Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-21 / 17. szám, csütörtök

GDANSKI ÉS GDYNIAI MUNKÁSKÜLDÖTTSÉG Giereknél és Jaroszewicznál Varsó — Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök kedden Varsóban fogadta a gdanski és gdyniai kikötőmunkások és hajógyári munkások küldöttségét, mely jelentést tett a párt és a kormány vezetőinek azokról a felajánlásokról, amelyekkel a lengyel dokkmunkások a bányászok és kohászok felhívására válaszolnak. Edward Gierek beszélgetés közben kifejtette a muhkásküldötteknek, hogy kapcsolataik jelentik az életszínvonal emelésére hozott döntések realizálásának feltételét. Hangoztatta a kölcsönös bizalom szükségét a párt és a munkásosztály között,' s megerősítette, hogy az új pártvezetőség irányvonala a dolgozók létérdekeinek tiszteletben tartása. Minden ügyet azonban meg kell vitatni és megfontoltan, a nyugalom, a rend és felelősségteljes munka légkörében kell megoldani, hangoztatta Gierek. Piotr Jaroszewicz a lengyel kikötők és hajógyárak népgazdasági szerepével foglalkozott, és kiemelte a lengyel partvidék egyes munkahelyeinek felelősségét a gazdasági feladatok teljesítéséért. A LEMP Politikai Bizottsága keddi ülésén a piac idei hús. es egyéb élelmiszerellátásának megjavítására tett javaslatokkal foglalkozott. Az élelmiszeripari és felvásárlási minisztérium programja szerint az idén terven felül öt milliárd zloty értékű élelmiszert szállítanak a piacnak. Húsból és húskészítményekből 44 ezer tonnával, baromfiból 13 ezer tonnával többet adnak. Több margarin, vaj, sajt, csokoládé és kávé kerül a piacra. Az élelmiszeripari termékek választékát is bővítik. A piacot kellőképpen ellátják olcsó árufajtákkal Tiltakozások a szovjet nagykövetségek elleni provokációk miatt A Szovjetunió külügyminisztériuma a szovjet kormány nevében bejelentette tiltakozását az NSZK kormányánál a miatt a provokáció miatt, amelyet január 16-án követtek el Bonnban a szovjet nagykövetség ellen. A szovjet kormány követeli, hogy szigorúan büntessék meg a provokációk szervezőit és végrehajtóit, tegyenek hatékony intézkedéseket a szovjet nagykövetség normális munkafeltételeinek biztosítására. Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete kormánya nevében sajnálkozását fejezte ki a történtekért és közölte, hogy a neki átnyújtott nyilatkozatot haladéktalanul tudomására hozza kormányának. Január 17-én a Szovjetunió eanberrai nagykövetsége ellen is provokációs cselekményt követtek el. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium erélyesen tiltakozott az ausztráliai kormánynál. Ausztrália ideiglenes moszkvai ügyvivője kifejezte az ausztráliai fél hivatalos bocsánatkérését a történtekért. A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatot adott ki, s ebben a leghatározottabban elítéli a nyugatnémet neonáciknak a Szovjetunió bonni nagy,követsége épületénél elkövetett provokációját. Az NKP megállapítja, hogy az utóbbi időben a jobboldali szélsőséges elemek fokozták terrorista tevékenységüket és több támadást hajtottak végre az NKP, a szakszervezetek és a Falken elnevezésű ifjúsági szervezet helyiségei ellen. „Követeljük a szövetségi kor mánytól, hogy foganatosítson erélyes intézkedéseket a jobb oldali szélsőséges erőkkel szemben", — hangzik a nyilatkozat. Óvatos derűlátás 1971. I. 21. Nyugat-Berlin — Kedden a négy hatalom nagyköveteinek 13. nyugat-berlini összejövetele után Rush amerikai nagykövet, a találkozó soros elnöke, ebéden látta vendégül szovjet, francia és brit kollégáit. Politikai megfigyelők véleménye szerint az európai enyhülési folyamatot gátolni akaró Kommentárunk A világsajtó és a közvélemény az elmúlt hetekben meglehetősen sokat foglalkozott a lengyelországi eseményekkel. „A gdanski, gdyniai, szczecini, elblangl és slupski tragikus események — Irta a minap a varsói Polytika a decemberi eseményekről — megrázták egész társadalmunkat, kiváltották barátaink aggodalmát és ellensé. gieink örömét. Az összetűzések, az utcai tüntetések és sztrájkok, amelyekre több munkaközösségben sor került, rámutattak arra a mély politikai válságra, amelybe a lengyel társadalom jutott". Ebben a helyzetben a legsürgetőbb a közrend helyreállítása s a törvényesség tiszteletben tartása az első és haladék, talan előfeltétele volt a politikai és a gazdasági helyzet rendezésének. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának december 20-i ülése az egyetlen helyes utat választotta, hogy megakadályozza az események más irányú fejlődését — politikai úton oldotta meg a kérdést. Nyíltan feltárta a párt. és államvezetésben megnyilvánult helytelen módszereket, a kirobbant válság okait, s személyt változásokat hozott a párt és az ország vezetésében. Az alapvető és égető problémák feltárásával magára vállalta a hiányosságok kiküszöbölé. sét, s nyílt és őszinte politikájával visszaállította a tömegek bizalmát. Az események okait kutatva a pártvezetés éppúgy, mint a amerikai fékezési politika akadályozza az előrehaladást , a nyugat-berlini tárgyalásokon, azzal a céllal, hogy ily módon útját állja más lényeges kérdések megoldásának. Övatos derűlátásra adhat mégis okot az a tény, hogy a közlemény szerint folytatódnak a szakértői megbeszélések. néhány sorban WALTER ULBRICHT, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, valamint Willi Stoph miniszterelnök Berlinben fogadta a VDK kormányküldöttségének vezetőjét Le Thanh Nghiat, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest. ALEKSZEJ KOSZIGIN a Kremlben fogadta Guido Carlit, az Olasz Bank kormányzóját. A két ország közötti gazdasági, valamint kereskedelmi kapcsolatok alakulásának távlatairól folytattak megbeszélést. RAINER BARZEL, a CDU/CSU parlamenti frakciójának az elnöke tegnap nem hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett. Látogatása során megbeszéléseket folytat Jedrychowsky külügyminiszterrel, valamint Edward Gierekkel, a LEMP Központi Bizottsága első titkárával. ROMÁBAN és környékén 65 ezer építkezési dolgozó lépett sztrájkba. Az elbocsátások ellen tiltakoznak. A sztrájkolók a főváros utcáin tüntetéseket rendeztek. I. BURAKIEWICZ lengyel külkereskedelmi miniszter tegnap Bukarestbe érkezett. Látogatása során aláírja az 1971—75-ös évekre szóló román—lengyel kereskedelmi egyezményt. URHO KEKKONEN finn elnök január végén Giuseppe Saragat elnök meghívására Olaszországba látogat. A finn elnök első ízben tesz látogatást Rómában. BELFASTBAN újabb összetűzésekre került sor. Fiatalok egy csoportja támadást intézett az angol katonai járőr ellen a város katolikus negyedében. A SZOVJETUNIÓ ENSZ-miszsziőja dokumentumként adta ki Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az asszuáni gát felavatása alkalmából elhangzott beszédét. PIESRE HARMEL belga külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. E két nap alatt találkozik amerikai kollégájával, William Rogers-szel, valamint az amerikai kormány más képviselőivel. A tervekben Nixon elnökkel való találkozás nem szerepel. Félszázada az olasz tömegek élén Ma megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli az Olasz Kommunista Párt, a nyugati világ egyik legerősebb marxista—leninista pártja. Vezetőinek megállapítása szerint a legerősebb ellenzéki párt Olaszországban, a munkások, szegényparasztok, haladó értelmiségiek, a demokratikus tömegek politikai világítótornya, a legszélesebb népi rétegek vágyainak tolmácsolója és érdekeik elszánt harcosa. Hosszú utat tett meg az olasz kommunisták pártja azóta, hogy a szocialista párt maximalista és revizionista szárnyának politikájával elégedetlen marxista baloldal a livornói Szent Márk Színházban rendezett külön kongresszusán a Kommunista Internacionálé 21 feltételének elfogadása mellett döntött és kommunista párttá formálódott. Megalakításában nagy szerepe volt az Ordine Nuovo (Üj Rend) című lap körüli szocialista újságíró-gárdának, akik között találjuk Gramscit, Togiattit, Terracinit, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló személyiségeit. Az olasz kommunisták kezdettől fogva helyesen orientálódtak a tömegekkel való szoros kapcsolat felé, s emiatt nagy harcokat vívtak baloldali opportunistákkal. Ez a politika helyesnek bizonyult később a fasizmus előretörésének éveiben, amikor a párt illegalitásba kényszerült. Az olasz kommunisták internacionalista kötelességtudásuk példáját mutatták a spanyol polgárháború idején, amikor minden lehetséges módon segítették a Franco-diktatúra ellen küzdő demokratákat és antifasisztákat. Küzdelmük fő hadszíntere azonban otthon volt; a hazai fasizmus ellen legális és illegális formában küzdve nagy áldozatokat hoztak. Fasiszta börtönben halt mártírhálált Antonio Gramsci, a kiváló marxista teoretikus, a párt egyik alapítója. A második világháború éveiben a kommunisták jelentős szerepet vállaltak a partizánmozgalom megszervezésében és 1943ban Mussolini megdöntésében. A háború után 1947-ig az olasz kormányoknak is tagjai voltak, míg aztán amerikai nyomásra kiszorultak a kabinetből. Ellenzéki erőként küzdve sokat tettek a kereszténydemokrata, majd később különféle ámító ígéretekkel feltűnő középbál-kormányok leleplezéséért. A párt életében fontos határkő volt az 1956. évi Vili. kongresszus, mely elfogadta az „Olaszország útla a szocializmus felé" elnevezésű programdokumentumot. E program mélyreható társadalmi és gazdasági reformokat tartalmazott, melyeket úgy akarnak megvalósítani, hogy a párt a baloldali erőknek kedvező feltételeket kihasználva legális úton szerzi meg a hatalmat, és a dolgozók rétegeit képviselő szövetségeseivel egyetemben vezeti el az országot a szocializmus útjára. Az olaszországi események igazolták e program helyességét; az olasz párt mindenkor tömegekei tudott megmozgatni, a katolikus szakszervezeteket is magával ragadta, valahányszor meg kellett védeni a munkásérdekeket. Az OKP fő irányvonalát tavalyelőtt a párt bolognai XII. kongresszusa fogadta el. Ez az irányvonal röviden így foglalható össze: a szocialista internacionalizmus szellemének ápolása, a béke és biztonság szavatolása, a háborús konfliktusok felszámolása, az imperializmus ellen küzdő erők támogatása. L. L. Tömegsztrájk következtében megbénult az angol posta London — Kedden éjfélkor — Anglia történetében először — sztrájkba lépett a posta mintegy 230 000 dolgozója. A meghatározatlan időre szóló sztrájk ideje alatt megbénul a levél, és csomagforgalom, valamint a távirati összeköttetés a szigetországon belül és a külvilággal. A napok óta fenyegető és példátlan arányú sztrájk elhárítására az államosított posta igazgatója nem tett komoly kí. sérletet. Róbert Carr foglalkozsajtó a belpolitikai kérdések megoldatlanságával magyarázzák a megtörténteket. Maga E. Gierek, a párt első titkára megválasztása után tartott rádió- és televíziós beszédében leszögezte: „a legutóbbi események figyelmeztetnek bennünket arra az alapvető igazságra, hogy a A Trybuna Ludu A passzivitás ellen című kommentárjában többek között megállapítja, hogy az emberről váló gondoskodás az elmúlt években meglehetősen háttérbe szorult. Sok üzemben a legalapvetőbb szociális berendezések hiányzanak. Ezen hiányosságok kiküszöböEGYÜTT A NÉPPEL... pártnak mindig szoros kapcsolatban kell lennie a munkásosztállyal és a néppel, s nem veszítheti el a dolgozókkal váló kapcsolatát". Az eltelt hetek azt bizonyítják, hogy ez a megállapítás helyesnek bizonyult. Igazolta azt a lenini tételt is, hogy a megcsontosodás és a bürokratizmus ellen nem lehet papíron maradt határozatokkal, s tartalmatlan „kritikákkal" hadakozni. „Világos számunkra — írta a Nowe drogl —, hogy ezekhez az eseményekhez az ösztönzést nem a szocialistaellenes erők adták. Az események forrása — melyet az ellenséges erők kihasználtak — a munkások elégedetlensége volt és nyugtalanságuk a meggondolatlan határozatok niiatt. Ezt a nyugtalanságot fokozta még az is, hogy a döntéseket, melyek a munkásosztály számára jelentősek voltak, az utóbbi időben egyre gyakrabban anélkül hagyták jóvá, hogy megkérdezték volna őket..." lésére, csak a könnyűiparban 15 milliárd zlotyt kellene ráfordítani. A kritikák egyébként nagyon konkrétak, /s a legfelsőbb helyeket sem kerülik el. Élesen bírálják a kereskedelmet, az egészségügyet, a közigazgatási szerveket, valamint a szakszervezeteket. Ez utóbbiakat elsősorban azért, hogy szemet húnytak a fogyatékosságok előtt, s a dolgozók jogos igényei képviselete Idegen volt számukra. A bírálaton túl azonban konkrét intézkedések is születnek az egyes ágazatokban uralkodó helyzet javítására. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy a személyi változások önmagukban még nem töltik meg az államkasszát, sem pedig áruval, termékekkel az üzleteket és a gazdaságot, minden körülmények között azonban új stílust visznek a társadalom előtt álló legfontosabb kérdések megoldása, ba... S hogy a dolgozó tömegek bíznak a megkezdett új irányvonalban, bizonyítja az is, egyre nagyobb méreteket ölt az a mozgalom, mely a decemberi események okozta termelés-kiesés pótlását tűzte célul. „Politikai eszméinket, melyek országunkat irányítják, állandóan konfrontálnunk kell a valósággal, s minden cselekedetünket a dolgozók érdekeivel. Ez a kölcsönös bizalom alapvető feltétele, mely a nép kormánya és a társadálom között elengedhetetlenül szükséges. Különös súlyt helyezünk arra, hogy a kormány politikája világos és érthető legyen mindenki számára, hogy a gyakorlat és a szavak ne térjenek el egymástól, s a döntések és a tettek a munkásosztállyal és az egész néppel való őszinte és közvetlen párbeszéd eredményei legyenek". A párt első titkárának ezek az újévi szavai rávilágítanak arra is, milyen utat választott a lengyel pártvezetőség. Nem titokban akar vitázni, hanem a nyílt párbeszéd elvét vallja, felismerve azt a tényt, hogy csak az a program lehet tényleges és igazi, mely a párt egységén nyugszik, s amelyet a kollektív felelősségérzet hat át. Az ilyen program számíthat a néptömegek támogatására! Ez a szemlélet hódít most teret a lengyel politikai és közéletben... S bár tudják, hogy a kivezető út nem lesz könynyű, az olcsó optimizmus helyett azokat a módozatokat ke. resik, melyek a társadalmi tevékenység minden szakaszán a szavak ás a tettek összhangjára épülnek. FÔNOD ZOLTÁN tatottságügyi és termelékenyságügyi miniszter kezdeményezésé, re ugyan még egyszer összeültek éjfél előtt fél órával az igazgatóság és a szakszervezet vezetői, de a tanácskozás húsz perc után eredménytelenül végződött. Mint Tom Jackson, a postások szakszervezetének főtitkára röviden közölte az újságírókkal: „Semmi sem történt. Nincs megegyezés és nem kaptunk új ajánlatokat". Ojabb tárgyalásokra sem tűztek ki időpontot. A postások általános 15 százalékos alapbéremelést követelnek, míg az igazgatóság csak 8 százalékot ajánlott fel. A háttérben pedig ott állnak a toryknak azok a tervei, hogy az államosított posta egyes szektorait fokozatosan átadják magántársaságoknak. Angliában szerdán már zárva vannak a postahivatalok. A levelesládák nyílásait lepecsételték, hogy a levelek ne halmozódjanak túl bennük. A táv. írógépek elnémultak. Schröder hazautazott Moszkva — Gerhard Schröder, bonni szövetségi gyűlés külügyi bizottságának elnöke és a CDU alelnöke, aki a szovjet parlamenti csoport meghívására január 13-a óta a Szovjetunióban vendégeskedett, tegnap hazautazott Bonnba. Schrödert elutazása előtt sa. ját kérésére fogadta Alekszej Koszigtn, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Beszélgetésük során a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok Időszerű kérdéseit is érintették. Schröder moszkvai látogatása idején Gromiko szovjet külügyminiszterrel, Patoltcsev külkereskedelmi miniszterrel és Szemjonov külügy miniszer-hehelyettessel is találkozott. Moszkvában beszélgetéseket folytatott Alekszej Sítyikovval, a szovjet parlamenti csoport elnökével. Leningrádban és Moszkvában ismerkedett a szov. jet emberek életével, történelmi nevezetességeivel és felkereste a moszkvai Lihacsov Autógyárat.