Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-21 / 17. szám, csütörtök

Azt mondhatjuk, hogy az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója az, hogy milyen mértékben tudjuk kielégíteni a lakásigényeket. Csehszlovákia Kommunista Pártja — a lakosságnak ezt az igényét szem előtt tartva — rendszeresen foglalkozik ezzel a kérdéssel és kijelölte a feladatot: évi 100 ezer lakás felépítését. A lakásépítés területén azonban számos olyan probléma fékezi a munka ütemét, mint az építkezés időtartama, a hiányos anyagellátás és nem utolsósorban az emelkedő építkezési költségek. A közérdekeket szolgáló lakáspolitika bizonyítéka, hogy 1969 végén a lakóházakban levő lakásállomány „kora" a következőképpen oszlott meg: az állomány 41,1%-a tízéves, 29,7 %-a húszéves, 15,5%-a ötvenéves és 13,7%-a több mint ötvenéves építkezés volt. A minőségi szerkezet elemzése láttatja, hogy Szlovákiában a lakásállomány 61,4%-a első osztályú, 23,5%-a másodosztályú, 4,2% a harmadosztályú és 10,9 %-a negyedosztályú. Érdekes, hogy Bratislavában, a valóban rendkívül gyors ütemű lakásépítés ellenére, a lakások egyharmada a legrosszabb minőségű és a lakóházak 40%-a több mint ötvenéves építkezés. A lakásprobléma része a lakásalap karbantartása. A lakásállomány kezelése, karbantartása és javítása területén a Legfelső Ellenőrzési Hivatal a járási nemzeti bizottságok 28 népi ellenőrzési bizottságával együttműködve ellenőrzést hajtott végre azzal a céllal, hogy elősegítse a lakásalap célszerűbb és gazdaságosabb karbantartását és javítását és az állami lakásalap kezelésének hatékonyabb ellenőrzését. A komplex gondoskodás számos feladattal jár Első pillantásra úgy tűnik, hogy jelentéktelen részletkérdésekről van szó és sokkal fontosabb problémák várnak megoldásra. Azonban éppen az ilyen részletkérdések keserítik meg a lakosság napjait és ártanak a part és az állam tekintélyének. Társadalmunk a lakásállomány karbantartására és javítására minden évben jelentős fisszegeket fordít. A fokozott gondoskodás érdekében a szövetségi kormány, az SZNT, valamint az SZNT elnöksége számos intézkedést fogadott el. Az előirányzott anyagi és gazdasági eszközök helyes, célszerű és gazdaságos felhasználásával és elsősorban a lakás- és lakóházállomány karbantartási A LAKÁS KARBANTARTÁS PROBLÉMAI és javítási munkálatai kifogástalan minőségű, tárgyszerű, időrendet és fontossági sorrendet meghatározó tervével kell biztosítani ezen a téren a feladatokat. . De milyenek lehetnek ezek a tervek, amikor a házkezelőségek nem tartották be a szövetségi kormány 625/1964. sz. a házállomány nyilvántartásáról szóló rendeletét, ami a helyes tervezés előfeltétele. Emellett elhanyagolják a házállomány rendszeres ellenőrzését is, ami ugyancsak a rendes és idejekorán történő karbantartás és javítás feltétele. Ilyen hiányosságokat állapítottak meg a Banská Byslrica-i, prešovi, košicei, vranovi, svidníki, lévai(levicet), nagvkürtösi (Veľký Krtíš-ij, senicai és Považská Bystrica-i járásokban és a Bratislava-óvárosi városterületbeu. Az utóbbi években a Šik és Lobi-féle „gazdasági modell" érvényesítése, a vállalati érdekek előtérbe helyezese következtében az építőipari szervezetek már 1967 óta arra törekedtek, hogy kapacitásukat új beruházásokra használják fel és ezért állandóan csökkent a karbantartó és javító tevékenységük. Ezt bizonyltja, hogy míg 1967-ben a karbantartó munkák értéke 239,5 millió korona volt, addig 1969-ben már csak 203,6 millió, 1970 első felében pedig csupán 94,5 millió korona értékű munkát végeztek. Nem csodálható, hogy az állampolgárok ezen a területen kifogásolják a felelős nemzeti bizottságok ős házkezelőségek tevékenységét. Ugyanis a nemzeti bizottságok ezen a területen nem teljesítették kötelességeiket és bár hivatottak és jogosultak a helyi építőipar irányítására is, 1968—1969-ben e szervezetek nyomásának engedve, nem védelmezték kielégítően az állampolgárok jogait és érdekeit. Ugyanakkor a házkezelőségek nem egészen konkrét tervei tették lehetővé a fontossági sorrend mellőzését és az előirányzott költségek ösztönös felhasználását. Különösen nagy íigyelmet érdemel, hogy társadalmunk jelentős összegeket fizet rá az új lakások karbantartására és javítására. Vajon milyen lehet a felelős személyek erkölcsi érzéke és állampolgári fegyelme, ha például 1969-ben az 1—10 éves lakások karbantartására és javítására kellett fordítani Košlcén és a senicai járásban a költségek 68, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a költségek 67, a Považská Bystrica-i járásban a költségek 45, a trnavaí járásban a költségek 40 százalékát? A helyzet meg döbbentő többek között azért is, mert erre a jelenségre már az 1968. évi ellenőrzés is rámutatott és a szavatossági határidőt 18 hónapról 36 hónapra hoszszubbították meg. Csak szórványosan fordul elő, hogy a házkezelőségek az építkezési hibákért még akkor sem veszik át az épületet, ha az már lakott. A további szféra, ami a nemzeti bizottságok és házkezelőségek ilyen irányú felelőtlenségét bizonyítja az előirányzott költségek felhasználása. Az ellenőrző szervek megállapították, hogy Bratislava—Vinohradyn. Piešťanyban és Trnavában a kiszámlázott anyagot fel sem használták az építkezésnél. Piešťanyban és Košicén a javítási-karbantartási munkát alacsony színvonalon végezték el és emellett aránytalanul sok nyersanyagot számláztak ki, Vranovban ugyan kiszámlázták az anyagot, de a munka elvégzése nélkül, Nagykürtösön (Veľký Krtíš) jogtalanul fizették ki a mosógép javításáért benyújtott számlát, stb. Indokolt kérdés: a szocialista vagyon ellen elkövetett vétség ez, vagy sem? Hogyan lehetséges, hogy a nemzteti bizottságok és a házkezelőségek felelős dolgozói pél dául Bratislava-óvárosban, Léván (Levice), Považská Bystrí cán, Senicán, Topoícanybaii. Vranovban, Nagykürtösön és Žilinán nem tartották be a Gazdasági Törvénykönyv 109/64 Tt. sz. törvényét, a 107/67 Tt. sz. rendeletet és az SZNT elnökségének 120/ 1968 sz. határozatát a számlák ellenőrzésénél? Az ellenőrzés 16 házkezelőségnél 275 ezer korona túlfizetést állapított meg és ez csak a felületes próbák eredménye volt. Milyen eredménnyel járt volna az alapos ellenőrzés? Vajon nem jogos-e a vád, hogy a társadalom terhére történő nyerészkedés bűnét követte el pl. a Zupftany Efsz, amikor 6 vranovi házkezelöségnek 21 ezer koronát túlszámlázott, vagy a Svidníki Járási Építő Vállalat, amely 48 ezer koronával károsította meg a svidníki és a stropkovi házkezelóséget? De az előirányzott pénzösszegeket egyébként is könnyelműen kezelik. Például Galántán a Trnavai Magasépítő Vállalat a hővezető csatorna szakszerűtlen kivitelezésével 700 ezer korona társadalmi kárt okozott. De nem tartják be a belső berendezések kopásnormáit som. Indokolatlanul cserélik ki a tűzhelyeket. konyhai berendezéseket pl. a senicai, terebesi (trebišovi), prešovi, Banská Bystrica-i, košicei. vranovi, nagykiirtösi és trnavai járásokban. Emellett számos más hiányosságot is megállapítottak. Hí-" ányzik a belső ellenőrzés, hiányoznak a karbantartó és javító műhelyek, a munkálatokról végzett és a munkaidőt is feltüntető műszaki nyilvántartások, még mindig hiányos az anyagi-műszaki ellátás, stb. Természetes, hogy a megállapított hiányosságok következtében megtorló intézkedésekre került sor a Bratislava-óvárosi, martini, nitrai, prievídzai, trnavai, terebesi, piešfanyi. Banská Štíavoica-i, nagyklirtösi és senicai házkezelőségeknél. Mint látható, bőven van mit jóvátenni. A nemzeti bizottságoknak és a házkezelőségeknek fokozott gondot, kell fordítaniuk a karbantartó és javító munka tervének összeállítására és betartására, az előirányzott pénzügyi és anyagi eszközök gazdaságos felhasználására, a munkaidő hatékony kihasználására, a haladó jutalmazási módszerekre, az irányító és ellenőrző tevékenység jelentős javítására, stb. Harcolni kell a munka ösztönössége ellen, a szocialista szervezettségért, javítani kell a munkafegyelmet, a nyilvántartást, harcolni kell a visszaélés, a nyerészkedés, a lopás és a felelőtlenség ellen. Ez a munka kötelező iránya és célja a CSKP KB decemberi plénuma határozatának értelmében is. Ha a lakásállomány igazgatásában és karbantartásában látható hiányosságokat kiküszöböljük, akkor pozitív politikai munkát is végzünk, mert ezzel hozzájárulunk az állampolgárok igényeinek kielégítéséhez és életszínvonalának emeléséhez. ALEXANDER KRAjCt 'Wmm BMMMBWWMMI Téli pillanatkép a bratislavai Duna partról. (ČSTK felvétele) ZBYCH ANDRZEJ: KLOSS SZAZADOS KALANDOS TÖRTÉNETE 47. — Kell a fenének a maga pénze — mondta dühösen a fegyveres férfi —, de nem hívna be bennünket végre a szobába? Iréna kétségbeesetten próbálta kitessékelni a két férfit, de végül engedett az erőszaknak. — Először is azt szeretném tisztázni — kezdte a szobában az egyik férfi, hogy nem rabolni vagy gyilkolni jöttünk. — Elnézést a rendetlenségért — mondta némiképp megnyugodom Koba sova. — Kik maguk, könyörgöm ... — kérdezte Iréna. — A vizitkártyánk nem a legelőkelőbb — csapott fegyverére az egyik —, de egy rövid beszélgetésre jöttünk csupán. Az egyik barátunkról van szó, akit teljesen ártatlanul letartáitMtak egy fogorvossal együtt. Maga Irt fn^fe sza haditant — Kiről van szó tulajdonképpen? — kérdezte Iréna. — /an Bovecki a neve. Ártatlan. Garantáljuk, hogy ártatlan. — De kérem, remélem, tudják, hogy az árak igen magasak. Ötven, százezer zloty is rámegy, de ennek is egy jelentős részét dollárban vagy fontban kérik. — Mit bánom én — mondta a fegyve res férfi. Fő, hogy kihozza. Itt van ezen a papíron minden szükséges adat — nyújtott át egy papírszeletet az aszszonynak. — Tehát nem sokallják az árat? — kérdezte Iréna. — Annál is inkább nem, mert egy barátunkról van szó s mert a válságdíjat nem mi, hanem ön fizeti, asszonyom. — Erre képtelen lennék még akkor is, ha mindenemet áruba bocsátanám. — Ne túlozzon, asszonyom — szólalt meg az alacsonyabb. — Az ön jelenlegi vagyona sokszorosa a váltságdíjnak. Itt van például ez a Meng-korabeli Buddha-szobor. Feketepiacon kétmilliót megér. — Ön műtörténész? — kérdezte lelkesen Kobasova, — Mit számít az most, ki micsoda. A barátunkat kt kell szabadítania. — Megpróbálom — mondta megadóan Iréna — hiszen elsősorban lengyel vagyok és hazafi. A pince nyirkos volt. A ládán nem érezte túlzottan kényelemben magát Kloss. De már egy fél órája merőn nézte a falat, mintha oda sem figyelne az öreg partizán szavaira. Pedig az öreg egyfolytában beszélt. Kloss rágyújtott. Megnézte az óráját. Már mindössze tizenhat perce volt éjfé itg - Ne számíts kegyelemre, te sváb — mondta az öreg. -— Ezzel a lángszóró val nyírlak kt! Kloss felállt. — Hívd azonnal a parancsnokot. — A parancsnoK nincs itthon. Egyéb ként is beszélhettél volna akkor, amikor kérdeztünk. — Hát akkor gyújts rá te is — mondta Kloss. Egy cigarettát dobott az öregnek. Abban a pillanatban, amikor az mindkét kezével a cigarettáért kapott, Kloss teste előrelendült. Meglepte a nagy csend, ami a szobában fogadta. Csendben nyitotta ki az ajtót, ami a rádiós szobába vezetett. Még szerencse — gondolta —, hogy miközben Flóriánnal beszélt, alaposan szemügyre vette a szobát, és észrevette, hogy hová vezet a kis zöld vezetékpár. A rádiónál Anka matatott. Mellette az asztalon Kloss papírjai és fegyvere. Felmérte a távolságot. Remélte, hogy egy ugrással megelőzheti a lányt. Belerúgott az ajtóba és a lány pillanatnyi ijedelmét használta fel arra, hogy megkaparintsa az iratait és fegyverét. — Menj a szekrényhez — intett Ankának. — l,ö

jj! Miért nem lösz? - nézett rá gyűlölettel Anka. — Drága az idő — mondta Kloss hiszen három perc múlva éjfél. Vegyél ceruzát, papírt! Írd és rejtjelezd, amit mondok. Anka mozdulatlanul állt a szekrény nél. Kloss measajnálta és nevetve kezdte diktálni: Ä j—23-as jelenti . . . — Mi meg azt gondoltuk ... — mondta a lány, és lassan nevetés pírja lobbant az arcán. — Nincs idő, kérem, írja — utasította Kloss —: a f—23-as jelenti: Az elmúlt adásban jelzett objektum bombázásának legkésőbbi időpontja csütörtök éjszaka. Teljes a jntókészlet. Már útim u van. Végeztem. Anka uj/ai villámgyorsan továbbították a jelentést. Két perc sem telt bele. már Klosshoz fordult a lány: — Rendben. Zsuzsanna néni nyugtázta. — Köszönöm. És kérem, jelentse Barteknek, hogy holnap a 3-as ponton várom. — Ott is leszek — szólalt meg Bartek az ajtóban. — Egyébként sokat gondoltam rád. Féltem, hogy Filip után ... Néhány percig boldogan szorongatták egymást, aztán Kloss elkomorodott: — Szóval Ftlip ... Meg kell mentenünk. Bartek egy percig csendesen beszélt a lánnyal, aztán ismét Klosshoz jordult: — Még ma éjszaka eltűnünk. Akik téged itt láttak, azokat másik körzetbe irányítom át. Tudj meg valamit Filip röl... Kikísérte Klosst a városhoz vezető áthoz. — Nem tudom, hogy mit sikerül megtudnom Filipről, de annyi biztos: három —négy markos fiúra szükségem lesz, ha akcióba kezdünk, hogy kimentsük. Kloss az első hajnali vonatra kapaszkodott fel a trokinszki állomáson. Nem ébresztette fel Kurtot, aki a konyhában aludt. Az asztalon kitálalva találta az ételt és egy üzenetet, hogy Brunner Sturmbannführer kereste, és kéri, hogy Kloss hívja jel, amint megérkezik. De Kloss csak este kerített időt magának, hogy felhívja Brunnert. Előbb Rhode ezredesnek tett jelentést az útjáról. — Amint kipihente magát, hívja fel Geibelt. Valami feladatba akar bevonni bennünket. De ne nagyon siessen. Geibel dühösen fogadta: — Szeretném felhívni a figyelmét Kloss, hogy az ellenséges ügynökök hónapok óta zavartalanul dolgoznak az Abwehr orra előtt... — Ha nem tévedek, az Abwehr és a Gestapo orra előtt — mondta ironikusan Kloss. jFolytatjuk

j 1971. I. 18.