Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám, péntek

f Leleplezte a „Szabad Európát" 1971. III. 12. A SZER a CIA szolgálatában Mint Jelentettük, Andrzef Cze­chowicz, a lengyel felderítő szolgálat századosa, a „Szabad Európa" rádió müncheni szer­kesztőségében teljesített külön­leges megbízatásának sikeres végrehajtása után, március 8-án visszaérkezett Varsóba. Közel száz lengyel és külföl­di újságíró, rádió és tv-riporter vett részt azon a sajtóértekez­leten, amelyen Czechowicz szá­zados (feladatának teljesítése után kapta ragját) ismertette kockázatos küldetésének részle­teit. A Szabad Európa 1966. június 1-én Andrzej Czechowicz részé­re kiadott 14 132 számú munka­társi igazolványának adatai sze­rint az 1937. augusztus 17-én született, 172 cm magas lengyel felderítő a SZER Researchere kutatója volt, vagyis a len­gyelországi adatgyűjtő és feldol­gozó részlegen dolgozott. A részlegre különböző forrásokból beérkező anyagok körülbelül 15—20 százalékát a SZER ab­szolút többségét azonban az amerikai felderítő szolgálat használja fel" — közölte a len­gyel felderítő, majd hangoztat­ta: — A varsói egyetem történész szakának elvégzése után, 1962­ben jeletkeztem belügyi szol­gálatra. A különleges kiképzés után 1963-ban utaztam Nyugat­Európába, ahol nyolc évet töl­töttem. Lengyel turista útleve­lem Angliába szólt. Oton haza­felé kértem politikai menedék­jogot az NSZK-ban. Az első éj­szakát Kölnben, fogdában töl­töttem. Ezután elvittek zirndorfi menekülttáborba és négy hóna­pon át vártam a döntésre: meg­kapom-e a politikai menedékjo­got, vagy nem. Közben többször kihallgattak az amerikai és nyu­gatnémet titkosszolgálat embe­rei. A zirndorfi tábort gyakran felkereste a SZER „tudósítója", akinek az amerikai titkosszol­gálat emberei bemutatták az „érdekes" menekülteket. Engem is az „érdekesek" közé soroltak, így tehát létrejött első kapcso­latom a müncheni diverziós rá­dióközponttal. Munkát ígértek, de közölték, hogy „egy kicsit várni kell". Miután elhagyhat­tam a tábort, a brit őrszolgálat­nál kaptam munkát. Ezalatt az amerikai felderítő szolgálat to­vábbi megfigyelés és ellenőrzés alatt tartott. Ügy látszik kedvező eredménnyel, mert 1965-ben fel­vettek a „Szabad Európa" mun­katársának. A SZER úgynevezett evaluá­ciós osztályán Czechowicz a lengyelországi „tudósítók" és „levelezők" anyagainak feldol­gozásával foglalkozott. — Ily módon — hangsúlyozta a százados — lehetőségem nyílt arra, hogy felfedjem a SZER legfontosabb lengyelországi „tudósítóinak" személyét... Ál­Kommentárunk A japán külpolitika „forró ká­sája" — mondhatnók immár ha­gyományosan — az Okinawa­kérdéssel, illetve a japán-ame­rikai biztonsági egyezménnyel, annak konkretizálásával függ össze. Kétségtelen, hogy a Ryu­Kyu szigetcsoport japán köz­igazgatás alá helyezése az Egyesült Államok és a távol­keleti ország amerikabarát kor­mánya részéről elsősorban meg­tévesztő manőver, a tömegek figyelmét elterelő - politikai sakkhúzás. Ugyanis távolról sem az amerikai katonai bázi­sok felszámolásáról van szó, ha­nem éppen ellenkezőleg: Wa­shington katonai jelenlétének „normalizálásáról". Az amerikai elképzelések természetesen egyéb célokat is követnek, sze­retnék ha Japán nagyobb részt vállalna a térség „biztonságá­nak" ellátásában, ha az anya­gi áldozatokon túlmenően tevé­kenyebben kapcsolódna be az Egyesült Államok ázsiai katona­politikájába. Ehhez természete­sen az ország újrafelfegyverzé­se válik szükségessé, amelynek megvalósítása viszont belpoliti­kai válsághoz vezethet, a béke­mozgalom híveinek, a haladó politikai platformot elfoglaló pártoknak a további ellenállá­sát, fokozódó aktivitását vált­hatja ki. Egy ilyen belpolitikai vihar megelőzését