Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Wúlasztásokra készülve, nagy po* litikai aktivitás és gazdasági sikerek jegyében ünnepli a Magyar Népköztársaság legnagyobb nemzeti ünnepe, a felszabadulás huszonhatodik évfordulóját. Nem a harsányság és látványosság e sikerek kísérőjelensége, hanem a józan mérlegelés, a teendők megfontolt számbavétele, a következetes politikai gyakorlat érvényesítése. alkalmazása jellemzi elsősorban a megtett utat. „Azzal a biztos meggyőződéssel állhatunk a választók milliói elé — mondta a közelmúltban Kádár elvtárs az angyalföldi jelölőgyűlésen —, hogy politikánk irányvonala, elvi alapjai szilárdak. Amíg ezt a vonalat követjük, mindeji út nyitva áll előttünk, minden jeladatunkat meg tudjuk oldani. Programunk világos: a szocialista társadalom felépítése, a munka szabad társadalmának megteremtése, s ezzel együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése, a haza felvirágoztatása. Ha ezért dolgozunk, ha nem sajnáljuk az erőfeszítéseket, s

/ nemzetünk minden alkotóerejét összefogjuk, eredménemzeti jövedelem, valamint a lakosság életszínvonala is. Míg ugyanis a terv 19—21 százalékban jelölte meg a korábbi népgazdasági terv nemzeti jövedelmének túlszárnyalását, addig az elért eredmény 31 százalék, sőt az 1970-es eredmény 39 százalék volt az 1965-öshöz viszonyítva. Évi átlagban ez 7 százalékos növekedést jelentett. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem is magasabb volt a tervezettnél. 23 százalék helyett 30. Az ipari termelés az előirányzott 35 százalékos növekedést elérte, s különösen a vegyipar és a gépipar növekedése volt gyorsabb az átlagosnál. Ezen kívül kedvező irányú változások történtek a népgazdaság szerkezetében és a termelés összetételében is. Első ízben a mezőgazdaság is teljesítette a tervben megjelölt feladatokat, sőt némileg túl is lépte az irányszámokat. A bruttó-termelés ugyanis 16 százalékkal volt nagyobb (a tervezett 13—15 helyett), mint a korábbi tervidőszakban. Ehhez hozzájárult a mezőgazdaság gépesítése, korszerűsítése is. Öt év alatt a mezőgazleg is változásokat eszközölt. Ezek elsősorban a termékszerkezet átalakulásában éreztették kedvező hatásukat. Az ipari termelés előirányzott irányszáma szerint 32—34 százalékos 'növekedéssel számolnak az előző tervhez viszonyítva. A mezőgazdasági termelés előtt álló legfőbb feladat a lakosság élelmiszerellátásának biztosítása, és a kivitel gazdaságos növelése. A mezőgazdaság korszerűsítésére a terv 61—62 milliárd forintot irányoz elő. A növénytermelés évi növekedését 2,6 —2,8 százalékban jelölték meg. A jövőben a kibontakozó kedvező folyamat erősítésére helyezik a fő súlyt, elsősorban arra, hogy a mezőgazdaság szerkezetileg is igazodjék a belföldi igényekhez és a megnövekedett exportlehetőségekhez. Jelentősen kiemelkedik a társadalom és gazdaságpolitika, valamint az életszínvonal emelkedése szempontjából fontos szerepet játszó infrastruktúra fejlesztése. (Ide számítják a termeléssel közvetlenül összefüggő ágazatokat: közlekedés, hírközlés és az energetika állóalapjait, továbbá a termeléssel 13 MINDEN ÚT NYITVA ÁLL ELŐTTÜNK..." ftyeink tovább növekszenek, országunk még nagyobb léptekkel halad a fejlődés útján." Politizáló nép Már a kongresszust megelőző fejlődés is igazolta, az elmúlt közel másfél évtized politikai gyakorlata teljes mértékben megfelel a nép érdekeinek, s kifejezi a szocialista állam legteljesebb igényeit. A párt és a tömegek megbonthatatlan kapcsolata, a pártvezetés őszinte, nyílt, a problémákat kendőzetlenül feltáró magatartása általános gyakorlattá tette a politizáló szellemet, s olyan erőt jelent, mely a dolgozók tömegeit a legigényesebb feladatok elvégzésére is mozgósítani képes. Nem az újfajta „modellek" feltalálása foglalkoztatja a közéletet, s nem iá" a szocializmus építésének sajátos „magyar útját" keresik, hanem az MSZMFelvileg szilárd, politikai gyakorlatában következetes és rugalmas, módszereiben pedig sokszempontú és találékony vonalvezetése érvényesül. „A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocializmus építésének menetében arra törekszik — mondta a közelmúltban ^ párt első titkára az UPI tudósítójának kérdésére válaszolva —, hogy elválaszthatatlan egységnek fogja fel és egyaránt figyelembe vegye a nemzetközileg közös, fő törvényszerűségeket, és az ország adottságait, népünk történelmi hagyományait, nemzeti sajátosságait". A marxizmus—leninizmus elveihez következetesen ragaszkodó MSZMP a munkásosztály pártja, szövetségi politikájának lényege azonban, hogy a társadalom legjobb erőit mozgósítsa a kitűzött társadalmi feladatok valóra váltása érdekében. Abból a meggyőződésből táplálkozik ez a politikai gyakorlat, hogy a szocializmust az egész nép együttes támogatásával építheti fel, s így alapvető politikai feladat, hogy a párt célkitűzéseit a iolgozók legszélesebb tömegei magukévá tegyék. így válik mindennapos gyakorlattá az az elv, melyet Kádár János így fogalmazott meg: „A párt nem uralkodik, hanem vezet, a népet szolgálja". A népgazdaság korszerűsítése A Magyar Népköztársaság munkasikereit kifejezően bizonyítja a harmadik ötéves terv teljesítéséről közzétett jelentés, valamint azok a célok, melyeket az új népgazdasági tervben rögzítettek. A statisztikai hivatal jelentése leszögezi, hogy a III. ötéves terv időszakában fejlődött a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendje, s ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyábbá, a népgazdaság egyensúlya pedig kedvezőbbé vált. Ennek eredményeként a tervezettnél gyorsabban növekedett a dasági üzemek 30 300 traktort kaptak, s az öntözéssel ellátott területet 370 ezer hektárról 460 ezerre növelték. A népgazdasági terv teljesítése, a termelés növekedése, valamint a termékösszetétel korszerűsödése jelzi egyébként azt is, hogy a nagy gonddal, körültekintéssel bevezetett gazdasági reform célkitűzései helyesek voltak. Igazolta ugyanakkor a X. kongresszus megállapítását is: „A gazdasági építőmunka területén is megvannak a feltételek ahhoz, hogy a szocializmus építését a legközelebbi években magasabb szinten és eredményesen folytassuk". 1971-1975 A negyedik ötéves terv a termelés hatékonysága növelésére helyezi a fő súlyt, s a hozzávezető utat a munkatermelékenység fokozásában, a termelési struktúra átépítésében, a termelés korszerűsítésében és a nemzetközi munkamegosztás elvei elmélyítésében látja. A gazdasági növekedés üteme — mely rendkívül fontos kérdés egy ország életében — hasonló lesz az eddigihez. A terv szerint évente 5,5— 6 százalékos növekedéssel számolnak. (Mellékesen jegyezzük meg, hogy a két világháború között Magyarországon évi átlagban mindössze 2 százalékos volt a növekedés, míg az elmúlt két évtizedben 5,6 százalékos.) A magyar népgazdaság háború előtti struktúráját az elmúlt két és fél évtized gyökeresen megváltoztatta. Az 1968-ban bevezetett új módszerek, irányítási és közgazdasági szabályozó rendszer bevezetése viszont megszüntette az előző évek során keletkezett aránytalanságokat s szerkezetiközvetlenül össze nem fiiggő állóeszközöket, berendezéseket, például az oktatás- és egészségügy, valamint a kereskedelmi hálózat szakaszán, illetve a kommunális ellátás céljait szolgáló állóeszközöket és a lakásállományt. ) „Az infrastrukturális beruházások rendkívül eszközigényesek — mondotta Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes —, azonban minthogy a fejlődés előfeltételét képezik, a negyedik ötéves tervben e téren is jelentős előrelépést irányzunk elő: az infrastrukturális beruházások az előző tervidőszakhoz képest összességükben mintegy 50 százalékkal nőnek és csaknem 30 százalékát teszik ki a népgazdaság összes beruházásainak". Életszínvonal-politika Magyarországon Míg az előző években a hangsúly elsősorban az életszínvonalemelés folytonosságán volt, addig a IV. ötéves terv az állandó emelés rutinjellegű feladatán túl előtérbe helyezi az életszínvonal általános, a lakosság minden rétegét érintő fejlesztésének céljait. Nem árt megjegyezni, hogy Magyarszágon a reáljövedelem (a nemzeti jövedelemből az egy lakosra jutó öszszeg) töretlenül fejlődött az elmúlt másfél évtizedben, s a reálbéreknél 1969-ben két és félszeresen meghaladták az 1950. évi szintet. Ebben egyébként jelentős szerepe van a helyes foglalkoztatási politikának, mely szüntelenül gyarapítja a munkalehetőségek számát. Ennek köszönhető, hogy a lakosság 50 százaléka aktív kereső, Az angyalföldi gyárban 1971-ben az első hajó nyugatnémet exportra készült. A képen: az 1920 bruttóregiszter tonnás „Dioriť látható. • KM A pécsi tv-torony namarosun elkészül. Átadják a mecseki magasépítményt is, beleértve a 72 méter magasan elhelyezkedő eszpresszót is. s ez világviszonylatban is rendkívül kedvező arányszám, gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottsággal egyértelmű. A szociológiai felmérések szerint — a teljes népességet figyelembe véve — az egy főre jutó jövedelem a családok 21 százalékában haladja meg a viszonylag magas, 1600 forintos szintet, s mindössze 17 százaléknyi azok száma, ahol a jövedelem a két érték között van. A munka szerinti díjazás elvei érvényesülése természetszerűleg a jövőben is diferenciálttá teszi a béreket, a bérpolitikával szemben a szociális politikában azonban a kiegyenlítődés elve kerül előtérbe. A párt és állami vezetés az új ötéves terv időszakában arra törekszik, hogy csökkentse a jövedelemkülönbségeket a nagy létszámú családok javára. A negyedik ötéves terv előirányzatai lehetővé teszik, hogy a fejlett ipari országokhoz való felzárkózás mellett az életszínvonal terén is újabb, jelentős eredmények szülessenek, olyanok, melyek a lakosság minden rétegében éreztetik hatásukat. A közélet demokratizmusa Az állami élet demokratizmusának kibontakozásában jelentős szerepet játszik a pártéletet jellemző demokratizmus erősödése. A szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatban Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke a közelmúltban ezeket írta: „A proletárdiktatúra fejlődésében most olyan funkciók kapnak hangsúlyt, amelyek csak a szocialista demokrácia nagyarányú, erőteljes fejlesztésével valósithatók meg teljes mértékben: a gazdaságszervezés és építés; az ideológiai és kulturális nevelés; a legszélesebb osztályszövetség, a nemzeti egység . .. A tényleges demokráciának nem az a döntő ismérve, hogy vannak-e más politikai pártok a társadalmat vezető marxista—leninista párt mellett.. ., hanem az, hogy a tömegek a szocializmus programja alapján közvetve és közvetlenül vegyenek részt saját hatalmuk gyakorlásában, saját célkitűzéseik megvalósításában". A szocialista demokrácia szélesítésének lényegét, a dolgozó tömegek bevonását az államhatalom gyakorlásába fejezi ki a közelmúltban elfogadott tanácstörvény is, s ezt az elvet érvényesítik az április 25-én sorra kerülő országgyűlési és tanácstagi választások során is. A Magyar Szocií-.ista Munkáspárt elvszerű, következetes politikájának az eredménye, hogy — úgy, ahogy a Hazafias Népfront választási felhívása leszögezte — „bizalom és közös munka fűzi össze a párttagokat és a páronkívülieket", s a magyar nép tudia. „egyedül a szocializmus biztosíthatja a nemzet felemelkedését, a termelő közösségek felvirágzását, az egyén és a család boldogulását. életének gazdagodását". Ez a politikai irányvonal — Kádár elvtárs szavaival élve — „nem egy, nem öt, és nem tizenöt ember politikája. Ezért ezzel a politikai kurzussal úgy kell számolni, hogy az ... a tömegekben mélyen meggyökeredzett, szilárd alapokon nyugszik, és tartós lesz". Ez a tudat hatja át ma a magyar közvéleményt... Ezzel a tudattal ünnepli felszabadulása 26. évfordulóját, s készül a választásokra, a nép hatalma erősítésére. FÔNOD ZOLTÁN •f