Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-22 / 18. szám, péntek
EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Az egészséges munkakörnyezet kialakításának kérdőjelei A dolgozó életének egyharmad részét a munkahelyén tölti, jgy érzékenyen reagál munkakörnyezetére. Bizonyos lelki megelégedettség, nyugalom, különféle Hangulatok befolyásolják szellemi, fizikai állapotát, ami ezután kihat teljesítményére is. Szlovákiában a közelmúltban négy kiválasztott ipari ágazat — a gép-, a vegy-, a textil és az élelmiszeripar — 194 üzemeljen vizsgáltuk a környezetet. Azok véleményére voltunk kíváncsiak, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak. A feltett kérdésre: „Elégedett-e a munkahelyével (a gyárcsarnokkal, műhellyel)? — a következő válaszokat kaptuk: igen, elegedett vagyok (28,9 százalék), részben elégedett (41,5 százalék). részben, de inkább nem I io,3 százalék), nincs megelégedve (18.9 százalék), és nem adott választ 0,4 százalék. Lesújtó, hogy a megkérdezetteknek csupán nem egészen 30 százaléka elégedett a munkahelyével. A jelenlegi helyzetet súlyosbítja, hogy a részben elégedettek csoportjába tartozik a dolgozók 41,5 százaléka. A kutatás során kiderült, hogy a nők elégedettebbek, mint a férfiak. Ez az érdekes megállapítás minden ipari ágazatban érvényes, sőt a textiliparban dolgozó férfiak 40 százaléka abszolút elégedetlen, míg a nóknek csupán 18 százaléka, bár a textiliparban ötszörte több nő dolgozik, mint férfi. A dolgozók a további kérdésekre válaszolva, nagyon konkrétan meghatározták, tniért elégedetlenek munkakörnyezetükkei. Kérdésünkre: Mi elviselhetetlen a munkahelyén? — a legélesebben a munkahelyek tisztátalanságát, a rossz szellőztetést, a munkahelyeken levő port bírálták, és ezen a téren sürgős javulást követeltek. Igy nyliatkozott a megkérdezettek 52,3 százaléka. Ez a tény nagyon komoly figyelmeztetés, mivel a felmérésre kiválasztott üzeuiek több mint felében olya nok a munkafeltételek, hogy még a lélegzetvétel is nehéz. A dolgozók 46,5 százaléka bí rálta a zajt, 46,4 százaléka a munkahelyeken uralkodó hőséget, 32 százalékuk a hideget és a huzatot kifogásolta. A káros kigőzölgésekre, a párára és a gázokra, melyek megnehezítik a légzést, a dolgozók 28,3 százaléka panaszkodott. A megkérdezett dolgozók 52,3 százaléka — akik kifogásolták a munkahelyeken levő port, tisztátalanságot és rossz szellőztetést — követeli, hogy sürgősen javítsanak a helyzeten. Vagyis a dolgozóknak több mint fele követeli a munkateljesítményhez szükséges alapvető feltételek kialakítását. A megkérdezetteknek 46,4 százaléka a hőségre panaszkodott. A hideget és a huzatot főleg a gépipari dolgozók kifogásolták. Ezenkívül bírálták a dolgozók a barátságtalan műhelyeket, csarnokokat, az egészségtelen falakat, a rossz megvilágítást. Az üzemeknek egytizedében nem törődnek a tisztasággal és a munkahelyek megvilágításával. Magam is meggyőződtem, hogy sokkal inkább törődnek a füves térségek, a parkok létesítésével, míg az ablakok tisztítására és a falak meszelésére alig fordítanak gondot. Ha számításba vesszük, hogy a barátságtalan műhelyeket túlzsúfolják gépekkel, akkor megértjük, miért nem érzik jól magukat a dolgozók a munkahelyeken. Az ilfen üzemekből mielőbb távozni akarnak. A kiválasztott ipari üzemekben végzett felméréssel megállapított komoly fogyatékosságok azt bizonyítják, hogy a múltban ennek a kérdésnek nem tulajdonítottak megfelelő jelentőséget. Ezt gyakran azzal indokolták, hogy az tizeinek nem rendelkeznek elegendő pénzzel, és ezért elsősorban a termelést kell biztosítaniuk. Ez az állítás nem felel ineg áz igazságnak. A felmérés során az is kiderült, hogy a kiválasztott 194 üzemből 49 üzemnek nincsen távlati terve a munka- és életkörnyezet javítására. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy 1968-ban a munkakörnyezet javítására 219 839 900 koronát terveztek, de ebből az összegből csak 193 323 500 koronát merítettek ki. A kialakult áldatlan helyzet okát elsősorban az üzemek vezető dolgozóinak magatartásában kell keresni, akiknek tudatosítaniuk kellene, hogy a korszerű ipar építése megköveteli az egészséges munkakörnyezet kialakítását is. Bár e téren nagy a lemaradás, még mindig nem késő céltudatosan hozzáfogni a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. Az üzemek vezetőinek pótolniuk kell a mulasztást; ugyanakkor ki kell használni minden alkalmat, minden forrást arra, hogy a dolgozóknak a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére kifejtett kezdeményezése ezen a téren is jelentős javulást eredményezzen. KAROL BARTEK ,» „ < » Orvosi tanácsadó A CUKORBAJ FELISMERÉSÉRŐL (Foto: Tóthpál Gyula) Olvasónk, F. Zoltánné írja: „Fiam 23 éves bányász, Prievidžan él, s arról értesített, hogy tömeges cukorbaj-szűrővizsgálaton vett részt. Elsősorban arra lennék kíváncsi, vajon a fiatalok is kaphatnak-e cukorbajt, ha vizsgálatnak vetik őket alá? Másodszor nem értein, hogyan lehetséges, hogy az egyik járásban vagy városban kivizsgálnak minden lakost, a másikban pedig nem is hallani ilyesmiről. Kérem, magyarázzák meg, miből áll ez a szűrővizsgálat! Bizonyára minden olvasónk ismer környezetében cukorbajos embert. Egy részük nagy nehézségekkel küzd, nem tud dolgozni, időről időre kórházi kezelésre szorul. Nem egy esetben a cukorbajosoknál súlyos zavarok, ér- és agykomplikációk lépnek fel. Vannak viszont olyan esetek, hogy a betegek derűlátóak, munkaképesek. Sokan nem értik, mi ennek a titka?! Nagy általánosságban erre azt lehet válaszolni, hogy az orvosi felügyelet alatt álló, önmagát szigorúan ellenőrző cukorbeteg, aktívan kihasználva a rendelkezésére álló módszereket és eszközöket, szinte teljes mértékben megőrizheti munkabírását, teljesítőképességét és erőnlétét. Ha a beteg betartja a szakorvos utasításait, annak megfelelően rendezi életmódját, és táplálkozik, megszabadulhat a cukorbetegek nehézségeitől, és nemcsak súlyos' bonyodalmaknak veszi elejét, hanem elérhet olyan életkort is, mint egészséges embertársa 1'. F. Zoltánné soraira válaszolva megírhatjuk, hogy hazánk némely részein, így például a ! prievidzai járásban is már több ! éve végeznek cukorbaj-szűrő| vizsgálatot. Ott, ahol a fia él, mint megtudtuk, a tiidő-szűrői vizsgálattal egyszerre vizsgálták ki a vizelet cukortartalmát is. így a lakosság több mint 90 százalékáról megállapíthatták, kinél és milyen mértékben fordul elő .cukorbaj, vagy áll fenn annak gyanúja. „Vannak járások, ahol más formában hajtják végre ezt az akciót: Megírhatjuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium 1970. június 6-án keltezett útmutatása értelmében Szlovákiában — egyelőre tíz járásban — folyamatban van a cukorbajszürés és a felelős főorvosoknak ez év május l-ig összegezniük kell az elvégzett inunka eredményeit. így tehát a vizsgálaton rövidesen mindenki átesik ott is, ahol eddig még ilyesmiről nem értesítették a lakosságot. A cukorbaj az anyagcsere betegsége. Az inzulin általános vagy relatív hiánya okozza azt a zavart, amelynek folytán a szervezet nem tudja feldolgozni a szénhidrátokat. Kedvezőtlenül befolyásolhatja az emberi testben végbemenő anyagcsere bonyolult folyamatát. A betegség felismerését többek között a vizeletben jelenlevő szénhidrátok reakciója teszi lehetővé. Ezen alapszik a szűrővizsgálat, amelynek alkalmával a vegyileg preparált papírszeletkét a vizelet hatásának tesszük ki. Ezt megelőzően egységesen meghatározott megterhelésnek kell kitenni a szervezetet, ami abból áll, hogy a 15 évnél idősebb ember kiadós meleg étkezés után még egven meg egy karéj kenyeret vagy 1—2 kiflit, s igyon meg egy csésze teát, amit 4 kanál kristály- vagy négy darab kockacukorral édesített; gyermeknek 3 éves korig evés után két kockacukorral, 3 éven túl 15 éves korig 4 kockával édesített tejet vagy teát adunk. Két órával ezek elfogyasztása után ki-ki maga végzi el a próbát. Kisebb gyermekeknél a szülők végezzék el. Ha eltelt az idő, a p>apírszeletkét tartsuk a vizelet alá vagy a látható jelig merítsük meg a felfogott vizeletben, amelyet mindenkinek külön, tisztára mosott pohárba kell ürítenie. Ha a papír nem kékül meg, a vizsgálat eredménye negatív, ami azt jelenti, hogy az illető személynek nincs cukorbaja. Ha kékre színeződik, felmerül a cukorbaj gyanúja, és a vizsgált személyt behatóbb szakorvosi vizsgálatra kell bellívni. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY • Kijevben a Pamir nevet viselő párduc városi lakásban nőtt fel. Anyja a kijevi állatkertben egyik jiárduckölykét megölte, s a másikat nagyon súlyosan megsebezte. Így az állatkert egyik gondozónője, Larisa Kacsanová hazavitte ezt a fogságot nem tűrő állatot, mely azóta megszokta új környeze' lét. KLOSS SZAZADOS KALANDOS TÖRTÉNETE 48. - Énekelje, ahogy akarja — mondta dühösen Geibel — de szeretném ha ebből a kommunista ügynökből végre kiszednénk, hogy mi köze volt a rádió adóhoz? - Nem vallotta be még? — vonta fel kérdőn szemöldökét Kloss. - Dehogynem. Virágcsokorral jött be és egy írásos vallomással — csapott mérgesen az asztalra Geibel. — Tagadnak. Még azt is tagadják, hogy itt vannak u Gestapónál, hogy előttünk állnak. - i'/í meg már azt hallottam odaát — mondta Kloss —, hogy nemcsak ezt a fogorvost, de az egész csoportot lefülelték. Még sajnálom is, hogy nem usztozliatom u sikerben. Sajnos, senki más nem került horogra. Kitűnő védelmi rendszerünk van — mondta Geibel, nem is reagálva Kloss csipkelődésére. Brunner kopogás nélkül jött be. Kitörő ürömmel fogadta Klosst. - Hol rejtőztél, llans? Már azt hittem szabadságra mentél. Kloss a hang irányába fordult, és Brunner mellett észrevette a vérző arcú Filipet. — Kutattam a közeli erdőt — közben filipre nézett. Szemében villanásnyi örömöt látott. Kloss Brunnerhez fordult: Mondott valamit? - Csak azt, hogy nem tud semmit, pedig — fordult most az orvoshoz —, már arra sem vagyunk kíváncsiak, hogy kicsoda az a bizonyos fanek. Ugyanis a híres f-23-as mindent elmondott a másik szobában. Ha akarja Filipják úr, elő is állíthatom janeket. Kloss észrevette, hogy az orvos öszszetört arca kínos mosolyra rándult: - Csak vezesd, csak vezesd — motyogta az orvos, s tekintetét a falra vetette. Brunner dühösen ordított az őrnek: - Elvezetni! Minden olyan hirtelen történt, hogy Kloss nyugtalankodott. Félt, hogy nem tud odaérni a Brunnerrel megbeszélt találkára. Pedig ezúttal csak Iréna és ők ketten lesznek, afféle búcsúestet tart Brunner, mivel Filipet ő kísért holnap Varsóba. Kloss gyorsan elrakodott íróasztaláról, kisietett az Abwehr épületéből. Leállította az első riksát, és Kobasova lakására vitette magát, de nem csengetett be, hanem továbbsietett. A negyedik házban Bartek várta egy kis üzlet félhomályában. A függöny mögött négy markos fiú ált, megbízható fegyverekkel. A terv egyszerű volt. Leitatja Brunnert, elveszi irattárcáját a papírokkal és a nyílt paranccsal, ami Filip kiadására utasítja a fogda parancsnokát. Ilymódon kétszeresen is lehetetlenné teszik Brunnert. Es ekkor — ez lesz a jeladat legnehezebb része, — figyelmeztette Kloss Bartekéket — elkapják Brunner sofőrjét is és a kocsival elmennek a börtönbe, kihozzák Filipet. Bartek régi ember volt. Magyarázat nélkül is megértette, hogy mekkora a tét: Kloss elköszönt. Abban maradlak, hogy Hurtekék itt várják meg Brunner sofőrjét. Természetesen Kloss esetleges riasztó jelzését is. • - Örülök, hogy egyedül lehetünk néhány percre — kezdte az asszony. — Van egy igen fontos és bizalmas kérésem önhöz, főhadnagy úr. — Csak nem katonai titkot akar kicsikarni tőlem? — mosolygott Kloss az asszonyra. — Ugyan? Mit érdekel engem a háború? Egy ártatlan ember életéről van szó. Véletlenül letartóztatták Sokolnicki fogorvos rendelőjében. ,,Provokáció?" — villant át Kloss agyán a gyanú. — Hallottam az ügyről — mondta óvatosan. — A sógorom is a várószobában volt. jan Borecki. Kérem, szóljon az érdekében, hiszen ártatlan. — j Rossz ajtón kopogtat, asszonyom. Az ügy nem az Abwehr, hanem a Gestapo dolgai közé tartozik. Forduljon Brunnerhez. — Minek néz engem, főhadnagy úr? Brunnerhez? — Geibel és Brunner az ön burátai, önre bizonyára jobban hallgatnak. — Ön régebben ismeri Geibelt is, Brunnert is. mint engem. — Az unokahúgom egy csinos kis birtokot is rááldozna a férjére .. . — Szóval vesztegetési kísértet? Nincs más hátra, mint jelentem Geibel Obersturmbannführernek ezt a beszélgetést. Felállt, mintha az ajtóhoz menne. Kobasova riadtan kapaszkodott a karjába: — Főhadnagy úr! Az isten szerelmére, dehogy akartam én megvesztegetni. De értsen meg, segíteni szeretnék az unokahúgomnak, képtelen vagyok értelmesen gondolkodni. Maradion — fogta könyörgőre a dolgot —. hiszen met) beszélte Brunnerrel a találk ozót. Csengettek. — Na végre. Már azt hittem ezt az estemet is elrontják — mondta Kloss —, mert azt hitte, hogy Brunner lép be az ajtón. De a küszöbön ideaen férfi ullt. — Bemutatom egymásnak uz urakut — mondta Iréna. — Kloss főhadnagy, Lajac úr. A barátomat titkos szálak kötik Brunner Sturmführerhez — mondta magyarázatként Iréna — és felajánlotta neki, hogy várja meg itt. - A segítség bizony jól jön - mondta Kloss — és én szeretem az okos lengyeleket. — Közben erősen gondolkodott, hogy hol is látta már ezt az embert, de sehogyan sem jött rá. — Örülök, hogy okosnak tart — mondta Lajac. — Aki Brunnerrel dolgozik, az eleve okos ember — mondta Kloss. Még mindig kereste emlékezetében, mikor és hol találkozott ezzel a Lajaccal. Aztán gondolta, hogy kiugratja a nyulat a bokorból. — De nekem úgy tűnik, hogy már találkoztunk valahol. — Kisváros — mondta nyugodtan Lajac — sok ismerős. Szűkszavúan válaszolt, és mohón itta a konyakot. — Megvan! Egy fogorvoshoz jártunk — mondta egészen váratlanul Lajac. — Igazán? — nézett rá csodálkozva Kloss. Rettenetes gyanú ébredt benne. Eszébe jutott egy másik találkozó is. Az erdészlak. Igaz, ott csak a hangját hallotta Lajacnak, de pontosan emlékezett arra, hogy mit mondott erről a csirkefogóról a sógora. — Nem emlékszem önre. — Főhadnagy úr nem figyelte a várakozókat, de egy betegnek mindig jeltűnő, hogy valakit soron kívül engednek be a rendelőbe. — Aztán mintha valami Lajacnak — eszébe jutott volna, felállt: — Bocsásson meg főhadnagy úr, de még van valami elintéznivalóm és úgy latom. Brunner Sturmführer úr nem jön. — Várjon csak nyugodtan — bíztattn maradásra Iréna a csempészt. — A főhadnagy úr kedveli a lengyeleket. — Gondolom — mondta Lajac, de ez felért egy fenyegetéssel Kloss számára. Szerencséjükre Brunner csengetett és nagy robajjal lépett a szobába. (Folytatjuk j 1971. 22. 4