Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-23 / 19. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Heath singapore-i játszmája A Brit Nemzetközösség singapore-i csúcsértekezlete válto­zatlanul a politikai megfigyelők érdeklődésének középpontjában áll. A nyugat-európai kormányok, kiváltképp a Közös Piac tagállamai fokozott kíváncsisággal, sőt hellyel-közzel kár­örömmel szemlélik, vajon Heath miniszterelnöknek sikerül-e „lyukat beszélnie" a nemzetközösség berzenkedő tagjainak a hasába, képes-e elfogadható kompromisszumot kötni a dél­afrikai fegyverszállítások felújításával összefüggésben. Ezen túlmenően alapjában véve kényes kérdésnek tekinthető a brit közös piaci belépő is, hiszen nyilvánváló, hogy a sziget­ország nemzetközösségen belüli gazdasági partnerei — kivált­képp a mezőgazdasági termények vonatkozásában — háttérbe szorulnak. Fejjel a falnak... Nem vitás, hogy Heath mi­niszterelnök és konzervatív pár. M kormánya valóban meglepe­tésszerű választási győzelmé­nek első mámorában kissé túl­lőtt a célon. S bér külpolitikai koncepciója alapjában véve nem tér el Wilson munkáspárti ka­binetjének irányvonalától, a Dél­afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások felújításának bejelentését nem készítették elő kellőképpen, illetve nem számoltak a nemzetközösségi or­szágok ennyire heves és egy­értelműen elutasító álláspont­jával. A „dél-afrikai vihart" Heath ázsiai körútja sem enyhítette, sőt mintha még jobban felka­varta volna a kedélyeket. An­nak ellenére is, hogy a meg­beszélésekről kiadott hivata. los közlemények, a brit sajtó­vélemények „szívélyes és ob­jektív" lég-kört hangoztatva „bizonyos" eredményekről szá­moltak be. Ez viszont minde­nekelőtt annak tulajdonítható, hogy a tory-érvek távolról sem meggyőzőek, kizárólag a sziget­ország önös érdekeit tartják szem előtt. Függetlenül attól, hogy Wilson kormánya határo­zottan rendezett államháztar­tást hagyományozott Heathnek, az angol gazdasági mérleget lényegesen befolyásolta a dél­afrikai gazdasági embargó. Tán mondanunk sem kellene, hogy negatív irányban, s az így ke­letkezett „deficitet" nem sike­rült a nemzetközösségen belül behajtani, jóllehet ebben He­athnek igaza van, viszont a szó­ban forgó tények nem magya.­i'ázzák az ENSZ-határozatok ci­nikus ignorálását. A további „súlyos" érv a tengeri utak biz­tonságával van összefüggésben. A Szuezi-csatorna lezárása kö­vetkeztében előállt helyzetben Nagy-Britannia csupán a Jóre­ménység-fokát megkerülve jut­hat el a távol-keleti vizekre, következésképp „jó kapcsola­tot" kell fenntartania a dél­afrikai rezsimekkel. Nos, a nemzetközösség sin­gapore-i csúcsértekezletén a tagországok túlnyomó többsége csak kevés megértést tanúsított a brit állásponttal szemben. Heath „kemény" kijelentése sem liasznált, amely szerint a fegyverszállítások felújítása a szigetország belügyeként keze­lendő. Legenda a szovjet veszélyről A csúcsértekezleten részvevő brit küldöttség, érezvén, hogy törvényszerűen elszigetelődik, áthidaló megoldást indítványo­zott. Az Indiai-óceán vitája — bár hajnalig tartott — nem tett különösebb hatást a nemzetkö­zösség tagjaira. Szvaran Szingh indiai külügyminiszter, az In­diai küldöttség vezetője hatá­rozottan cáfolta azt az angol álláspontot, amely szerint az Indiai-óceán térségében „szov­jet katonai veszély" fenyeget. Mindössze arról van szó, hogy a térségben felbukkanó szovjet hajóik esetleg megtörik az an­gol flotta eddigi monopóliumát, viszont távolról sem veszé­lyeztetik a partmenti országo­kat. Annál inkább fenyegeti szomszédait a Dél-afrikai Köz­társaság, ugyanakkor a part­menti független államokat is. Végezetül elmondhatjuk, hogy az Indiai-óceán biztonsági kér­déseinek vizsgálatával megbí­zott nyolchatalmi testület meg­alakítása vérszegény kompro­misszum. Arra jó csupán, hogy bizonyos Időre, legalább fél esztendőre elhalasszák a fegy­verszállításokat. Viszont tény, hogy amint a tory-kormány ter­vének realizálására sor kerül, újból fellángolnak a nemzetkö­zösségen belüli viták, számítás­ba jöhet több tagország kilépé­se, esetleg Nagy-Britannia ki­közösítése is. A Közös Piac körűi Mint az várható volt, a singa­pore-i értekezleten heves vi­ták zajlottak le Anglia közös piaci tagságával összefüggésben is. Nagy-Britannia ugyanis a világ egyik legnagyobb agrár­importőrje — így Uj-Zéland, Ka nada és Ausztrália veszélyez­tetve látja érdekeit. Nem vi­tás, hogy jogos a felsorolt or­szágok aggodalma, hiszen nyil­vánvaló a közös piaci orszá­gok megalkuvást nem ismerő álláspontja a gazdasági közös­ség agrárpolitikájával kapcso­latban. Csak kevés remény mu­tatkozik arra vonatkozóan, hogy a londoni vezetésnek egyszerre két lovat is sikerül megnyer­gelnie. így azután Heath ma­gyarázatát felettébb bizalmatla­nul fogadták a Commonwelth tagállamai. Mert bár igaz, hogy Nagy-Britannia áldozatot hoz, hiszen a tengerentúli piac lé­nyegesen olcsóbb mint a hato­ké, viszont az ezzel kapcsolatos terheket mégsem illő a nemzet­közösség tagországainak a nya­kába is varrni. Mindent egybevetve tán le­szögezhetjük, hogy a Brit Nemzetközösség singapore-i csúcsértekezletén az angol kor­mánynak nem sikerült meg­győznie partnereit. S ennek nem csupán gazdasági, hanem első­sorban politikai okai vannak. Képtelenség ugyanis, hogy az ázsiai és afrikai Coinmonwealth­országok valaha is — közvetve vagy közvetlenül — támogassák a dél-afrikai rezsimek apartheid politikáját. Heath játszmája eb­ben a vonatkozásban vesztés­re áll, attól függetlenül, hogy sikerült egy ún. kompromisszu­mot kicsikarnia, illetve haladé­kot nyert. Persze, nem mindig válik be, hogy aki időt nyer, az életet is nyer. A közös piaci társulással összefüggő problé­mákat is ide sorolva ez a po­litikai vonalvezetés egykönnyen a tory-kormány bukását okoz­hatja. Persze, ehhez még egy következetes munkáspárti kon­cepció is kerestetik. B. P. I. 1971. I. 23. Befejeződött A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG CSÚCSÉRTEKEZLETE Singapore — A nemzetközös­ségi értekezlet péntek délelőtti háromórás plenáris ülésének be­fejeztével a tárgyalóteremből ki­lépő miniszterelnökök elmon­dották, hogy továbbra sem sike­rült megállapodni a Zambia ál­tal beterjesztett és a nemzetkö­zösségi elvekre vonatkozó nyi­latkozat-tervezet szövegében. Nevezetesen az a mondat vál­tott ki sok vitát, amely leszöge­zi, hogy a Nemzetközösség or­szágainak fel kell függeszteniük minden segítségnyújtást a fajül­döző politikát folytató kormá­nyoknak. A délelőtti vita során több ország, így Kanada, Nigé­ria, Pakisztán és Guayana nyúj­tott be módosító javaslatokat a zambiai tervezethez. A résztve­vők megállapodtak abban, hogy a délutáni órákban csupán a küldöttségek vezetői ülnek össze — egy-egy tanácsadójuk kíséretében —, hogy megkísé­reljenek kidolgozni egy minden­ki számára elfogadható nyilat­kozatot. A singapore-i csúcsértekezlet befejeztével közös közleményt hagytak jóvá, amely többek kö­zött elítéli a fajüldöző politikát. A közlemény felvillantja, hogy a legvitatottabb kérdés, a dél­afrikai brit fegyverszállítások felújítása volt. Ezt a tényt a Commonwealth tagállamainak túlnyomó többsége élesen elítél­te. Az, hogy a csúcsértekezlet nagyobb „megrázkódtatások" nélkül ért véget, mindenekelőtt Heath kompromisszumos megol­dásának tulajdonítható. A csúcsértekezleten megvitat­ták az angol közös piaci társu­lással összefüggő problémákat ls. A csúcsértekezlet megmutat­ta, hogy az utóbbi időszakban egyre mélyül a válság a Nem­zetközösség tagállamai között, pontosabban az afrikai és ázsiai, valamint a fehér lakosságú or­szágok csoportja között. Az indiai kommunisták A NEMZETKÖZÖSSÉG ÉS A MONOPÓLIUMOK ELLEN (Oganov rajza a Koiiiszomolszkaja Pravdaban J Oj-Delhi — Az Indiai Kommu­nista Párt csütörtökön közzé­tett választási kiáltványa állást foglal amellett, hogy India lép­jen kl a Brit Nemzetközösség­ből, s fokozza együttműködését a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. A párt —• hangoztatja a to­vábbiakban a kiáltvány — olyan új parlament létrehozása érde­kében tevékenykedik, amelyben az eddiginél jobban érvénye­sülnének a baloldali irányza­tok, hogy így a tömegmozgal­makkal karöltve a törvényhozás kialakíthassa egy baloldali de­mokratikus egységkormány megalakításának feltételeit. A kiáltvány követeli a mono­póliumok felszámolását, a kü­lönböző kiváltságok megszünte­tését, a nagyvállalatok államo­sítását, az arányos képviselet alapján történő választásokat. Felszólítja a szavazópolgáro­kat, hogy támogassanak min­den baloldali, demokratikus je­löltet. Az Indiai Kommunista Párt erőfeszítéseket sürget In­dia és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak megjavítására. Nemzetközi szolidaritás a sztrájkoló brit postásokkal London — Csütörtökön foly­tatódott a Brit Postás Szakszer­vezet 230 000 tagjának sztrájk­ja, anélkül, hogy közelebb ke­rült volna bármiféle megálla­podás lehetősége. A postások és a postaigazgatóság képvise­lői mereven ragaszkodnak ko­rábbi feltételeikhez, és így a munkáltatók továbbra is elzár­kóznak a 15 százalékos bérkö­vetelés teljesítése elől. A munkabeszüntetés követ­keztében kialakult helyzet a kormányt is nagymértékben nyugtalanítja. Erre mutat, hogy a kabinet rendkívüli ülésen vizsgálta meg a sztrájkhelyze­tet. Jól értesült körök szerint nem lehet kizárni annak lehe­tőségét, hogy a postaigazgató­ság a rendkívüli állapot kihir­detését kéri, s így katonaság kivezénylésével próbál véget vetni a postások sztrájkjának. Megjegyzendő, hogy a munkál­tatóknak a sztrájk naponta 500 000 font sterling vesztesé­get okoz. A belga és a francia postás­szakszervezet csütörtökön beje­lentette, hogy bojkottálják a Nagy-Britanniába irányuló te­lefonhívásokat. A sztrájkoló brit postásokkal való szolidari­tást sürgette Carl Stenger, a nyugatnémet postásszakszerve­zet elnöke is. A postai alkalmazottak nem­zetközi szövetsége csütörtökön Brüsszelben közzétett felhívásá­ban teljes szolidaritását nyil­vánította ki a sztrájkoló brit postásokkal. Egyidejűleg felszó­lította valamennyi tagszerveze­tét, hogy tegyenek eleget az angol szakszervezet kérésének és bojkottálják a Nagy-Britan­niába irányuló vagy onnan ér­kező telefonhívásokat. Megmutatták igazi arcukat Addisz Abeba — Az Afrikai Egység Szervezete titkárságá­nak Addisz-Abebában csütörtö­kön közzétett nyilatkozata sze­rint Anglia és az Egyesült Ál­lamok kilépése az ENSZ gyar­mati különbizottságából azt je­lenti, hogy ezek a hatalmak nem hajlandók részt venni a kolonializmus és a fajgyűlölet felszámolásában Afrikában és világszerte. A két nyugati állam nemcsak hogy nem hajtja végre az ENSZ függetlenségi deklará­cióját, — amelyet pedig mind­egyik aláírt, — hanem az utób­bi években minden eszközzel akadályozta a kolonializmus megszüntetésére irányuló ENSZ­lépéseket. Az Egyesült Államok és Anglia befolyásos gazdasági és pénzügyi körei intenzív tevé­kenységet fejtettek ki Portu­gália afrikai gyarmatain, vala­mint a Dél-afrikai Köztársaság­ban és Namíbiában — állapítja meg a nyilatkozat. Az AESZ titkársága kijelen­tette: Az afrikai országok, vá­laszul a nyugati hatalmak te­vékenységére, minden támoga­tást megadnak a kolonializmus és a faji megkülönböztetés el­len küzdő, elnyomott népek igazságos harcának. Megtalálja zsák a foltját Dar es Salaam — Viana Re­belo portugál hadügyminiszter mocamblque-i szemleútján kije­lentette: „A portugál kormány a NATO rendelkezésére bocsát­ja afrikai kikötőit, ha a NATO­országoknak szükségük lesz ezekre." Rebelo nyilatkozatával kap­csolatban Szkvorcov, a TASZSZ hírmagyarázója megállapítja: Portugália elsősorban a mo­cambique-i partvidéket ajánlja fel NATO-partnereinek, mivel ott egy sor igen alkalmas ki­kötő van. Stratégiai szempont­ból a legfontosabbnak tartják az észak-mocambique-i Nakala kikötőt. Az Egyesült Államok erre már régen szemet vetett és azt tervezi, hogy ott nagy­szabású haditengerészeti és lé­gitámaszpontot létesít. Bár a Fehér Ház hivatalosan még nem hagyta jóvá ezeket a ter­veket, egyes adatok szerint Washingtonban mindnagyobb készséget mutatnak arra, hogy katonai egyezményeket kösse­nek Afrikában a portugál gyar­matosítókkal. E tekintetben igen. figyelemreméltó Rogers külügyminiszter beszámolója, amelyet afrikai körútjának be­fejezésekor készített és amely­ben Portugália afrikai politiká­ját „reménykeltőnek" nevezi „a jövőre nézve". Megemlékeztek az Olasz KP megalakulásának 50. évfordulójáról Róma — Az Olasz Kommunis­ta Párt naggyűlésen emlékezett meg a livornói Goldoni Színház­ban megalakulásának 50. évfor­dulójáról. 1921-ben ugyanezen a helyen vált ki a baloldali frak­ció a Szocialista Pártból, s ha­tározta el egy új, lenini párt megalakítását. A nagygyűlés szónokai Terra­clni szenátor, Colombi és Bor­ghini voltak. A délutáni órákban az OKP Központi Bizottságának küldött­sége — Terracini, Colombi, Po­lano, Trivelli, Borghini és Raugl polgármester részvételével — tisztelettel adózott az egykori San Marco Színház maradvá­nyainál, ahol 50 évvel ezelőtt a párt alakuló gyűlését tartották. néhány sorban A SZOVJETUNIÓ és Japán képviselői tegnap Tokióban egyezményt kötöttek a szovjet távol-keleti Habarovszk és Nit­gata fontos japán kereskedelmi kikötő közötti rendszeres légi­járat létesítéséről. BONNBAN tegnap magyar-* nyugatnémet egyezmény jött létre a nácizmus magyar áldo­zatainak kártalanításáról. Az NSZK összesen 100 millió már­kát fizet ezen a címen Magyar­országnak. A SZUDÁNI BIZTONSÁGI SZERVEK „gyanús tevékenység" miatt letartóztattak egy ameri­kai állampolgárt, akinek nevét egyelőre nem közölték. AZ ECUADORI KORMÁNY til­takozott az amerikai kormány­nál az Ecuadornak nyújtott ka­tonai segítség megszüntetése miatt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megkezdte idei tag­toborzási kampányát, amelynek célja 1500 új párttag megnye­rése. RICHARD RUSSELL georgiai szenátor tegnap 73 éves korá­ban meghalt. REGGIO Dl CALABRIÁBAN tegnap este az egésznapi za­vargások után helyreállt a nyu­galom. V THANT ENSZ-főtitkár Ilkku Pastinen finn diplomatát bízta meg képviseletével a genfi le­szerelési értekezleten. WILLI STOPH, az NDK mi­niszterelnöke tegnap fogadia Stanislaw Majewskit, a lengyel minisztertanács elnökének he­lyettesét, a tervbizottság elnö­két és Janusz Burakiewicz kül­kereskedelmi minisztert, akik gazdasági tárgyalásokat folytat­nak Berlinben. AZ ARGENTIN ÁLTALÁNOS MUNKASZÖVETSÉG (CGTj el­utasította a kormány kompro­misszumos javaslatát, amely szerint Argentínában ez év ja­nuárjától általában 6 százalék­kal emelnék a béreket. A CGT nyilatkozatában rámutat, hogy tekintettel az árak gyors emel­kedésére ez a béremelés elég­telen. RAFAEL MILANS uruguayi belügyminiszter alig 48 órával eskütétele után lemondott tiszt­ségéről. Megfigyelők szerint ez újabb politikai válságot indít­hat el Uruguayban. JÓSÉ VEIGA SIMAO portugál közoktatásügyi miniszter beje­lentette, hogy „szigorú intézke­déseket" foganatosítanak a diákzavargások szítóival szem­ben. Az elmúlt hetekben egye­temi reformokat sürgető diákok tüntetéseket rendeztek a rend­őri hatóságok önkénye ellen, s követelték letartóztatott társaik kiszabadítását. A minisztériumi kommüniké kiemeli, hogy az egyetemi hatóságok a rendfenn­tartó erőket veszik igénybe, ha a rendet másként nem lehet íenntartanL

Next

/
Oldalképek
Tartalom