Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-08 / 6. szám, péntek

TIM BUCK 80 EVES Ottawa — A kanadai kommu­nisták, a munkásosztály és a haladó közvélemény szerdán ünnepelte Tim Bucknak, a Ka­nadai Kommunista Párt elnöké­nek 80. születésnapját. A Ka­nadai KP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot kapott az SZKP Központi Bizottságától és más kommunista pártoktól. A kanadai kommunisták há­lával fogadták azt a hírt, hogy Tim Buckót az Októberi Forra­dalom Érdemrenddel tüntették ki. — Tim Buck egész életét a munkásosztály és az egész ka­nadai nép érdekeiért folytatott küzdelemnek szentelte. Fontos szerepet játszott a kanadai és a nemzetközi munkásmozgalom kibontakoztatásában, — han­goztatta a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában Wil­liam Kashtan, a Kanadai KB főtitkára. — Tim Buck életével és tevékenységével a marxiz­mus—leninizmus eszményei, a proletár internacionalizmus, a békéért és a szocializmusért ví­vott harc hű szolgálatának ra­gyogó példáját mutatta. Folytatódik az államosítás Valparaiso — Salvador Al­lende chilei köztársasági elnök beszédet mondott valparaisói nyári rezidenciáján. Egyebek között kijelentette, hogy a chilei kormány ki akar egyezni két, nemrég állami el­lenőrzés alá helyezett vállalat külföldi részvénytulajdonosai­val. Allende ezzel kapcsolatban kijelentette: „Nincs előítéletünk azokkal a személyekkel szem­ben, akik idegen ország szülöt­tei. De ha egy külföldi nem en­gedelmeskedik a chilei törvé­nyeknek, az hamarosan meg fogja tanulni, hogy a határ nyitva áll számára a visszaút felé." Bucher ismét hallatott magáról Rio de Janeiro — Tovább fo­lyik a kötélhúzás a brazil geril­lák által egy hónappal ezelőtt Rio de Janeiroban elrabolt Bu­cher svájci nagykövet fogvatar­tói és a brazil kormány között. A kormány szerdán este rádión keresztül közölte, hogy az em­berrablók által készített leg­újabb fogoly listán szereplő négy személynek nem adhat kiutazási engedélyt. A kormány szerint a legújabb listáról törölt négy személy azért nem távozhat az ország­ból, mert „egyikük ellen gyil­kossági vádat emeltek, kettő nem hajlandó külföldre távoz­ni, végül a negyediket már ko­rábban szabadlábra helyezték és annak tartózkodási helye nem ismeretes". Most az em­berrablók vagy újabb négy sze­mélyt neveznek meg, vagy meg­elégednek 66 politikai fogoly kiengedésével. A brazil hadsereg 1. hadse­regcsoportjának egy magasran­gú tisztje azt állította, hogy ko­holmány az elrabolt Bucher nagykövet által a nyugatné­met Stern hetilap számára adott nyilatkozat. Bűnügyi szakembe­rek ugyanakkor nem kételked­nek az interjú valódiságában. A nyilatkozatot készítő nyugat­német újságíró egyébként hosz­szabb riói tartózkodás után mintegy két héttel ezelőtt távo­zott ottani szállodai szobájából. Mohamed és Heath 1971. Rawalpindi — Rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket tett a pakisztáni rendőrség Heath an­gol miniszterelnök megérkezé­sének előestéjén. Rawalpindiben és Pakisztán második legnagyobb városában, Lahoreban ugyanis az angol kormányfő látogatásának híre lángralobbantotta a szenvedé­lyeket egy könyv miatt, amely állítólag gyalázza a mohame­dán vallást. A könyv Angliában jelent meg, címe: „A török sze­relem művészete képekben". A könyv túlságosan szabadosan ír Mohamed prófétáról. Egyebek között azt írja róla, hogy igen szenvedélyes természetű ember volt, mivel tizenegyszer nősült. A pakisztáni közvéleményt már a könyv megjelentetése is felháborította. Most csütörtökön Kommentárunk W ilson miniszterelnök mun­káspárti kormánya titok­ban szállított hadianya­got. Heath kabinetje legálisan óhajt fegyvereket juttatni a faj­üldöző Dél-afrikai Köztársaság­nak. Ennyi és nem több a kü­lönbség a két kormány kon­cepciója között, ami a fajüldö­ző rezsim támogatását illeti. Természetesen nem csupán fegyverszállításokról van szó, hiszen ismert tény, hogy több mint 150 brit vállalatnak van­nak komoly érdekeltségei Dél­Afrikában. Ugyanakkor felme­rül a kérdés, vajon Londonnak miért létérdeke a világszerve­zet által is többször elítélt rendszerek enyhén szólva is kompromittáló szövetsége. Nos, a Szuezi-csatorna „kiiktatását" követően a szigetország — mint Vasco da Gamma idejében — a Jóreménység fokát körülha­józva juthat csak el a távol-ke­leti vizekre, s ez ugyebár költ­séges, időveszteséget jelent, ar­ról nem is szólva, hogy a szál­lítások zavartalan lebonyolítása szempontjából feltétlenül szük­séges a dél-afrikai rezsimek közreműködése. Kétségtelen, hogy Wilson ka­binetjének sok kellemetlen per­cet okozott a Dél-afrikai Köz­társaság. Viszont Healey had­ügyminiszter és George Brown külügyi államtitkár csoportjá­nak valóban súlyos érv volt a kezében. A fegyverszállítások az atigoielleiies tüntetések ki­újultak. Rawalpindiben diákok vonultak feliratokkal és zász­lókkal az angol főmegbízotti hi­vatal (nagykövetség) elé. A város repülőterének környékén szintén tiltakozó tüntetés volt. A felvonulókat fegyveres rend­őrök könnygáz gránátokkal ker­gették szét. Lahoreban ugyan­csak parázs tüntetés zajlott le, ilyen feliratokkal: „Le az ango­lokkal!", „Le a brit imperializ­mussal!". Három autót felgyúj­tottak,­s egy csoport megpró­bálta lángba borítani a szabad­kőműves páholy otthonát. Egy másik csoport a British Council könyvtárát támadta meg. Szét­romboltak egy belvárosi üzle­tet is, amelyben a mohamedá­nok számára eltiltott bor volt a fő árucikk. sorban DOBRINYIN, a Szovjetunió washingtoni nagykövete szer­dán Hillebrand-dal, az ameri­kai külügyminisztérium európai ügyekben illetékes államtitká­rával tanácskozott. A találkozó után Dobrinyln elmondotta, hogy számos kérdést tekintet­tek át — egyebek között a ten­gerfenék demilitarizálásával kapcsolatos szerződést. A nagy­követ szerint „futólag" szó volt a szovjetellenes cionista provo­kációkról is, amelyek nagy számmal fordultak elő a közel­múltban az Egyesült Államok különböző részein. A SZOVJETUNIÓ és a Fülöp­szigetek közötti diplomáciai kapcsolatok létrehozása már csak idő kérdése, jelentette ki Marcos fülöp-szigeti elnök a manilai sajtóklubban. Fülöp­szigeti kormánykörök szerint tanulmányozzák a többi szocia­lista országgal való kereskedel­mi és diplomáciai kapcsolatok kiépítésének lehetőségét is. DOUGLAS BRAVO, a volt ve nezuelai gerillavezér él és biz­tonságos helyen, az ország te­rületén tartózkodik — közölték Bravo családtagjai azzal a hír­rel kapcsolatban, amelyet a Rá­dio Rumbos elnevezésű caracasi rádióállomás tett közzé Bravo haláláról. TUNISZBÓL a washingtoni Walter Reed kórházba szállítot­ták Habib Burgiba tunéziai el­nököt. Burgibát alapos kivizs­gálásnak vetik alá; állapota nem ad aggodalomra okot — közölték hivatalos helyen. A LA PRENSA című nicara­guai lap szerint elfogták az or­szág északi részén tevékenyke­dő gerillák vezérét Fábián Rod­riguezt, akit a hatóságok állító­lag több, mint egy éve kerestek. Somoza nicaraguai diktátor a közelmúltban közölte, hogy a gerillákat a kérdéses körzetben megsemmisítették. A BURGOSI központi börtön igazgatósága nem volt hajlandó látogatási engedélyt adni a hír­hedt per először halálra ítélt, majd kegyelemben részesített vádlottai hozzátartozóinak. BOMBAROBBANÄS ukozott sú­lyos károkat a BBC rádió egyik reléállomásában, az írországi Tyrona megyében. A rendőrség azt gyanítja, hogy terroristák helyeztek el aknát az állomás­nál. A GUATEMALAI rendőrség és ismeretlen merénylők között tűzpárbajra került sor. A me­rénylők egy körzeti rendőrállo­mást támadtak meg. A rendő­rök a támadók közül négyet megöltek. beszüntetése ugyanis kerek egy­milliárd dollár veszteséget jelen­tett az angol államháztartás számára. Ezek után mindjárt jobban érthető, vajon Wilson — pártja hivatalos irányvonalától TORY DILEMMA eltérve — miért „hajlott a jó szóra", illetve miért engedett a kormányán belüli csoportosulás nyomásának. Annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1963—1964 között legalább három határozatot ho­zott a szóban forgó rezsimek bojkottálásával, illetve a fegy­verszállítási embargóval össze­függésben. Heath miniszterelnök megle­petésszerű választási győzelme viszont nem hiába keltett öröm­ujjongást Dél-Afrikában, illet­ve a „Szueztől keletre" politi­kában érdekelt országokban. A tory-vezér még meg sem mele­gedett a Downing Street 10-ben, s máris a fegyverszállítások fel­újításáról nyilatkozott. Douglas­Home külügyminiszter, aki egyébként az angol nagyhatal­mi politika egyik legodaadóbb híve, szintén letette a garast, külpolitikai vonalvezetését az első pillanatoktól kezdve a brit impérium reneszánszának szol­gálatába állította. A laoszi hazafiak egyre átütőbb sikereket érnek el az amerikai agresszorok ellen folytatott harcukban. Az ország szabadságáért a nők is fegyvert fognak. (ČSTK) Dél-vietnami vezetők köszönete A Brit Nemzetközösség har­mincegy tagállama közül a dön­tő többség mindjárt az „indu­lásnál" kiérezte a veszélyt. Az Afrikai Egység Szervezete szin­tén felháborodását fejezte ki a fegyverszállítások felújítása miatt. Lehetséges, hogy Heath nem számított ilyen mérvű el­lenállásra. Tán ez teszi indo­kolttá, hogy egy héttel a Sin­gapore-i csúcsértekezlet előtt, ahol az angol miniszterelnök­nek nyilván szembe kell száll­nia a nemzetközösség tagjainak túlnyomó többségével, Heath „magyarázó körútra" indult. Hírügynökségi jelentések sze­rint az angol kabinet Heath utazását megelőzően jóváhagy­ta a dél-afrikai fegyverszállítá­sok ügyével kapcsolatos straté­giát. Heath valószínűleg azzal védekezik, vagy támad majd, hogy a nemzetközösség tagálla­mainak nincsen beleszólásuk egymás belügyeibe. Persze, tán mondanunk sem kell, hogy ez az érv nagyon könnyen a visz­szájára fordulhat. Sőt, a nem­zetközösségen belül olyan mér­tékben is kiéleződhetnek az ellentétek, hogy a tory-kormány kénytelen lesz szalonképesebb módszerekhez folyamodni, illet­ve a wilsoui koncepció szerint támogatni a fajüldöző rendsze­reket. Mindez keveset változ­tat a lényegen. Tény, hogy az ENSZ határozatainak a nyilván­való megsértéséről van szó. BALOGH P. IMRE Moszkva — „Mélységesen meghat bennünket a Nemzeti Frontnak, mint a dél-vietnami nép szervezőjének és vezetőjé­nek nagyrabecsülése, valamint a Szovjetunió pártjának és kor­mányának azon elhatározása, hogy Dél-Vietnam népének sok­oldalú támogatást nyújt egé­szen a végső győzelemig" — hangzik a Dél-vietnami Köztár­saság vezetőinek táviratában, amelyben köszönetet mondanak Leonyid Brezsnyevnek, Nyiko­laj Podgornijnak és Alekszej Kosziginnak a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front 10. évfordulója alkalmából kül­dött üdvözleteiért. A dél-vietnami vezetők kö­szönetét a tegnapi szovjet saj­tó közölte. Heves harcok a Mekong deltájában Saigon — A Mekong-folyó deltájában heves harcok dúl­nak. A DNFF fegyveres erői eré­lyesen visszaverik a 7000 sai­goni katona azon kísérletét, hogy behatoljanak U Minh er­dős területére. Csütörtökön robbanások ráz­ták meg a Qui Nhon-i lőszer­raktárat, az Egyesült Államok egyik legnagyobb dél vietnami raktárát. Az első robbanás haj­nali 2 órakor történt és a deto­nációk az egész éjszaka folyta­tódtak. Az anyagi károk nagy­ságáról és a halálos áldozatok számáról semmit sem közöltek. Mint az AP írja, két év óta Dél-Vietnamban ez a legsúlyo­sabb lőszerraktárrobbanás. Az amerikai B-52-es gépek már három napja támadják Dél­Vietnam legészakibb területeit, s naponként több ezer tonnányi bombaterhet szórnak le. A saigoni főparancsnokság Je­lentette, hogy a kormánycsapa­tok a kambodzsai Neak Leung környékén négynapos hadműve­letet fejezte be, mely során 35 embert veszítettek. Kambodzsai megfigyelők fel­tételezése szerint a saigoni csa­patok újabb intervencióra ké­szülnek. A Lon Nol-parancsnok­ság kezéből az ország délnyu­gati részén kicsúszott a hely­.zet, mert a csapatok nem képe­sek a hazafiakat visszaszoríta­ni a fontos országutakról. Fokozódó amerikai légitevékenység Hanoi — Rohamosan fokozó­dik az amerikai légitevékeny­ség a VDK területe felett. Ezt a tényt tegnap közölte Hanoiban a VDK ellen elkövetett ameri­kai gaztetteket kivizsgáló bi­zottság. A november 21-i nagy bombá­zás .óta az amerikai légierő csaknem megkétszerezte az Észak-Vietnam elleni akcióinak intenzitását. Csupán december­ben 1750 felderítő repülést vé­geztek az amerikaiak a VDK fe­lett. Ezekben az akciókban 2600 gép vett részt. Laird nyilatkozata Bangkok — Laird amerikai hadügyminiszter Saigonba ve­zető útján tegnap megállt Thai­föld fővárosában. Megérkezése után az újságírók előtt kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok május 1. után mintegy 284 000 amerikai katonát hagy Dél­Vietnamban. Ezzel megerősítet­te Nixon kormányának elutasí­tó álláspontját a DIFK békeja­vaslataival szemben, amely a háború azonnali befejezését ja­vasolta, mihelyt az USA meg­ígéri, hogy június végéig ki­vonulnak Dél-Vietnamból. Kérdésekre válaszolva Laird beismerte, hogy a Nixon doktrí­na szerint az Egyesült Államok „nagyobb mértékben fog tá­maszkodni szövetségeseinek em­bererejére". Viszonzásul Was­shington lényegesen növeli az ázsiai országoknak szállítandó hadianyag mennyiségét. Nixon elnök szerdán kalifor­niai rezidenciáján törvényerőre emelte az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai és közel keleti se­gélyprogramjáról szóló javasla­tot. E segélyprogram értelmé­ben az Egyesült Államok 550 millió dollárt fordít délkelet­ázsiai és közel-keleti szövetsé­gesei, „barátai" katonai és gaz­dasági megsegítésére. Az 550 millió dollárból 255 millió dol­lár jut Kambodzsára, 150 millió Dél-Koreára, 65 millió Dél-Viet­namra Jordániára 30 millió, Li­banonra pedig 5 millió. Washingtoni jelentés szerint az amerikai kormány elhatároz­ta. hogy tekintettel az ország­nak nyújtott katonai és gazda­sági segítség fokozására kibő­víti kambodzsai képviseleti hi­vatalát. AZ INDIAI NEMZETI KONGRESSZUS PÁRT választási kiáltványa Delhi — Delhiben összeült az uralkodó Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt bizottsága. Az ülé­sen részt vett lndira Gandhi mi­niszterelnök, mint a párt egyik vezető személyisége, továbbá Dzsagdzsivan Ram, a párt elnö­ke és az indiai államok főmi­niszterei. A bizottság jóváhagyta a párt választási kiáltványát, amely a soronlevő általános választáso­kon a párt politikai platformja lesz. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a független India a béke és a haladás útjára lépett s megállapítja, hogy az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt a néptől kapott újabb mandátu­mát a szocialista fejlődés bizto­sítására és a reakciós erők el­leni harcra szándékszik felhasz­nálni. A kiáltvány nagy súlyt helyez a jobboldali elemek el­leni harcra, amelyek Indiában vallási soviniszta uszítást foly­tatnak. A kiáltvány külpolitikai része hangsúlyozza, hogy az uralko­dó párt továbbra is a békés egymás mellett élés és a nem­zetközi együttműködés politiká­ját kívánja folytatni. Az Indiai Nemzeti Kongresz­szus Párt választási kiáltványa rámutat azokra a nagy sikerek­re is, amelyeket India a nemzet­gazdaság felújítása és építése során ért el. Kitűzi a munkanél­küliség elleni harc ötéves prog­ramját, ugyanis a munkanélkü­liség India egyik legégetőbb problémája. Hangsúlyozza, hogy be kell fejezni a földreformot, és tovább kell fejleszteni a gaz­daság állami szektorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom