Új Szó, 1971. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-16 / 39. szám, kedd

VÁLTOZÁSOK A LENGYEL KORMÁNYBAN ÚJ szó Varsó — A lengyel szejm szombat délután jaroszewicz miniszterelnök javaslatára fel­mentette tisztségéből Staníslaw Majewskit és Józef Kulesza mi­niszterelnök-helyetteseket. Jo­zef Kulesza egyben megválik az Állami Tervbizottság elnöki tisztségétől. Felmentették a kormányban viselt tisztségéből Kazimierz Switala belügy-, Sta­nislaw Gucwa élelmiszeripari­és begyűjtési-, valamint fanusz Burakiewicz külkereskedelmi minisztert. A nemzetgyűlés Wincenty Kraskot, a LEMP KB kulturális osztályának eddigi vezetőjét mi­niszterelnök-helyettessé, Fran­Lengyel vezetők Lodzban Varsó — A lodzi Nagy Szín­házban vasárnap a város textil­ipari dolgozóinak pártaktívája találkozott a LEMP KB tagjai­val: Piotr Jaroszewicz minisz­terelnökkel, Wladyslaw Kruczek szakszervezeti tanácsi elnök­kel, Jan Szydlakkal és Jozef Tejchmával, a KB titkáraival. A találkozón a lodzi textilipari vállalatok és dolgozók helyze­tének időszerű problémáit vitat­ták meg azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi napokban né­hány textilgyár kollektívája megszakította a munkát. Jaroszewicz miniszterelnök át­ciszek Szlachcic megbízott bel­ügyminisztert belügyminiszter­ré, Kazimierz Olszewskit, a kor­mány eddigi moszkvai KGST megbízottját külkereskedelmi miniszterré, Emil Kolodziejt, a Parasztpárt elnökségi tagját élelmiszeripari és begyűjtési miniszterré választotta. Az Ál­lami Tervbizottság elnökének tiszte egyelőre betöltetlen ma­radt. Jaroszewicz miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket ar­ról, hogy felmentette tisztségé­ből az Állami Tervbizottság há­rom elnökhelyettesét és helyük­be újakat nevezett ki. fogó beszédében vázolta az or­szág nehéz helyzetét és a dol­gozók felgyülemlett problémái, anyagi gondjai megoldásának korlátozott lehetőségeit. Han­goztatta, hogy a pártvezetőség és a kormány intézkedései az ország gazdasági továbbfejlődé­sét, a termelés harmonikus nö­velését és a munkások életkö­rülményeinek megjavítását cé­lozzák. A lemaradás felszámo­lása nagy anyagi eszközöket és időt igény<el. Csak a bizalom, a munka, a rend és a nyugalom légkörében lehet javítani a la­kosság életkörülményeit. HERBERT WEHNER VARSÓI MEGBESZÉLÉSEI Varsó — Herbert Wehner, a Bundestag SPD-frakcióJának el­nöke, aki a szejm kommunista képviselő klubjának meghívásá­ra vasárnap érkezett Varsóba, hétfőn délelőtt látogatást tett a Lengyel Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában, majd az államta­nács és a külügyminisztérium képviselőivel folytatott eszme­cserét. Négynapos lengyelországi tar­tózkodása során Wehner a len­gyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálásának problémáiról tárgyal. Találkozik Edward de­rekkel, a LEMP KB első titkárá­val, Piotr Jaroszewicz miniszter­elnökkel, Jozef Cyrankiewicz államelnökkel és más személyi­ségekkel. Aláírták az olajegyezményt 1971 II. 16. Teherán — A hat Perzsa-öböl­belí kőolajat exportáló ország megbízottjai és a nyugati olaj­társaságok képviselői vasárnap délben egyezményt írtak alá, amelyben a következő 5 évre rögzítették a kőolajárakat. Az ünnepélyes aláírás után Jamani, szaúd-arábiai olajügyi miniszter újságíróknak megelégedését fe­jezte ki a megegyezéssel kap­csolatban. A megállapodás, ame­lyet egyrészt a hat Perzsa-öböl­beli ország képviseletében Irán, Irak és Szaúd-Arábia olajügyi minisztere, a 23 legjelentősebb Kommentárunk É SZAK-ÍRORSZÁGBAN az utóbbi hetekben újból nyíltan kirobbant a lappangó válság. A helyzet állandó feszültségére jellemző, hogy Belfastban, ami­kor egy brit katonai jármű el­gázolt egy kislányt a feldühö­dött tömeg valóságos utcai há­borút indított az angol meg­szálló csapatok ellen. Autóbu­szok, teherautók borultak láng­ba és a brit egységek feltűzött szuronnyal, szabályos rohamok­kal vetették vissza a feldühö­dött tömeget. Nemcsak Belfast­ban, a fővárosban, hanem egész Észak-Írországban Ijesztően tartós az elkeseredésnek, a gyűlöletnek ez az érzelmi viha­ra, amelyben a legkisebb szik­ra ls csaknem biztos robbanás­hoz vezet. Három évvel ezelőtt a brit propagandának még többé-ke­vésbé sikerült elhitetnie a köz­véleménnyel: vallásháború fo­lyik Ulsterben. Kétségtelen, hogy Belfastban vagy London­derryben a félszínen protestán­sok és katolikusok tűznek ösz­sze, vallási köntösben jelent kezik az ellentét. A vallási vil­longás azonban máz csupán, amely eltakarja a lényeget, az igazi okot: a gazdasági indíté­kokat. Igaz ugyan, hogy mind­két oldalon megtalálható a val­lási fanatizmus is, de ezt a lelkiismeretlen politikusok esz­közül használják fel saját cél­jaik elérésére a gazdasági ós politikai hatalomért folyó harc­ban. Míg az egyik oldalon a jogokért, a társadalmi diszkri­mináció megszüntetéséért, re­formokért, az évszázados mél­tánytalanságok felszámolásáért, nyugati olajtársaságok nevében pedig lord Strathalmond, a tár­gyalóküldöttség vezetője írt alá. A Perzsa-öböl országaiban ter­melt kőolajárat barelenként 35 centtel emelik. Valamennyi Per­zsa-öbölbeli ország 55 százalék­ban állapította meg a kiviteli vámot. Ezenkívül 1971. Június el­sején a barelenkénti ár újabb 5 centtel emelkedik. „Az olajtársaságok valanteny­nyi követelésünket elfogadták" — jelentette ki Amuzgar iráni pénzügyminiszter. néhány sorban JAHJA KHAN pakisztáni el­nök az ország alkotmányának előkészítése és elfogadása cél­jából március 3-ára Dakkába összehívta a pakisztáni nemzet­gyűlést. LUNS holland külügyminisz­ter vasárnap Nápolyba, a NA­TO dél-európai főhadiszállására érkezett. A SKANDINÁV ÁLLAMOK ve­zetőit tömörítő Északi Tanács 19. ülésszakának második nap­ján a résztvevőknek nem sike­rült egyetértésre jutniuk abban, miként akadályozható meg vámhatárok létesítése a skan­dináv országok között Dánia és Norvégia közös piaci-csatlako­zás esetén. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT a Dominikai Köztársa­ság kormányához intézett üze­netében követeli, hogy haladék­talanul szüntessék be a domini­kai munkásaktivisták és haladó politikusok ellen mind gyako­ribbá váló merényleteket, bün­tessék meg azokat, akik az ilyen akciókért felelősek, he­lyezzék szabadlábra a politikai foglyokat és állítsák helyre a demokratikus szabadságjogokat. WILLY BRANDT, bonni kan­cellár vasárnap este az ameri­kai légierő egy külön repülőgé­pén Nyugat-Berlinbe érkezett, ahol hétfőn részt vett a német Szociáldemokrata Párt orszá­gos vezetőségének ülésén. APRÖ ANTALNAK, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökhelyettesének vezeté­sével vasárnap kormányküldött­ség érkezett Moszkvába, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság 10. ülésszakán. A JUGOSZLÁV KOMMUNIS­TÁK SZÖVETSÉGE elnökségé­nek meghívására Belgrádba ér­kezett Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja és Renzo Trivelli, a KB tagja. SAJTÓJELENTÉSEK szerint a Pentagon utasítására új és az eddiginél hatásosabb fegyve­rekkel látják el azokat a spe­ciális katonai alakulatokat, amelyek a rendőri erők „támo­gatására" használják fel „pol­gári rendbontások" esetén. Az új fegyverek közé tartozik egy különleges radarberendezés, amely a legvastagabb téglafa­lon ls „átlát". A KOMMUNIZMUS FELÉ Moszkva — A TASZSZ szovjet hírügynökség terjedelmes anyagot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a külföldi hírügy­nökségek részletesen elemzik a Szovjetunió Kommunista Pártja irányelveinek javaslatát a XXIV. pártkongresszusra. Tény, hogy világszerte nagy figyelem kíséri ezt a dokumentumot, s egyes pontjait bő terjedelemben ismertetik. Így a varsói Trybuna Ludu hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió legújabb ötéves tervének alapját az 1966—1970-ben elért népgazdasági eredmények al­kotják. Ezek az eredmények biztosítják az új tervek sikeres valóra váltását. A bolgár sajtó tájékoztatja olvasóit a 9. ötéves terv muta­tóiról. Rámutat, hogy ez az- öt­éves terv mintegy határkő a kommunizmus felé vezető úton, lerakja a kommunista társada­lom anyagi és műszaki alapjait, valamint megerősíti gazdasági erejét és védelmi képességét. A Német Demokratikus Köz­társaságban rámutatnak, hogy a Szovjetunió új ötéves terve nemzetközi viszonylatban is je­lentős. Hozzájárul ugyanis a szocialista világrendszer meg­erősödéséhez és a békeerők egységének megszilárdításához. A Berliner Zeitung arról tájé­koztatja olvasóit, hogy a 9. öt­éves terv folyamán 37—40 szá­zalékkal növekszik a Szovjet­unió nemzeti Jövedelme, és 30 százalékkal gyarapszik a lakos­ság reáljövedelme. A magyarországi sajtó elem-, zéseiből kiderül, hogy a Szov­jetunió népgazdasági tervei mindenekelőtt a lakosság élet­színvonalának emelését szolgál­ják. A Népszabadság hangsú­lyozza, hogy az ipari termelés a következő ötéves tervben 42— 46 százalékkal növekszik, a me­zőgazdasági termelés pedig 20— 22 százalékkal. A román lapok rámutatnak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának irányelveit a párt alapszervezeteiben is megvitat­ják, valamint széles körben megbeszéléseket folytatnak ró­la a dolgozókkal. London — Az angol sajtó bő terjedelemben foglalkozik a Szovjetunió 1971—75-re szóló ötéves tervével. A kommentáto­rok mindenekelőtt arra össz­pontosítják figyelmüket, hogy a szovjet kormány, a Szovjet­unió Kommunista Pártja első­sorban az ország lakossága életszínvonalának emelésére fordítja figyelmét, s ez szoro­san összefügg azzal, hogy első­sorban a közszükségleti cikkek gyártásában kíván átütő ered­ményeket elérni. A Morning Star rámutat, hogy a Szovjet­unió új ötéves tervének elsődle­ges feladata az életszínvonal ál­talános emelése. Ezzel függ ösz­sze az is, hogy a Szovjetunió­ban 16 millió új lakást építenek fel ebben az időszakban. Párizs — Az Humanite meg­állapítja, hogy a Szovjetunió 9. ötéves terve többek között a tu­dományos-műszaki forradalom eredményeinek gyakorlati érvé­nyesítését is szolgálja. A Com­bat rámutat, hogy a 9. ötéves terv a szovjet állam történeté­ben először helyezi előtérbe a közszükségleti cikkeket gyártó ipart a nehézipari beruházások­kal szemben. Belgrád — A jugoszláviai saj­tó hangsúlyozza, hogy a Szov­jetunió legújabb ötéves tervé­nek feladata a lakosság kultu­rális és szociális színvonalának emelése, de ugyanakkor a Szov­jetunió rendkívül gyors ütem­ben kívánja fejleszteni energe­tikai iparát is. Az elkövetkezen­dő ötéves tervben nagy szere­pet kap az autóipar. Tanácskozás Belfastban Belfast — Chequersben vasár­nap befejeződtek Heath minisz­terelnök, Maudling belügymi­niszter, Douglas-Home külügy­miniszter, lord Carrington had­ügyminiszter, és Chichester­Clark észak-írországi minisz­terelnök megbeszélései. A tár­gyalásokról nem adtak ki köz­leményt, de Belfastban úgy tud­ják, hogy az elnyomó intézke­dések fokozását határozták el. A polgári jogok mozgalmának Belfastban lezajlott vasárnapi országos értekezlete határozat­ban állapítja meg, hogy a nagy­számú brit csapatok jelenléte az észak-írországi munkásne­a másik oldalon a meglevő jo­gok, kiváltságok megtartásáért, az egyenlőtlenségek állandósí­tásáért emelnek barikádokat. A brit konzervatív kormány örökségként vette át Wilson munkáspárti kabinetjétől az ír gondot. Bár tett néhány kísér­letet a kérdés megoldására, pél­mint a világon bárhol másutt, de a történelem bebizonyította, hogy mindez hiábavaló. Chichester-Clark kormánya már meglehetősen közel ke­rült a protestáns ultrák prog­ramjához, s Paisley lelkész, a szélsőséges protestáns vezér nyíltan felhívást adhatott ki a A „KEMÉNY KÉZ" POLITIKÁJA ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN dául 1969 végén a Cameron­jelentés elismerte a katolikus kisebbség jogait, ám a későbbi, állandósult válság háttérbe szo­rította a reformtörekvések par­lamenti megoldását. Ugyanak­kor növelték a rendőrök szá­mát és egyre több katonát küld­tek a szigetre. Ma csakuem tíz­ezer angol katona állomásozik az ír szigeten, de a rend nem állt helyre, sőt mindennapossá váltak az összetűzések. Úgy tűnik, London Észak Ír­országot a gyarmatokon alkal­mazott módszerekkel igyekszik tovább kormányozni. Chiches­ter-Clark konzervatív északír kormánya a londoni toryk biz­tatására egyre újabb eínyomó intézkedéseket alkalmaz. A Stormontban (Észak-Írország parlamentje) heves viták foly­nak, s az ellenzéki munkáspárt képviselői nyíltan kimondják, hogy a kormány „fasiszta irányzatú drákói törvényeket" alkalmaz az egyre növekvő elégedetlenség elfojtására, „öt­ven év alatt Észak-Írországban több elnyomó törvényt hoztak, korábban feloszlatott terror­osztag, a B-gárda felállítására. Az ellenkező végletet ugyanak­kor olyan szélsőséges katoliku­sok képviselik, akik az ír Köz­társasághoz szándékoznak kap­csolódni, ebben látják a meg­oldás egyetlen lehetőségét. Ez azonban semmit sem oldana meg, ugyanazon gazdasági gon­dokkal kellene szembenézniük. A BRIT KONZERVATÍV kor­mány propaganda-gépezete nem kis energiával igyekszik meg­győzni a világot, hogy Ulster­ben csupán vallási villongás­ról van szó, ami jellegénél fogva anakronisztikus és csak természetes, hogy ilyen körül­mények között őfelsége csapa­tai fenntartják a rendet. Sőt, hajlik az északír miniszterel­nök legújabb javaslatára, hogy újabb haderőket vezényeljenek az ír szigetre. Chichester-Clark viszont méginkább hajlik Pais­ley lelkész véleményére, így a kormányon belül rendkívüli módon megerősödött a szélső­séges protestáns szárny. Ulsterben tehát a „kemény kéz" politikáját folytatják to­vább. Olyan törekvések is mu­tatkoznak, hogy megszüntetik Észak-Írország jelenlegi önkor­mányzati státusát. Az egyik ol­dalról az elszakadást kívánó ír nacionalisták, a másik oldalról a protestáns ultrák gyakorol­nak nyomást. ÍRORSZÁG KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK országos végrehaj­tó bizottsága legutóbbi tudo­mányos igényű, marxista elem­zésében rámutat, hogy ami ma Észak-Írroszágban történik, nem más, mint „a brit tory-kabinet agresszív politikájának rossz­indulatú csökönyös alkalmazá­sa, illetve az elnyomott töme­gek reagálása erre a politiká­ra. Az elnyomó intézkedések, a razziák célja nem az, hogy állítólagos fegyverraktárakat tárjanak fel, hanem inkább az, hogy megsemmisítsék a polgár­jogi mozgalom által két évvel ezelőtt kivívott demokratikus reformokat." Az ÍR KOMMUNISTÁK emlé­keztetnek arra, hogy ellensú­lyozni kell a dolgozók közötti vallási megoszlás irányzatát. Chichester-Clark kormánya a protestáns ós katolikus dolgor zőknak egyaránt ellensége. Az angol tory-kormány jelenlegi észak-írországi politikáját lehe­tetlen elválasztani attól a poli­tikától, amell} el minden esz­közzel felvette a harcot az an­gol munkásosztály jogainak megnyirbálására. A brit kor­mány ezt a „kemény kéz" poli­tikát akarja ráerőltetni mind az angol, mind az észak-íror­szági dolgozókra. PROTICS JOLÁN gyedekben állandó erőszakos konfrontációt okoz, és a kon­ferencia ezért követeli, hogy a katonákat azonnal rendeljék vissza laktanyáikba. Az értekez­let abban látja az észak-írorszá­gi erőszakos cselekmények leg­főbb okát, hogy a londoni kor­mány képtelen biztosítani a bé­kés demokratikus átalakulást a fennhatósága alá tartozó tar­tományban. E. Stewart, a mozgalom fő­titkára a tanácskozás befejez­tével elmondotta, hogy a kon­ferencia megmutatta az észak­írországi baloldali és demokra­tikus erők növekvő harci el­szántságát és fokozódó egysé­gét. Megkezdődött a decimalízálás London — Hétfőn — a deci­malizálásról (tizedesítésről) el­nevezett. D-napon — Nagy-Bri­tanniában, az Ír Köztársaság­ban, továbbá kilenc angol gyar­maton hivatálosan ís megkez­dődött az áttérés a tizedes pénzrendszerre. Az angol vas­utak giár vasárnap átálltak az új szisztémára, amelyben a font sterling értéke változatlan ma­rad, de nem 240 pennyre, azaz 20 shillingen, hanem 100 új pennyre, illetve 200 félpennyre tagazódik. Az átmeneti időszakot más­fél évre tervezik: az új váltó­pénz bevezetését a kereskede­lemben, a posta és a közleke­dés általában újabb áremelésre használja fel, a felfelé kerekí­tés módszerével. Tovább tart a postássztrájk London — Angliában hétfőn 26. napjába lépett mintegy 230 ezer postai dolgozó sztrájkja. Vasárnap újabb négyórás megbeszélést tartottak a postá­sok szakszervezetének és az an­gol posta vezetőinek képviselői, de ezen a tárgyaláson sem jött létre megegyezés. A sztrájkolók átlagosan húsz százalékos bér­emelést követelnek. A munkál­tatók erről hallani sem akar­nak, először csupán 8 százalé­kos béremelést fogadtak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom