Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám, szerda

SZÓLJON HOZZÁ...! ^/^r^iv.-'- - -Sí... . Az antíkommunízmus keletkezése és lényege i írta: ĽUDOVÍT PEZLÁR, az SZLKP Központi Bizottságának titkára A pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa óta végbement válság tanulságai" című történelmi jelentőségű dokumentum, melyet a CSKP Központi Bizottságának plénuma 1970 decemberi gyűlésén hagyott jóvá, rávilágított arra, milyen szerepet játszott az antikommunizmus az 1968— 1969. évi válságos időkben. Az elmúlt válságos időszak tapasztalatai alapján Csehszlovákia Kommunista Pártja ma nagy súlyt helyez az antikommunizmus elleni harcra, és különösen annak tudományos bírálatára. A kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának dokumentumai egyértelműen azt mutatják, hogy a nemzetközi forradalmi kommunista mozgalom feladata a határozott, szüntelen harc a mai antikommunizmus különböző válfajai ellen. Ezen a téren nagy jelentősége volt az 1970 januári moszkvai értekezletnek, amely a leninizmus mai feladataival foglalkozott. A konszolidálódás! folyamat során, mely a CSKP KB 1969 áprilisi plénuma óta sikeresen folyt hazánkban, a párt nagy figyelmet fordított az antikommunizmus mai különféle formái elleni harcnak. Jelentós tény, hogy ezt a problematikát újból a párt ideológiai munkájának rendszerébe és a társadalomtudományi intézetek kutatómunkájának tervébe soroltuk. Az antikommunizmus elleni harc feladatainak helyes meghatározása megköveteli, hogy vázoljuk az antikommunista erők történelmi keletkezését, stratégiáját és taktikáját. Az antikommunizmus a kommunizmussal együtt született. Marx és Engels, a tudományos kommunizmus megalapítói a Kommunista Kiáltványban leszögezték, hogy a régi Európa hatalmai szövetkeztek a kommunizmus ellen. Egyúttal rámutattak, hogy minden ellenzéki pártot, mely a meglevő társadalmi rendszerek ellen fellép, a forradalomellenes erők kommunistának neveznek. A kommunizmus fejlődésével párhuzamosan fejlődött az antikommunizmus is. Tökéletesedtek a módszerei és formái, megváltozott az antikommunizmus erőinek összetétele. Az antikommunizmus reakciós, forrattalomellenes ideológiát és politikát jelent. A tudományos kommunizmus a történelmi fejlődés során a forradalmi erők, elsősorban a forradalmi munkásmozgalom ideológiája lett. Az antikommunizmus e forradalmi erők ellen irányult. Az antikommunizmus fejlődésének egyes szakaszait sajátos vonások jellemezték. A munkásosztály forradalmi harcában jelentős határkő volt a párizsi kommün (1871), melynek 100. évfordulójáról ez év március 18-án emlékeztünk meg. A párizsi kommün idején egyértelműen bebizonyosodott, hogy a forradalmi munkásosztály ellen kialakult az antikommunista erők forradalomellenes frontja. Az emberiség újkori történelmének jelentős határköve volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A kommunistaellenes erők harca ebben az időben az ellenforradalmi fegyveres harc jellegét öltötte. Az imperialista hatalmak állal vezetett kommunistaellenes erők támadása azonban teljes kudarccal végződött. A fiatal szovjet állam a nehézségek ellenére is sikeresen építette gazdasági-politikai rendszerét, kultúráját az új társadalmi osztályalapokon. A dolgozók tömegeinek élén álló munkásosztály megvédte hatalmát, bebizonyította-a szocialista rendszer előnyeit. Ebben az időszakban az antikommunizmus egyre inkább szovjetellenes jelleget öltött. A két világháború között az antikommunizmus sajátosságait az időszak jellemvonásai határozták meg. Kísérlet történt arra, hogy a kommunistaellenes erőket nemzetközi viszonylatban szovjetellenes alapon egyesítsék. A kommunistaellenes erők struktúrájában döntő szerephez jutnak a fasiszta hatalmak. 1936. november 25-én megalakult a fasiszta hatalmak tömbje a Komintern ellen. A megkötött szerződés első pontja-szerint a szerződő felek — a fasiszta Németország és a militarista Japán — kötelezték magukat, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a Kommunista Internacionálé tevékenységéről, és harcolnak ellene. Ez az időszak újból bebizonyította, hogy az antikommunizmus nemcsak a kommunista és munkáspártok, valamint a munkásosztály ellen irányul, hanem minden haladó forradalmi erő ellen is. így van ez ma is a kapitalizmus általános válságának harmadik szakaszában. A második világháború után az amerikai imperializmus került a kommunistaellenes erők élére. A mai antikommunizmusban döntő szerepe van a fejlett kapitalista országok imperialista struktúrájának. Mint a múltban, az antíkommunízmus ma is nemcsak a kommunista pártok, a szocialista világrendszer ellen, hanem minden haladó forPadalmi erő ellen irányul. Mint 100 évvel ezelőtt, az antikommunizmus ideológusai ma kommunistáknak nevezik az összes forradalmi erőket. Minden haladót kommunizmussal vádolnak. Az antikommunizmus, mint a múltban ma sem tartalmaz semmi pozitívat, nem alkotó elmélet és gyakorlat, hanem a destrukció: a bomlás és a tagadás ideológiája. Amennyiben az antikommunizmus mai szerepéről akarunk beszélni, legalább röviden vázolnunk- kell mai jellemvonásait a kommunista és munkáspártok 1959. évi moszkvai tanácskozásának dokumentuma szellemében. Ezek a dokumentumok megállapítják, melyek a mai időszak legfontosabb forradalmi erői. A forradalmi erők élén a szocialista világrendszer áll a Szovjetunió vezetésével. A legfontosabb forradalmi erők ellen lépnek fel a forradalomellenes erők élükön az amerikai imperializmussal. A forradalomellenes erők az anakronisztikus társadalmi kapcsolatok megőrzésére törekszenek, meg akarják tartani a kizsákmányoló rendszert. A kommunizmus egyre inkább a forradalmi és haladó erők ideológiájává és politikájává válik. Amint a forradalmi erőknek, a forradalomellenes, kommunistaellenes erőknek is megvan a struktúrájuk. A kommunistaellenes erők struktúráját a sokrétűség jellemzi. Döntő szerepet játszanak benne a fejlett szocialista országok monopóliumai és finánctőkéje. A kommunistaellenes erők táborába tartoznak a különféle kispolgári, politikai irányvonalak, mozgalmak és pártok. A kommunistaellenes erők között nagyon fontos szerepük van ma is a fasiszta államoknak, mint pl. Spanyolországnak és Portugáliá-. nak. Az antikommunizmus elleni harcról beszélve a problémákat a mai forradalmi folyamatok keretében kell megítélni. Ez azt jelenti, hogy a csehszlovákiai 1968—1969. évi válságos eseményeket, melyek •ellenforradalomhoz vezettek, csakis a mai 1971 IV. 28. A kommunizmus az emberiség holnapja A kommunizmus az emberiség holnapja címmel jelent meg a Szovjetbarát című magyar nyelvű időszaki kiadvány legújabb száma. Az ízléses kivitelű lap többek között cikket közöl a jubiláló CSKP-ról és a párt közelgő XIV. kongresszusáról, az európai biztonságról, a csehszlovák—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentűségéről, a kommunizmus építőinek kongresszusáról és több más