Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-28 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. március 28. A NAP kel — Bratislava: 5.38, nyugszik: 18.15 órakor Košice: 5.22, nyugszik: 17.59 órakor A HOLD kel: 5.52, nyugszik: 20.52 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GEDEON - SZONYA nevű kedves olvasóinkat • 1851 ben kait meg BOB KENTEI GÁBOR keltő, szer krsy.tü a Magyar Tudoma nyos Akadémia első titkára (szül.: 1785). • 1881 bea balt meg MODESZT PETXOVICS MUSZORGSZKIJ •rósz zeneszerző, az ..Ötök" cs« portjának legzseniálisabb tagja, az orosz népze nei hagyományok egyik legkiválóbb folytatója (szül.: 1839). • 1836-ban szüle tett GADÁNYI |ENŰ festő. Vaszary (ánus növendéke, a modern magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője ( + 1960). • 1906 ban halt tneg BIHARI SÁNDOR festő, a szolnoki művésztelep egyik megalapítója szül.: (1855). Nem vesszük rossz néven Az utóbbi időben szerkesztőségi postánkból egyre több olyan levél kerül elő, amely így kezdődik: „Ne vegyék rossz néven . .." Aztán a levélíró elmondja, hogy ebben és ebben a lapszámunkban ezt és ezt a hibát vette észre, itt és itt rossz a fogalmazás, ami félreértésre adhat okot. Sajnos, amikor utánanézünk a dolgoknak, bebizonyosodik, hogy — most ne firtassuk, hogy kinek a hibájából — többnyire a levél-, írónak van igaza. Minek hát a mentegetődzés? A levélírók. föltételezik, hogy megneheztelünk a bíráló szóért. Nem, ilyesmiről szó sincs. Miért is vennénk rossz néven az őszinte, jószándékú bírálatot. Az ilyen vagy amolyan bíráló észrevételeket tartalmazó levelek egyrészt azt bizonyítják, hogy mi is követünk el hibát, másrészt, hogy olvassák a lapot, és olvasóink között egyre szaporodik azoknak a száma, akik nemcsak átfutják, hanem a szó szoros értelmében átolvassák az újságot. Ez viszont jó dolog. A leggyakrabban ismétlődő hiba a számok, az adatok elírása: Talán magyarázatot is tudnánk találni egyes esetekre, mert elég gyakran a nyomda is „ludas" a dolgokban, de ezzel nem jutnánk messzire. A magyarázkodás helyett inkább keressük azokat a lehetőségeket, amelyeknek kihasználásával a minimumra tudnánk csökkenteni az „elírások" számát. Mert, mi tagadás, ha nem is vesszük rossz néven azokat a bizonyos olvasói észrevételeket, nélkülük is meg tudnánk lenni. A kővetkező ÚJSZÚ tartalmából MEGFONTOLTAN ÉS KÖVETKEZETESEN (Doc. Michal Sabolčik mérnök cikke a szocialista országok gazdasági reformjairól) A KÉPZŐMŰVÉSZÉT TEGNAP ES MA (Ladislav Saučin írása a szlovákiai képzőművészet problémáiról] f heti karikatúránk KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Egy invázió kudarca BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Nagy jelentőségű mozgalom A felszabadulás óta sokat tettünk iskolahálózatunk fejlesztéséért. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek a kialakult helyzettel, mivel még 123 alapiskola — 1161 tanterem — műszakilag nem megfelelő, lebontásra, átalakításra vár. Több mint hatezer tanteremben a tanulók 44 százalékát két műszakban tanítják. Fennáll az a veszély, hogy mintegy 658 tantermet három műszakban kell használni. Persze nem iniadeBÖtt egyforma a megterhelés. Az új lakótelepek iskoláiban egy-egj osztályba 36—40 gyerek is jár. A meglevő iskoláknak csaknem a fele 80—100 éves. Az utóbbi tíz évben épített iskolák közül pedig mintegy 500-nak nincs tornaterme, napközije és iskolai konyhája. Társadalmunk hatalmas összegeket fordít e fontos kérdés megoldására, de egyszer a tervezők, máskor az építési kapacitások hiánya okoz gondot. Az építők a lakásépítést szorgalmazzák, mivel cz számukra előnyösebb. és az iskolák építését csupán másodrangú feladatnak tekintik. Nemegyszer előfordult, bogy az iskolák, óvodák építésére tervezett összegei az építési kapacitás hiánya miatt nem merítették ki. Iskolahálózatunk fejlesztésével 1969-ben foglalkozott az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, s az SZNF 25. évfordulója alkalmából „A nemzet a fiatalokért" címen mozgalmat indított a helyzet megjavítására. A kormány 30 millió koronát szabadított fel a tartalékalapból az iskolaépítés meggyorsítására. A mozgalom mind a népnél, mind a nemzeti bizottságoknál megértésre és támogatásra talált. 19S9-ben e mozgalom keretében 32,6 millió koronát fordítottak beruházásra. Felépítettek kilenc iskolát — 29 tanteremmel —, s megkezdték 62 építését. Ezenkívül számos isknla kapott tornatermet, napközit, s nem egy iskolát átépítettek. Tavaly a nemzeti bizottságok e mozgalom keretében épUlő iskolák befejezésére 50 millió koronát irányoztak elő. Ezt az összeget az év végéig kimerítették. Átadták rendeltetésének 19 iskolát — 57 tanteremmel. A helyzet tehát jobb volt, mint az előző évben. Ugyanakkor további 19 iskola építését nem lehetett megkezdeni, mivel ez a beruházás 1,5 millié koronától nagyobb költséget igényelt. Magas a befejezetlen építkezések száma, így a kormány kénytelen korlátozni u j építkezések megkezdését. Az ötödik ötéves tervben előreláthatólag 580 millió koronát fordítanak az alapiskolák építésére. Harminckét iskola, illetve 537 tanterem építését tervezik. Ezzel megoldódnának a legsürgősebb esetek, s a többi igény kielégítésére csak 1975 után kerülhet sor. Persze „A nemzet a fiatalokért" mozgalomnak továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk. Az üzemek, a szövetkezetek és a nemzeti bizottságok sokat segíthetnek az iskolák építésénél. Saját maguk készíthetnek, illetve beszerezhetnek építőanyagot, brigádmunkára szervezhetik a lakosságot, s ezzel is elősegítik az építési költségek csökkentését. E szép és nemes mozgalmat tovább kell bővíteni. Az iskolák. az óvodák a mi gyermekeink, unokáink számára készülnek. Szükséges, hogy a falu, a város egy családként gondoskodjon a felnövekvő nemzedékről. N. J. Igazuk vult azoknak a politikai megfigyelőknek, akik már jó előre megjósolták, hogy az Egyesült Államok, illetve a saigoni bábrezsim laoszi inváziója kudarcra van ítélve. Viszszalapozva az elmúlt hetek laoszi hadijelentéseit, meggyőződhetünk róla, hogy a kezdeti optimista nyilatkozatokat fokokalnsan a magyarázkodás, majd a teljes kudarc óvatos, köntörfalazó beismerése váltotta fel. A jelenlegi időszakban, amikor már teljes ütemben folyik az inváziős csapatok visszavonulása, ismét felvetődik a kérdés, vajon Washington számára mi tette szükségessé ezt a felettébb kockázatos vállalkozást. Maga a stratégiai elképzelés kétségkívül az ún. „vietnamizációs" politikával van összefüggésben. Ugyanis Nixon elnök, ha legalább részben be akarja tartant az amerikai csapatkivonások ütemtervét, meg kell szilárdítania Saigon helyzetét. Ez annyit jelent, hogy fokozni szükséges a bábkormány zsoldosainak harci készültségét és általában a saigoni hadsereg ütőképességét, ugyanakkor fel kell számolni, legalábbis meg kell gyöngíteni az egész térségben aktivizálódó népi felszabadítási mozgalmat. Indokínai viszonylatban nemegyszer lehettünk már tanúi az amerikai hadvezetés végzetes baklövéseinek. Ezek eredendő oka egyrészt a felszabadítási hadsereg, a partizánok erejének lebecsülésében rejlik. Alapjában véve ezt történt Laoszban is. Kiderült, hogy az első napok „sikeres és győzelmes" előrenyomulása csupán csalétek volt; a laoszi lelszabadítási erők az ország belső részeiben csalogatva az ellenséget elvágták annak utánpótlási vonalait, majd egyre-másra mérték csapásaikat az elszigetelt egységekre. S ezen mit sem segített az amerikai légierő támogatása, a sorozatos szőnyegbombázások végeredményben a saigoni zsoldosok számára nehezítik meg a visszavonulást. Ugyanakkor a hivatalos amerikai sajtó is elismerte, hogy a Pentagon távolról sem becsülte fel kellőképpen a laoszi felszabadítási hadsereg légelhárító ütegeinek tűzerejét. Ennek tudható be, hogy az amerikai légierő a laoszi invázió időszakában valóban súlyos veszteséget szenvedett, hiszen mintegy kétszáz harci helikoptert tettek ártalmatlanná a szabadságharcosok: A kedvezőtlen hadijelentésekkel egyidejűleg fokozódott a Fehér Ház aktivitása belpolitikai viszonylatban. Nixon elnök számos nyilatkozatban tv- és rádióbeszédben kísérelte meg visszájára fordítani a kudarcot. E nyilatkozatokból azonban egyre inkább kicsendül a saigoni bábhadsereg tehetetlensége és ütőképtelensége felett érzett nyugtalanság. Az Egyesült Államok elnöke ugyanakkur presztízsét is félti, a legutóbbi közvéleménykutatások ugyanis egyértelműen kimutatták, hogy az ország népe előtt az elnök szavai hitelüket vesztették. S ezen aligha segítenek Rogers külügyminiszter és Laird hadügyminiszter „újsütetű" katonai műszavakkal teletűzdelt nyilatkozatai, amelyek immár félreérthetetlenül a közvélemény megtévesztésére irányulnak. Nem vitás tehát, hogy a háború eszkalációjából kivezető üt a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a VDK Párizsban beterjesztett javaslataiban keresendő. BALOCH P. IMRE Ludvík Svoboda, köztársasági elnökünk a közelmúltban látogatást teli a Kladnói Egyesült Acélművekben, i az üzem megtekintése során bensőséges beszélgetést folytatott a dolgozókkal. A kongresszusi palota hamarosan megtelik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának küldötteivel. Világszerte nagy érdeklődés előzi meg a szovjet kommunisták tanácskozását. A kongresszus a kommunista országépítésben elért eddigi sikereken kívül felvázolja majd a jövő feladatait, felvillantja a perspektívákat. (CSTK—TASZSZ) Fejetlenül vonultak vissza a saigoni zsoldosok és amerikai szövetségeseik Laosz területéről. Az embertelen invázió súlyos károkat okozott, annak ellenére, hogy az agresszornak végül is ki kell takarodnia az ország területéről. Khe Sanh térségében, ahonnan a zsoldos seregek utánpótlását biztosították, szinte súlyos vereséget szenvedtek* a betolakodók. (CSTK—AP) (B. Zajcev rajza)