Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám, kedd

©••••(gtDDDDDUlDnDn - O J FILMEKBDDDBDGDDBBDISDDD VÉRES MESE (jugoszláv) Véres mese a címe Tori Jankovics fiatal jugoszláv rendező eíső filmjének, melyben a második világháború borzalmai, a kragujevaci tragédia, ez a valóban kegyetlen és megdöbbentően véres „mese" elevenedik fel. Jugoszlávia német megszállása már az első napokban áldozatokat követelt. A munkások ezrei szabotáltak. A megtorlás kegyetlen és kíméletlen volt: gyermekként élte át a rettenetes tömegmészárlást és azon kevesek közé tartozik, akik élve kerültek ki a szörnyűséges tömeggyilkosságból. A történelem valóban véres munkát végzett. A tény önmagában véve Is annyira borzalmas, hogy csak visszafogottsággal vagy önmegtartóztatással — esetleg dokumentumhűséggel — illő ábrázolni. A rendező ezeket a szempontokat azonban szem A „Véres mese" című jugoszláv fiim gyermekszereplői. kényszermunka, letartóztatások. A német fasiszták éheztették a békés lakosság ezreit, hogy így kényszerítsék őket térdre, de a nép rettenthetetlen volt. A családok ellátásáról — a férfiak elhurcolása után — a gyermekek gondoskodtak. Remek ötletük támad: virágot árulnak, cipőt tisztítanak. így sikerül a németek közelébe férkőzniük és kapcsolatot teremteniük a partizánokkai. A partizánok sikeres akciói folytán az ellenség százával hull ... A háború kegyetlen „vastörvénye" azonban nem marad következmények nélkül. A németek bosszúja és embertelensége nem ismer határt. A megszállók, hogy elrettentő példát statuáljanak, Kragujevacra valóságos pokolt zúdítanak: összeterelték a szerb városka minden férfi lakosát, a serdülő fiatalokat és az időseket is beleértve, s mind egy szálig kivégezték őket. A tömegmészárlásnak csaknem 7000 áldozata lett. A fiatal rendező a második világégés tragédiáját felidézve megtörtént eseményt, az 1941. október 20-i kragujevaci tragédiát vitte filmre. Nyolcéves elöl tévesztette, így nem kerülhette el az érzelgősség veszélyét. A fasiszta gonosztetteket, a tömény szörnyűséget gyermekkönnyekkel hígította fel, a hiteles mondanivaló művészi ábrázolása helyett — mely döbbenetes erejű drámát eredményezett volna — a könnyebb megoldást, az olcsó hatásvadászatot választotta: filmjét hajlongó pipacsokkal, lírai érzelgősséggel tűzdelte tele és színes felvételekkel igyekezett hatásosabbá tenni. A film vetítése után sokan sírtak a nézőtéren, így a hatás valóban nem maradt el. S hogy ennek ellenére mégis hiányérzetünk maradt? Azt kérjük számon a rendezőtől, aki az igazi művészi élményt illetően sokban adósunk maradt. A filmnek az említett fogyatékosságok ellenére nagy közönségsikere van, hiszen még a Karlovy Vary-i és a pulai fesztiválbemutató előtt elindult világkörüli hódító útjára. Ebben nem csekély érdeme van a népes gyermekszereplőgárdának, mely a rendezőt kiválóan segítette célja megvalósításában. A BESTIÁNAK MEG KELL HALNIA (francia—olasz) Claude Chabrol, a francia „új hullám" egykori élvonalbeli képviselője ebben a filmjében a fia haláláért bosszút álló apa történetét viszi vászonra. Az alkotás a pszichológiai és a bűnügyi dráma kombinációja. A tehetséges rendező a film cselekményének szálait — kiváltképpen a bűnügyi részeket — fordulatosán gombolyítja. Már az első képsorokkal felkelti a nézők érdeklődését, ám nem tartja őket mindvégig izgalomban, mert a mondanivalónak megfelelően az ábrázolásmódban fordulat áll be, s a film ettől kezdve pszichológiai jelleget ölt. A rendező a különféle embertípusok jellemzésére törekszik, ez a szándéka azonban megreked, sőt helyenként nem sikerült elkerülnie az olcsó látványosságot sem. Filmje azonban így is szolid munka, mely megnyeri a közönség tetszését. A főszerepet Michel Duchaussoy alakítja; játéka kétségbevonhatatlan erényekre hívja fel a figyelmet. -ymKope r n i k u sz-f i Im Mikolaj Kopernikusz születésének 500. évfordulóját 1973ban Lengyelország többek között a nagy csillagásznak szentelt játékfilm készítésével ünnepli. A filmet az ismert rendezőházáspár, Ewa és Czeslaw Petelski rendezi, a forgatókönyvet Jerzy Broszkiewiez és a nemrégiben elhunyt Zdislaw Skowronski írta. Az alkotók szándéka nem a Kopernikusz-biográfía bemutatása, Inkább olyan képsorozatok laza fűzérré fonása, amelyek Kopernikuszt életének viharos, drámai pillanataiban ábrázolják. A film forgatási előkészületei már jelentősen előre haladtak. Véget ért a széles körű anyaggyűjtő munka Lengyelországban és külföldön: Lidzbark Warminskiban, Fromborkban, Torunban, Krakkóban, Olsztynban, valamint az NDK-ban, Olaszországban és Jugoszláviában. A filmesek szándéka a különböző műemlékek: templomok, várak és egyéb épületek belső tereinek maximális felhasználása. A „Kopernikusz"-t forgató „Iluzjon" filmalkotó-kollektíva tárgyalásokat folytat olasz éš jugoszláv filmgyártó cégekkel, valamint a DEFÁ-val az esetleges koprodukció formáit és körét illetően. A „Kopernikus" forgatása 1971 tavaszán kezdődik meg. ainiiii MŰANYAG KAROSSZERIAK A múlt évi frankfurti nemzetközi autókiállítás egyik szenzációja a Mercedes C 111 prototípusa volt. Áramvonalas karosszériája a járműépítésben egyre inkább tért hódító űvegszálerősítésű poltésztergyantáből készült. Évről évre nő az olyan típusok száma, amelyeken az acéllemez szerepét műanyag elemek vették át — legalábbis, ami a jármű külső burkolatát illeti. Bemutattak már olyan kísérleti modelleket és versenyautókat is, amelyek önhordó karosszériája teljes egészében műanyagból áll, beleértve a teherviselő részeket is: Lassan a haszonjármű vezetőfülkék és felépítmények gyártásában is megdől a fémlemez egyeduralma. ELSŐSORBAN A SPORTKOCSIKON A műanyag karosszériás autók listáját tanulmányozva feltűnik, mennyivel több közöttük a sportos jellegű, vagy kifejezetten versenycélra készült jármű, mint a mindennapi használatra szánt, „családi" autó. Ennek a ténynek magyarázata járműtechnikai és gazdaságossági okokra vezethető vissza. A motor teljesítményét felemésztő menetellenállások nagysága — a légellenállás kivételével — a jármű súlyától is függ. Az egy lóerő teljesítményre eső súly, az úgynevezett teljesítménysúly csökkentése fokozza a gyorsuló- és az emelkedőképességet és kedvezően hat (az egyébként nem túlságosan jelentős) gördülő ellenállásra is. Az autó súlyának csökkentésére kínálkozó lehetőségek egyike az acélnál lényegesen könnyebb műanyagok fokozott felhasználása. Bár találunk példát az ellenkezőjére is, az autók vázszerkezetét általában nem készítik műanyagból. Erre a célra a nagyobb szakítószilárdságú és rugalmassági modulusú acél jobban megfelel. így alakult ki a korszerű sportkocsik építési koncepciója: merev, szilárd acélvázra szerelt, könnyű műanyag felépítmény. Az elérhető súlycsökkentést a Porsche-sportkocsik példájával világítjuk meg: a GTS 904-es, acélkarosszériás típus menetkészen 800 kilogrammot nyomott, míg az egyébként megegyező, de műanyagkarosszőriás továbbfejlesztett változata csak 650 kg súlyú volt. A javulás ugyan nem áll arányban az acél és a műanyag fajsúlykülönbségével, mert a poliészter lemez vastagsága megmunkálási okokból az acéllemezének mintegy 2,5-szeresére kell választani, de így is jelentős. SOROZATGYÁRTÁS ÉS FELFUTÁSI IDÖ Gazdaságossági szempontból a tervezett sorozatnagyság kérdése kerül előtérbe. A nagy sorozatban készülő autók karosszériaelemeit hatalmas préseken állítják elő, amelyek felszerszámolása a gyártási darabszámtól független, óriási költséget