Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-28 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

CÉLOK - VÁGYAK MÓDSZEREK H IV. FORRÓ tí ALATT A latin amerikai diákmozgalom szUletésénak pontos dátuma van: az egyetemi Ifjúság 1916 júniusában elfoglalta a cordobai San Carlos Egyetemet. A diákság tiz pontban foglalta össze követeléseit, igy tohbek között az egyetem közös (tanárok diákok) irányítása az ok tatási módszer»k reformja, ösztöndíjak juttatása stb. mellett foglalt állást Ez a miit. A . latin amerikai diákmozgalom az utóbbi fél évszázad során klvalo egyéniségeket adott a világnak. A mozgalom legjobbjai heves harcot vívtak a diktatórikus rezsimek ellen, az általános mii veltségi szint, az életszínvonal emelése érdekében. így például Antonio Metla a Kubai Kommunista Párt egyik alapító tagja, |osé Carlos Ma ríátegui viszont a Perui Kommunista Párt megalapítója. A második világháborút követőn, s lényegében napjainkban is, egyre úiabb és újabb lendületet kap ennek a világrésznek a diák­mozgalma. Kétségtelen, hogy a kubai példa rendkívül kedvezően be folyásolta a latin-amerikai ifjúságot. Vitathatatlan, hogy a balratoló dás folyamata a világnak ebben a térségében gyorsabb ütemű. Ez tán mindenekelőtt a szociális viszonyokkal, a félgyarmati sorban síny lődö országok társadalmi-politikai és gazdasági viszonyaival függ ŐSS/M Latin Amerika forradalma — bár lassúbb ütemű — egyre koiuo lyabb gondokat okoz a kapitalista nagyhatalmuknak. A baloldali egy ség chilei győzelme, a bolíviai változások mind-mind azt jelzik, hogy a progresszív erök elérkezettnek látják az időt a hatalom átvételére. Allende csilei elnök több beszédében kiemelte a diákság és általában a haladó ifjúsági mozgalmak szerepét a demokratikus előjelű társa dalmi megmozdulásokban. Vitathatatlan, hogy e mozgalmak híján mintegy ,,hézag" támadna az egységfronton belül, megszakadna a ha­ladó értelmiség, valamint a munkás és paraszttömegek közötti szoros kapcsolat, egyre nagyobb nehézségekbe ütközne az „utánpótlás" biz tosítása. így tehát nem csoda, ha a latin amerikai kommunista pártok és áltatában az imperialistaellenes erők támogatják a diákság meg mozdulásait, sőt politikai védnökséget vállalnak felettük. Az uralkodó körök módszerel, a katonai junták megtorló intézke dései ugyanakkor megegyeznek a fejlett kapitalista országok korma nyainak a módszereivel. Ebben az esetben ís rendőrterrorral kísérel nek meg gátat vetni a haladó ifjúsági mozgalmak elterjedésének. Em lékezzünk csak a mexikói olimpiai játékokat megelőző diáktünteté sekre. függetlenül attól, hogy a világ közvéleménye élesen elítélte a történteket mexikói hivatalok vérfürdőt rendeztek a diákság kó zött Csak Keves miormáció atl rendelkezésünkre a fejlódó országok dl ákmuzgalmaivat kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy az objektív körűimé nyék mindeddig nem tették lehetővé e mozgalmak kibontakozását, vi sr.ont leszögezhető, hogy ezek túlnyomó többsége a baloldali eszmék platformján ált. Célkitűzéseikben az ország szociális és kulturális fel emelkedését hangoztatják, akciftlk a nemzetközi Imperializmus mes terkedései ellen irányulnak. Mas a helyzet a nemzeti felszabadító harcukat vívó országok ifjú ságával kapcsolatban. A vietnami, laoszi, kambodzsai ifjúság fegyver rel e kezében küzd az idegen betolakodók ellen, politikai irányvona Iának kialakításakor nem kerülheti el a figyelmét, hogy éppen a szocialista tábor országai, a semleges és lmp^i-ialtstaeitnnes politikát folytató áflataok képviselik érdekRlt. (B P I.) F L egii|al»b filmjéhez iebo­rotváltátta a haját, hogy Scipio Africanust valósághűen, kopaszon játssza ,,Mi ebben a különös? — mondta Marcello Mastroianni a meg hökkentek ­gyen, hanem, hogy meggyőző őrültet alakítson a színpadon vagy a mozivásznon Ehhez, igaz, önbizalom is kell. Az utóbbi időben sok színész ambíciója, hogy más, több is legyen, például rendező. Mast­roianni nem: „Valamikor én is hittem, hogy jó lenne rendezni, mert akkor nem az emberek meggyőződésével kellene tölte­nem az időt. Aztán rájöttem, hogy ez nincs így. A rendező­nek a producert kell meggyőz­nie, a producernek a forgalma­zót. és így tovább. A filmrendező Viscoriti fe­dezte fel; színtásulatánál Euri­pidésztől Arthur Millerig sok színpadi szerepet játszott el, mielőtt filmben. Visconti alko­tásában, a Fehér éjszakákban be­futott. Az igazi nagy világsi­kert, a nemzetközi hírnevet Fel­A MAGABIZTOS ASTROI ANNI nek — Ezt kellett csinálnom, a hatás kedvéért. Nem bátor­ság ez, hanem szakma." Mastroianni nem szereti, ha amorozónak tartják; karakter­színésznek vallja magát. A szer­vező című filmjében egvlk sze­mén szürke kontakt lencsét vi­selt, hogy az őrültség illúzióját keltse. A féltékenység drámá­ja című filmjében műkörmöket ragasztott. „Amikor az ember ezt csinálja, szeretné azt hin­ni, hogy meg is változik, pe­dig voltaképpen mindig ugyan­az marad. Különben is; mindig kissé amatőr módjára játszot­tam, belülről kacsintottam ma­gamnak, hogy ugyan már! ..." — Idegesítenek azok a szí­nészek — vallja —, akik, ha őrültet kell játszaniok, heteken át a bolondok házába járnak, fi­gyelnek Nem az a színész fe­ladata. hogy maga is örült le­lininek köszönheti, és az Édes életnek. Milyen Fellíni? — Vele dolgozni nem is mun­ka, bár vannak, akiknek az. Láttam például, amikor Anouk Aiinée-t megríkatta. De Fellinl megszokta, hogy bohócokkal, ar­tistákkal, olyan emberekkel is dolgozik, akik bármely pillanat­ban készek az átváltozásra. Fel­linivel dolgozni: fantasztikus játék. Amikor a „8 és fél" című filmjét elkezdte, még olyan ele­venen élt az Édes élet sikere, hogy úgy gondolta, új férfisze­replőre van szüksége. Laurence Oliviertől kezdve sok nagy művésszel próbálkozott. Én meg azt mondtam neki, mint valami „könnyű nő": majd visszajössz hozzám! Nem mintha Olivier és a többiek rosszabb színészek • lennének nálam, sőt: jobbak. Csakhogy itt arrój a világról vau szó, amely Felltnié és es az én világom is. Igazam lett. Antonioniról ezt mondja: — „Az éjszaka" forgatása közben levelet írtam neki, amit azelőtt sohasem tettem. Megír­tam: nem értem. miért nem hallgat soha a színészre? A sze­repem sem tetszett. Szerintem egy író, válság-állapotban, lehet nagyon tartózkodó vagy nagyon rossz-hangulatú, de nem lehet ilyenkor romantikus. A film té­mája, a kapcsolatnélküliség, az elidegenedés problémája, nagy­szerű volt, de ezt a mai napig sem csinálták meg filmen iga­zán jól. Összefoglaló véleménye a nagy olasz rendezőről: — Antonioni a professzor, Felliui a vásott kölyök az osz­tályban, aki óra alatt a könyö­kével bfikdös, Visconti az isko­laigazgató. ^ & ^GYERMEK VILÁG ALEKSZEJ STOJKQ ŐSZINTESÉG Gricko csaknem naponta el késett az iskolába. Lehet, hogy nem is késett volna el, de se hogy sem tudott időben felkel­ni tqy aztán, amikor benyitott a? osztályba. újabbnál újabb kifogásokkal kellett magát iga­zolni: későn ébresztett a nagy­mama. elkeveredtek valahová a cipőim stb. Azt, hogy niindiy amikor ő meqg iskolába, éppen akkor megy át az úton az a ronda hosszúnyakú gunár a lúdakkal — azt már be sem merte vál­lam. Csak ment, lassan bandu kolt, és hosszú nyakára bigy gyesztett fejét fontoskodóan for­gatta. S amikor Gricko odaért, elgágogta magát, széttárt szár nyakkal futott utána és bele csípett a nactráaiába. Bs ak kor meg ne késsen ei az em ber az iskolába? Ma azonban Gricko minden­kinél hamarább érkezett meg. Amikor a többiek benyitottak az osztályba, ö már ott volt. De csak ült a padjában és remegett, mint egy aqyonhai­szolt nyúl. — Ez igen, Gricko* — di­csérték sorra az osztálytársai. Gricko végighallgatta a di­cséreteket, aztán mindent be­vallott: — Ma is elkéstem volna, ha a szomszédék kutyája nem sza kítja el a táncot, és nem ker get megállás nélkül egészen az iskoláig. Ezentúl korábban fo­gok indulni az iskolába Fordította: Bellus Imre TGRO A FEJED • TORD A FEJED • TÖRD A FEJED Kulonos vihar volt: téli vihar. Ori szivekben pattant a /a/. Kemény szivekbe villám csapott . .. A bányák odván, a gyárak mélyén ha/nalodott... Különös vihar volt: téli vihar. Szazlornyu fragat verte a szél, zuhoqott, zúgott, pezsgett a vér És lábra kaptak utcák, terek, öklökből erdő emelkedett. Lobogók selymet futta a szél, lobogók színe, akar a vér . . . Különös vihar volt: téli vihar A iövöt vitte vállán a nép, s Prága felett tisztult az ég. Óriás máglyyal gyújtott a nap, táncot jártak a napsugarak És ott ültették a jó magot, melyből a /elen lombosodott ÍIENBS GYÖRGY 1 X z 3 v 5 6 % S M Ti 9 10 X 11 * 11 X 13 X X X 15 16 X X fy X IS x 19 X zo X 2i x AZ X Z3 Zk ZS X X Zi Z? ZS 1 Z9 x! 3o L X 31 x VÍZSZINTES: 2. Népi jóslás az időjárásról — február 22­röl (a nyíl irányában folytat­va). 8. szelíd erdei állat. 10. Erdélyi folyó. 11. Muzsika. 13. Szlovák birodalom fonetikusan. 14. Szomorú. 16. Énekhang 17. A honfoglaló magyarok totem­állata. 18. Ellentétes kötőszó. 20. Üvegesek ragasztója (a vé­gén egy betű hiányzik). 23. Gár­donyi Géza regényalakja 26. Szovjet sakkmester-e? 28. A 13 vértanú jelzője 30. Oktat 3 1 Lám! FÜGGŐLEGES: 1 Rejtvényünk második része ja nyíl irányá­ban folytatva). 2. Fiatal tehéu. 3. Ödön, Katalin, Etel. 4. Rege kezdete. 5 Máté egynemű be­tűi. 6 Levegő görögül 7. Tomi egy betűi felcserélve. 8. Igen angolul 10. Mutatószó fordítva. 13. Olaszországi város (Tori­no). 15. Folyó az Ukrán SZSZK­ban. 16. Régi kemence része. 20. Köztársaság Eló-Ázsiában 22. Román fillér! 24. Végtele­nül őriz. 25. Zathureczky . .. he­gedűművész. 26. Morzehang 27. Lom ikerszava. 29. Szovjet repü­lőgéptípus. 30. A múlt idő jele. Beküldte. Molnár Mária Február 14 i rejtvényünk megfej tése: Tanulni bölcs és szép dolog Könyvjutalomban részesült: Sí niun Erzsébet Rimavská Sobota Lukács Edit Kraf. Chlraec. Kétyí lúzsef Búcs, Bugyay László Slád kovičovo. Bugyi Miklós Vef Mača V KS

Next

/
Oldalképek
Tartalom