Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám, csütörtök

A SZOVJET ÜRSIKER ÚJ TÁVLATOKAT NYIT ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA Moszkva — A szerda reggeli moszkvai lapok továbbra is be­hatóan kommentálják a Szojuz­10 űrteljesítményét. A moszkvai Pravda „Űjabb lé­pés a világűrben" címmel ve­zércikket szentel e témának. A vezető szovjet lap hangsú­lyozza: kétnapos űrrepülés so­rán a Szojuz-10 űrhajó személy­zete a Szaljut tudományos űr­állomással együtt komplex jelle­gű kutatás keretében vizsgálta az űrhajó és az automatikus űrállomás kölcsönös keresési, közelítési, összekapcsolási és szétválasztási rendszereinek működését. Ez — húzza alá a vezércikk — a Szaljut tudo mányos űrállomással végzendő munkának, a világűr meghódí­tása új szakaszának kezdete. A Szaljut tudományos űrállo­más felbocsátása és a Szojuz-10 űrhajó repülése — folytatódik a Pravda vezércikke — lénye­ges lépést jelent az űrhajózás fejlődésében, mégpedig a Föld körüli tartósan keringő tudo­mányos űrállomás megteremtő se felé. Ugyanehhez a témához kap­csolódik Andrijan Nyikolajev űrhajósnak a Krasznaja Zvez­dában megjelent cikke. A koz­monauta rámutat: a Föld körül huzamosan keringő és személy­zettel ellátott űrállomások nagyszerű tudományos- és mű­szaki távlatokat nyitnak az emberiség előtt. Újabb kezdeményezés Roscsin felszólalása a genfi értekezleten Genf — Alekszej Roscsin, a genfi leszerelési értekezleten résztvevő szovjet küldöttség ve­zetője tegnapi felszólalásában ismertette a szocialista orszá gok újabb javaslatát a biológiai és vegyi fegyverek gyártásának és használatának betiltására vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy a szocia lista országok azért terjesztet­ték be javaslatukat, hogy ki mozdítsák a megbeszéléseket a holtpontról. A javaslat — emel te ki a szovjet küldöttség veze tője — a helyzet reális felmé réséből indul ki, ugyanis tény, hogy a nyugati hatalmak a je­lenlegi időszakban fékezik a biológiai és vegyi fegyverek el­tiltására vonatkozó törekvése­ket. A továbbiak során Roscsin rá mutatott, hogy a szóban forgó fegyverek gyártásának, illetve használatának betiltása kedve­zően hatna az 1925-ös genfi egyezmény betartására is. Meg­állapította, hogy ebben az irányban a részeredmények is jelentős lépést jelentenének, politikai viszonylatban nyilván­valóan csökkentenék a nemzet­közi feszültséget. Mint példát a moszkvai egyezményt hozta fel, amely mint ismeretes az atomkísérletek részleges betil­tásával foglalkozik. Kiéleződött a válság India és Pakisztán között 0 f-Delhi — Politikai megfi­gyelők szerint a kelet-pakisztá ni polgárháború következtében kialakult diplomáciai válság a végsőkig kiéleződött India és Pakisztán között. Az indiai kormány jegyzék ben tiltakozott a daccai képvi­selet munkatársaival szemben alkalmazott pakisztáni bánás mód miatt. A jegyzék szerint a diplomatákat gyakorlatilag túszként kezelik. Pakisztán Oj-Delhi-i főmegbí zotlját (nagykövetét) az indiai külügyminisztériumba kérették, miközben Indira Gandhi mimsz terelnök országa islamabadi diplomáciai képviseletének ve­zetőjével tárgyalt. A megbeszé­lés után közölték, hogy az in­diai diplomata egyelőre nem tér vissza állomáshelyére. Calcuttai katonai körökben hangoztatják, hogy a pakisztá Kommentárunk Márciusban múlt egy éve an­nak, hogy Nyugat-Berlin kérdé­sében nagyköveti szinten meg­kezdődtek a nagyhatalmi tár­gyalások. Bár lényeges elő­rehaladásról, az álláspontok azonosságáról nem lehet még beszélni, s meglehetősen sok a nyitott kérdés, sőt egyes esetekben az ellentétes ál­láspont, az elmúlt hónapok ta­nulsága alapján azonban megál­lapíthatjuk, a megegyezésre va­ló törekvés jobbára áthatja a fe­leket. Az SZKP XXIV. kongresszusá­nak beszámolója egyértelműen leszögezte: „Rendezni kell... a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos problémákat is. Ha az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia hozzánk hasonlóan, a Nyugat-Berlin különleges státu­sát meghatározó szövetséges egyezmények tiszteletben tartá­sából, a Német Demokratikus Köztársaság mint független szo­cialista állam szuverén fogainak tiszteletben tartásából indul ki, akkor a Jelenleg folyó tárgyalá­sok sikeresen fejeződhetnek be, valamennyi érdekelt fél, köztük a nyugat-berlini lakosság, köl­csönös előnyére". A rendezést illetően a közel­múltban érdekes dokumentum látott napvilágot. A Zycie War­szawy „hitelt érdemlő brüssze­li politikai körökből" szerzett értesülések alapján arról a Szovjetunió által előterjesztett egyezménytervezetről frt, mely „nagy érdeklődést keltett az ni központi kormány katonái a nap folyamán két ízben is tü­zeltek indiai területre. Az in­diai határőrség a tüzet viszo­nozta. A pakisztáni rádió viszont azt közölte, hogy a hadsereg egy ségei Kelet-Pakisztánban, mind­össze 54 mérföldre a határtól, 300 indiai „beszivárgót" tettek ártalmatlanná. Az indiai kül ügyminisztérium hivatalos szó vivője ezt az állítást cáfolta. Az AP amerikai hírügynökség pakisztáni tiyJósítója szerint Ali Bhutto, a nyugat-pakisztáni választásokon legtöbb szavaza tot szerzett pakisztáni Néppárt elnöke megbeszélést folytatott jahja Khan államelnökkel, föl értesült körök szerint a két po­litikus a polgári közigazgatás­nak Nyugat-Pakisztán négy tar­tományában történő visszaáll! tásáról tárgyalt. Dr. ZDENEK EIBEL Cseh­szlovákia hanoi nagykövete fel­szabadulásunk 26. és a CSKP megalapítása 50. évfordulójának alkalmából április 27-én sajtó­konferenciát rendezett, melyen részt vettek a vietnami újság­írók, a VDK külügyminisztériu­mának és a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságá­nak képviselői. MOSZKVÁBAN kedden meg­megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 52. ülésszaka, amely megvitatja a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítésének kérdéseit. Az ülésszakon a KGST-tagállamok helyettes kor­mányzói vesznek részt. Az ülés elnöke Gheorghe Raduiescu ro­mán miniszterelnök-helyettes. A SZOVJETUNIÓ—CSEHSZLO VÁK Baráti Társaság küldöttsé­ge tegnap Moszkvából elindult Prágába. A küldöttséget Alek­szandr Bulgakov, a SZCSBT elnökhelyettese, a műszaki és szakművelődés állami bizottsá gának elnöke vezeti. A kül­döttség részt vesz Csehszlová­kia felszabadulása 26. évfordu­lójának ünnepségein. ŠTEFAN JEDRYCHOWSZK1 lengyel külügyminiszter, aki egyhetes látogatáson tartózko­dott Japánban, kedden hazaér­kezett Varsóba. Útban hazafelé Jedrychowszki találkozott szov­jet kollégájával Gromikoval: ANDREJ GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere tegnap Moszkvában fo­gadta Chalid Hasszán Abbasz vezérőrnagyot, Szudán honvé­delmi miniszterét, a forradalmi tanács tagját. A baráti légkör­ben folytatott megbeszélés so­rán a kölcsönös kapcsolatok to­vábbi elmélyítésének lehetősé goiről tárgyalt. U THANT, ENSZ-főtitkár ked den megérkezett Genfbe. A fő­titkár szerdán esete találkozott közel-keleti megbízottjával, Gunar Jarring moszkvai svéd nagykövettel. Jarring szerdán érkezett Svájcba a szovjet fő­városból. LEMONDOTT a perui kor inány, hogy lehetővé tegye a kormányalakítást Juan Velasco elnök számára. IZLAND legnagyobb politikai szervezete, a Függetlenség Párt kedden Johann Hafstein minisz­terelnököt választotta elnöké • vé. Hafstein a múlt nyár óta ügyvivő elnöke volt a pártnak a tragikusan elhunyt B járni Be­nediktsson miniszterelnöknek utódaként. VESZELYES TOMORULES Az NSZK legészakibb tartományában, Schleswig-Hplsteinben vasárnap megtartott tartományi parlamenti válaszWsokort a CDU-nak az újfasiszta NPD hívei támogatásával sikerült meg­szereznie az abszolút többséget. A kiéli parlamentben tehát, ahol a CDU és FDP alkotta többség következtében eddig is CDU-párti miniszterelnök volt, a jövőben a kereszténydemok­raták az abszolút többség birtokában egyedül fognak kormá­nyozni. A CDU abszolút többsége több tényezőre vezethető vissza. A kereszténydemokraták a vasárnapi választásokon majdnem annyival több százalékot nyertek, mint amennyit az NPD ve­szített a négy évvel ezelőtti választásokhoz viszonyítva. 1966 tíján a szélsőjobb szervezkedni kezdett. Megalakult az új neo­fasiszta párt, az NPD és egymásután nyerte a mandátumokat a községi, városi és tartományi választásokon. Ennek ellené­re az 1969 őszén megtartott parlamenti választásokon — bár hajszál híján — alul maradt, és nem sikerüli képviselőt be­juttatnia a parlamentbe. Igen sok szavazót elvont azonban a CDU—CSU-tól, s így történt, hogy két évtized után Bonnban nem az uniópártok, hanem — az FDP-vel koalícióban — a szociáldemokraták alakítottak kormányt. Két évvel az 1969 őszén elszenvedett vereség után új moz­gás indult meg a szélsőjobbon. Sokan rájöttek, hogy nem ér­demes az NPD-t támogatni, mert nem jutott be a parlamentbe, s így nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ezenkívül még a nyugati szövetségesek is állandóan bírálják. Megindult tehát a visszaözönlés a parlamentbe helyetfoglaló hagyomá­nyos nagy jobboldali páj-tokba, a CDU—CSU-ba. Ez az egyik legfőbb magyarázata annak, hogy a schles­wig-hoisteini tartományi választásokon az újnáci párt egyet­len mandátumot sem tudott elnyerni, a CDU viszont 5,7 szá­zalékkal növelte szavazatainak számát és 51,7 százalékkal abszolút többséget szerzett. Mindez a CDU jobbratolódásáról tanúskodik, ami már a választásokat megelőző demagóg, pél dátlan úszító hangnemű sajtóhadjáratában is megmutatko­zott. A CDU-siker másik, nem kevésbé fontos magyarázata, hogy Schleswig-Holstein túlnyomórészt mezőgazdasági tartomány, s a paraszti, főként a kisgazda választó-tömegek hagyományo­san konzervatívak, akiket a SPD-nek nem sikerült megnyernie tervezett reformjaival. A szociáldemokraták, akik a bonni koalícióhoz hasonlóan az FDP-ve| együtt akartak a tartományban kormányt alakítani, a szavazatok 41,2 százalékát kapták, s ezzel csak tartani tud­ják pozícióikat, javítani azonban nem. A legsúlyosabb veresé­get Scheel külügyminiszter pártja, az FDP szenvedte, amely miután nem érte el az 5 százalékos határt kibukott a helyi parlamentből. Figyelemre méltó az a tény, hogy az FDP el­vesztett mandátumait nem a Szociáldemokrata Párt, hanem a kereszténydemokraták szerezték meg. A választások tanulsága tehát az, hogy a soraikat újra ren­dező jobboldali és szélsőjobboldali erők az NSZK-ban ismét az adenaueri párt köré tömörülnek. A CDU-nek sikerült egye­sítenie az egész jobboldalt, amely úgy véli, hogy így ered­ményesebben harcolhat a bonni kormány belső reformjai, va­lamint a szocialista államokkal való megbékélésre, a reális helyzet elfogadására irányuló külpolitikája ellen. Most elsősorban a bonni kormánykoalíció feladata, hogy e jobboldali integráció ellen eredményesen felvegye a harcot, s az eddiginél következetesebben haladjon előre a realista po­litika útján. PROTICS JOLÁN Közzétették a BKP kongresszusi irányelveit Szófia — A bolgár fővárosban tegnap közzétették a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszu sának irányelveit, amelyek meg­határozzák az ország szociális és gazdasági fejlődésének fő irányvonalait. Az irányelvek értelmében a tudományos-műszaki forradalom adta lehetőségek maximális ki használásával biztosítható csu­Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nagyköveteinéi". Igaz, azóta Bahr nyugatnémet államtitkár bejelentette „a szov­jet javaslat Nyugat-Berlin kér­désének rendezésére elfogadha­tatlan a nyugatnémet kormány számára", az a tény azonban, hogy a dokumentum felöleli mindazokat a kérdéseket, me­lyek az előző hónapok tanács­lin széles körű kapcsolatait, ki­véve a politikai jellegűeket. Nyugati körök szerint ez a ki­vétel a legjelentősebb a három nagyhatalom elképzelése irá­nyában. Nagy jelentőségű a polgári személyek átmenő forgalmára (tranzit) tett javaslat is, mely a kölcsönös megállapodások alap­ján, a nemzetközi jogszabályok­A rendezés terve kozásai során felvetődtek, min­denképp a tárgyalások alapjává teszi azt. A terv a realitásokból indul ki, s messzemenően figv.elembe veszi a nyugati partnerok köve­teléseit. A négyhatalmi egyez­ményekre, megállapodásokra építve hangsúlyozza az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartását, s az erőszakról való lemondást az említett térség­ben. Az egyezménytervezet fő részét a Nyugat-Berlinre vonat­kozó alapvető határozatok ké­pezik. A három nagyhatalom ál­tal javasolt formulának megfe­lelően leszögezi, hogy Nyugat­Berlin nem része a Német Szö­vetségi Köztársaságnak és köz­igazgatásilag nincs neki aláren­delve. A tervezet szerint az NSZK és a nyugati hatalmak ér­dekeit a nyugat-berlini szená­tusban a kapcsolatok kérdésével foglalkozó külön szerv biztosíta­ná. A szovjet javaslat nem kor­látozza az NSZK és Nyugat-Ber­nak megfelelő megoldást ajánl. „Szokatlanul fontos lépésnek" tekintik, hogy szovjet részről beleegyeztek Nyugat-Berlin kül­földi érdekeinek' képviseletére vonatkozó probléma rendezésé­be. A dokumentumhoz csatolt levélváltás alapján a Szovjetu­nió kifejezésre juttatta azt is: kész visszavonni tiltakozását az ellen, hogy az NSZK konzuli védnökséget gyakoroljon Nyu­gat-Berlin állandó lakosai fö­lött és védelmezze a lakosok érdekeit külföldön, természete­sen azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó személyek