jelent. Ezért egyedi gyártás vagy kis sorozat esetén — a felső határt .jelenleg 10 000 db körül vonják meg — célszerű műanyagot alkalmazni, amelynek megmunkálására különböző beruházási és bérköltségű eljárások közül választhatunk. A műanyag-megmunkáló szerszámok elkészítése nemcsak olcsóbb, hanem sokkal gyorsabb is. Nem ritkán maga a szerszám is műanyagból áll. Egyszerűbben hajthatók végre az esetleges típusmódosítások is; mindez együtt kedvezően befo» j • w lyásolja a felfutási időt. A már említett műanyag karosszériás Porsche GTS 904-es kifejlesztése például mindössze egy évig tartott, a szerszámok elkészítése hat hetet igényelt. Az első 100 jármű 5 hónap alatt készült el. MŰANYAGOK ÉS RAGASZTÓK A műanyagok szakítószilárdságát üvegszálak beágyazásával növelik. Az így létrejövő anyag rövid ideig tartó terhelés hatása alatt egészen a törési szilárdságig megtartja rugalmasságát. Nem okoz nehézséget a feszültséggyűjtő helyek megerősítése sem, itt az üvegszálréteg vastagságának fokozásával és a rostok megfelelő elrendezésével segítenek. A járműgyártásban alkalmazott műanyagok előnyei: 1. kis súly, 2. szabadabb formatervezési lehetőségek, 3. nagy szilárdság és merevség, 4. a nagy belső súrlódás miatt jó zaj- ős rezgésszigetelés, 5. kiváló hőszigetelés, 6. nagy hajlítási szilárdság és kedvező viselkedés karosszériasérülés esetén, 7. egyszerű javítás és karbantartás, 8. korróziómentessóg. A karosszériarészek egymáshoz és a vázhoz való rögzítése többnyire ragasztással vagy szegecseléssel történik. Általában két komponensű ragasztókat használnak, amelyekkel már a repülőgépgyártásban is jó tapasztalatokat szereztek. Szegecs-, illetve csavarkötéseknél arra kell ügyelni, hogy a fellépő erők ne túlságosan ki felületet terheljenek. A kötések helyén redszerint fémlemezt ágyaznak a műanyagba. MŰANYAG KAROSSZÉRIÁK A KÖZÚTI FORGALOMBAN Természetesen nemcsak az autósportban használhatók ki a műanyag karosszéria előnyei. Valamennyi jó tulajdonsága kedvezően érezteti hatását a közúti forgalomra épített autók esetében is. A súlynyereségen és a jó szigetelőképességen kívül különösen az ütések iránti viszonylagos érzéktelensége és kis karbantartási igénye említendő meg. Az acéllemez már aránylag kis ütés hatására maradandó alakváltozást szenved, azaz behorpad. A műanyag rugalmassága folytán, nagyobb erőket visel el deformáció nélkül, nagyobb igénybevétel esetén pedig megreped, ami ragasztással egyszerűen javítható. Az összetört karoszszéria-elemek cseréje^is könnyebb, mint a hegesztett acélszerkezeteknél. Nem kevésbé jelentős szempont a korróziómentesség. A műanyag-karosszéria sok ápolási, karbantartási tevékenységtől mentesíti tulajdonosát. Ez az előny természetesen csak kisebb mértékben vonatkozik az acél hordszerkezettel rendelkező, műanyag burkolatú karosszériákra. Ezek ép külső lemezei alatt a rozsda kifejtheti pusztító hatását. Végezetül néhány szót a tűzveszélyességről. Nem állja meg a helyét az a néha hallható vélemény, hogy a műanyag idővel teleszívja magát benzinnel és így tűzveszélyessé válik. A szakszerűen megmunkált műanyag egyáltalán nem vesz fel benzint. A poliészter karosszéria külső tűz hatására meggyullad, de ugyanez a sorsa az acél karosszériák lakkozásának és kárpitozásának is. A biztonság fokozása érdekében nem gyúlékony műgyanták előállításával kísérleteznek. Ätvilagatjak az Antarktisz jeget Földünk jéggel borított felületének 90 százalékát, kb. 16 millió négyzetkilométernyi szárazföldi területet tesz ki az Antarktisz jege. S ha ezt a jégállományt a Földön egyenletesen elosztanánk, bolygónkat 60 cm vastagságú jégpáncél borítaná. Az Antarktisz, Grönland és az Északi-sark egyes szigeteinek tulajdonságai, jegének vastagsága, az alatta fekvő kőzet anyaga régóta foglalkoztatja a tudósokat, s nemcsak tudományos, geofizikai, hanem gazdasági szempontból is fontos lenne ennek az eddig nagyon kevéssé ismert területnek az alaposabb megismerése. A gleccserkutatással meglehetősen régóta foglalkoznak már, több-kevesebb sikerrel, igen sok nehézséggel és sok anyagi eszközt igénylő kísérletekkel. Az első jelentős kutatási eredményeket a szeizmikus módszer segítségével nyerték, mérve azt az időt, amelyet a robbantás által kiváltott hangimpulzusnak a gleccserben való terjedése igénybe vesz. Az Antarktisz és Grönland jegének vastagsága több száz méter, ami a hanghullámokat igen nagy mértékben tompítja. A hatás erősítésére a furatokat ós a robbantó lyukakat közvetlenül a gleccserekben kellett lehajtani. A szeizmikus módszer legnagyobb hibája, hogy gyakorlatilag lehetetlen az érintkezésmentes távolságmérés. Szükség volt tehát olcsóbb és egyszerűbb eljárásra, s ezt a radar-technika tette lehetővé. Ez az alapja a rádióintroszkópíának, azaz a gleccserek „átvilágításának." Ezen a téren különösen az impulzus rádiótelemetriás eljárása vált be. Az antennák által kisugárzott elektromágneses jel áthatol a jégrétegen, amit a gleccserágy visszaver, s az bizonyos idő elteltével visszatér a vevőantennához. Ha a jel haladási sebességét ismerik, kiszámítható a gleccser vastagsága. A rádióintroszkópia másik nagy előnye, hogy a gleccsereket hernyótalpas vagy másfajta járművekről, szánról, repülőgépről folyamatosan lehet mérni és a méréseket regisztrálni. Ehhez természetesen a jég- és a hótakaró, valamint a gleccserágyban levő kőzetanyagok alapos ismerete szükséges. Az első rádióintroszkópiai kísérleteket az Antarktisz jegén a szovjet sarkkutatók 1964-ben végezték a Mlrnij-obszervatórium környékén sorozatosan felállított radarberendezésekkel. A jég vastagsága 850 méter volt. A méréseket a következő években folytatták és tökéletesítették, mivel az elektromágneses hullámok a jégben való terjedési sebességét és az abszorpciós koefficiens hőmérséklettől való függését eközben sikerült kideríteni. Ezeknek az adatoknak a birtokában a rádiómérőműszerek legkedvezőbb paramétereit választhatták ki. A szovjet kutatók később 170 órán át tartó rádióintroszkópiai vizsgálat során több mint egymillió négyzetkilométernyi területet vizsgáltak át és megállapították, hogy ott a gleccserek vastagsága helyenként eléri a 2,5 kilométert. A kísérletekkel pontosan meghatározták a gleccserágy domborzatát, majd a kutatók összeállították a megfelelő térképeket. Kiderült, hogy az Antarktisz jégpáncélja nem egyenletes. Különböző mélységekben egymástól eltérő fizikai tulajdonságú rétegek találhatók benne. A gleccser hőmérsékletét a rádiómérőjel abszorpciója alapján tudták megállapítani. A rádiőintroszkőpiának köszönhetően a gleccserek dinamikáját és feszültségállapotát is meg tudták határozni. Ehhez különböző mélységekbe süllyesztették le a radarreflektorokat. A jelterjedés időbeni változásai alapján meg lehetett állapítani az egyik vagy másik gleccserréteg mozgási sebességét. Az odaés visszatérő jel polarizációs jellemzőinek összehasonlítása képet ad a gleccserekben fennálló mechanikai feszültségről is. Két évvel ezelőtt a dr. B. Fjodorov által vezetett -rádiófizikai csoport légi expedíciója első ízben végzett felmérést az arktiszi gleccsereken. A mérések alapján megállapították, hogy a Szevernaja Zemlja egyes szigetein a gleccserek vastagsága több mint 500 méter. A laboratóriumnak berendezett repülőgépet, amelyről ezeket a méréseket végezték, felszerelték kaloriméterrel, sugárzásmérővel a távhőmérés céljaira és a Kara-tenger és a gleccser felszínéről való hőmérsékleti térkép felvételére. (uj