Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám, péntek

PÁRTHARCOSOK EMLÉKEIBŐL ELMÉNYEIM AZ 1933-AS ÉVBŐL 1971. IV. 9. 1933 tavaszán az osztályharc Fülek környékén is erősödött. A legfeszüitebb légkör a macskalyuki kőbányában volt. Ennek a kőbányának kivételes volt a helyzete, mert a csehszlovák— nagyar határ pontosan kettéválasztotta. A dolgozók is vegyesen jártak ide Csehszlovákiából és Magyarországról, összefogásukat ez a körülmény persze a legkevésbé sem zavarta, nem hatottak rájuk a nacionalista és a soviniszta uszítások. A macskalyuki kőbánya dolgozói a saját bőrükön érezték a két ország burzsoáziájának azonosságát, sőt összefogását is, ha a dolgozók kizsákmányolásáról volt szó. Amikor a munkások felléptek követeléseikkel, a bányában megjelentek a csehszlovák és a magyar csendőrök és együtt léptek fel a munkások ellen. Egy szép tavaszi reggelen gyalog mentem Fülekről a macskalyuki bányába. A magaslatra felérve — ahonnan lefelé vezetett az út a bányába —, szétnéztem a környéken. Egyszer csak látom, hogy két csendőr jön felém a gyalogösvényen. Kellemetlen következményekkel járhatott volna részemre a velük való találkozás, ezért megbújtam a bokrok köpött, anríg elhaladtak mellettem. Utána folytattam utamat a bányához. Amikor odaértem, egy ismerős kommunista bányász jött elém, hogy üdvözöljön. Ha jól emlékszem, Kiss Istvánnak hívták. Česť práci! — köszöntéssel üdvözöltük egymást. Aztán megkérdeztem, milyen a hangulat a bányászok között. — A hangulat jó — hangzott a válasz. — Teljesen egységesek vagyunk. A magyarországi munkások is a sztrájk mellett vannak, csakúgy, mint mi. Tegnap délután megbeszéltük, hogy ma bemegyünk az irodába és megmondjuk: Addig nem dolgozunk, amíg nem teljesítik követeléseinket. — Várható, hogy a csendőrök brutálisan fellépnek, erre jól fel kell készülni — mondtam figyelmeztetően. — A csendőrök már megszimatoltak valamit —• mondta Kiss elvtárs. — A csehszlovák csendőrök itt jártak és engem letartóztatással fenyegettek. — Kiss elvtárs — mondtam ekkor —, jól tudod, hogy ez nemcsak macskalyuki sztrájk lesz, hanem a környékbeli többi üzem sztrájkjának a kezdetét Is jelentheti. A kőbányai sztrájkolókhoz csatlakozhatnak a ftileki zománcgyár és talán a ragyolci szénbánya dolgozói is. Ezt tudják a hatóságok is, ezért várható durva beavatkozás a csendőrök részéről. Azt tartanám helyesnek, ha a sztrájk idején a bányában maradnátok, itt nem tudnak benneteket letartóztatni, mert véditek egymást, a kövektől pedig félnek a csendőrök. Hazulról könnyen elvinnének benneteket, ha pedig a kommunistákat letartóztatják, akkor szétesik a dolgozók egysége. A kommunista bányász igazat adott nekem. Megbeszéltük, hogy délután munka után gyűlést tartanak a bányászok a további teendők megvitatására. Ezen, mint a szakszervezet képviselője, én is részt veszek és az irodába • is elmegyek a dolgozók képviselőivel. Ezután visszasiettem Fülekre, üzenetet küldtem a korláti kőbányába meg a ragyolci szénbányába, hogy ott is értesítsék az elvtársakat a macskalyuki bérmozgalomról. Ezután visszatértem a macskalyuki bányába. A gyűlés hangulata forradalmi volt, szidták a kizsákmányolókat, a csendőröket. Elhatározták, hogyha másnap délig nem teljesítik követeléseiket, akkor sztrájkba lépnek és a bánya területén maradnak. Megválasztották a bizottságot is, amely a bányászok követeléseiről értesiti a bánya vezetőségét. A bizottsággal én is bementem az irodába. Az üzemvezető izgatott lett és azonnal telefonált a csendőrségre. Figyelmeztettem, hogy ne hívja ki a csendőröket, mert az esetleges következményekért ő lesz a felelős. Az üzemvezető idegesen válaszolt: — Kérem, én akkor is kihívom a csendőröket, mert maguk agyon is verhetnek bennünket itt az erdőben. — Ostobaságokat beszél, üzemvezető úr — mondtam neki. —• Biztosíthatom, hogy senki nem fogja önöket bántalmazni. Nem félünk a csendőröktől, de ha idejönnek, én nem tudom megakadályozni a kövek repülését . .. Ahelyett, hogy a csendőröket hívja, inkább követeléseink teljesítéséről intézkedhetne. Fellépésem kissé megzavarta, de a csendőröket azért értesítette. Másnap délelőtt megjelentek a bánya területén a csehszlovák és a magyar csendőrök. Megpróbálták terrorizálni a munkásokat, de a hangulat olyan harciassá vált, hogy a csendőrök jobbnak látták, ha nem feszítik tovább a húrt. Bementek az irodába és ott vártak. Ebéd alatt megbeszéltük a tennivalókat. A pártsejt titkára világosan megmagyarázta a munkásoknak: — Ninc? más módunk követeléseink kiharcolására. A munkásosztály leghatásosabb fegyvere a sztrájk. Addig nem vesszük fel a munkát, amíg nem teljesítik követeléseinket. Itt maradunk a bányában, amíg a sztrájk tart. Ne hagyjuk magunkat kiprovokálni sem a bánya vezetőségétől, sem a csendőröktől, de azt sem engedjük meg, hogy valakit elhurcoljanak közülünk. A munkások egyöntetű helyeslésüket fejezték ki az elhangzottakkal kapcsolatban. Én is felszólaltam, és a szakszervezet központja nevében üdvözöltem őket. Hangsúlyoztam, hogy harcunk igazságos és a szakszervezet teljes mértékben támogatja. Rámutattam, hogy ez a bérharc is igazolja, mennyire összetartanak a csehszlovák és a magyar urak és a csendőrök, amikor a munkások kizsákmányolásáról van szó. Ezért nekünk is egységesen kell fellépnünk ellenük, hogy biztosítsuk győzelmünket. A gyűlés nagyon harcias hangulatban ért véget. A munkások jelszavakat hangoztattak és az iroda elé vonultak. A bizottsággal én is bementem az irodába és a bizottság nevében közöltem, hogy a bánya valamennyi munkása sztrájkba lépett. Az üzemvezetőt felszólítottam, hogy intézkedjen a követelések mielőbbi teljesítése érdekében. Közöltem, hogy a sztrájk ideje alatt a munkások nem hagyják el a bányát. Az üzemvezető ez ellen felháborodottan tiltakozott, a csendőrök is közbeszóltak és a törvényre hivatkozva azt mondták, hogy ebbe nem egyeznek bele. Az egyik csendőr rám kiáltott: — Maga a füleki kommunisták párttitkára. Nincs joga, hogy a szakszervezet nevében szóljon, vagy lázítson. Paprikás lett a hangulat, mindenki beszélni akart. Intettem társaimnak, s én válaszoltam a nevükben: — Nem kérünk engedélyt senkitől, hol tartózkodjunk a sztrájk idején. Vegyék tudomásul, hogy a bányában maradunk. Figyelmeztetem önöket, hogy tartózkodjanak a provokációtól, mert a következményekért maguk felelnek. A bányában egy jó helyet választottunk ki „sztrájktanyának", itt már hasított kövek voltak, hogyha szükség lenne rá, legyen mivel védekezni. Utána a sztrájkbizottság összeült és elhatározta, hogy mindent megtesz az esetleges provokációk megakadályozására. A sztrájktanyát nem hagyhatják el a sztrájkolok. Három elvtárs elmegy a ragyolci szénbányába és a korláti kőbányába, hogy az ottani munkásokkal közölje a sztrájk megkezdését. Közben további csehszlovák és magyar csendőrök érkeztek, lizek szó nélkül bementek az irodába. Napnyugtával visszatértem Fülekre, hogy a harc kiszélesítésével foglalkozhassam. A munkásotthonban már várt a szakszervezet központi titkára. Megbeszéltük a helyzetet, és éppen vacsorához készültünk, amikor csendőrök rontottak be. Tele lett velük az iroda, az udvar. Voltak vagy negyvenen. Mindkettőnket letartóztattak és megbilincselve kísértek végig az utcán. Elég furcsa menet volt. Két sorban tíz-tíz fegyveres csendőr haladt, mi ketten közöttük lépkedtünk a füleki vasútállomás irányába, előttünk és utánunk is tíz-tíz csendőr ment. összesen negyven csendőr kísért bennünket. Éppen akkor jöttek ki a gyárból a füleki zománcgyár munkásai, akik parázs tüntetést rendeztek. Azért összpontosítottak annyi csendőrt, hogy a munkások tüntetését is le tudják verni. Losoncon a járási hivatal fogházába zárlak. A börtönben az a gondolat foglalkoztatott bennünket, hogy a sztrájkbizottságnak sikerül-e megakadályoznia a provokációkat. Sokáig beszélgettünk a helyzetről, mérlegeltük, hogyan járhattunk volna el jobban. Reggel a járási főnök kihallgatott, majd örök időkre kitiltott bennünket a losonci járásból. Társamat szabadon engedték, illetve a csendőrök kikísérték a vasútállomásra. Engem pedig megbilincselve, rendőri kísérettel Lévára vittek, ahol azonnal meg kellett kezdenem háromheti börtönbüntetésem le- ' töltését. Skulnik József, Budapest FORRADALMI NAPOK APRÓ EPIZÓDJA 1819 pünkösdjén történt. A Tanácsköztársaság hadserege Miskolc jelöl Kassa irányában nyomult előre. Községünkben a déli órákban elterjedt a hír, hogy jönnek a vöröskatonák. A hadsereg egyik alakulata rajvonalban közeledett a Tornaújfalu és Zsarnó közti bérctetőn. Községünkben akkor tíztagú fúvószenekar volt. A hír hallatára hangszereinkkel a kezünkben össze gyűltünk a templom előtti téren és elindultunk a vöröskatonák elé. Az országúton találkoztunk velük, összeölelkeztünk a katonákkal,' majd zeneszóval elindultunk a községbe. Amikor a térre értünk, éppen akkor érkezett meg nyugati irányból is egy csapat vöröskatona. Mindnyájan bementünk a Glück-féle vendéglőbe, ahol víg mulatság kezdődött. Egybegyűltek a tornai fiatalok, legények, lányok, menyecskék. Táncra perdültek a katonák is. Nagyon szép mulatság volt. Mink fújtuk a talp alá valót. A hajnali órákban ért véget a bál. A katonák elbúcsúztak és tovább indultak. Mi, zenészek is elindultunk hazafelé a réten át vezető gyalogúton. Nagyon fáradtak voltunk, de nagy elégedettséget éreztünk a szívünkben. Hárman élünk még az egykori zenekar tagjai közül. A 79 éves Köteles Péter, a 76 éves Szilágyi Péter és jómagam aki 75 éves vagyok. Drótos Péter, Tornaújfalu (Turnianská Nová Ves) EIŰRE TEKINTÜNK A kommunista párt idei járási konferenciáit snk közös vonás jellemezte. Mindenekelőtt az, hogy a kommunisták egyöntetűen támogatják a párt jelenlegi politikáját, amelynek lényege a társadalom teljes konszolidálása és az élet színvonal további emelése. Mindenütt egyetértéssel fogadták a kommunisták a múlt hi báinak nyílt feltárását is, mely elengedhetetlenül szükséges volt a pártegység megteremtéséhez és a konszolidálás feltételeinek biztosításához. A hibák feltárása, a válságos időszak objektív értékelése nemcsak a kommunisták, hanem valamennyi dolgozó bizalmát eredményezte, s így a párt isniét u széles tömegek támogatására számíthat és számit is. Mégpedig teljes joggal, amit a dolgozók állandóan fokozódó aktivitása is bizonyít. Az aktivitás kivált a CSKP 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszus tiszteletére bontakozott ki — munkafelajánlások. szocialista versengés formájában. E versengés élén mindenütt a kommunisták állnak, akik köteleslességüknek tekintik u példaadást nemcsak a tminkahe'lyükön, hanem a mindennapi életben általában. E magatar tás, a többletmunka vállalása és a szakmai ismeretek mellett az ideológiai érettség az, ami elsősorban szavatolja, hogy a kommunisták jol helytállnak a felelős tisztsé gekben is. Sok szó esik a járási konferenciákon az ideológiai nevelés jelentőségéről, különösen az ifjúság neveléséről. A járási konferenciák is hangsúlyozták, hogy az ifjúság soraiból kell feltölteni a párttagságot. Közben ügyelni kell a párttagok szociális összetételére és így erősíteni kell a párt iminkásjellegél. Felejthetetlen színfoltja volt az idei konferenciáknak az idős pártharcosok, alapító tagok részvétele, akiknek a felszólalásai jobbára a dicső múltat idézték, de időszerűbben hangzottak, mint bármikor. Ismét meggyőződhettünk arról, hogy a múlttól . nem szakadhatunk el; ellenkezőleg: merítenünk ketl belőle mai és jövőbeni mnnkw»kh:»z egyaránt. Ugyanez vonatkozik a közelmúltra, pártunk válságos időszakára is, melyet a konferenciák bírálóan elemeztek. Nem felejtjük el azt, ami megtörtént. Ez persze nem azt jelenti, hogy helyes lenne, ha szüntelenül csak a megtörtént eseményekkel foglalkoznánk, s közben megfeledkeznénk a jelen és a jövő feladatairól. Most elsősorban az előttünk álló feladatokra kell gondolnunk. Ezt O. Svestka. a CSKP KB titkára is hangsúlyozta, aki a mosti járási pártkonferencián vett reszt. Egyebek között ezt mondta: „Helytelen lenne, ha figyelmünket csak a múlt értékelésére fordítanánk. újra és tíjia visszatér nénk azokra a kérdésekre, melyeket már lezártunk és megoldottunk. Vonjuk le a tanulságot az elmúlt időszakból, ne felejtsük el azt de csak arra visszatérnünk nem le het. A múltra való hivatkozás a problémákat nem oldja meg. A párt nem élhet örökösen a múlt megítélésének jegvében. A CSKP mindenekelőtt az egves kommunisták munkájának eredményét értékeli és fogja értékelni Mindenekelőtt aszerint, hoqvan teMesítjiik a jelenlegi feladalnka' Ezt a gondolatot valamenvnyi járási pártkonferencia alá húzta. Fontos tehát, hogy további munkánk során mindenekelőtt elrír" tekintsünk. ^ÜIÖP IMRE lARCCAL A IÖMESEK FELEc Alig néhány nappal ezelőtt fejeződött be a Szövetségi Gyűlés plenáris ülése. A két kamara képviselői megválasztották az új elnökhelyetteseket, megvitatták a Szövetségi Gyűlés ügyrendjét meghatározó törvényjavaslatot és jóváhagyták a gazdasági tájékoztatások egységes rendszerét szabályozó új törvényt is. Ezt megelőzően meghallgatták dr. Dalibor Hanes professzornak, a Szövetségi Gyűlés elnökének, a CSKP megalapítása 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezését, majd a Szövetségi Gyűlés jelenlegi feladatainak ismertetését. — Legfontosabb feladataink egyikét — mondotta — legfelsőbb népképviseleti szervünknek a fontosabb irányelvek és feladatok kitűzésére irányuló kezdeményezésében látom, melyek az üj ötéves terv alapját fogják képezni. Ugyanilyen jelentős kérdés, hogy a népgazdaság tartalékai ne maradjanak kihasználatlanul és, hogy a KGST tagországaival kapcsolatos kötelezettségeinket pontosan és idejében teljesítsük. Hasonlóképpen elengedhetetlen követelmény, hogy a mezőgazdaság korszerű gépeket kapjon, hogy megoldjuk a lakáskérdést, foglalkozzunk az ifjúság problémáival A politikai válság és az ezzel járó károk felszámolásával folyamatban vannak a XIV. pártkongresszus és a választások előkészületei a népképviseleti I0L HALADNAK A TAVASZI MUNKÁK — A tavaszi kalászosok több mint 70 százalékát elvetettük — közölte [uraj Mikita mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma kelet-szlovákiai kirendeltségének vezetője. A kerületi pártkonferencia napjáig, április 17-ig befejezzük a tavaszlak vetését Kelet-Szlovákiában . . . Az utóbbi napokban kerületszerte kihasználták a kedvező időjárást a tavaszi munkák meggyorsítására. Különösen a búza vetése járt sikerrel, ezt a feladatot csaknem 200 százalékra teljesítették. A tavaszi árpa már csaknem 44 ezer hektáron földbe került, ami 70 százalékon felüli teljesítményt jelent. A Bodrogszerdahelyl (Streda nad Bodrogom), Slov. N. Mesto-i és Michalanyi Állami Gazdaságok a trebišovi járásban már befejezték az árpavetést. A cukorrépa is több mint 500 hektáron a földbe került. —k— szervekbe — folytatta a Szövetségi Gyűlés elnöke. Tisztában vagyunk erőnkkel, képességeinkkel és ismerjük gyengéinket is. Ennek alapján meghatározható a társadalom fejlődésének fő irányvonala, ennek alapján kitűzhetdk a döntő feladatok. Hanes elvtárs egyúttal arra figyelmeztette a képviselőket, hogy az eddiginél is jobban érvényesítsék tapasztalataikat a dolgozók között végzett politikai munkájukban. Ennek a felelősségteljes feladatnak a teljesítésével járulhatnak hozzá Klement Gottwald jelszavának a valóra váltásához, mely így hangzik: ..Arccal a tömegek felé". —km— 100000 magyar tanuló (ČSTK) — Szlovákia magyar tanítási nyelvű iskoláiban mint* egy 100 000 gyermek tanul. A 308 magyar óvodát 110011 gyermek látogatja. A magyar tanítási nyelvű 44U alapiskolában 78 CJO tanuló tanul saját anyanyelvén. Huszonkét általános középiskola, szakközépiskolák és több II. ciklusú iskola készíti elő a magyar nemzetiségű tanulóifjúságot a továbbtanulásra és a jövőbeni hivatására. A lenini eszméken alapúié nemzetiségi politika, melyet hazánk oktatásügyében 1948 óta érvényesítenek, valamint fcazánk és Magyarország együttműködése ezzel a művelődésügyi tevékenységével is hozzájárni a testvéri és baráti kapcsolatok megszilárdításához. KÉT TESTVÉRFALU, telesz (Leles) és Kaponya fiataljai kétórás szellemi vetélkedőt rendeztek Leleszen. A torna a vendégek győzelmével végződött. Szép ajándékban részesültek. Ezenkívül minden versenyző kabalát is kapott a lelesziektől. Diószegi Lajos