szolgálja vég­eredményben a „megújított" ja­pán—amerikai biztonsági egyez­néven és különböző csatornákon beszámolókat küldött a SZER ré­szére néhány Varsóban működő nyugati újságíró is. A diverziós adóállomás egyes részlegei kö­zött szoros, közvetlen együttmű­ködés van. Azután egymást követték az újságírók kérdései. — Nyugaton gyakran hallani, hogy a SZER privát intézmény. Valóban így van? — A Szabad Európa évi 34 milliós dolláros költségvetéséből 33 milliót a Cl A fedez. A SZER-t teljes egészében az Egyesült Ál­lamok titkosszolgálata irányít­ja ... A Szabad Európának Párizs­ban és Londonban is vannak fiókjai. Ezek csak Lengyelor­szágról gyűjtenek adatokat? — Nem, nemcsak Lengyelor­szágról, hanem arról az ország­ról is, amelyben működnek. — Hogyan készül a Szabad Európa a müncheni olimpiára? — Az NSZK hatóságai igye­keznek biztosítani az olimpia zavartalan lebonyolítását. Azzal a kéréssel fordultak tehát a SZER-hez, hogy az olimpiára ne küldje el hivatalos képviselőit. — Nincs szó arról, hogy a Szabad Európa Münchenből Hollandiába költözik? — De igen. Arról is beszél­nek, hogy esetleg Spanyolor­szágban, vagy Görögországban üti fel tanyáját. Kérdéses azon­ban, hogy ezek az országok be­fogadhatnak-e ilyen hideghábo­rús intézményt. — Küldetési ideje alatt for­gott-e veszélyben az élete? — Voltak olyan pillanatok, de nem dolgoztain egyedül. Tud­tam, hogy mindig számíthatok kollégáim segítségére. — Mik a SZER adásainak je­lenlegi fő célkitűzései? — A Szabad Európa munkáját a CIA irányítja és ellenőrzi. Ez a diverziós központ egészében Washington politikájának eszkö­ze. Lengyel adásaiban most fő­ként a zavarkeltésre és arra összpontosítja a figyelmet, hogy bizalmatlanságot keltsen a LEMP-pel és új vezetőségével szemben. — Mik a további tervei? — Könyvet írok a „Szabad Európa" tevékenységéről. A ké­sőbbiekben a lélektani hadvise­lés problémakörével foglalko­zom majd — mondotta a szá­zados. A NIGÉRIAI KORMÁNY teg­nap kiutasította az országból Andrew Jaffet, az amerikai Newsweek c. hetilap tudósító­ját. AZ OLASZ SZOCIALISTA PÁRT Központi Bizottsága szerdai ülésén Francesco de Martinot, a párt eddigi titkárát, minisz­terelnök-helyettest választotta meg a párt elnökévé. néhány sorban A MOSZKVÁBAN most aláírt megállapodás értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt Ku­bának mezőgazdasági szakem­berek képzésében. CSAK EGY KÍNA LÉTEZIK, s annak egyetlen törvényes kép­viselője a Kínai Népköztársaság — mondotta a japán—kínai kapcsolatok helyreállításáért küzdő parlamenti liga ülésén Aicsiro volt japán külügymi­niszter. CEAUSESCU, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Államtanács elnöke tegnap Bukarestben fogadta Alekszandr Baszovot, a Szovjetunió távozó nagykövetét. A SZOVJETUNIÓ és Nagy­Britannia képviselői tegnap Londonban új kulturális egyez­ményt írtak alá a következő két évre. JÁN MARČEK, a moszkvai csehszlovák nagykövetség taná­csosa tegnap Moszkvában cseh­szlovák emlékérmeket adott át a szovjet állampolgárok egy csoportjának a Csehszlovákia 70 jubileumi kiállítás rendezé­sében nyújtott segítségükért. ANTONÍN STEJSKAL profesz­szor, a Béke-világtanács alelnö­ke, a csehszlovák békeküldött­ség vezetője az NDK-ban tett baráti látogatása során szerdán Lipcsébe és Drezdába látoga­tott. A DJAKARTAI rendkívüli ál­lami bíróság tegnap halálra ítélte Sukatnót, az Indonéz Né­pi Ifjúsági Szövetség volt elnö­két. BASTOGNE belga városban hatezer belga—francia és lu­xemburgi paraszt tüntetett a közös piaci árpolitika következ­tében beállott életszínvonal­süllyedés ellen. A belga csend­őrség könnyfakasztó gázzal, vízágyúkkal és gumibotokkal kergette szét a tüntetőket. AZ ARGENTIN katonai kor­mány tegnapi döntése alapján véglegesen az argentin bünte­tőtörvénykönyvbe iktatják a ha­lálbüntetést. AZ EGYESÜLT ARAB KÖZ­TÁRSASÁG és a Német Demok­ratikus Köztársaság Kairóban kulturális együttműködési egyezményt írt alá. A CHILEI PARLAMENT képvi­selőháza egyhangúlag jóváhagy­ta Gladys Marin kommunista képviselőnő azon javaslatát, hogy a parlament felhívást In­tézzen az amerikai képviselő­házhoz és az ENSZ-hez Angela Davis szabadon bocsátása érde­kében. VÁROSI PARTÉRTEKEZLET MOSZKVÁBAN mény. Szato koncepciója, amely Okinawa japán közigazgatás alá helyezésének tényét egy nem­zeti-nacionalista hullám felkor­bácsolására kívánja felhasznál­ni, nyugati hírforrások szerint Merre, 7 is aránylag labilisnak bizonyul. Az ország militarizálása ugyan­is nem csupán politikai-erköl­csi akadályokba ütközik, hanem gazdasági vonatkozásai is van­nak. Szato miniszterelnök tud­niillik immár több ízben indo­kolta országa valóban elisme­résre méltó gazdasági prosperi­tását az amerikai katonai je­lenléttel, amely úgymond, te­hermentesíti az államháztartást a katonai kiadásoktól. Ebből lo­gikusan következik, hogy Japán újrafelfegyverzése, egy ameri­kai igényeket is kielégítő hadi­költségvetés, jelentősen lefékezi a konjunktúrát, tehát közvetle­nül is kihat a széles népréte­gek életszínvonalának alakulá­sára. Ehhez járulna még hozzá a csendes-óceáni katonai tömb kialakításával összefüggő — nyilván néhány millió dollárra rúgó — „áldozat" is, hiszen a tervezett agresszív szervezetben japán erős pozíciót foglalna el. Nem vitás, hogy Japán újra­felfegyverzésének, a csendes­óceáni katonai tömb megalakí­tásának a terve szorosan össze­függ Nixon elnök ázsiai doktrí­nájával. Ennek lényege pedig abban rejlik, hogy a térség or­szágai — megőrizvén feltétlen hűségüket a washingtoni veze­téshez — lényegesen nagyobb terheket vállaljanak „biztonsá­guk" megszilárdítása érdekében. Mindez magától érthetően vo­natkozik Dél-Koreára is. Annak ellenére, hogy Pak Csöng Hi az amerikaiak ázsiai katonai je­lenlétének legbőszebb híve. Ta­gadhatatlan azonban, hogy Szöul — még huzamosabb ideig — képtelen mélyebben a zse­bébe nyúlni. Nos, végeredmény­ben ennek a levét is Japán itta meg. Az Egyesült Államok által oly vehemensen szorgalmazott japán—dél-koreai különbéke­szerződés Tokió számára 800 millió dolláros befektetéssel jár, amelynek tlz esztendőn be­lül, együtt az amerikai dollár­injekciókkal, talpra kellene ál­lítania a dél-koreai népgazdasá­got. Ez viszont, még a legbát­rabb becslések szerint sem va­lósítható meg egy évtized le­forgása alatt. Japán tehát válaszút előtt áli. Felmerül a kérdés: merre, meddig? ... Meddig lehet még feszíteni a húrokat? .. BALOGH P. IMRE Moszkva — Moszkvában, a Szakszervezetek Házának Osz­lopcsarnokában megnyílt a moszkvai városi pártértekezlet. A tanácskozás munkájában részt vesz Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Pod­gornij és több más szovjet veze­tő. Az értekezlet napirendjén sze­repel az SZKP városi bizottságá­nak beszámolója, a pártszerve­zet revíziós bizottságának be­számolója, az új ötéves terv irányelvtervezetének megvitatá­sa, az SZKP moszkvai bizottsá­gának és revíziós bizottságának, valamint az SZKP XIV. kong­resszusa küldötteinek megvá­lasztása. A moszkvai pártszervezet be­számolóját Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára ter­jesztette elő. Grisin beszámolójában hang­súlyozta, hogy a kerületi párt­értekezletek meggyőzően bizo­nyították a párttagok magas fo­kú politikai érettségét, a városi pártszervezet sorainak egysé­gét és összeforrottságát az SZKP Központi Bizottságával. Állandóan fejlődnek a moszk­vai párt-, tanácsi, szakszervezeti és komszomolista szervezetek kapcsolatai a szocialista