időszerű kérdésről. A tematikus lapszámot versek, riportok, tudósítások és a Szovjetunióból, valamint a világ- többi részéből származó rövid hírek teszik változatossá. Az anyagot gazdag képanyag élénkíti. (—a) legfőbb forradalmi erőknek, a forradalomellenes erők ellen folytatott harca szempontjából ítélhetjük meg. Ezeknek az eseményeknek az ideológiai harcban a mai napig objektív funkciójuk van. Ma már vitathaíaílan, hogy a kommunistaellenes erőknek az egész szocialista világrendszer és a mai időszak fő forradalmi ereje elleni támadásához tartozott. A forradalmi és forradalomellenes erők világméretű harcában az egyes politikai mozgalmak és ideológiájuk, a különböző elméletek és személyiségek bizonyos objektív szerepet, funkciót töltenek be. Vagy segítik a forradalmi erők oldalán a társadalmi előrehaladást, vagy fékezik az előrehaladást azzal, hogy a valóságban a forradalomellenes erők oldalán lépnek fel. Ma, a különböző kispolgári és burzsoá mozgalmak is bírálják a kommunistaellenesség legszélsőségesebb formáit. A mozgalmak egyes képviselői rádöbbennek arra a tényre, hogy a kommunistaellenesség nem tartalmaz alkotó elemeket, a valóságban a tagadás ideológiája és politikája. Példaként említeném meg az „Antikommunizmus anatómiája" c. könyvet, amely 1969 jaftuárjában jelent meg az Egyesült Államokban. A könyv szerzői félve nyilatkoznak a kommunistaellenes tábor döntő ereje — az Egyesült Államok — sorsáról; félnek annak a ténynek a, következményeitől, hogy az Egyesült Államok a puszta tagadás ideológiájának útjára lép a forradalmi elleni erők harcban. Az említett kiadvány megállapítja: Az antikommunizmus Amerika legnagyobb ellensége, mivel nem biztosítja- az amerikai győzelmet, vagy stabilitást, hanem Amerika hanyatlását eredményezi még akkor is, ha az ország a repülőgépek és atomfegyverek hatalmas, megfélemlítő erejével rendelkezik is. A könyv szerzői attól félnek, hogy az Egyesült Államok a forradalomellenes mozgalmak támogatásával ' önmaga készíti elő pusztulását. Rámutatnak az Egyesült Államok belpolitikai életének negatív jelenségeire, pl. a társadalmi élet fasizálódására, mely elválaszthatatlanul összefügg a kommunistaellenes őrülettel. Részletesen elemzik a kubai forradalmat, s az amerikai kormánynak szemére vetik, hogy Battista diktátor kormányát támogatta, s ezzel lejáratta az Egyesült Államokat. Az amerikai államhívatalnokok lojalitásának ellenőrzését az antikommunizmus megnyilvánulásának tartják. A könyv szerzői burzsoá korlátozottságuk miatt nem tudták leleplezni a mai antikommunizmus való lényegét. Értékes tanulságot adtak azonban az antikommunizmuson alapuló belés külpolitika kilátástalanságáról. Amikor ina az antikommuuizmus elleni harcról beszélünk, szem előtt kell tartanunk, hogy meg kell különböztetnünk a kommunistaellenes mozgalmakat, irányzatokat és képviselőiket azoktól, melyek, illetve akik nem kommunisták nem marxisták de nem állnak a antikommunizmus platformján. Mik a mai antikommunizmus legfontosabb jellemvonásai? A legfontosabb jellemvonások közé tartozik az a tény, hogy az antikommunizmus az imperialista hatalmak állampolitikája lett, továbbá az, hogy az antikommunizmus legfontosabb irányvonala ma a szovjetellenesség, végül pedig az a tény, hogy a szocialista világtábor vezette forradalmi erők elleni harcban nagymértékben felhasználják a tudományos-műszaki forradalmat. Ma elsősorban az ideológia területén folyik harc a kommunistaellenesség ellen. A szerkesztőségünkbe beérkező levelek között tallózva meg állapíthatjuk, hogy legtöbb olvasónk az udvariatlan kiszolgá lásra és az üzletek gyér áruválasztékára panaszkodik. A ke reskedelem felelős dolgozóinak elsősorban is ezt a két logy a tékosságot kell gólcső alá venni. • Az áprilisban kiosztásra kerülő Oscar-díjakra folynak már a jelölések Amerikában. A filmek közül a Repülőtér, a Szerelmi történet, az M. A. S. H., az Öt könnyű történet és a Patton kerül előtérbe, a rendezők közül pedig Fellini — a Satyricon-nal. MICSODA KISZOLGÁLÁSI Múlt héten többek között arról is írtunk, hogy az üzletesek' viszolyognak a „nagy pénztől", és a reggeli órák ban nem tudnak visszaadni 50 vagy 100 koronásból. Ez talán abból adódik, hogy elő ző nap a bevételt az utolsó fillérig postára adják. Egy kis jóakarattal természt/tesen ezen is lehetne segíteni, ha például az üzletvezető kevés aprót meghagyna a kasszában másnap reggelre, hogy ne kelljen a nagyobb pénzzel fizető vevőt Ponciustól Pilátusig küldözgetni pénzváltás céljából. Rendkívül szembetűnő azonban az az eset, melyet lapunk egyik munkatársa a saját bőrén tapasztalt a bratislavai főpályaudvaron. Nem reggel, hanem délután akart fizetni az ottani falatozóban egy új húszkoronással — Hozzon aprót kiáltott rá a kiszolgáló. — Kérem — mondta szerkesztőnk —, nekem van pénzem, nem is nagy. tessék felváltani, elvégre önök azért vannak itt, hogy kiszolgáljanak és gyarapítsák az üzlet bevételét... A pénzt nem váltották fel. Amikor munkatársunk végre megvehette a szegedi gulyást, evőeszközt kért. Az asszony barátságtalanul fejével jobbra intett. Tíz percbe telt, mire megtalálta egy eldugott sarokban. Most gondolkodjunk: talán azért nem váltotta fel az asszony a húszkoronást, mert olvasta a róla írt elmarasztaló cikket? Talán azért nem mondta meg, merre található az evőeszköz, mert ő sem tudta hol van? Mi ebből a tanulság? Legközelebb, ha szegedi gulyást akarunk vásárolni a főpályaudvar büféjéSen, a hazánkban forgalomban levő valamennyi pénzegységet magunkkal kell vinnünk, és egy aranytálcán kell felkínálni az eladónak. Ami pedig az evőeszközt illeti, kölcsönkérünk a rendőrségtől egy nyomozókutyát és az majd felderíti, merre van. Akadna egyszerűbb megoldás is, melyet így hívnak: kész ség és ndvariasság a vevő iránt! ELLENŐRIZNI AZ ELLENŐRÖKET Kuchta József írja Lúckáról: Találóan közölték az újságban, hogy divatossá vált az ellenőrzés kapcsán tapasztalható „sógorság-komaság". Amennyiben hatékony ellenőrzést szándékoznak végezni a felettes szervek az üzletekben, az üzleti ellenőröket is ellenőrizniük kellene. - Olvasónk a továbbiakban azt írja, hogy az üzletvezetőknek azonnal fel kellene jegyezniük azt az árucikket, amely kifogyott és meg kellene rendelni. így nem kellene hetekig hónapokig várni, míg a kifogyott áru ismét kapható. FÉLKÉSZ ÉTELT FALURA IS A falusi üzletekben csak elvétve találunk félkész ételt, (kivétel a lecsó), pedig a falusi asszonyok is vásárolnának, csak lenne. Télen például a háztartásokban nélkülözhetetlenek a fagyasztott zöldségfélék és csak elvétve kerülnek üzleteinkbe. Ha érkezik is ilyen áru, percek alatt szétkapkodják. Nem lehet például hozzájutni a Magyarországról behozott halászlé konzervhez. Miért nem gyártanak 15—20 dekás sovány préseithúsból készített konzervet? Ezt egy ember egy alkalommal el tudná fogyasztani. Sőt a félkilós ilyen típusú konzervek is eltűntek az üzletekből. (Kár, mert hideg vacsorát, töltött káposztát, töltött paprikát, fasírozottat gyorsan lehetett készíteni belőlük). Nagy gondot jelent a dolgozó nőnek a sütés. A különböző krémmel megkenhető tortalap gyorsan elkészíthető. Sajnos, eltűnt az üzletekből. Miért nem gyártanak elöresütött piskótatésztát? Percek alatt tortát lehetne csinálni belőle. Az illetékes szakembernek arra kell törekedni, hogy falura is kerüljenek félkész ételek. Ez is egyik formája a falu és a város közötti különbség felszámolásának. (Csepregi Ernőné, kéméndi olvasónk leveléből) OLCSÓ BURGONYA DRÁGÁN Ladislav Plajdička Pelsőcröl (Plešivec) elgondolkoztató dolgokról írt. Sokan azt állítják az üzletesekről — tisztelet a kivételnek —, hogy könnyen és gyorsan gaz dagodnak. Olvasónk is ezzel a témával foglalkozik, méghozzá konkrétan. Ezt írja: A múlt év végén a pelsőci 752. számú zöldséges üzlet burgo nyát kapott. Mindenki igyekezett vásárolni belőle. Amikor azután odahaza a pincébe került a burgonya, csodálkozva láttuk, hogy szokatlanul apró, pedig 80 koronát fizettünk mázsájáért. Nem ment a fejünkbe a dolog. Kértük az üzletvezetőt, mutassa meg a szállítólevelet. Erre azonban nem volt hajlandó. Telefonálgatás után tudtuk meg, hogy nem első, hanem harmadosztályú burgonyát kaptunk első osztályú áron, vagyis 65 korona helyett 80-at fizettünk. Több, mint 22 ezer kilogrammot adott el az üzletvezető két nap alatt. Nem nehéz kiszámítani, milyen összeget vágott jogtalanul zsebre. Jelentettük az ügyet. Több vásárlóval jegyzőkönyvet írattak alá. Az árdrágításról tájékoztattuk a járási nemzeti bizottság kereskedelmi szakosztályát, a Zelenina kosicei vállalati igazgatóságát, végül pedig az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumát. Az utóbbi szervtől azt a választ kaptuk, hogy az ügyet vizsgálják. Azóta azonban fél év telt el és nem történt semmi. Amint a levélből kitűnik, nem csekélységről van szó, éppen ezért kérjük az illetékes szerveket, foglalkozzanak a pelsőci panasszal! RÉGI LEMEZ RF.GI KORONGON Mint az alcím is sejtteti, olyan problémáról van szó, mely régi keletű és évről évre napirendre kerül. Kovács Imre vilkei (Veliká nad lpfomj olvasónk írja, — hogy rendszeresen részt vesz a Jednóta évzáró gyűlésein és évről évre ugyanazokat a panaszokat hallja. Az 1200 lakosú községnek egy raktár nélküli, régi üzlete van. (Az első köztársaság idején, amikor kisebb volt a lakosok száma, három üzlet volt). Az emberek a havonta mintegy 100 000 koronás forgalmat lebonyolító, 9 négyzetméteres területen elhelyezett üzletben heringek módjára kénytelenek nyüzsögni. Az üzlettel szemben levő autóbuszmegálló váróhelyiségéből bűz áramlik ki- A község vezetői sok levelet írtak már a Jednota járási kirendeltségéneK új üzlethelyiséget kérve. Eddig nem történt intézkedés. Olvasónk tartalmas írásában foglalkozik még az üzletek ellenőrzésével is. — Már régen javasoltam — írja —, hogy az ellenőrzést ne a Jednota ellenőrei végezzék, hanem az állami szervek képviselői. Több ellenőr elmondotta, hogy bár egész nap figyelte az eladást, nem tapasztalt rendellenességet. Felteszem a kérdést: melyik üzletes lenne olyan tapasztalatlan, hogy az általa jól ismert ellenőr Jelenlétében számoljon többet az áruért? « * . Kérjük olvasóinkat, javaslataikat, észrevételeiket a jövőben is írják meg lapunknak. Főleg adjanak tanácsot, hogyan lehetne a félkész áru választékát bővíteni. A legértékesebb hozzászólásokat megjutalmazzuk.