihasználnunk az áru—pénz-kapcsolatokat, valamint a termelésre hatást gyakorló közgazdasági szabályozók egész rendszerét. A hatékony gazdasági fejlődés új objektív követelményeivel összhangban saját ismereteink, valamint a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a gazdasági reform megvalósításában szerzett értékes pozitív tapasztalatai alapján tovább fejlesztjük és tökéletesítjük gazdaságunk tervszerű irányíts sának rendszerét. Amint Koszigin elvtárs a XXIV. kongresszuson hangsúlyozta, a gazdasági reform nem egyszeri akció. A reform a gazdasági irányítás tökéletesítésének folyamata, annak érdekében, hogy maximálisan kihasználjuk a szocialista termelési mód valamennyi előnyét. A XXIV. kongresszus irányelvei a 9. ötéves tervvel kapcsolatban kitűzik a gazdasági matematikai módszerek széles körű kihasználásának biztosítását, az elektronikus számítási technika és összeköttetési eszközök kihasználását azzal a céllal, hogy kialakítsák az információk összegyűjtésének és feldolgozásának országos automatizált rendszerét a népgazdaság nyilvántartásához, szervezéséhez és irányításához. A tni viszonyaink között is ki kell használnunk a tervezésben és a népgazdaság irányításában a gazdasági matematikai rendszereket, és az önműködő számítógépeket és ezt a feladatot , halaszthatatlan kulcsfontosságú feladatnak kell tekintenünk. Pártunk gazdaságpolitikájának következetes megvalósítása elképzelhetetlen a párt vezető szerepének rendszeres el mélyítése nélkül. A pártnak arra kell törekednie, hogy a dolgozók széles tömegeit megnyerje a népgazdaság feladatainak teljesítésére. Ez megköveteli, hogy az összes kommunista ismerje a párt irányvonalát, és érvényesítse munkahelyén. A pártszervezetek feladata, hogy nyíltan fellépjenek az opportunizmus gyakorlati megnyilvánulásai ellen. A mai időszakban az opportunizmus abban nyilvánul meg, hogy a munkahelyeken nem tárják fel és nem használják ki következetesen a létező tartalékokat, figyelmen kívül hagyják az irányító munka fogyatékosságait, lassan járnak el a termelés tökéletesítésében, kényelmesek és megelégszenek az átlagossággal. A pártszervek és szervezetek nem korlátozhatják tevékenységüket a gazdasági feladatok kitűzésére. Aktívan hozzá kell járulniuk ezek teljesítésének biztosításához. Ez elsősorban azt jelenti, hogy ösztönözniük és fejleszteniük kell a dolgozók kezdeményezését, a szocialista versenyt. A CSKP 50. évfordulója tiszteletére indított munkakeztleményozés eddigi eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy ha a dolgozókat politikailag helyesen vezetik, a kommunisták példát mutatnak, jók az eredmények. A pártszervezetek feladata, hogy az ezen a területen elért jó eredményeket továbbfejlesszék. Ebben a dolgozók többségére támaszkodhatunk, akik a munkához való felelősségteljes hozzáállásukkal és az irányelvek támogatásával fejezik ki pártunk politikájának támogatását. Elvtársak! Társadalmunk fejlődésében fontos szerepe van a szocialista államnak és szerveinek. A figyelmet elsősorban gazdasági, szervezői és kulturális nevelőfunkciójára kell összpontosítanunk. A „Tanulságokból" kiindulva rendkívüli figyelmet kell fordítanunk osztálypolitikai jellege megszilárdítására a káros, a szocializmus számára idegen, az opportunisták és revizionisták által terjesztem hatások kiküszöbölésére. A Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII kongresszusa utáni időszakban ós államiságunk fejlődésében jelentős határkő volt a Csehszlovák SZDcialista Köztársaság szövetségi rendezése. E megoldás kezdeményezője a párt volt. Abból a tényből indult ki, hogy a szlovák nemzeti szervek struktúrája és hatásköre a múltban nem volt stabil, a fejlődés objektív tényezőktől és az egyes politikai vezetők szubjektív hozzáállásától függően változott. Pártunk abban a törekvésében, hogy megtalálja nemzeteink együttélésének olyan államjogi formáját, mely lenini módon oldaná meg nemzeteink önrendelkezési jogát, arra a meggyőződésre jutott, hogy helyes lesz, ha a csehszlovák államot szövetségi állammá változtatjuk. Ennek szellemében 1968. októberében alkotmánytörvényt fogadtak el, melynek alapján a csehszlovák államiság keretében két nemzeti köztársaság, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság keletkezett és létezik. Már egy évvel ezelőtt tudatosítottuk, hogy a csehszlovák föderáció gondolatának és gyakorlatának alapvető jelentősége mellett nem kerültünk el néhány fogyatékosságot ós egyoldalúságot keletkezésénél és gyakorlati megvalósításánál. Ilyen szempontból kell értelmeznünk a CSKP Központi Bizottságának tavalyi decemberi plénumának határozatát, amely az illetékes állami szerveknek a csehszlovák föderáció, illetve a szervezeti struktúra, a hatáskör, valamint az egyes szövetségi és köztársasági szervek kölcsönös kapcsolatának és hatáskörének részleges módosítását ajánlotta. Fzek a változások semmit sein változtatnak a csehszlovák földeráció alapelvein, sőt, ellenkezőleg, a szövetségi népgazdasági terv és költségvetés jelentőségének növelésével hatékonyabban teljesíthetjük alapküldetését és működését. Tudatosítjuk, hogy minél tökéletesebben működik a föderáció gépezete, annál pozitívabb eredményeket hoz mindkét köztársaság, valamint az egységes Csehsziovák Szocialista • Köztársaság számára. A múltban meggyőződhettünk arról, hogy a nemzeti