ezáltal nem válnak az NSZK állampol­gáraivá. A szovjet félnek nincs kifo­gása az ellen sem, hogy Nyugat­Berlin részt vegyen az NSZK-val megkötött egyezményekben, az érintett felek óhajának megfele­lően. Politikai kérdésedben azonban a város képviseletét az eddigiekhez hasonlóan továbbra is a három nagyhatalom kor­mánya látná el. Lehetővé teszi ugyanakkor az NDK, NSZK és a nyugat-berlini szenátus közti tárgyalásokat és megállapodá­sokat, az őket érintő kérdések­ben. Az egyezmény megszegése esetén konzultációkat javasol az egyezményben megállapított helyzet visszaállítására. Az eddigi tanácskozások so­rán a szovjet javaslat a legátfo­góbb, a bonyolult kérdések meg­oldását segítő, konstruktív ja vaslat. A nyugati álláspontok egyeztetésére — Bahr bejelenté­se szerint — május közepén, Londonban kerül sor, ezt meg­előzően azonban május 7-én ta­lálkoznak a nagykövetek. Ezek a tanácskozások részben választ adnak majd arra is, valóban ko­molyan gondolják-e a nyugati hatalmak a nyugat-berlini kér­dés rendezését, vagy a feszült­ség gócaként — közte az euró­pai biztonsági értekezlet, vala­mint a szovjet—'nyugatnémet szerződés ratifikálása akadá­lyoztatására — a halogató tak­tikát választják. Brandt kancellár szerint a nyugatnémet kormány „nem sürgeti az időt", megítélése sze­rint azonban „az elkövetkezendő hónapok felezhetik a kilátáso­kat, s azt is, milyen alapvető döntésekre lehet számítani"... Az egyezménytervezet után min­denképpen a nyugati nagyhatal­makon a sor, hogy színt vallja­nak: hányadán állnak a nyugat­berlini kérdés rendezése dolgá­ban. FONOD ZOLTÁN pán az egyre növekvő anyagi és szociális szükségletek kielégíté­se. Mindennek hozzá kell járul­nia ugyanakkor az emberek szocialista öntudatának további fokozásához is. A kitűzött célok elérése érdekében hatékonyabbá kell tenni a termelést, mégpe dig a termelési struktúra meg változtatása, korszerűsítése út­ján. Ez annyit jelent, hogy kor­szerűsíteni kell a meglévő kapa citásokat s ugyanakkor az auto­matizáció irányában szükséges haladni. A párt politikájának közép pontjában mindenekelőtt az em­berről való gondoskodás áll. Megmutatkozik ez a 6. ötéves tervben is, hiszen a nemzeti jö vedelem 1975-ben 47—50 száza lékkai emelkedik a múlt évihez viszonyítva. AT hatodik ötéves terv egyébként is a tudományos­műszaki forradalom vívmányai bevezetésének Időszaka lesz. Törvényszerű, hogy a szocia­lista társadalom építése nem képzelhető el a tudomány fej­lesztése nélkül. A X. kongresz­szus Irányelvei ezzel összefüg­gésben leszögezik, hogy az elkö­vetkező években fokozott figyel­met szükséges szentelni a tudo­mány és technika vívmányai bevezetésének, gyakorlati érvé­nyesítésének. A kongresszusi irányelvek cél­kitűzéseinek homlokterében a dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelése áll. Az USA beavatkozik Caracas — A haiti menekül­tek egységfrontja felhívást tett közzé Caracasban, amelyben megállapítja, hogy az Egyesült Államok, miután flottája foko­zottabb tevékenységet fejt ki az ország partvidéke mentén, meg-, szegi a nemzetközi Jogot és durván beavatkozik Haiti bei­ügyeibe. A felhívás megállapítja, hogy az Egyesült Államok, amely 14 esztendőn keresztül támogatta Duvalier rezsimjét, elhatározta, hogy támogatja a diktátor utó­dát ls.

Next

/
Oldalképek
Tartalom