Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-29 / 24. szám, péntek

A Szövetségi Statisztikai Hivatal közleménye (Folytatás az 5. oldalról.) talt, s így a szocialista országok viszonylatában sikerült aktív külkereskedelmi mérleget elérnünk. A szocialista országokkal ismét felújítottuk a szoros együttműködést. A kiviteli feladatokat mind a szocialista, mind a kapitalista országokban teljesítettük. A szocialista országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolataink terén az év első felében a behozatal nagyobb volt, mint a kivitel, s ezáltal a rövid lejáratú hitel tovább nőtt. Ezen a téren kedvező fordulat augusztustól kezdve következett be, amikor nőtt a szocialista országokba irányuló kivitel tempója, és így kialakult az aktív kereskedelmi mérleg, valamint a fizetési mérleg aktív egyenlege, és csökkentek a rövid lejáratú adósságaink. A kapitalista országokba irányuló kereskedelemben a behozatal üteme túlszárnyalta a kivitelt, de a kereskedelmi mérleg aktív maradt. AZ ÁLLAMI SZERVEK PÉNZGAZDÁLKODÁSA 1970-ben a bruttó nyereség 84,3 milliárd korona volt, ami 7,3-del több, mint a terv előirányzata és 13,4 százalékkal több, mint az 1969. évi bruttó nyereség. A tiszta nyereség 1969-hez viszonyítva 12,5 százalékkal nőtt. A nyereség növekedése — a költségek relatív csökkenése mellett — kedvezően befolyásolta a rentabilitás fejlődését. A vállalatok nyers rentabilitása 1970-ben 22,39 százalék volt, vagyis 1,39 ponttal több, mint az előző évben. Az anyagi források elosztásának terén 1970-ben a válallatok vonalán nőtt az állami költségvetés bevétele, ami elsősorban az új vállalati adórendszernek köszönhető. A nagykereskedelmi árakkal kapcsolatos ármoratóriumot 1970-ben általában betartották. A nagykereskedelmi árszint a stabilizációs intézkedések következtében megfelelt 1969 második felének. Az állami gazdasági szervezetek készletei 1970 folyamán 14,5 milliárd koronával nőttek, vagyis 8,4 százalékkal, míg a növekedés 1969-ben 12,4 milliárd korona, vagyis 7,8 százalék volt. A leggyorsabb készletnövekedés 1970-ben a kereskedelemben, az iparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban következett be. A tervvel szemben a készletek kb. 4 milliárd koronával nőttek. 1970-ben az Állami Bank 9,7 milliárd korona forgalmi hitelt folyósított a gazdasági szervezeteknek, s így a forgalmi hitelek egyenlege 1970. december 31-én 132,3 milliárd korona volt. A beruházási építkezések és kölcsönök egyenlege az év végén 67,9 milliárd korona volt (1969-ben 58,4 milliárd korona). FOGLALKOZTATOTTSÁG 1970-ben nagy erőfeszítéssel és igyekezettel láttak hozzá, hogy rendet teremtsenek a munkaerőgazdálkodás szakaszán és megszilárdítsák a munkafegyelmet. A foglalkoztatottság alakulása az előző évekhez viszonyítva mérsékeltebb, lassúbb ütemű volt, mint a terv előírása, ami ismét a munkaerőforrások apadását bizonyítja, különösen a CSSZK-ban. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül ) 5 914 000 személy dolgozott, vagyis 76 000-rel, Illetőleg 1,3 százalékkal több, mint 1969ben, holott a tervmutató 1,6 százalékos növekedésre számított. A CSSZK-ban a foglalkoztatottak száma 0,7, az SZSZK-ban 2,9 százalékkal nőtt. Az ipari dolgozók létszáma nagyjából megfelel az 1969. évi szintnek. Az építőiparban az 1,9 százalékos növekedés helyett a foglalkoztatottak száma csak 0,8 százalékkal nőtt. Az egész népgazdaságban átlagosan 7 millió 6 ezer személy dolgozott. (A CSSZK-ban 5 millió 46 ezer, az SZSZK-ban 1 millió 960 ezer.) A nők foglalkoztatottsága tovább nőtt, és 1970 végén a népgazdaságban dolgozók 46,4 százaléka nő volt. (A CSSZK-ban az arány 47,3, az SZSZK-ban 43,6 százalék.) ÉLETSZÍNVONAL A gazdaságpolitikának megfelelően, a források gyorsabb képzése révén sikerült fenntartani és tovább emelni a .lakosság életszínvonalát. A lakosság pénzjövedelme 1969-hez viszonyítva 8,7 milliárd koronával, vagyis 4 százalékkal több volt. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók átlagos havi nominális bére (az efsz-ek nélkül) 1969-hez viszonyítva 2,6 százalékkal nőtt és 1928 korona volt. A bérnövekedés mindkét köztársaságban azonos volt. A bérek alakulása az egyes szakágazatokban különféleképpen alakult. A reálbérek 1969hez viszonyítva kb. 1 százalékkal nőttek. Az egységes földművesszövetkezetek jövedelme és a mezőgazdasági termékek eladásából származó jövedelem 1969-hez viszonyítva 0,3 milliárd koronával, vagyis 1,6 százalékkal nőtt. A tervezettnél lassúbb ütemű növekedés oka a melléktermelési ágazati tevékenységből származó alacsonyabb jövedelem, valamint az alacsonyabb hektárhozamok. Ismét felújult a lakosság bizalma a korona vásárlóerejében. Ezt bizonyítja a takarékbetétek összegének emelkedése is. 1970 végén a lakosság takarékbetétjeinek összege közel 64 milliárd korona volt. BELFÖLDI PIAC 1970-ben sikerült teljesíteni az egyik legfőbb politikai és gazdasági feladatot — stabilizálódott a belföldi piac. Ehhez hozzájárult, hogy a termelők jobban dotálták a piacot, továbbá a céltudatos importgazdálkodás, valamint, hogy a terv értelmében lassabban nőtt a lakosság pénzjövedelme, és ugyanakkor fokozottabb mértékben takarékoskodott. Az elmúlt évben az áruszállítás jelentősen gyorsabb volt, mint a kiskereskedelmi forgalom. Ennek következtében nemcsak a kereskedelmi hálózat készletei nőttek, hanem bővült, gazdagodott a kínálat is. Az áruszállítás a szokásos kiskereskedelmi árakban az élelmiszereknél 5 százalékkal, az iparcikkeknél 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. A kiskereskedelmi forgalom 1970-ben 140,6 milliárd korona volt, ami 1,7 milliárd koronával több, mint 1969-ben, de 2,2 milliárd koronával kevesebb a tervezettnél. (1969-hez viszonyítva 2 százalékkal nőtt.) Mivel a lakosság az előző években nagyobb mértékben vásárolt iparcikkeket, a kiskereskedelmi forgalom növekedése lassúbb volt. A kiskereskedelmi forgalom a CSSZK-ban 1,2, az SZSZK-ban 4,2 százalékkal nőtt, ebből a kiskereskedelmi forgalom a kereskedelmi hálózatban 121,3 milliárd korona (index 101,8) a közétkeztetésben 19,3 milliárd korona volt (index 103,3). A kereskedelemben a kedvező alakulás ellenére is tapasztalhatók bizonyos fogyatékosságok. Az áruválaszték nem volt mindenkor kielégítő. Ennek következtében egyrészt nem kívánatos módon felhalmozódtak a készletek (pl. a televíziókészülékek), másrészt bővült a hiánycikkek száma. Különösen érezhető volt az építőanyagok, a tüzelő és a gyermektextil hiánya. Hiányoztak az olcsóbb árucikkek is. 1970-ben, különösen az év első felében, több drágább árucikket szállítottak, mint T969-ben. Az árszint 1970-ben az ármoratőrium hatása következtében megállapodott. 1969-hez viszonyítva az index csupán 0,4 százalékkal volt magasabb, mint 1969-ben. Ez elsősorban annak következménye, hogy drágult a városi közlekedés viteldíja, a nyilvános telefonállomások beszélgetési illetéke, valamint a külföldi üdülések ára. Ezzel szemben az árindexnek 1969-hez viszonyított mérsékelt csökkenéséhez hozzájárult egyes gyártmányok árának leszállítása (pl. televíziókészülékek, harisnyák), valamint a szabad árak kategóriájába tartozó cikkek korlátozása. 1970-ben 1969-hez viszonyítva a kiskereskedelmi árindex — a szolgáltatásokat is beleszámítva — 1,8 százalékkal nőtt. E növekedés tényezői között azonban még érezhető volt az 1969 első felében érvényes ösztönös árképzés, amit a szövetségi kormány csak 1969 második fblében tudott megfékezni. A létfenntartási költségek indexe 1969 decemberéhez viszonyítva 1970-ben a munkásoknál 0,2 százalékkal, az alkalmazottaknál és a szövetkezeti parasztoknál, valamint a nyugdíjasoknál 0,3 százalékkal volt nagyobb. SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS A népjóléti, a szociális juttatások és szolgáltatások összege 1970-ben az előző évhez viszonyítva 2,9 milliárd koronával, vagyis 7,6 százalékkal nőtt. A lakosság szociális jövedelmének jelentős növekedését befolyásolta a felemelt nyugdíjak kifizetése, valamint a magasabb táppénzek folyósítása. 1970. október 1-től 500 000 alacsony nyugdíjat emeltek. Július 1-től bevezették a nevelési segélyt, ami nagyjából évi 100 millió korona többletet jelent. 1970-ben 16 milliárd korona táppénzt és szülési segélyt folyósítottak, 7,1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A táppénz összege 5,8 milliárd korona volt (18,3 százalékos növekedés), a szülési segély 1,2 milliárd korona volt (20,1 százalékos növekedés), családi segély címén pedig 7,6 milliárd koronát folyósítottak. A nyugdíjbiztosítás összege 1970-ben 25 milliárd korona volt, vagyis 8,6 százalékkal több, mint 1969-ben. Az egy dolgozóra jutó átlagos havi nyugdíj összege az 1969. évi 847 koronával szemben 1970-ben elérte a 870 koronát. EGÉSZSÉGÜGY Annak ellenére, hogy az egészségügyi dolgozók száma emelkedik, 1970-ben nem volt elegendő ápolónő és egészségügyi középkáder. Egyes időszakokban hiányos volt a gyógyszerellátás is. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1970-ben az elmúlt évhez viszonyítva 438 főre csökkent (1969-ben 473 fő), éspedig a CSSZK-ban 424, az SZSZK-ban 471 fő jutott egy orvosra. Annak ellenére, hogy 1970ben 5,14-re emelkedett a munkaképtelenség százalékaránya, az 1969. évi 4,84 százalékkal szemben az intézkedések következtében a második félévben javult a helyzet. A 100 biztosítottra jutó munkaképtelenség az 1969. évi 102,8-cal szemben 1970-ben 110,8-ra emelkedett. Átlag minden biztosított dolgozó 18,8 napig volt beteg (1969ben csak 17,6 napig). A bölcsődékben, a csecsemőgondozó intézetekben és a gyermekotthonokban a 3 éven aluli gyermekek számára 1969 végén 690 000 hely, 1970 végén 700 000 hely volt biztosítva, ami 1,4 százalékos növekedést jelent. OKTATÁSÜGY ÉS KULTÚRA Az óvodákba 377 600 gyermeket irattak be, ami nagyjából megfelel az előző asztendő létszámának. Az alapiskolák tanulóinak száma az 1969/70-es tanévvel szemben 35 600 fővel csökkent. A gimnáziumok és az általános műveltséget nyújtó középiskolák nappali tagozatán 101 700 diák tanult, a szakközép- és a szakiskolák nappali tagozatán 218 800 diák tanult. A középiskolák tanulóinak száma az előző évhez viszonyítva 11 900 fővel nőtt. Ezekben a tanintéz'etekben a munkaviszonyban levő tanulók száma az előző tanévhez viszonyítva 7000 fővel csökkent. A dolgozók általános műveltséget nyújtó középiskoláiban, a dolgozók középiskoláiban és szakközép- és szakiskoláiban a tanulók száma 75 600 fő. A főiskolák nappali tagozatán az előző tanév létszámával nagy-jából azonos a hallgatók száma, (1400 hallgatóval több). A munkaviszonyban levő tanulók száma 4000 fővel csökkent. Az 1970/71-es tanévben a főiskolákon 25 500 dolgozó folytatja tanulmányait. Az 1970/71-es tanévben az általános műveltséget nyújtó középiskolák és gimnáziumok nappali tagozatán a CSSZK-ban 58 800, az SZSZK-ban 42 900 diák tanult. A szakközép- és szakiskolák tanulóinak száma a CSSZK-ban 135 800 fő, az SZSZKban 83 000 fő. Az előző tanévhez viszonyítva a középiskolások száma (nappali tagozaton) a CSSZK-ban 3700, az SZSZK-ban 8800 fővel nőtt. A főiskolai hallgatók száma a CSSZK-ban 78 600, az SZSZK-ban 48 900 volt. A csehszlovák filmgyártás 1970-ben 40 egész estét betöltő filmet gyártott, az állami filmszínházak 929 000 előadást tartottak 115 millió néző előtt. NÉPESEDÉS 1970-ben a népesedést kedvezően befolyásolta a fizetett anyasági szabadság időtartamának a meghosszabbítása, a családi pótlék módosítása és a nevelési segély bevezetése. Az élve született gyermekek száma 2000-rel nőtt és összesen 226 000 volt. Összesen 128 000 házasságot kötöttek, közel 3000-rel többet, mint 1969-ben. 24 000 házasságot bontottak fel, ami azonos az 1969. évi aránnyal. Ezzel szemben romlott az elhalálozás aránya. 1970-ben 166 000 személy halt meg, ami 5000-rel több, mint 1969-ben, s ezzel a természetes népszaporulat 60 000 főre csökkent, ami közel 2000-rel kevesebb, mint az előző esztendőben. Prága Keplerre emlékezik Az UNESCO Prága főpolgármesterének javaslatára )ohannes Keplernek, az újkor legnagyobb csillagásza születésének (szül. 1571. december 27-én) 400. évfordulója alkalmából megemlékezéseket rendez azokban a városkban, melyekben Kepler élt és dolgozott. Prágában Kepler-jubileumi bizottság alakult, amely gazdag műsort dolgozott ki a csillagász születésének 400. évfordulója alkalmából.). Johannes Kepler tizenkét évig élt Prágában, mint Rudolf császár udvari csillagásza, s nagyszerű feltételek között folytathatta asztronómiai kutatásait. Prága fővárosi nemzeti bizottsága pályázatot írt ki a csillagász emlékművének megalkotására. A pályázatra eddig hatvan szobrász jelentkezett. A bizottság vezetője közölte azt is, hogy májusban a Pohofelec negyedben levő középiskola felveszi a „Johannes Kepler Gimnázium" nevet. Ezenkívül emléktáblákat helyeznek el azokon az épületken, amelyekhez Kepler neve fűződik. A prágai vár kertjében és a Valdštejn-palota díszkertjében, ahol annak Idején Kepler Rudolf császár és Tycho de Brahe társaságában optikai műszereivel csillagászati méréseit végezte, nagy szabású kiállítást rendeznek Kepler prágai tevékenységéről. A Károly Egyetem tudományos tanácsa a jubileum alkalmából ünnepi ülést tart. fsm) A vasárnap délután ólomszürkesége hamar sötétséggé sűrűsödik. A parányi ablakon kiszökő lámpafényben ezüstösen csillognak a fal menti járda szélére fagyott hókristályok. Ünneplőbe öltözött falusi ember nyit ajtót a kopogtatásra. Mindjárt beljebb is tessékeli a látogatókat, az aprónyi szobába, ahol kellemes meleget áraszt a tűzhely. Falun még ma is kedvelt időtöltések egyike végigülni a lócát, hallgatni az idősebbek elbeszéléseit, visszaemlékezéseit. Gubrica Józsi bácsit, a farnadi (Farná) szövetkezet jóhírű dohánykertészét sem kell sokat biztatni erre. Hetvenkettedik telét éli, sokat látott, sokfelé megfordult már, s az emlékezés tarisznyájából szívesen hűz elő egy-két órányi hallgatni valót. Meg aztán fó „nyelvoldónak és torok gyantázónak" mutatkozik a saját termésű vörösbor Is. — Tizenhárom éves voltam, amikor először Jelentkeztem munkára az intézőnél — kezdi a visszaemlékezést. Hamarosan a gyeplőszár lett a kenyérkereső szerszámom. A fényes szíj meg az eke szarva huszonnégy évig keményítette a markát. Kezdetben mindenes, majd kocsis volt a pörösi pusztán. A hajnali harangkondulást mindennap már az istállóban hallgatta. Télen sem igen jutott idő a pihenésre; a munkát szerető embernek akkor is akadt dolga. — Bizony minden alkalmat és lehetőséget ki kellett használni, mert akkoriban nem volt egyszerű kenyeret biztosítani a családnak, nekem pedig hat gyerekem volt. Nyolcvankilós zsákokkal birkóztam virradattói sötétedésig az uradalmi magtárban. De bármennyire is igyekezett a magamfajta szegényember, a negyedévre kaTéli esték pott kenyérmag alig tartott ki másfél hónapig. A szintén szűken mért fizetség meg éppen csak a boltban addig összegyűlt rovások letörlesztésére volt elég Aztán három hónapig megint csak hozomra vásárolhattuk meg a legszükségesebbeket. Az 1936-os esztendő sorsdöntő volt Józsi bácsi életében. Letette az ostort és elvállalta az uradalom dohánykertészetének vezetését. Annyira megszerette az új munkakörét, hogy szinte meg sem tudott volna lenni nélküle. A felszabadulás után is a pörösi pusztán maradt. Tovább dolgozott, azzal a különbséggel, hogy nem az uradalomban, hanem az állami gazdaságban. Ez megnövelte a vele egyívásúak munkakedvét. Tudták, hogy azontúl már nem egy embernek, hanem az egész társadalomnak dolgoznak. Öt éve a helyi szövetkezet megvette a pusztát. Akkor csaknem kétszeresére nőtt az „öreg dohányos" — mert legtöbben csak így nevezik őt —, birodalma. Rövidesen hozzáértő segítője is akadt: Gyula, az egyik fia szintén ezt a „mesterséget" választotta. — Kettesben könnyebben megy a munka. Megértjük egymást, mert a „gyerek' is szereti a szakmát — mondja Józsi bácsi. Most éppen egy hónapos szabadságon vagyunk, de nemsokára újra kezdődik a dolog. Melegágyakat fogunk készíteni, majd a palántanevelés következik, s aztán a kiültetés. Ötvennegyedszer csinálom már az idén ... — Hogy bírja a munkát? — Nem vagyok én még öregl — neveti el magát két füst között. — Ki mondaná rólam, hogy túl vagyok a hetvenen? Valóban nem látszik annyinak. Az unokái szerint úgy bírja még a kerékpár nyergét, hogy bármelyiküknek dicséretére válna. Egyik fia nyit be a feleségével. Az aranylakodalom előkészületeit főttek megbeszélni. Mari néni és Józsi bácsi ugyanis most ünneplik házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. — Meg is bánja azt a hízó, meg a hordó bor — mondja mosolyogva a nagymama. — Olyan vigálmat csapunk, hogy három napig maradnak a vendégek. Nem úgy mint ötven évvel ezelőtt ... A gazdasszonyok aztán hamar komoly témára fordítják a szót. Azt vitatják meg, miből mennyit kell készíteni, kiket hívnak meg a nevezetes családi ünnepségre. Az udvarra is követ még néhány hangfoszlány, ahol apró hópihékkel kergetőzik az esti szél. LALO KÁROLY 1971. I. 29.