Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-07 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

Komáromban (Komárno) a Steiner Gábor utcai köny­vesboltnak már huszonkét éve Sipicky András a veze­tője. A könyvvásárlók szeretik előzékenységéért és örömmel térnek be boltjába. Ritkán fordul elő, hogy a vevő üres kézzel távozik, mert a könyvesbolt vezetője minden vevő igényét ismeri. Ha a vásárlónak valami­lyen rendkívüli kiadványra van szüksége, néhány na­pon belül azt is beszerzi. A közületekkel is jó kapcso­latokat épített ki. Több mint 80 iskolával, 42 szövetke­zettel és 33 üzemmel tart fenn állandó kapcsolatot. Né­hány évvel ezelőtt csak évi 400 ezer korona bevételt ért el, ma már 2 millió koronás forgalmat bonyolít le. Felvételünkön Sipioky András az eladott könyvek szám­lázása közben. Andriskin József Nem maradunk le Ez jelszó a mi közsé­günkben, Padányban (Pa­dáň). Nem akarunk lema­radni a város melletti fal­vaktól. Megteszünk min­dent a fejlődés érdekében. Aszfaltozott utakon, neon­világításon kívül más té­nyek ís bizonyítják erőfe­szítéseinket. Községünk nem egészen két év lefor­gása alatt központi vízel­látást kapott. A betonjár­dákat is elkészítettük. Par­kot létesítettünk. Ha valakit dicsérni kel­lene közülünk, akkor a hnb titkárán, Horváth Ottó elv­társon kívül főleg az idő­sebb, nyugdíjas embereket illeti dicséret. A Vöröske­reszt helyi szervezete tea­délutánon köszöntötte őket munkájukért. Jól érezték itt magukat, szórakoztak és gyakran mondogatták a jelszót: Nem maradunk le semmiben sem más falvak­tól. Lábodi Imre Jutalmat kaptak Köbölkúton (Gbelce) az efsz gazdag zárszámadást tartott. A munkacsoportok legjobbjaiként 32 dolgozót megjutalmaztak. Közöttük volt Kucsera Ferenc, aki kivette részét a gyümölcsé­szet telepítéséből annak idején, és a tizennyolc esz­tendős Dékány Zsuzsa is, aki valóban jeleskedett szüretkor. Gábris József Négy éve Amikor Láng Éva tanítónő Nagymegyerre (Čalovo) került, kezdeményezése nyomán megalakult a KAI tánc­csoportja. Nehéz volt a kezdet, hisz először népviseleti ruhákat kellett varratni. Az iskola vezetősége anyagi­lag támogatta kezdeményezését, viszont lelkesedés­re és kitartó munkára volt szükség a továbbiakban. Sze­rencsére ebben sem volt hiány. A tánccsoport 1968-ban, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a járási alkotóversenyen a „Gopok" nevű orosz népi tánc bemutatásával első helyezést ért el. A követ­kező évben szintén ők nyertek ezen a versenyen. Ta­valy a „Gömöri képeik" című tánckompozíció előadásá­val biztosították maguknak a járási elsőséget. A tanév végén a csoport tagjai búcsút mondtak az iskolának, kitartó munkájukért jutalomkiránduláson vettek részt. Ezen a kiránduláson született meg a gondolat: együtt­maradnak. Meg x is valósították elképzelésüket, hisz a csoport mind a tizenkét tagja a helybeli középiskolában folytatja tanulmányait. Amíg át nem adták az újjáépített művelődési házat, bizony körülményes volt számukra a rendszeres próba, bár a Pionírok Házának vezetősége segítségükre sietett. A művelődési ház átadásakor a táncosok újra a közön, ség elé léptek. „Esti hagulatok" című táncukat a kö­zépiskola leánykórusa kísérte. Most az iskola esztrád­müsorára készülnek. Kocsis Katalin Az utolsó takácsmester Hajdanán a falusi mesterségek között az első helyen a takácsmesterség állott. A takácsok látták el ruhá­zattal, szőttesekkel a falu népét. Naszvadon (Nesvady) az 1930-as években még 60—70 takács dolgozott. Ma már csak egyetlen található: Csuport József. Ő még ma is űzi mesterségét. Szobája sarkában ott található a szövőszék, középen a gerendához és padlóhoz erősített vetélő 1422 szállal — ami a vászon szélességét adja —, 54 rőf hosszal. Józsi bácsinak a fonál felvetésében felesége, Róza néni segít. A vetélőről láncba szedi a fonalat, hogy felereszt­hesse, összesodorhassa, kenhesse, zsírozhassa, majd megszőhesse a szebbnél szebb házi szőtteseket. Ltpcsey Gyula Jó lenne A Zobor-vidék népzenei anyagát időrendben Vikár Béla, majd Kodály Zoltán gyűjtötte össze. 