Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám, csütörtök
1 Szovjetunió Kommonista Pártja Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 13. oldalról) Az értelmet befolyásoló minden eszközt, amellyel a burzsoázia rendelkezik, — a sajtót, a filmet, a rádiót — arra mozgósították, hogy megtévessze az embereket, olyan elképzeléseket ébresszenek bennük, hogy a kapitalizmusban szinte paradicsomi élet van, rágalmazzák a szocializmust. Az éter szinte telítve van minden lehető koholmánnyal országunk, a testvéri szocialista országok életéről. Propaganda- és tömegagitációs frontunk dolgozóinak az a kötelességük, hogy időben, erélyesen és hatékonyan verjék vissza ezeket az ideológiai támadásokat az emberek százmillióihoz elvigyék az igazságot a szocialista társadalomról, a szovjet életformáról, a kommunizmus építéséről országunkban. Meggyőződéssel, meggyőzően, közérthetően és világosan kell ezt megvalósítani. Földünk minden kontinensén hallatni kell az igazság szavát a Szovjetunióról. Ilyen módon, elvtársak, a beszámolási időszakban a párt tevékenységében jelentős helyet foglaltak el -a szovjet társadalom társadalmi-politikai fejlődésének, a dolgozók eszmei-politikai nevelésének, a tudomány és a kultúra fejlődésének kérdései. A kommunista építésnek ezekben az irányaiban lényeges eredményeket értünk el, de még nagy ős bonyolult feladatok várnak ránk. Meggyőződésünk, hogy a párt sikereket ér majd el ezek megoldásában, s e téren egyhangú és tevékeny támogatásra talál egész szovjet népünknél. Országunk ereje éppen a nép összeforrottságában és öntudatosságában van. A párt lankadatlanul szilárdítani fogja erőnknek ezt a forrását, a szovjet nép megbonthatatlan eszmei-politikai egységét. IV. A párt fejlődése és a bei s o pártélet néhány kérdése Elvtársak! A kommunista párt tevékenységében a legfontosabb: a társadalom fejlődése fő távlatainak, a helyes politikai irányvonalnak a kidolgozása és a dolgozók mozgósítása annak megvalósítására. Életünk minden vonása azt tanúsítja, hogy az SZKP becsülettel betölti a munkásosztály és minden dolgozó politikai vezetőjének szerepét, a helyes úton, a lenini irányvonalnak megfelelően vezeti a szovjet népet. Mennél szélesebb alkotótevékenységünk lendülete, mennél bonyolultabbak a megoldandó problémáink, annál nagyobb a tömegek élén haladó kommunista párt szerepe és felelőssége. Kongresszusunk meghatározza a politikai irányvonalat és a következő öt év konkrét munkaprogramját. Ahhoz, hogy sikeresen teljesítsük ezt a programot, a párt és a nép minden erejét mozgósítanunk kell. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a pártszervezetek szervező és politikai tevékenységének formái és módszerei, vezető szerepük a gazdasági és a kulturális építésben a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen korunk szellemének, azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket az SZKP XXIV. kongresszusa állít a párt és az ország elé. 1. AZ SZKP SORAINAK NÖVEKEDÉSE ÉS A PÁRTON BELÜLI DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE Az SZKP XXIII. kongreszusa, a lenini szervezési elvekre támaszkodva és az új viszonyoknak, megfelelően fejlesztve azokat, pontos, és világos útmutatásokat adott a pártépítés alapvető kérdéseit illetően. A tapasztalat igazolta ezeknek az útmutatásoknak a helyességét és életerejét. A beszámolási időszakot az jellemzi, hogy tovább növekedtek a párt sorai, megjavult a párt minőségi összetétele. Az SZKP ma 14 455 321 embert tömörít soraiban, ezen belül 13 310 089 a párttag és 645 232 a tagjelölt. Az ország felnőtt lakosságának kilenc százaléka a kommunista. A párt tagjainak 40,1 százaléka munkás, 15,1 százaléka kolhozparaszt, 44,8 százaléka alkalmazott. Emellett figyelembe kell venni, hogy a kom munista alkalmazottak több mint kétharmada mérnök, agronómus, pedagógus, orvos, tudományos dolgozó, az irodalom és a művészet művelője. A XXIII. pártkongresszus óta hárommillió embert vettek fel pártunk soraiba. Közülük csaknem 1 600 000, vagyis több mint a fele, munkás. És az olyan nagy ipari területeken, mint a moszkvai, a leningrádi, a szverdlovszki a gorkij, a donyeci, a karagandai és néhány más területen a felvett tagjelöltek 60— 70%-a munkás. Eszerint a kongresszusnak azt az utasítását, hogy a párt szociális összetételében a munkásosztályé legyen a vezető szerep, következetesen megvalósítják. Továbbra is követjük ezt az irányvonalat, amely teljes egészében megfelel pártunk természetének, annak a helynek és szerepnek, amelyet a munkásosztály betölt szovjet társadalmunkban. Meg kell jegyezni, hogy a pártszervezetek figyelmesebben foglalkoznak mostanában a tagfelvételekkel. Fokozták a követelményeket azokkal szemben, akik be kívánnak lépni a pártba. Ennek következtében az új belépők száina valamelyest csökkent. Míg a XXII. és XXIII. kongresszus között évente átlag 760 000 embert vettek fel tagjelöltnek, a XXIII. és XXIV. kongresszus között átlagban csak 600 ezret. Ezzel kapcsolatban még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a párt legfontosabb feladata a továbbiakban is a minőségi összetétel javítása. Az új tagok felvételének túlhajszolása, az e területen tanúsított gondatlanság sajnos még előfordul egyes pártszervezeteknél, holott ez ellentmond a pártépítés lenini elveinek. Az a feladatunk, hogy szabályozzuk a párt sorainak gyarapodását, a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség legméltóbb képviselőinek személy szerinti kiválasztása alapján növeljük pártunk taglétszámát, s törekedjünk arra, hogy az SZKP összetétele lehetővé tegye a párt számára a maga elé tűzött feladatok legjobb megoldását. A párt megtisztítja sorait azoktól az emberektől, akik megsértik az SZKP programját és szervezeti szabályzatát. Ki kell jelentenem, hogy a pártszervezetek helyes következtetéseket vontak le a XXIII. kongresszus útmutatásaiból és kezdtek határozottabban megszabadulni azoktól, akik megsértik a pártés állami fegyelmet, visszaélnek hivatali hatalmukkal, magatartásukkal beszennyezik a kommunista nevet. Továbbra sem tűrhetünk el engedékenységet azok iránt, akik helytelen magatartást tanúsítanak. A párt sorainak tisztaságáról való gondoskodás valamennyi pártszervezet, minden egyes kommunista kötelessége. Elvtársak! Párt ánk és központi bizottsága az eltelt években állhatatosan folytatja irányvonalát a párton belüli demokrácia fejlesztésére, a pártélet lenini normáinak megtartására, a kommunisták aktivitásának fokozására. A pártban következetesen megvalósul a vezető szervek választásának ős beszámolási kötelezettségének elve, megerősödött a kollektív vezetés és a kollektív munka szelleme. A párt tevékenységének kérdéseit széles demokratikus alapokon vitatják meg és döntik el. A beszámolási időszakban a központi bizottság 16 plénumot tartott. A plénumokon megvitatott legfontosabb kérdésekről, az elfogadott határozatok jelentőségéről már szóltam a párt tevékenységének különféle területeivel kapcsolatban. A központi bizottság politikai bizottsága rendszeresen hetenként egyszer ülést tart. Ezeken az üléseken vizsgáljuk meg a párt bel- és külpolitikájának legfontosabb és időszerű kérdéseit. Hetenként tartják a központi bizottság titkárságának üléseit is, amelyeken a figyelmet elsősorban a káderek kiválasztására és a végrehajtás ellenőrzésére összpontosítják. A helyi pártbizottságok ugyancsak rendszeresen tartanak plénumokat és bizottsági üléseket, kollektív vezető-szervekként működnek. A párt életének és tevékenységének demokratikus alapelvei világosan megnyilatkoztak a legutóbb megtartott beszámolók és vezetőségválasztások alkalmával is. A taggyűlések munkájában a kommunistáknak több mint 90 százaléka vett részt, a vitákban több mint hárommillió ember szólalt fel. Mind a taggyűlések, mind a pártértekezletek, mind pedig a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongreszszusai a nagyfokú aktivitás és a kérdések elvszeríí megvitatásának légkörében zajlottak le. A kommunisták tartalmas eszmecserét folytattak a párt politikájáról és ügyeiről, saját szervezetük munkájáról, az eredményekről és a hiányosságokról, a megoldatlan feladatokról és a jövőre vonatkozó következtetésekről. A gyűlések bebizonyították, hogy minden pártszervezet mindenben helyesli és támogatja a párt központi bizottságának bel- és külpolitikáját. Újra megnyilatkozott lenini pártunk sorainak szilárd egysége és összeforrottsága. A pártszervezetek vezető szerveibe sok olyan új embert választottak, akik az elmúlt években a gyakorlati munkában tűntek ki. A vezető szervekben jelen vannak a munkások, a kolhozparasztok, minden társadalmi réteg és csoport, országunk valamennyi nemzetiségének képviselői, az állami, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális tevékenység különféle területeinek képviselői. A pártvezetőségekbe és pártbizottságokba 423 ezer munkást és kolhozparasztot választottak most be, sokkalta többet, mint két évvel ezelőtt. A körzeti és városi pártbizottságok tagjainak és póttagjainak mintegy 40 százaléka munkás és kolhozparaszt. Növekedett a munkások Ls a kolhozparasztok száma a területi és a határterületi pártbizottságokban, a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságaiban is. A beszámolási időszak alatt megjavult a párton belüli tájékoztatás. Az SZKP Központi Bizottsága rendszeresen tájékoztatta a helyi pártszervezeteket, aktívákat, minden kommunistát a párt tevékenységének, az ország belpolitikai és nemzetközi helyzetének legfontosabb kérdéseiről. Operatívabb és tartalmasabb lett a tájékoztatás alulról fölfelé is, egészen a központi bizottságig bezárólag. Ez a tájékoztatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban kiismerjük magunkat, hogy alaposabban számításba vegyük a pártszervezetek, a dolgozók tapasztalatát és véleményét a kérdések megoldásában. A jövőben is javítanunk kell a párton belüli tájékoztatást, növelni kell hatékonyságát, szélesebb körben kell azt alkalmazni, az irányítás, a nevelés és az ellenőrzés eszközét látva benne. A pártszervezetek tevékenységében tovább fejlődött a bírálat és az önbírálat, a hiányosságok kiküszöbölésének, a dolgok megjavításának eme kipróbált módszere. A legtöbb pártbizottság kezdte jobban figyelembe venni a kommunisták bíráló észrevételeit és javaslatait, fokozta érvényesítésük ellenőrzését. Mindamellett hangsúlyoznunk kell, hogy nem minden pártszervezet, illetve vezetőség vonta le a megfelelő következtetéseket a XXIII. kongresszusnak e kérdéssel kapcsolatos útmutatá sából. Egyes vezetőkben nincs elegendő önmérséklet és tapintat, nem tudják figyelmesen meghallgatni a bíráló észrevételeket és nem tudnak helyesen reagálni a bírálatra. Aki azonban lebecsüli a bírálatot, nem vesz róla tudomást, az tudatosan kárhoztatja magát kudarcra. Az elvi bírálat és önbírálat széles körű fejlődése a pártszervezet politikai egészségének jele, arra vall, hogy helyesen értelmezi a párt, a nép iránti kötelességét. A párton belüli demokrácia fejlődése elválaszthatatlan íi pártfegyelem megerősítésétől. A tapasztalat igazolja, hogy a párt erejét, cselekvőképességét nagymértékben az határozza meg, milyen következetesen és helyesen valósulnak. meg a demokratikus centralizmus elvei. A marxista—leninista párt számára egyaránt ártalmas mind a demokráciaként feltüntetett anarchista zabolátlanság, mind pedig a kommunisták kezdeményezésének és tevékenységének fejlődését visszatartó bürokratikus centralizmus. Sokoldalúbb jelleget öltött az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság tevékenysége is. jobban elemzi a pártfegyelem megerősítésével összefüggő kérdéseket, élesebben reagál a kommunisták helytelen viselkedésének tényeire. Aktivizálódott a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai mellett működő pártbizottságok, a határterületi, a területi, a városi és a körzeti bizottságok munkája is. Fontos a pártfegyelem további erősítése is, az arra irányuló törekvés, hogy minden kommunista feltétlenül teljesítse az SZLKP programjának és szervezeti szabályzatának követelményeit. Pártunk előtt most felmerült a tag könyvcsere kérdése, és ezzel kapcsolatban szeretnék itt kifejteni néhány elgondolást. Az igazolványok legutóbbi cséréje óta 17 év telt el. A tagsági könyvek tervezett érvényességi ideje lejárt. Helyes lenne, ha cseréjüket nem formális feladatnak fognánk fel, hanem mint fontos szervezeti és politikai intézkedést. Ezt úgy kell megszervezni, hogy a tagsági könyvek cseréje elősegítse a párt további erősítését, a kommunisták aktivitásának és fegyelmének fokozását. Meg lehetne valósítani a kommu nistáknak arra vonatkozó ismételt kérését, hogy a tagsági könyvön legyen rajta Vlagyimir Iljics Leninnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja megalapítójának és vezérének képmása. Elvtársak! Pártunk ereje a kommunisták elviségében, aktivitásában, önfeláldozásában rejlik. A párt most nagy alkotó feladatok megoldására vezeti a népet. Erkölcsi tekintélye annál nagyobb lesz, minél magasabb eszmei és erkölcsi színvonalon állnak az egyes kommunisták. Sajnos, nálunk még vannak olyan párttagok, akik nem bizonyulnak igazi politikai harcosoknak. Ha szembekerülnek a hiányosságokkal és a negatív jelenségekkel, úgy tesznek, mintha semmit sem vennének észre, kispolgári álláspontra helyezkednek: „Engem ez nem érint, gondoljanak erre mások." Előfordulnak olyanok is, akiknek az aktivitása látszatjellegű. a külsődleges hatást szolgálja. Ezek másoknál többet beszélnek arról, hogy hozzá kell látni ehhez vagy ahhoz a dologhoz, mindig és mindenkit valamire oktatnak, valamire felszólítanak. Amikor azonban eljön a gyakorlati cselekvés ideje, azon mesterkednek, hogy valahol a távolban, az árnyékban maradjanak. Az ilyen jelenségekkel szemben egyre erőteljesebben hangzik fel a kommunisták elítélő hangja. A párt nem fogadja el a passzivitást és a közömbösséget. Ha kommunista vagy, nem az a kötelességed, vagy kitérj a nehézségek elől, hogy helyeseld az elmaradott nézeteket, hanem a párt öntudatos és tevékeny harcosának kell lenned. A kommunisták mindenütt, a munkában, a társadalmi életben, a tanulásban és a mindennapi életben mindig kommunistáknak kell maradnia, méltónak kell lennie a párt tagja magasztos címhez. 2. A PÁRTSZERVEZETEK MEGERŐSÍTÉSE, A KÁDEREK KIVÁLASZTÁSA ÉS NEVELÉSE Elvtársak! A párt politikájának végrehajtásában egyik legfontosabb helyet foglalják el a párt alapszervezetei. Pártunknak jelenleg több mint 170 000 alapszervezete van, 45 000-rel több, mint a XXIII. kongresszus küszöbén volt. A beszámolási időszakban a párt központi bizottsága és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai, valamint a határterületi és területi pártbizottságok állandó figyelmet szenteltek a párt alapvető láncszemeinek. Az SZKP Központi Bizottságában megvitatták a népgazdaság különböző ágazatainak vállalatainál és intézményeinél tevékenykedő alapszervezetek egész sorának munkáját. Az e kérdésekben hozott határozatok a helyi tapasztalatok, az élő gyakorlat tanulmányozásának eredményei voltak. Segítettek a pártszerveknek és az alapszervezeteknek teljesebben számításba venni munkájukban korunk követelményeit, s a fő feladatok . megoldására összpontosítani figyelmüket. Ez annál is fontosabb, minthogy nálunk még vannak olyan pártszervezetek, amelyek gyengén dolgoznak, nem tanúsítanak kellő kezdeményező kedvet és belenyugszanak a hibákba. Az alapszervezetek struktúrájának javítását célzó intézkedéseket végrehajtották. Ebben az időszakban pártbizottságokat hoztak létre a vasúti csomópontokon, s egységes pártszervezeteket alakítottak a termelési egyesüléseknél és trösztöknél. Egyes olyan alapszervezetekben, amelyek, több mint ezer kommunistát tömörítenek, kísérletképpen kibővített pártbizottságot választottak. Tovább kel! erősítenünk az alapszervezeteknek a vállalatok és intézmények munkájára gyakorolt befolyását. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemelnek. a kommunisták és a pártbizottságok arra vonatkozó, szépszámú javaslatai, hogy pontosabban kell megszövegezni az SZKP szervezeti szabályzatának az adminisztráció ellenőrzésének jogáról szóló pontjait. Arról van szó, hogy a termelési szféra pártszervezetei mellett a tudományos kutatóintézetek, a tanintézetek, a népművelési intézmények és a gyógyítóintézmények alapszervezetei is rendelkezzenek ezzel a joggal. Ami a központi és helyi szovjetek, gazdasági intézmények és hatóságok pártszervezeteit illeti, azoknak ellenőrizniük kell az apparátus tevékenységét a párt és a kormány rendelkezéseinek teljesítése szempontjából. Magától értetődik, az ellenőrzés megvalósításánál számításba kell venni a kérdéses vállalat vagv intézmény, sajátos természetét. Nyilvánvaló, hogy például a minisztérium pártszervezete nem befolyásolhatja közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok és intézmények tevékenységét. De igenis közvetlen kötelessége ellenőrizni a munka megszervezését a miniszté/Fnlytatás a 15. oldalon)