orszá­gok fővárosaival — állapította meg Grisin. A MOLNYIJA A TÉVÉ-KÖZVETÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN Moszkva — A Molnyija-1 nevű szovjet mesterséges hold segít­ségével lehetővé vált, hogy a Szovjetunió egész területére su­gározzák a moszkvai televízió programját. A Molnyija-1 sikeresen oldja meg a fekete-fehér és színes képek közvetítését, a távíró- és rádiójelek, valamint telefonbe­szélgetések továbbítását" — mondotta az újságíróknak Nyi­kolaj Talizin szovjet postaügyi miniszterhelyettes. A Szovjetunióban a közel­múltban több mint 30 vevőállo­mást állítottak fel, amelyek a nagy teljesítményű adóállomá­sokkal és a mesterséges holddal együtt alkotják az „Orbita" ne­vű kozmikus kapcsolási rend­szert. A Molnyija-1 — mondotta Ta­lizin — többcsatornás rádió- és televízió-összeköttetést terem­tett a legtávolabbi vidékekkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hírközlés szempontjából ez a rendszer előnyösebb, mint a rádiórelé-vonalak alkalmazá­sa. KLEMENT GOTTWALD MÜVEI A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva — Klement Gott­wald műveivel a szovjet embe­rek nemcsak az utóbbi időben ismerkednek meg, hanem már a harmincas évek óta figyelem­mel kísérhetik Gottwald mun­kásságát. 'A legutóbb 1970-ben a Moszkvai Politikai Kiadóválla­lat gondozásában jelentek meg Klement Gottwald válogatott cikkei és beszédei. Moszkvában már 1930-ban 60 ezer példányszámban kiadták Gottwald parlamenti beszédét (1929. december 22.). „A szo­ciálfasiszta diktatúra ellen" cím­mel. Később, 1935-ben, a Szov­jetunióban orosz, ukrán, belo­rusz és finn nyelven megjelent Gottwald „A CSKP az egység­frontért vívott harcban" című műve. 1941-ben és 1942-ben avar, dar­ginlak, lezgin- és más nyelvű fordításban adták ki Gottwald „Mi a náci európai új rend" cí­mű művét. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSOK LENGYELORSZÁGBAN j a n Szydlak nyilatkozata Varsó — A Lengyel Nemzeti Egységfront kifejezi a nép nö­vekvő erkölcsi, politikai egysé­gét, s ugyanakkor a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egye­sült Néppárt, a demokratikus pártok és a pártonkívüliek együttműködésének alapjául szolgál a szocializmus építésé­ben. Ezt a nyilatkozatot fan Szydlak, a LEMP KB titkára tet­te Varsóban a Nemzeti Egység­front vajdasági bizottságai el­nökeinek és titkárainak tanács­kozásán. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Egységfront bizottságainak leg­főbb feladata most népszerűsí­teni és megvalósítani a LEMP új programját. A LEMP Központi Bizottságá­DUBNA ÉPÜL Moszkva — Gyorsított neutro­nokkal működő újabb folyékony fémhütésű reaktort építenek Dubnában. Az új reaktor nyolc­millió kilowattos kapacitásával 200-szor múlja majd felül előd­jének teljesítményét. Ilyen típusú reaktor már tíz nak székházában Varsóban teg­nap országos tanácskozást tar­tottak, amelyen a LEMP vajda­sági bizottságainak titkárai megtárgyalták az állattenyészté­si termelés fő feladatait, vala­mint az állattenyésztés intenzi­fikálásának leghatékonyabb módszereit, hogy biztosítsák a piac jobb húsellátását. A LEMP poznani vajdasági ér­tekezletén szerdán újból ferzy Zasadát választották meg a vaj­dasági bizottság első titkárává. A konferencián Edward Ba byuch, a LEMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára elsősorban a párton belüli demokrácia kérdé­seivel foglalkozott. éve működik az Egyesített Atomkutató Intézetben. Ezek a reaktorok lehetővé teszik a kristályok atom- és mágneses szerkezeteinek, vala­mint a szilárd testekben és a folyadékokban végbemenő kü­lönböző mozgásoknak a vizsgá­latát. VALAHOL DÉL-AMERIKÁBAN (Mikus Sándor rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom