Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám, kedd

KIRGÍZIA EGYKORI LAKOSA ! Készül Szabó Gyula budapesti tárlata Sok évvel ezelőtt a véletlen folytán ismerkedtem meg a lakásunk tőszomszédságában élő néhány családdal, akik a Szovjetunióból települlek vissza hazánkba. Azóta is ápoltuk a barátságot, gyakran találkoztunk az utcán, bevásárlás közben, és látogattuk egymást. így ismertem meg az Interhelpo történetét is közelebbről és a még élő tanúkat. Igaz, hogy előtte már értesültem egyes részletekről fán Osoha elvtárstól, az illegális Szlovákiai Kommunista Párt egykori vezetőjétől, aki a háború alatt a fasiszta börtönben mesélte el élményeit. Ö még 1925-ben ment ki az Interhelpo szövetkezeti társulás első csoportjával Kirgíziába és ott tanította a gyerekeket. Érdekfeszítően írt viszszaemlékezéseiben Július Fučík és Peter Jilemnický is az ottani életről. A mozgalom iskolája Huszonnyolc évig élt Kirgíziában lan Liščák. Szeptemberben múlt 82 éves. Az idős nyugdíjas élete nagyon mozgalmas volt. Lőcsén (Levoča) született, 5 osztályt végzett, utána 3 évig kőműveseknél dolgozott, majd 1903-ban kezdte tanulni a lakatosmesterséget. A felszabadulás után egy évig otthon maradt, majd Budapesten dolgozott, ahonnan hamarosan visszatért hazájába. Ružomberokban telepedett le 1908-ban. A városnak akkor már fejlett textilipara volt. Liščák géplakatosként dolgozott az üzemben. Főleg cseh nemzetiségű textilmunkások dolgoztak a gyárban, akik a szocialista eszméket terjesztették. 1906-ban megalakult a szociáldemokrata párt helyi szervezete. Tagjai 1907-ben részt vettek az általános textilipari sztrájkban, amikor az általános választójogot követelték Magyarországon. A szakszervezet magasabb béreket harcolt ki. A munkás^ipok könyörtelenül kipellengérezték a textilgyárban uralkodó szörnyű állapotokat. 1917 októberének szele elérte Ružomberokot is. A forradalmi hangulat emelkedését elősegítette a katonák hazatérése a frontról. A volt hadifoglyok terjesztették a forradalmi eszméket. 1917-ben Llščák elvtárs is belépett a Szociáldemokrata Pártba. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 860 tagja volt a pártnak. A Szociáldemokrata Párt a ľubochňai kongresszusra több delegátust küldött, többek közt Liščák elvtársat is, aki a párt egyik alapító tagja lett. A gazdasági válság a rybárpolei textilgyárat sem kerülte el. Nyersanyaghiány miatt a gyár csökkentette a termelést, az egykori 3000-es munkáslétszámot 1400-ra csökkentették. 1922-ben leálltak a gépek, a textilmunkások elvesztették kenyerüket. Ján Liščák is munkanélkülivé vált. Megszületik az Interhelpo eszméje Már 1924-ben Žilinan megalakult az Interhelpo nevű szövetkezet, azzal a céllal, hogy megsegítsék a Szovjetuniót. A Szovjetunióba készültek áttelepülni, hogy ott új üzemeket létesítse nek. Ján Liščák Žiliuán a szövetkezet egyik szervezője lett. 1925 márciusában az első, 371 személyből álló csoport különvonattal elhagyta Szlovákiát és hosszú, egyhónapos útja után eljutott Kirgíziába, az akkori Pispekbe. Tulajdonképpen a szocialista társulás formáját tekintve kommúna volt. A csehszlovák munkások és családjaik itthagyták a kapitalista kizsákmányolást és önként mentek közel Kína határához, a hóval fedett hatalmas Tan-San hegység tövében elterülő kietlen füves sivatagba. Ök voltak az első úttörők, ők rakták le Kirgíziában az ipar alapját. Pispeket 1926ban nevezték el Frunzenak. Útban Frunzeba „1926. július 12 én, a második csoporttal elindultam én is Kirgíziába, ahol aktívan részt vettem a textilgépek szerelésén és a posztógyár építésén. Utána 7 évig voltam a posztógyár vezetője. A hosszú évek során több száz szakembert képeztem ki — mondta többek között Ján Llščák. A gazdaságilag és technikailag elmaradt Kirgíziában óriási segítséget jelentett a kis, lelkes úttörőcsoport kezdeményezése, amelyhez újabb csoportok költöztek ki Csehszlovákiából. Az öt csoporttal összesen 1081 személy érkezett. A szövetkezeti vagyon, a berendezés és a személyek elszállításához száz vasúti kocsira volt szükség. A tagok bőrgyári, famegmunkáló és textilgépeket vittek ki magukkal. Rövid idő múlva bőrgyár, vasöntöde, malom, valamint az első posztógyár is felépült Frunzeban. 1938-ban már túlnőtték a szövetkezeti társulás kereteit. Ekkor a vezetőség azzal a kérés sel fordult a kormányhoz, hogy az Interhelpot államosítsák. Az eltelt években a környák arculata teljesen megváltozott, a város gyönyörűen fejlődött. A kietlen sztyeppe helyére hatalmas gyümölcsöskerteket,

1 parkokat, utcanegyedeket varázsol, tak. A második világháború alatt ideiglenesen ide telepítették Ukrajna gyáriparának egy részét. Ez előnyös volt, hiszen a gyárépületek, az energetikai alap és munkaerőtartalékok készen állottak. Távol a frontoktól nyugodtan termelhettek: Hősi halottak Az Interhelpo tagjai közül ötvenen a második világháborúban harcoltak a fasiszták elJán LiSöák alapító párttag len, köztük több lány is. Tizenhármán közülük hősi halál haltak. Az első áttelepülők közé tar tozott Antonín Kováčik aszta los, aki 8 évig volt a szövetkezet elnöke. Még élete delén halt meg Frunzeban. Fia, ifjabb Anton Kováčik önként jelentkezett a szovjet hadseregbe. • A hazánk felszabadításáért folyó harcban Liptovský Mikulás mellett esett el. Egyik leánya szintén a hadseregben küzdött és eljutott hazánkba ls. A lány jelenleg mérnök-geológus Moszkva mellett. Kováčik másik lánya is a Szovjetunióban él. Harmadik leánya és fia Szlovákiában tartózkodnak. Özvegy édesanyjuk, Mária Kováöiková 1948-ban ment férjhez másodszor Ján Liščák elvtárshoz, majd 1954-ben visszatértek Bratislavába. Liščák elvtárs visszatérte után a Könnyűipari Megbízotti Hivatalnak, később a Megbízottak Testületének és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak volt az alkalmazottja. innen ment nyugdíjba 1963-ban. Erdemeit a Szovjetunióban, akárcsak nálunk több dicsérő oklevéllel, kitüntetéssel jutalmazták. Utoljára az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetésben részesítették. Liščák elvtárs szívesen emlékezik vissza második hazájára, a távoli Kirgíziára. Felesége is meséli, hogy amikor náluk Frunzeban kigyúlt az első villanylámpa, a helybeli kirgiz lakosok körültáncolták az áramot szolgáltató dinamót. „Oj sajtán masina" — ó ördög masina — kiáltották. Amikor meglátták az első autót, s hogy nem ló húzza a kocsit, az is ámulatba ejtette őket. Ma Frunze virágzó főváros, az egykori sztyeppén az egyszerű, szerény munkásembereket a szovjet haza, a proletár nemzetköziség teljesen átformálta. Ök az Interhelpo keretében s a tizenhárom nemzetiségen belül a gyakorlatban is gyönyörű példákkal bebizonyították, hogy a szocializmus lelkes építői. Viszszatérve szülőhazájukba, tapasztalataikat és gyermekeik tapasztalatait Csehszlovákia szolgálatába állították. GREK IMRE Élvonalbeli csehszlovákiai képzőművészek alkotásaival a magyarországi közönség már többször találkozott, egyrészt a budapesti Csehszlovák Kultúra tárlatain, másrészt több vidéki városban rendezett kiállításokon. Csehszlovákiai képzőművész eddigi legnagyobb szabású magyarországi bemutatkozása Szabó Gyula Losoncon (Lučenec) élő festőművészé lesz. A Magyar Nemzeti Galéria kezdeményezésére a budapesti tárla| ton Szabó Gyula érdemes művész közel 350 alkotását mutatják be. A budapesti tárlat Szabó Gyula életművének keresztmetszetét igyekszik bemutatni és a művész minden alkotó korszakát képviseli majd valamely mű. így a budapesti közönség megismerkedhet a mester „Ecce homo" és „Ecce vita" sorozatainak néhány képéve), valamint a „Panónia triptichonnal" is. A kiállítás súlypontja az utóbbi 10—15 év munkásságára összpontosul* Bemutatásra kerül a többi között a díjnyertes „Béke, élet, munka"-sorozat, a „Békét akarunk", továbbá az 1964 -66-os évek termékéből több viasztempera és az utóbbi két évben alkotott nyomdafesték-rajzok sorozatai. Szabó Gyula, érdemes művész budapesti tárlata a Magyar Nemzeti Galériában március 20án nyílik meg. A tárlat kétségtelen nagy elismerést jelent a művésznek és egyben a csehszlovákiai festészet és grafika méltó reprezentálását teszi lehetővé. vil. CSKP 5B. evHöiáí köszöntik Új szelek fújdogálnak a Féli Efsz (Tomášov) házatáján, — állapíthatjuk meg az eddigiekből. Nagy a készülődés a tavaszra, sőt már folyik is a munka, ahol csak lehet. A szervező munka is élénk, rugalmas s ebben nem kis része van az új vezetőségnek, élén a rendkívül tevékeny Hérics JózseJjel. Az idén már a második taggyűlést is megtartották az új kultúrházban. — Nem földművesnek való ez az ido mondogatták a lassan gyülekező tagok. Majd ezt a témát felváltotta a kettős jubileum. Ugyanis az 1234 hektáros szövetkezet ebben az évben fogja ünnepelni fennállásának 20. évfordulóját. Ezt azzal akarják emlékezetessé tenni, hogy a CSKP 50. évfordulóját a lehető legjobb eredményekkel köszöntik. Ennek szentelték tehát ezt az utóbbi gyűlést. A gyűlésen elemezték a szövetkezet gazdálkodásának néhány mutatóját, majd az egyes szakaszokon már korábban részletezett vállalások kerültek szóba. Az elemzés megmutatta, hogy az utóbbi évtizedben minden termelési ágazatban komoly a fejlődés. Például: 1962-ben búzából 18,2 mázsás volt a hektárhozam, tavaly 29 mázsa. Ennél már jobbat is elértek, de a múlt év nem volt a legkedvezőbb. Az említett idő alatt az árpa hektárhozama 62 százalékkal növekedett, a kukorica pedig 138 százalékkal adott többet hektó ronként, mint 19ö2-ben. Százalékban kimutatva cukorrépánál a legnagyobb a változás. Akkor 85,2 mázsa volt a hektárhozam, tavaly pedig 710 mázsa. A többi szakaszon is nagy fejlődést lehet kimutatni. Ez a fejlődés szülte azt az elhatározást, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulóját a termelés újabb növelésével köszöntik. Mózes Ferenc agronómus ismertette, hogy a búzánál és árpánál 1—1, a kukoricánál 3 és a cukorrépánál 4 mázsával növelik a hektárhozamot. Vállalásuk, illetve a szerződésen felüli eladásra ajánlott áru értéke több mint 200 ezer korona. Az állattenyésztést Stefánia Bratinková mérnöknő vezeti. Itt az előhizlaldában dolgozó Dinka Rozália, Zachar Erzsébet és Varga Gyula azt vállalták, hogy a napi súlygyarapodást 3 dekagrammal növelik. A hizlaldások már 5 dkg súlygyarapodás-növelést vállaltak. A kocagondozók vállalása 100 malac terven felül. Sertéshúst 75 mázsával többet adnak el a tervezettnél, tejet pedig 14 300 literre] többet. Az érték 164 740 korona. A gépesek is komoly vállalást tettek. Az összérték 80 040 korona. Az egész szövetkezeté pedig együttvéve 445160 korona. Ennek a bátor vállaiásnak a teljesítéséhez sok sikert kívánunk a féli szövetkezeteseknek. MÓZES IMRE lói gazdálkodnak 16 Az Iruerhelpi táí.ainak' csoportja, akik 1)51 l)en visszatértek hazájukba. A búcsúzás előtt. Közöttük Ján Liščák és felesége jmásodik sorban balról a második és harmadikJ. Minap a 4611 hektáros udvardi (

Dvory n. Žitavou) szövetkezetben Németh István mérnökkel, az efsz közgazdászával az elmúlt esztendő eredményeit vizsgálgattuk. Abból indultunk ki, hogy a növénytermesztés 27 és fél milliós értékének egyötödét a mtilrágya-fogyasztás emésztette fel. Tehát ezen a téren élenjárnak az udvardiak. Az össztermelés értéke viszont a múlt évben korántsem arányos a befektetéssel. Az 1300 hektáron termesztett búzából négy mázsa vámot szedett hektáronként az időjárás és a jégkár. A/, árpánál viszont 33 mázsa helyett 38 mázsás volt a termés. A cukorrépát mintha megkötötték volna a 400 mázsás hektárhozamnál. Szót érdemel a kukorica, j amely ádáz harcban van az árpával. Az árpa tavaly ugyan rekordtermést adott, de a kukorica: 00 mázsa morzsolttal fizetett. És 465 hektárról van szó. A szövetkezet úgy tervezte, hogy a 465 hektár kukoricát adapterokkal gyűjti be. Viszont csak egy gépet kaptak, azt sem az idény elején. így is sokat végeztek el vele. Az idén a takarmányalap bőven biztosítva van. Tavaly az államnak és némely szövetkezeteknek 115 vagon herelisztet adtak el azonfelül, hogy három hónapra elegendő takarmányt is biztosítottak a jövő évre. A tavalyi 171 hektárról az idén 210 hektárra bővítették a napraforgó vetésterületét. Ugyanis az értékesítési ára mázsánként 150 koronával lett magasabb. Azcm

; kívül a napraforgó termesztését már teljesen gépesítették. A kertészet a felvásárlási árak és az alacsony fokú gépesítés miatt nem a tógKiiizetődőbb. Ezért sok helyen csökkentik a területet. Az udvardiak esetében a 38 hektárnyi területnél a jövedelmezőséget tekintve sokat jelent a virágmag termelése. Ezért hat hektárról 13 hektárra növelik a vetésterületet. További kivételnek számított tavaly az l-es számú részleg zöld- és paradicsompaprika termesztése, ahol 60 000 koronát értek el hektáronként. Eredményesnek bizonyult a 85 hektáros gyümölcsös telepítése, ahol a termőterület kétharmad része tavaly már 3 846 000 korona értékű termést hozott. Ilyen termés mellett az egymillió koronás beruházási kö'.ség gyorsan megtérül. A takarmánytermesztés jó eredményeiből arra következtethetnénk, hogy a szövetkezet állattenyésztése is kitesz magáért. Viszont a bevételnek csak 37 százalékát adja az állattenyésztés. A probléma vizsgálatánál nézzük elsőnek az egyes ágazatok hasznossági mutatóit: az évi tejhozam tehenenként 2870 liter. A hízómarháknál a súlygyarapodás napi 1,13 kilogramm. A malacelválasztás pedig kocánként 21 darab. Összegezve: a mutatók szintje a járási átlag fölött van. Csakhogy rövidesen egy ötezres gépesített sertéshizlalda, pár évvel később pedig egy ezres korszerű tehénistálló szükséges ahhoz, hogy a növénytermesztés arányaihoz igazodhasson az állatenyésztés. Ez a helyezi majd reális alapokra a termelést, növeli a munkatermelékenységet és nem utolsósorban lehetővé teszi a nyereség arányos elosztását is. GÁBRIS JÓZSEF