sajátosságok mellőzése megnehezíti egész Csehszlovákiában a munkásosztály érdekeinek a megvalósítását. Ugyanúgy, a nemzeti érdekek egyoldalú kiemelése gyengíti Csehszlovákia egységét, gazdasági, társadalmi és politikai erejét. Ezeket az ésszerűtlen irányzatokat meg kell akadályozni a < seh és a szlovák nemzet érdekében, valamint a csehszlovák szocialista föderáció megszilárdítása érdekében. A csehszlovák föderáció több mint kétéves gyakorlati megvalósulásának tapasztalatai annak helyességét bizonyítják. ezért leszögezhetjük, hogy államunk szövetségi alapon történő átszervezésével megbízható kiindulópontot találtunk nemzeteink és nemzetiségeink fejlődéséhez A szövetségi rendezésből és a szociális!.! demokrácia fejlesztéséből adódó igényes faladatok teljesítésében nagy szerepet játszanak a szlovák nemzeti szervek, elsősorban a Szlovák Nemzett Tanács. A Szlovák Nemzeti Tanács csak akkor biztosíthatja ezeket az igényes feladatokat, ha az összes képviselő felelősséget érez a választókkal együttműködve ezek megvalósításáért. Meggyőződésünk, hogy a következő időszakban, elsősorban a választások előkészítésével kapcsolatban, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői elkötelezetten támogatni fogják a párt politikáját, Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak következetes valóraváltását. A képviselők aktivitása nem merülhet ki a különböző gyűléseken való fellépésekben, a hivatalos beszámolókban és beszédekben, hanem meg kell nyilvánulnia a politikai szervek, gazdasági szervezetek, kulturális intézmények és munkahelyek feladatainak kidolgozásában és megvalósításában való aktív részvételben is. Elvárjuk, hogy ezen a téren elsősorban a kommunista képviselők fejtsenek ki aktivitást. Szlovákiában az állami és politikád hatalom gyakorlásában jelentős küldetése van a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának, mely 1969. január 1-én alakult a csehszlovák föderáció megvalósításával kapcsolatban. Első programnyilatkozatára hatással volt >z a légkör, amelyben megalakult. A konszolidálást fo'Iyamat elmélyítésével kapcsolatban a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának összetételében több változást eszközöltek, melyek megjavították elsősorban koncepciós és irányító munkáját. A kormány biztosította Csehszlovákia Kommunista Pártja irányvonalának, elsősorban az 1969. évi májusi plénum irányelveinek teljesítését. Intézkedései biztosították a népgazdaság stabilizálását és az össztársadalmi érdekek védelmét. Szükséges, hogv tökéletesítsük a megkezdett utat, úgv, hogv a kormány jó szervezőmunkájával biztosítsa az ötéves terv feladatainak sikeres leljesftését. Tekintettel ezekre az igényes feladatokra, a kormánvapparátusba és a kormány funkcióiba a szocializmushoz hű, jó képességű dolgozókat kell kiválasztani. A szocialista állam megszilárdítása elképzelhetetlen a szocialista demokrácia fejlesztése és tökéletesítése nélküL Ezen a téren fontos szerep jut a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalmi igazgatási szervek rendszere fontos láncszemének A polgárok szükségleteinek kielégítésével összefüggő problémák határozottabb és céltudatosabb megoldását, a sokoldalú kulturális és társadalmi élelet, a városokon, a falvakon és lakótelepeken a szocialista életkörnyezet kialakítása iránti gondoskodást, a nemzeti bizottságok dolgozóinak és funkcionáriusainak, elsősorban a kommunistáknak nemcsak úgy kell értelmezniük, mint a polgároknak tett szolgálatot, hanem egyúttal miíit a dolgozók bizalmának megnyilvánulását. A nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusainak és dolgozóinak feladata, hogy a néphataloin szervei politikai társadalmi szerepének további megszilárdítása érdekében e szervek és a dolgozók tömegeinek szoros kapcsolatára törekedjenek. Még mindig találkozhatunk fogyatékosságokkal, melvek fölöslegesen nehezítik az életet, és elégedetlenségei idéznek elő a lakosság körében. A nemzeti bizottságoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy egvik jelentős kötelességük a közrend, a polgári együttélés védelme, valamint a szocialista társadalom érdekeit megkárosító tényezők elleni energikus harc. Közben törődniük kell a polgárok jogos érdekeinek megoldásával, valamint az állam iránti kötelességek teljesítésével is. A nemzeti bizottságok figyelmének előterébe kell, hogy kerüljenek a poli likai nevelő tevékenység kérdései. f rtékeljük a nemzeti bizottságok azon funkcionáriusainak és dolgozóinak törekvését akik példamutatóan szervezik . a szocialista verseny és munkakezdeményezés fejlesztését Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 50. év. fordulója és a XIV. kongresszus tiszteletére. Bízunk abban, hogy a nemzeti bizottságok a kongresszus utáni időszakban is folytatják ezt a tevékenységüket. A nemzeti bizottságok munkájának hatékonyságát a funkcionáriusok, képviselők és dolgozók politikai, szakmai tudása és erkölcsi tulajdonságai feltételezik. A következő választásokban törődnünk kell azzal, hogy oly.an embereket jelöljenek képviselőknek, akik a polgárok körében bizalmat és tekintélyt élveznek, hűek a szocializmushoz és készen állnak az igényes feladatok teljesítésére. Már most figyelmeztetnünk kell arra, hogy a jelöltek jelöjésénél ügyelni kell a munkások, nők és fiatalok nagyobb aránvára - - , (Folytatás a 7. oldalon)