Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-07 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

ff PARTHATAROZAT - IRÁNYTŰ Az alapeszközök értéke 22 millió korona • Tizenkétezer koronás termelés hektáronként „Veszélyes" szomszéd # 80D hektárt már öntözhetnek # A 4 millió 40 000 koronás beruházás öt év alatt megtérül • 53 D-róK i fOO-ra növelik a tehenek számát * Az állatállomány értéke tavaly egymillió 200 000 koronával gazdagodott * Nagy az adó • A beruházásokhoz alapok kellenek # Járáson kiviili tapcsolati k A

nagy községeik egyik nagyobbikét azzal a szorongó érzéssel látogattam meg, amely még olyan 12 évvel ezelőtt maradt meg bennem. Gyenge volt a szövetkezet, egyik leggyengébb a nagymegyeri (Calovo) járásban. S ez annál inkább szembe tűnt, mert a közeli szomszédságban, alig hét kilométerre ott van — szerintem — az ország legjobban gazdálkodó szövetkezete. Nyárasd (Topolníkyj már fogalom. Akik Dániában jártak, azok is azt mondják, hogy ez a csallóközi falu már nemcsak eléri, hanem sok mindenben felül is múlja a legfejlettebb dán társulások termelését. No, de most nem Nyárasdró), hanem Ekecsröl (Okoč) van szó. Erről a 2227 hektáros szántóterületű szövetkezetről, amely ugyan még nem tett túl Dánián, azért egy és más jó náluk is akad. Igaz persze az is, hogy nem csupán sikerek, hanem problémák is vannak. Most például komoly gondot okoz a vezetőségnek, hogy átszervezik a bérelszámolást. Az eddigi munkaegységet a készpénzben történő elszámolás váltja fel. Néhány esetben ez nem okoz különösebb nehézséget, vannak olyan szakaszok, ahol nehéz a dolgozókkal megértetni, hogy ez a pénzbeli elszámolás végeredményben az o javukat is szolgálja. Hiszen pontosan kiszámíthatják maguk is, hogy mennyit kerestek akár egy nap, akár egy hónapban. Egy liter tej vagy egy kis hús kitermelésének meghatározott ára van és hasonlóképpen minden más munkának. Nincs, nem lehet alku a munkaegységekért, eszerint nem is történhet meg, hogy a betervezett értéket nem fizethetik ki. Szóval biztos kereset, teljesítménybér. Persze nem is annyira a megmagyarázáson fő a vezetők feje, hanem azon, hogyan hozzák összhangba a régi és a bevezetendő új bérelszámolásnál mutatkozó különbséget. Mert néhány munkánál bizony van különbség az általuk kialakított bértarifa és az új normakönyv bérnormája között. Arra gondoltak, hogy sajátos viszonyaikra építik az új bérezési rendszert. S ha egy olyan szövetkezet, amely eddig már annyi mindent megoldott, miért ne oldaná meg ezt a kényesnek és méginkább bonyoiutnak látszó kérdést. Meddig jutottak Talán a szövetkezet jelenlegi vezetőinek lenne a legkényelmetlenebb, ha a 15 év előtti eredményeket a jelenlegivel összehasonlítanám. Akkor, az ötvenes évek elején, sőt még a derekán is megtörtént, hogy egyikmásik hónapban egyáltalán nem tudtak fizetni, vagy csak nagy üggyelbajjal. Ollé Imre szövetkezeti elnök mondja ezzel kapcsolatosan: — Kár erről beszélni, ez már a múlté. Hát igen, ok ma már lehetnek szerények. Németh Károly üzemgazdásztól megtudom, hogy az egy dolgozóra futó évi átlagkereset tavaly 22 069 korona volt, s ebben a csak pár hónapot dolgozók is benrre vannak. Egyébként egy összehasonlítás is idekívánkozik. 1969-ben az egy hektárra eső termelés értéke 11 275 korona volt, 4699 korona ráfordítással. Tavaly 12130 korona s ezt 5082 koronából állították elő. Tehát nemcsak a termelés, hanem a munkatermelékenység is nőtt. Pedig az alkatrészhiány ís növelte a munkaráfordítás összegét, ugyanis a gépkiesést a halaszthatatlan esetekben kézi erővel kellett pótolni. A munkatermelékenység növeléséhez (egyúttal a termelés fejlesztéséhez) még jó néhány dolog hozzátartozik. A többi között az állattenyésztési termelés korszerűsítése. Kocsis János zootechnikus a megmondhatója, hogy ennek mennyi összetevője van. Az első lépéseket azonban már megtették. Az 1300 szarvasmarha takarmányozását elég magas szinten tudják megoldani. Hogy csak néhány példát említsek. A hízók napi súlygyarapodása 1,014 kg. Egy tehén évi tejhozama tavaly 3560 liter volt. Ez ugyan még messze van a nyárasdiak négyezerpárszáz literéhez, de országos viszonylatban nem sok mezőgazdasági nagyüzem előzi meg az ekecsieket. Hozzá kell ugyan tennem, hogy a nyárasdiak tehenei egytőlegyig törzskönyvezettek. Az ekecsiek is jó úton haladnak a száz százalék felé, de azért odáig még van jó néhány lépés. Igaz, a lépések folyamatosak. A múlt évben egymillió kétszázezer koronával növekedett az ál- . Drága volt, de kifizetődő. Legkésőbb * öt éven belül megtérül. Van egy másik nagy beruházási tervünk is, csakhát — sajnos —, annak megvalósítása nem csupán rajtuk, mégcsak nem is a. pénzen múlik. Pénzük is van, akaratuk is, csak olyan kivitelező kellene, aki a lehető leggyorsabban elvégezné a K—96-os öreg tehénistállók átépítését, korszerűsítését. Oj istálló is kell. Még szerencse, hogy az ekecsiek bizakodnak s minden tőlük telhető segítségre fel is készülnek. Öntözőberendezésüket is lehet még bővíteni, de ez nem szerepel a legközelebbi tervükben. A sertésállomány növelésével kapcsolatosan is várni kell. A hsútermelést ugyan az idén is növelik, a tavalyi 167 kg sertéshúsnál többet adnak piacra az idén, de a fejlesztéssel kapcsolatosan felvetődött már az a kérdés is, nem társulhatnának-e egy Gigant sertéshizlalda építéséhez. Kiss Béla segédzootechnikus mondja el, tavaly sem volt rossz a súlygyarapodás, mert a napi 54,3 dekagrammos napi súlygyarapodás • (leválasztott kortól számítva) járási viszonylatban is szép A szövetkezetben a lánctalpasok alvázán kívül minden gépet a helybeli szakemberek javítanak. Megtehetik, mert lassan már a traktorosok is elsajátítják a szerelv-javító munka sok-sok csínját bínját. lattenyésztés alapállományának értéke. Az idén még ennél is többet fog, hiszen csupán a tehenek számát 530ról 700-ra növelik. Komoly beruházások Az állattenyésztés lejlesztése, az állomány számának növelése nem megy, nem mehet komoly beruházások nélkül. Nem is megy anélkül. A takarmányok minősége javításának érdekében vették meg Magyarországról a 4 millió 40 000 korona értéket képviselő „malmot". így az időjárás alig befolyásolhatja a takarmányok minőségét, hiszen ott állnak zsákokban a tágas raktárban. Méghozzá szemcsésítve a takarmányliszt. Így ugyanis sokkal kisebb helyed foglal el. Belefér a szellős raktárba a sok száz mázsa vetőmagkukorica, sőt, valamennyi gabonának is akad hely. eredmény. A lelkes fiatalember szerint azonban még nincs rendben minden, mert egy kg súlygyarapodáshoz 3,94 kg takarmányt használnak fel. Igaz, hogy így is nyereséges volt a sertéshús termelése, mégis fejlettebb, tökéletesebb módszert keresnek. A baromfitenyésztésben is elég meglapőek az eredmények. De ezt hadd mondja el Varga Barnabás. • — Tavaly eladásra elég kevés baromfihúst tervezett a szövetkezet, de lett 708 mázsa. A tojással is elégedettek lehetünk. Egy hektárra 469et terveztünk és lett 939 darab Érdekes megoldások Csallóközben nem nagy piaca van a zöldségnek. Ám ha a szövetkezet jő kapcsolatokat teremt a vásárlókkal, akkor a termés értékesítése biztosítva van. Egy olyan szövetkezetben j mint az ekecsi, halálos vétek lenne a lehetőséget ki nem használni. Ki is használják. Az áru nagy részére Privigyével kötöttek szerződést. Ollé elnök szerint pénzügyileg jól kijönnek az együttműködéssel. Meg a hét hektár magtermesztés is jócskán hoz a konyhára, bár az aprómagvakkal sok is a munka. Dehát aki tudja, hogy a mama, illetve a korona nem az égből hull, az ehhez igazodik. Két társulásban is részt vesznek, közel másfél millió koronával. Kapcsolatot tartanak fenn a jiCíni cukorgyárral és sorolhatnám még tovább. Az ember elgondolkodik, menynyi szervező munka' szükséges ehhez a sok mindenhez. Mondom is az elnöknek — nem irigylem a sorsát. — A munka ugyan sok, — mondja — de azért megoszlik. A termelés gondja például Cserge főmérnökre hárul. Az ő munkáját is könnyíti kissé az, hogy minden szakaszon képzett, hozzáértő emberek irányítanak. Maguk látnák kárát, ha rosszul dolgoznának. El is hiszem, mert Németh Károly üzemgazdász és társai kezében olyan pontos a könyvelés, a nyilvántartás, hogy abból rövid időn belül a legkisebb lazaságot is ki lehet mutatni. És természetesen az elnök és a főmérnök szeme is mindenen rajta van. Kellemes és kellemetlen Sok kellemes meglepetés ért az ekecsi szövetkezetben. Az évek nem múltak el nyomtalanul. Alapeszközeik értéke 22 millió koronára növekedett. Csupán az állatállomány értéke megközelíti a 10 millió koronát. És ez az érték ebben az évben jelentősen növekedni fog, mert lényegesen bővítik az állattenyésztést. Minden tekintetben a párthatározatnak az ötéves terv fejlesztési mutatóira fordítják a figyelmet. Ez egy cseppet sem esik nehezükre. Mert például, ha — egy hektárra a tavalyi 759 literrel szemben az idén már 850, jövőre pedig 1000 liter tejet tudnának eladni, akkor nemcsak až állam nyerne. Ök ugyanis egy liter tejet — szerintük elég drágán, de ehhez a jelenlegi isaállók és a takarmányozási lehetőségek is hozzájárulnak — 2,17 koronából állítanak elő, de az átlag eladási ár 2,45 korona. Látszólag nem sok az a 28 fillér különbség, de 2,5 millió liter tejnél már tetemes öszszeg. A jó sáfárkodás eredménye, hogy a szövetkezet egy korona befektetéssel 1,55 korona értéket hozott létre. Erősödik tehát az alap, ez pedig biztosíték arra, hogy a kitűzött terveket megvalósítsák. Kevés szövetkezeiben találkoztam a jövedelem olyan ésszerű elosztásával, mint Ekecsen. Tudják, mit akarnak és ennek megfelelően határozzák meg a biztonsági — vagy ahogy nálunk divatos — a felhalmozási alap nagyságát. Vigyáznak a holnapukra — a holnapunkra. Nem a termelés évi 3 százalékos növelését tartják mércének, hanem a lehetőségek progresszív kihasználása a cél. Méghozzá a társadalom, a piac igényeinek kielégítése irányában. Sok megjegyezni való lenne még erről a rokonszenves községről, szö vetkezetről. Az eddig elmondottakból úgyszólván — minden rendben. Hát ami a termelést illeti, ami tőlük, a szövetkezetesektől függ, az eredmények mutatják, nincs is baj. De ne higgyük, hogy azért olyan gondtalan itt az élet. Nem a mindenütt megtalálható napi súrlódásokra gondolok, mert az volt, van és lesz. Egy másfajta dolog ütött szöget, a fejemben. Megkérdeztem, mennyi adót fizet a szövetkezet. Hát lássuk ezeket a kesernyésen kiejtett számokat. Földadó hektáronként 440 korona. Ezenkívül tavaly fizettek még 330 ko róna egyéb adót. Hát nem kevés. Szerintük már jó lenne, ha felülbírálnák a talajbesorolást. No, de ez bizonyára megoldódik. Nem kell félteni az ekecsieket. Legalábbis azok alapján nem, amit ottjártamkor tapasztaltam. HARASZTI GYULA