1938-ban és 1969-ben járt itt a szlová­kiai származású Manga Já­nos is, kinek gyűjtése előt­tünk ismeretlen. Ha átlapozzuk Bartók Bé­la ,,A magyar népdal" cí­mű könyvét, érdekes szám­adatra bukkanunk. A volt Nyitra megye 17 községé­ben 768 népdalt gyűjtöttek. Gímes (Jelenec)^ község 139 népdallal szerepel. Tudjuk, hogy népzenei szempontból még ma is ér­dekes község Meny he (Me­cheniceij és Zsére (Zira­ny). A „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalversenyen a menyheiek régi cifrázású népdalokat énekeltek. Jó lenne tehát, ha meg­ismerkedhetnénk a cseh­szlovákiai népzenei kuta­tók: Agh Tibor és Szíjjár­tó többéves gyűjtő és kuta­tómunkájával is. L. Gy. Mennyi sört fogyasztunk? Valamiféle, a sörhöz ha­sonló italt az egyiptomiak, és szomszédaik már idő­számításunk előtt kb. 200 évvel is főztek mégpedig, áztatott árpakenyérből. Eu­rópában elsőként Németor­szágban próbálkoztak a sörfőzéssel a negyedik szá­zad táján. A sörfőzés az­után rohamosan elterjedt Bajorországban és Csehor­szágban is. Jelenleg Németországban több mint 2000 sörfőzde működik, de a világelsősé­get továbbra is a pilseni sör tartja. Az utóbbi években, fő­képp új, korszerű sörgyá­rak építésével a szlovákiai sörfogyasztás elérte a cseh­országi átlagot. Szlovákiá­ban jelenleg 8 nagyobb sörgyár működik. Szlovákia évente 4,8 millió hektoliter sört gyárt. 1969-ben az egy főre eső sörfogyasztás Csehszlová­kiában elérte a 118 litert. A tavalyi átlagot egyelőre még nem Ismerjük ... > Kettős aranylakodalom És talán szórakoztató is, de mindenesetre különös, ha valaki otthonában oroszlánt nevel. Nem is ajánljuk, hisz nem olyan egyszerű dolog. Meggyő­ződtünk erről a bratislavai állatkert igazgatójának, dr. Gressner Györgynek az otthonában. Ó ugyanis már harmadik hete neveli laká­sában a kis nőstényorosz­lánt. Felvételünk is bizo­nyítja, hogy nem egészen eredménytelenül, hisz Mo­na igazán otthonosan érzi magát új környezetében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szelíd kis állat, még a tévét ís szere­ti. Igaz, hogy kicsit más­ként, mint a gazdája. De mit lehet várni egy párhe­tes oroszlánkölyöktől? thaj.l (A felvételt Parti Márta készítette) Ritka nevek Az elmúlt évben Košícén 4730 gyermek született, hu­szonhattal kevesebb, mint az előző évben. Szó sincs azonban a szaporulat csök­kenéséről, csupán az tör­tént, hogy az őszi járvá­nyos betegségek Idején na­gyon sok anya Eperjesen (Prešov), Gölnicbányán (Gelnica) esetleg más vá­rosban szült. Az újszülöttek névsorában több, eddig is­meretlen név található: Lio­nella, Benita, Marion, Eilen. E furcsa nevek viselői va­jon melyik napon eszik majd meg névnapi tortá­jukat? Pazderák Bertalan \ A morvaországi vállalat konzerveket, vegyipari ter­mékeket és szeszes Italo­kat gyárt, székhelye Olo­mouc. Ismertebb termékei: üdítő italok, szörpök, mus­tok, gyümölcslé (cseresz­nye, meggy, körte, barack, őszi barack), gyümölcsíz, szárított zöldség „Julien­ka" védjegyű készételek, tésztafélék, befőttek. Vegy­ipari termékei közül meg­említhető a tiszta szesz, a műtrágya, takarmányfélék és főleg a takarmány­elesztő. Szeszes italai keresettek a hazai, sőt a külföldi fo­gyasztók körében is: Slo­vignac, Jamakarus, Pradéd és a Seliko vodka. Látványos Jó üzletember Nemcsak Losoncon (Lu­čenec) ismert Petrőczi Bar­nabás fodrászmester, hisz tavaly a fodrászok orszá­gos versenyén első helye­zést ért el, és a moszkvai fodrászversenyen is ő kép­viselte hazánkat. Amikor kíváncsiak voltunk rá, mi­lyen lesz az idei év frizurá­ja, őt kerestük fel, tőle kérdeztük meg. A mester szerint az idei év slágere a „korona" fri­zura. Először a stuttgarti Európa-bajnokságon tűnt fel. Négy variációja van, alkalmi és estélyi frizurá­ként is fésülhető. Néhány szakszerű taná­csot is elmondott a helyes hajápolásra vonatkozólag. Figyelmeztetett, hogy a hajnak nem tesz jót a szak­szerűtlenül végzett otthoni festés és tartósítás, mert ezzel sokan elrontják ha­juk minőségét. A tupírozás­ra vonatkozólag az a véle­méhye, hogy arra minden hajnak szüksége van a szép frizura elkészítéséhez, de nem szabad túlzásba vinni, mert káros hatású, és töri a hajat. H ont vár i Lídia Nem mindennapi ese­mény színhelye volt minap a larnadi (Farná) házasság­kötő terem. Két, becsületes munkában megőszült há­zaspár mondta ki ötven év után újra a boldogító igent. Id. Sztreda Józsi bá­csi, aki eddig már több száz alkalommal nyilvání­totta házastársaknak a fia­tal jegyeseket, ezúttal vő­legényként lépett a feldí­szített terembe. A meghitt hangulatú ün­nepély további szereplői id. Gubrics József és Csa­pák Mária voltak. Számuk­ra kétszeres jelentőségű volt a januárvégi szombat délután, mert 1946-ban nem tudták megünnepelni ezüst­lakodalmukat. E textilipari nemzeti vál­lalat köztársaságunk leg­nyugatibb részében, Aš vá­rosában székel. Az ország tíz vállalatának egyike, amelyekben kötött áru ké­szül. A csehszlovák kötött­árugyárakban 46 000 alkal­mazott dolgozik, ami en­nek az iparágnak a nagy- • ságát tanúsítja. A Tosta gyapot felsőru­hákat (többek között mele­gítőket), férfi fehérneműt, női műselyem és műszálas fehérneműt, gyermek fe­hérneműt és kesztyűket gyárt gyapotból és műszál­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom