Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-29 / 24. szám, péntek

A Szövetségi Statisztikai Hivatal közleménye 1971. I. 29. (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi forgalom 2,2 szá­zalékkal nőtt. A népjóléti in­tézkedések közül jelentős az anyasági segély a két vagy több gyermeket nevelő anyák szá­mára, az alacsony nyugdíjasok módosítása olyan esetekben, amikor a nyugdíj az egyediiil bevételi forrás. A lakosság ta­karékbetétje több mint 10 mil­liárd koronával nőtt. A szocialista országokkal el­mélyült a nemzetközi munka­megosztás, s a kivitel nagyobb volt, mint a behozatal. Az előző két évvel szemben, amikor ezekkel az országokkal a keres­kedelmi mérleg passzív volt, elértük az aktív kereskedelmi mérleget, s ezzel egyidejűleg a fizetési mérleg aktív egyenle­gét és a rövid lejáratú hitelek csökkenését. A szocialista or­szágokba irányuló kivitel 1969­hez viszonyítva 17 százalékkal, a kapitalista országokba irá­nyuló kivitel pedig 10 százalék­kal nőtt. A behozatal a szocia­lista országokból több mint 9 százalékkal, a kapitalista orszá­gokból pedig nagyjából egyne­gyedével emelkedett. A beruházási munkálatok és szállítások terjedelme 1969-hez viszonyítva 6,1 százalékkal nőtt. A növekedés nagyjából 50 szá­zalékkal volt lassúbb, mint 1968-ban és 1969-ben. Sikerült megállítani a befejezetlen épít­kezések állományának növeke­dését. A lakásépítési tervet majdnem teljesítettük, 107 700 lakás építését fejezték be. 1970-ben fokozódott a gazda­sági szervezetek anyagi eszkö­zei kialakításának dinamikája is. Az államháztartásba több pénzt utaltak át, mint az előző évben. A vállalatoknak az álta­luk kialakított eszközökből nagyjából az 1969-es évnek megfelelő anyagi eszközök áll­tak saját rendelkezésükre. Azon­ban emelkedtek az állami költ­ségvetésből folyósított dotációk és kölcsönök. A vállalatok anya­gi helyzete jelentősen eltérő volt. A nemzeti köztársaságokban a népgazdaságfejlesztés tervezett céljait nagyjából teljesítették. Az SZSZK ökonomikája tervsze­rűen gyorsabb ütemben fejlő­dött, mint a CSSZK-é. Tekintet­tel a munkaerőforrások terén uralkodó viszonylag kedvezőbb helyzetre, az SZSZK-ban a for­rások kialakításának gyorsabb dinamikáját nagyobb mértékben befolyásolta a foglalkoztatott­ság kérdése, mint a CSSZK-ban. A népgazdaság szocialista szek­torában a foglalkoztatottság 1969-hez viszonyítva nőtt, éspe­dig a CSSZK-ban 0,7, az SZSZK­bau 2,9, az egész országban 1,3 százalékkal. A népgazdaság fejlődésében azonban láthatók voltak olyan fogyatékosságok is, amelyeknek kiküszöbölése hosszabb időt kö­vetel. Egyes tervezett felada­tokat nem teljesítettünk. Nem sikerült az állami terv mutatóit teljesíteni mindenek­előtt a beruházási építkezések szakaszán, éspedig sem a beru­házási munkák és szállítások terjedelmének, sem a befeje­zetlen építkezések csökkenésé­nek mutatóit. Az építőipari ka­pacitásokat nem összpontosít­ják kellő mértékben a -döntő fontosságú építkezésekre, és az új kapacitásokat többnyire nagy késedelemmel helyezik üzembe. A tüzelő- és energiaellátás­ban mutatkozó nehézségek csökkentése ellenére továbbra is feszült a tüzelő-energetikai mérleg. A belföldi piacon nem volt mindenkor elegendő áru, amely megfelelt volna a válasz­ték követelményeinek, a minő­ségi mutatóknak, különösen az olcsóbb árucikkekben mutatko­zott hiány. Tovább tartanak a fogyatékosságok a kivitelezői-, megrendelői kapcsolatokban. Nem használták kl a gazdaság­fejlesztésnek olyan lehetőségeit és tartalékait, mint a műszakok növelése, az állóeszközök jobb kihasználása, a jobb munkaszer­vezés és a munkaerkölcs meg­szilárdítása. A párt gazdaságpolitikája 1970. évi alapvető céljainak tel­jesítésével megteremtettük az alapokat ahhoz, hogy az 5. öt­éves tervben egyenletesebben fejlesszük a népgazdaságot. Az 1971. évi állami tervfeladatok realizálása megköveteli, hogy felhasználjuk az elmúlt év po­zitív eredményeit, egyenletesebb tervteljesítést érjünk el minden szakaszon, és folytassuk a nép­gazdaság hatékonyságának növe­lését. Jelentősen nagyobb igénye­ket kell támasztani az iránt, hogy kihasználjuk a csehszlo­vák szocialista ökonomika terv­irányításának előnyeit, beleért­ve azt is, hogy a KGST kereté­ben mélyrehatóbban kapcsolód­junk be a nemzetközi munka­megosztásba. A CSKP megalaku­lása 50. évfordulójának tiszte­letére kibontakozó szocialista versenymozgalom mutatja, mi­lyen nagy lehetőségeket nyújt a népgazdaságfejlesztés haté­konyságának fokozására a tar­talékok mozgósítása. (PAR Az ipar 1970-ben teljesítette az állami terv fő mutatóit. Sike­rült meggyorsítani — mindenek­előtt a belső források felhasz­nálásával — az ipari termelés dinamikáját, fokozott mértékben biztosítani a belföldi piac köz­szükségleti cikkekkel való el­látását, növelni a gyártmányok kivitelét, és stabilizálni a bérek alakulását. Az ipari termelés növekedé­sének üteme 1970-ben az előző évekhez viszonyítva meggyor­sult. 1969-hez képest az ipari termelés a nemzeti vállalatok­ban 7,7 százalékkal nőtt, ami 1.2 ponttal több, mint a terv­mutató. Gyorsabban nőtt a köz­szükségleti cikkek gyártása (index 108,0), mint a termelő­eszközöké (index 107,5). Az ipari termelés növekedését 1970-ben befolyásolta a nagyobb munkaidőalap, s 1969-hez viszo­nyítva közel 3 százalékos emel­kedést mulatott. Mind a CSSZK-ban, mind az SZSZK-ban teljesítették az ipa­ri termelés növekedésének ter­vezett ütemét, ugyanakkor a nö­vekedés a CSSZK-ban 7,3, az SZSZK-ban 9,2 százalékos volt. Az ipari termelés fejlődését negatív módon befolyásolták a tüzelőanyag-ellátásban és az áramfogyasztás szabályozásában felmerült fogyatékosságok, és néhány szakágazatban a kése­delmes építkezések és a nyers­anyaghiány. Annak következtében, hogy az elmúlt években elhanyagol­ták a tüzelőanyag-energetikai bázist, az 1970. évi intézkedé­sek és a bányászok áldozatkész munkája ellenére a Kizelőanyag­és energiaellátás terén tovább­ra is érezhető volt a források és a szükségletek közötti fe­szültség. Nem biztosították kel­lőképpen a tüzelőanyag- és energiaszükséglet gazdaságos felhasználását és csökkentését. Mivel az építőanyagokat gyártó ipar nem teljesítette a termelés növekedésének tervét, hiányok mutatkoztak építő­anyagokban. Annak ellenére, hogy az ipar­ban az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a dolgozók száma (in­dex 99,8), az ipari válalatok­ban a munkatermelékenység 7,9 százalékkal nőtt, s így a nö­vekedés 2,6 ponttal volt nagyobb a tervezettnél. A munkater­melékenység tervét mindkét nemzeti köztársaságban túltel­jesítették. A CSSZK-ban a mun­katermelékenység 8,2, az SZSZK­ban 6,8 százalékkal nőtt. A tervelőírásokkal szemben kedvezőbben alakult a munka­termelékenység és a bér növe­kedésének viszonya országos méretekben, és a két nemzeti köztársaságban is. A munkatermelékenység nö­vekedése minden ipari szaká­gazatban nagyobb volt, mint a bérek növekedése. Az ipari termelés és a mun­katermelékenység gyorsabb di­namikája ellenére az iparban még mindig vannak kihaszná­latlan tartalékok. A műszakok együtthatója az 1969. évi 1358­ról az elmúlt évben 1350-re csökkent, a felhasználható mun­kaidő alatt pedig az 1969. évi 91,1 százalékkal szemben 1970­ben csak 90,7 százalék volt. Az elmúlt évhez viszonyítva az iparban a teljesítmények gyorsabban nőttek (9,1 száza­lékkal ), mint az anyagi és ugyéb költségek (növekedés 8,1 százalék), különösen a béralap és a munkáért kifizetett jutol­mak (növekedés 4,4 százalék). A tiszta haszon 18,9 százalék­kal, a tiszta rentabilitás pedig 1.3 ponttal nőtt. Az ipari és az értékesítő szer­vezetek 1970-ben a népgazda­ságnak (összehasonlítható nagy­kereskedelmi áron) 8,2 száza­lékkal több gyártmányt és árut adtak, mint az előző eszfendő­ben. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés az 1970. évi tervfeladatokat lénye­gében teljesítette, megtartotta az előző három évben elért me­zőgazdasági terriielés íftagas színvonalát, és biztosította a lakosság folyamatos élelmiszer-, s különösen húsellátását. A hosszan tartó tél, a késői kitavaszodás, az aratási mun­kákat fékező kedvezőtlen idő­járás erősen befolyásolta a nö­vénytermesztés eredményeit. Bizonyos javulást értek el a vetésterület szerkezetében, ahol a terv szerint a néhány éves csökkenés után sikerült megál­lítani a cukorrépa és a burgo­nya vetésterületének csökkené­sét. Az állami alapok ellátása 1969-hez viszonyítva összeha­sonlítható árakban 0,7 százalék­kal nőtt. Az 1970—71-es gazdasági év takarmánymérlegében a takar­mányszükségletet l keményítő­egységekben) 91,3 százalékban saját forrásokból fedezhetjük, ezzel szemben az alacsonyabb szemhozam következtében a szemes takarmányokat saját for­rásunkból csak 74,6 százalékra fedezhetjük. Ez — tekintettel a burgonya alacsonyabb termés­hozamára és a nagyobb sertés­és baromfiállományra — ked­vezőtlenül befolyásolja az 1971. évi takarmányalap helyzetét. A tervnek azt az alapvető kö­vetelményét, mely szerint nö­velni kell a gazdasági állatál­lományt, a tehénállomány kivé­telével teljesítették, az utóbbi­nál azonban nem sikerült meg­állítani az állomány csökkené­sét. A nagyobb malacoztatással és behozatallal kialakult az 1971. évi megbízható alap, amely lehetővé teszi a növeke­dő húsigények kielégítését. Az állattenyésztési termékek gyártása 1969-hez viszonyítva — az állatállomány fokozott hasznosítása következtében — nagyobb volt. Valamivel rosz­szabb eredményt értek el a marhatenyésztésben: 100 tehén­re 88,1 borjú jutott az 1969. évi 89,6 borjúval szemben. A fejés évi átlaga 2486 liter volt (1969-ben 2442 liter), az évi át­lagos tojáshozam pedig az 1969­es évben elért 175 tojással szemben 171 darab volt. Az állattenyésztési termékek felvásárlása a vágómarha kivé­telével nagyobb volt, mint 1969­ben, s a vágómarha és a tej kivételével túlteljesítették az 1970. évi tervet is. A marhahús felvásárlásában bekövetkezett hiányt a sertés­és a baromfihús nagyobb felvá­lásóval fedezték. Az 1969—70-rs gazdasági év­ben egy hektár mezőgazdasági területre 168,4 kg műtrágyát használtak fel (tiszta tápanyag­ban), ami az 1968—69-es évhez viszonyítva 6,2 százalékkal több, viszont a tervezett mennyiséget nem érte el. A munkaeróellátásban az el­múlt évben nem történt lénye­ges javulás. A legutóbbi (1970. II. 1.) összeírás szerint a mező­gazdaságban 1 millió 132 ezer ember dolgozott, azonban ebből csak 832 000 személy volt mun­kaképes korban. A fiatalok to­borzását előíró tervrészleg mu­tatóit 1970-ben csak 73,5 száza-' lékra teljesítették (14 599 fiút és lányt nyertek meg szakipari tanulóknak), ebből közvetlenül a munkahelyeken csak 2669 fiatalt, ami a tervezett létszám­nak csupán 51,6 százaléka, vi­szont 1969-hez viszonyítva 16,1 százalékkal több fiatal dolgozót sikerült bekapcsolni a mezőgaz­dasági munkába. Az erdőgazdaságban túltelje­sítették a tervet. Őszesen 14 mil­lió 200 ezer erdei köbméter fát termeltek ki (1969-ben 13 mil­lió 365 ezer erdei köbmétert), és teljesítették a haszonfa 12 millió 050 ezer erdei köbméter mutatóját, összesen 12 millió 200 ezer erdei köbmétert szállí­tottak el (1969-ben 11 millió 684 ezer erdei köbmétert), A vízgazdálkodásban teljesí­tették azokat a fő feladatokat, amelyek a lakosság és az ipar vízellátását célozták. 897 millió köbméter vizet biztosítottak. A lakosság vízellátását 56,6 szá­zalékban a nyilvános vízveze­tékhálózatból fedezték (1969­ben 55,6 százalékra). Termelési célokra 255 millió köbméter ivó­vizet juttattak, ami az egész víztermelés 28,4 százaléka. Ipari célokra 3 milliárd 300 millió köbméter vizet juttattak és ezzel teljesítették a tervet. ÉPÍTŐIPAR Az építőiparban a kezdeti gyors ütem később lelassult, de a tervezett tempót az egész év­ben túlteljesítették. A beruhá­zási építkezéseken végzett mun­ka csakúgy, mint 1969-ben, az összes elvégzett munkák terje­delmének közel négyötöde volt. Az állami terv értelmében az építőipari munkában nőtt a la­kásépítések aránya. Az ágazat fogyatékossága továbbra is az épületek javításában és karban­tartásában mutatkozó lemara­dás. 1970-ben Csehszlovákiában összesen 48,6 milliárd korona értékű építkezési munkát végez­lek el, vagyis 7.5 százalékkal többet, mint 1969-ben. Az 1970. évi állami terv 6,8 százalékos növekedési ütemet irányzott elő. A CSS7K-ban az elvégzett épít­kezési munkák értéke 32,8 mil­liárd korona (7,5 százalékkal több, mint 1969-bon), az SZSZK­ban pedig 15,8 milliárd korona volt (7,3 százalékkal több, mint 1969-ben). Az építőipari termelés növe­kedését 1970-ben nagyrészt a munkatermelékenység növeke­désével fedezték. 1969-hez vi­szonyítva a munka termelé­kenysége 6,6 százalékkal nőtt. 1970-ben az építőiparban 479 ezer alkalmazott dolgozott, vagyis 4000-rel több, mint 1969­ben. A dolgozók szánta azonban a tervvel szemben 5500-zal ala­csonyabb volt. A dolgozók havi átlagbére 3,3 százalékkal nőtt. Bár a növe­kedés 1969-hez viszonyítva je­lentősen lassult, mégis gyorsabb volt az állami tervben megha­tározottnál. Azonban — tekin­tettel a munkatermelékenység tervezeti növekedésének túltel­jesítésére — a munkatermelé­kenység növekedésének és az átlagbérek növekedésének köl­csönös viszonya 1970-ben egész­ben véve kedvező volt. KÖZLEKEDÉS A közlekedés az 1970. évi fő feladatokat teljesítette. A teher­szállítás 1969-hez viszonyítva 4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vasúti szállítás növekedése gyor­sabb volt, mint az országúti szállításé. Az árurakodás tonnatervét az egesz vasúti hálózatban 103,4 százalékra — a CSSZK-ban 102,2, az SZSZK-ban pedig 107,2 százalékra teljesítették. A csehszlovák gépkocsifuva­rozás az áruszállítási tervet 99,1 százalékra teljesítette, ami az előző évhez viszonyítva 2,8 szá­zalékos növekedést jelent. 1970-ben kedvezőtlen volt a kocsipark műszaki állapota, ne­hézségeket okozott a pótalkat­részellátás, valamint a gumi­abroncsellátás is. A folyami közlekedés 4,5 mil­lió tonna árut szállított és a tervet 94,8 százalékra teljesítet­te. 1969-hez viszonyítva ez 15,9 százalékos növekedést jelent (a CSSZK-ban a növekedés 7,5, az SZSZK-ban 30,5 százalékos volt). A tengerjáró teherhajók 863 ezer tonna árut szállítottak, 26,8 százalékkal többet, mint 1969-ben. A személyszállítás nagyjából az előző év színvonalán állt, csak a Csehszlovák Autóbusz­közlekedési Vállalat által lebo­nyolított személyszállítás nőtt. POSTA A tárra keretében 60 000 új állomással nőtt a telefonköz­pontok kapacitása (1969-hez viszonyítva), ugyanakkor gyor­san fejlődött az automatikus te­lefonközpontok kapacitása is. 1970-ben 108 000 új állomást kapcsoltak be, így az év végén összesen 2 millió telefonállo­más volt üzemben. A 100 lakos­ra jutó telefonállomások száma 13,1-ről 13,8-ra nőtt. Ennek el­lenére 197 000 igénylő kérvé­nyét még nem tudták kedvező­en elintézni. Megkezdődött a második televíziós műsor rend­szeres sugárzása, valamint a színes tv kísérleti adása is. To­vább nőtt a televízió-előfizetők száma és már meghaladta a 3 milliót. TUDOMÁNYOS KUTATÓ TEVÉKENYSÉG Az állami terv 1970-re 667 ku­tatási és fejlesztési feladatot írt elő. Ezek megoldására kb. 2,4 milliárd koronát fordítotlak. Csehszlovákiában 422 önálló kutatóintézet működik, s ezen­kívül kb. 250 szervezetnek vau (vállalat, főiskola) tudományos munkahelye, amelyek részt vesznek a műszaki fejlesztés feladatainak megoldásában. 1970-ben a tudományos kutatás szakaszán kb. 145 000 személy dolgozott. A KGST tagállamainak együtt­működésével kidolgozták a tu­dományos kutatótevékenység tartalma és szerkezete összeha­sonlítható mutatóinak egységes rendszerét. BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS A beruházási építkezés terén sikerült megállítani a kedvezőt­len tendenciákat. Azonban nem teljesítették a befejezetlen épít­kezések állományleltárának csökkentését, nem sikerült elér­ni azt, hogy csökkentsék a be­ruházási munkák és a szállítá­sok terjedelmét. Ez a terjedelem 1970-ben 6,1 százalékai nőtt, azonban a meg­előző két évhez viszonyítva az aránytalan évi növekedést mint­egy 50 százalékkal sikerült csök­kenteni. Az előzetes jelentések szerint ] 970-ben a népgazdaságban 96,7 milliárd korona értékű beruhá­zási munkát realizáltak, ebből a CSSZK-ban 66,3, az SZSZK­ban 30,4 milliárd korona érté­ket. 1969-hez viszonyítva a be­ruházási munkák terjedelme a CSSZK-ban 8,6, az SZSZK-ban 1,1 százalékkal nőtt. Az állami szektorban a realizált beruhá­zási munkák és szállítások érté­ke 79,0 milliárd korona volt (in­dex 105,0). A beruházási építke­zések szakaszán a befejezetlen akciókat kb. 9,0 milliárd koro­na értékben kelett volna csök­kenteni. Annak ellenére, hony bizonyos csökkenést elértek, a tervben kitűzött célt nem sike­rült elérni. 1969-hez viszonyítva jelentő­sen csökkeni a megkezdett épít­kezések száma, és ezzel egyide­jűleg nőtt a befejezett építke­zések száma. A beruházási építkezések te­rén még számos fogyatékosság tapasztalható. Nem sikerült ki­elégítő módon és megfelelő szerkezetben összpontosítani az építőipari kapacitásokat- a ki­emelt építkezések befejezésére, ezért néhány jelentős kapaci­tást nem lehetett a tervezett idő­pontban üzembe helyezni. To­vább nő az építkezések önkölt­sége. 1970-ben a beruházási építke­zések révén 89,1 milliárd ko­ronával nőtt az állóeszközök ér­téke, ami 17,2 százalékkal több, mint 1969-ben. Az 1970. évi terv 108 000 la­kás befejezését írta elő. A ter­vet majdnem teljesítették. Az 1970-ben befejezett 107 700 la­kás a legnagyobb szám, amit 1945 óta elértünk. Az előző év­hez viszonyítva 22 000-rel több lakás építését fejezték be. Az összes újonnan épült lakásokból az állami lakásépítésben 18 700, a szövetkezetiben 44 100 lakást (ebből önsegélyező módon 961XJ lakás) építettek, a vállalati la­kásépítés keretében 18100 la­kás, az egyéni lakásépítés ke­retében pedig 26 800 lakás épült fel. 1970-ben 113 000 új lakás épí­tését kezdték meg, ebből 81 000 az állami, a szövetkezeti és a vállalati lakás. A megkezdett la­kások száma 1969-hez viszonyít­va 9000-rel kevesebb. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelemben az elő­ző két esztendő eseményei miatt különösen bonyolult és nehéz feladatokat kellett megolda­nunk, ennek ellenére 1970-ben a kivitel meghaladta a behoza­(Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom