Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-19 / 301. szám, szombat

Hétvégi hírmagyaráza

tunk | ELMARADT VÁLTOZÁSOK A világközvélemény figyelme Ibériára irányul: a december 3-a óta tartó burgosi perben a napokban kell ítéletet mondani a perbe fogott baszk hazafiak felett. Tulajdonképpen már csütörtökön meg kellett volna történnie az ítélethirdetésnek, s noha a hírügynökségek szerint az ítélethozatal megtörtént, a jelek szerint mára halasztották a katonai bíróság döntésének bejelentését. A burgosi per túllépte Spanyolország kereteit: a világ közvéleménye többnek tartja, mint Spanyolország belügyének. A francoizmus újabb próbatételéről van szó, s mint a jelek mutatják, a demokratikus közvélemény nem áltatja magát Madrid „liberalizálódási" törekvéseivel. Nemzetközi szolidaritási mozgalom bontakozott ki a baszk hazafiak életének megmentésére, mely a spanyol munkásosztály és haladó erők mozgalmával szolidárisán követeli: állítsák meg a gyilkos vésztörvényszéki gépezetet, vagy az értelmiségiek felhívásának finomabb megfogalmazásában: akadályozzanak meg jóvátehetetlen döntéseket. 1970 . 19. 0 A francoizmus újabb próbatétele A 16 baszk hazafi burgosi pe re nagyon is emiékeztet Julián Grimaunak, a Spanyol Kommunista Párt központi bizottsági tagjának 1963-as perére. Akkor világszerte neves személyiségek emelték fel szavukat a kommunista hazafi megmentése érdekében, XXIII. János pápa személyes üzenetben kért kegyelmet Francótól a kommunista vezetőnek, de hiába. Az ítéletet végrehajtották, ám ettől nem lett erősebb a Franco-rendszer, sőt, mindinkább elhatalmasodó válsággal kellett szembenéznie. Hiteles állítások szerint a mostani burgosi pert is Franco, a 77 éves, elaggott diktátor szorgalmazta. Presztízskérdést csinált ^belőle, noha nagyon vitás, hogy kiköszörülheti-e a tekintélyén esett csorbát. A baszk hazafiakat nem specifikált bűntények vádjával állították bíróság elé, eleve bűnösökként megbélyegezve őket, függetlenül attól, bizonyítást nyer-e az ellenük emelt vád. A baszk nacionalista mozgalom sokrétű. Különféle erőket vont be, s követői között ott találhatók egyaránt az autonómia és az elszakadás hívei, valamint azok a radikális csoportok is, amelyek az utóbbi években terrorral is harcolnak a baszkok nemzeti szabadságjogaiért. A burgosi per 16 vádlottjának egyikére sem tudták rábizonyítani, hogy része volt az ún. politikai szociálbrigádok, azaz a politikai rendőrség különleges beosztású tisztjeinek meggyilkolásában, de mindenképpen példát akarnak statuálni a baszk hazafiak megfélemlítésére. Ügy látszik, a szerepeket előre kiosztották, s így lényegében a per kimenetelét is előre eldöntötték, csak a bejelentéssel várnak. Akárhogy végződjék a katonai bíróság tárgyalása, — az ügyész hat vádlottra kér halálos ítéletet, — az események azt bizonyítják, hogy Francóék reformja puszta szemfényvesztés volt, a fasiszta diktatúra lényege nem változott, s véresen is kész fenntartani uralmát. 0 Meghasonlás E pillanatban még nehéz volna megmondani, mennyire befolyásolják a madridi kormányt a baszk hazafiak megmentésére rendezett nemzetközi és hazai szolidaritási akciók. Tény az, hogy Franco rendszere sem az, ami a múltban volt. A monarchia tényeleges restaurálására tett kísérletek, Juan Carlos hercegnek trónörökössé nyilvánítása, a falangisták hatalmának korlátozása, az Opus Dei technokratáinak előretörése, bizonyos látszatreformok arra szolgáltak, hogy kissé kozmetikálják Európa egyik legrégibb fasiszta diktatúráját, szalonképessé tegyék őt a NATO-országok közösségében. A burgosi per rácáfol a látszatra. Kétségtelen, hogy a szeparatista törekvéssé fejlődött baszk és a katalán nemzeti mozgalom a munkások, parasztok és diákok szabadságmozgalma mellett a legnagyobb veszélyt jelenti Franco rendszerére. Itt még az egyház is a forradalmárokkal tart, a kolostorok menedéket adnak az üldözötteknek. Franeőék tehát a baszkokon keresztül általában a spanyol demokratikus mozgalom híveire kívánnak lesújtani. Ez azonban kockázatos vállalkozás. A jelenlegi madridi kormány 18 minisztere közül 14-en a félig egyházi, félig világi szervezetű Opus Dei szervezet emberei. Nem véletlenül emlegetik „szent maffiaként" az Opus Deit. Nincsenek merev szabályai, lényegében láthatatlan szervezet. Mégis ott van mindenütt, mint ahogy alapítója, Palaguer páter írta Camino (Út) című könyvében: „Rejtsd el életed." így is működnek az Opus Dei emberei. A madridi minisztertanácson az utóbbi napokban nem vesznek részt a szervezet „oszlopai": Lopez Rodo gazdaságügyi és Lopez Bravo külügyminiszter. Nyilván meghasonlás történt a kormányban, melyben a legalább három táborra oszló falangistákkal szemben fölényben vannak az Opus Dei exponensei. Mindenáron ki akarja-e csikarni a halálos ítéleteket Franco, ez egyelőre eldöntetlen kérdés. Ugyanis olyan hírek láttak napvilágot, hogy egyrészt a félreállított falange szélsőjobboldalhoz tartozó főtisztek, másrészt a demokratizálódást követelő erők kereszttüzébe került agg diktátor közömbösen viszonyul a napi eseményekhez, megfá radt. Nyilván a politikai életből való visszavonulásra gondol, s ezt akarják kihasználni különféle erők az „örökség" megszerzésére. 0 Marakodás a hatalomért A jó egy éve hatalomra került Opus Dei-kormány tett bizonyos látszat-reformintézkedéseket. Voltak szemfényvesztő választások, s ami az adott helyzetben is a legfontosabb, hatályon kívül helyezték a sztrájkot tiltó és büntető régebbi törvényt, helyette megengedték a „kimondottan munkakonfliktusból" következő sztrájkot. Mivel a sztrájk minden időben az elnyomott munkásosztály fontos fegyvere volt, a spanyol munkásosztály most is él a korlátozott sztrájkjoggal, mégpedig úgy, hogy politikai fegyvert kovácsol belőle. Vagyis látszatra gazdasági követelésekért a politikai rendszer ellen harcol. Ez a mozgalom, különösen azután, hogy a francoista szindikátusokkal szemben létrejöttek a szakszervezeti munkásbizottságok, szinte feltartóztathatatlan. A munkásság és a diákság olyan erőt alkot Spanyolországban, amelylyel a mindenkori kormánynak komolyan számolnia kell. Ha tehát a spanyol munkásmozgalom és a baszkok nemzeti mozgalma egy síkon találkozott, a Franco-rezsim szempontjából öngyilkosság lenne halálos ítéletek hozatala és végrehajtása. Bizonyára kissé feltartóztatná, visszavetné a hazai demokratikus mozgalmat, ugyanakkor teljesen megfosztaná magát hitelétől mind belföldön, mind külföldön. Mivel a félreállított falangisták legszélsőbb csoportját alkotó ún. kékinges tábornokok még Francót is „túl liberálisnak" tartják s mindenáron nekik megfelelő változást akarnak kicsikarni, várható, hogy .kenyértörésre kerül a sor köztük és a helyzetet reálisabban látó Opus Dei exponensei között. Az utóbbiak Spanyolország megmentőinek, vagy ha úgy tetszik, átmentőinek tartják magukat, ha viszont erre a címre igényt tartanak, akkor most kell cselekedniük, a burgosi ítélethirdetés előtt. L. L. Egy kilométert tett meg a Lunohod—1 a Holdon Moszkva — A Lunohod—1. a Hold felszínén végzett vándorlása során eddig már 1 km utat tett meg. Péntekre virradó éjszaka öszszeköttetésbe léptek a Lunohod —1-el, amely 3.41 óráig tartott. A Lunohod délkeleti irányban haladt előre, s útja folyamán sekély mélyedéseken haladt át és nagy sziklákat került meg. Miután megállt, panoráma-felvételeket sugárzott a Földre az új területről. A Lunohod ebben a munkaszakaszban 197 métert haladt. Mióta a Holdon van, 1022 métert tett meg. A telemetrikus adatok szerint valamennyi berendezés normálisan működik: Csehszlovák—bolgár együttműködés Szófia — Václav Hüla miniszterelnök-helyettes, tervezésügyi miniszter és Tanocolov a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Szófiában aláírta Csehszlovákia és Bulgária népgazdasági terveinek az 1971—75-ös időszakra szóló egyeztetésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv meghatározza a legfontosabb termékek, anyagok és nyersanyagok és más fontos árucikkek szállítását, amelyeknek mennyisége az idei ötéves tervhez viszonyítva 50 százalékkal növekszik . Ugyanakkor árucsere-forgalmi és fizetési egyezményt írtak alá az 1971-es évre. A LENGYEL MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA A KÖZBIZTONSÁG ÉS KÖZREND SZAVATOLÁSÁRÓL Lengyel lapok a zavargásokról 0 Cyrankiewicz miniszterelnök rádió- és televízió-beszédben ismertette a helyzetet és nyugalomra, fegyelemre, normális munkára szólította fel a lakosságot -J • J MOSZKVÁBAN hivatalosan bejelentették, hogy Genfben, a Nemzetek Palotájában 1971. február 23-án újítja fel munkáját az ENSZ leszerelési bizottsága. A bizottság szovjet és amerikai társelnöke a tagországok képviselőivel konzultálva állapodott meg ebben az időpontban. STANISLAW GIICWA lengyel élelmiszeripari és begyűjtési miniszter, valamint V. P. Lein szovjet élelmiszeripari miniszter Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá a Szovjetunió és Lengyelország élelmiszeripari együttműködési tervéről. HEATH ANGOL kormányfő, aki csütörtökön kezdte meg washingtoni tárgyalásait, a csütörtöki megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy érzése szerint sikerült ismét kiépíteni azokat a magas szintű kapcsolatokat a Fehér Ház irányában, amelyeket a Wilson-kormány annak idején elhanyagolt. A KANADAI General Motors 23 000 munkása csütörtökön úgy határozott, hogy befejezi 13 hete tartó sztrájkját, mivel az újonnan megkötött kollektív szerződés értelmében azonnali hatállyal mintegy 15 százalékkal emelik bérüket. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS pénteken tartotta ez évi utolsó ülésszakát, amelyen megtárgyalták az 1971-évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971 —75-évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslatot. PÉNTEKEN tetőfokára hágott a zűrzavar Anglia repülőterein, amikor az 58 ezer főnyi földi kiszolgáló személyzet fele fokozta túlóra-tilalmi és munkalassító akcióját. A dolgozók 16 szakszervezete visszautasította a munkáltatók csekély, mindössze 4,5 százalékos béremelési ajánlatát. NAGY-BRITANNIÁBAN december elején közel 620 000 munkanélküli volt, ami a karácsony előtti időszak legnagyobb munkanélküliségét jelenti az utóbbi harminc évben. NEW YORKBAN a legfelsőbb állami bíróság csütörtökön viszszautasította Angela Davis néger tanárnő kérését, hogy ne adják őt kl a kaliforniai bíróságnak, mely gyilkossággal és emberrablással vádolja. Varsó — A hétfői és keddi zavargások után Gdanskban visszatért az élet normális medrébe, — írta a Trybuha Ludu. A rend visszaállítása után azonnal nekiláttak a károk és a vandalizmus következményeinek kiküszöböléséhez. Éjjel-nappal dolgoznak a romok eltakarításán és a megrongálódott épületek rendbehozásán. Helyreállt a közlekedés, az üzletekét ismét folyamatosan ellátják áruval. A lakosság mindenütt helyesli a nyugalom és a törvényes rend fenntartására foganatosított intézkedéseket. Mind többen jelentkeznek és adományoznak ingyen vért a zavargások áldozatainak. Elsőként jelentkeztek az orvosi akadémia hallgatói és a két hajógyár alkalmazottai. A Dziennik Ludowy azt írja, sajnálatos, hogy a gdanski hajógyár alkalmazottainak egyik része az árrendezés után kivonult az utcákra. Ezzel leplezték magukat és éltek vissza felelőtlen elemek, akik a legelítélendőbb tetteket követték el. A Glos Pracy szakszervezeti lap „Munkásfelelősség" című kommentárjában elítéli a vandalizmust, a középületek megrongálását, az üzletek kifosztását, s hangoztatja, hogy minden egyes lerombolt ház és kifosztott üzlet semmivé teszi a közös munka eredményeit és a közös vívmányokat. A kommentár végül hangoztatja, hogy a problémákat csakis nyugodt légkörben, a munkásfelelősség teljes tudatában lehet megoldani. A Trybuna Ludu szerkesztőségi cikkében „Az ész parancsa és a felelősség" cím alatt azt írja, hogy a tengerparti területen lejátszódott tragikus események felháborították a közvéleményt, a nyilvánosságot. A tény az, hogy a munkások háta mögött kalandor és aszociális elemek működtek, hogy a zűrzavarban vandalizmust és rablásokat kövessenek el. Az ellenség nem azért akar élősködni jelenlegi nehézségeinken, mintha meg akarná oldani a problémákat, hanem azért, hogy mindent bonyolultabbá tegyen, hogy semmivé tegye a közös vívmányokat és beszenyezze hazánk jó hírnevét. A lázítók munkabeszüntetésre szólítanak fel, hamis híreket terjesztenek, utcai zavargásokra uszítanak, erőszakos cselekedeteket provokálnak kl. Erre uszít a Szabad Európa Rádió is. Az államhatalom kötelessége, amelyet a népi Lengyelország felsőbb államérdekei kényszerítenek ki, hogy biztosítsa a nyugalmat és meghiúsítson minden olyan kísérletet, amely anachiára, kalandorságra és erőszakra irányul. Éppen ezt a célt követi a minisztertanács határozata. A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának december 17-i határozata a közbiztonság és a közrend szavatolásáról a következőket állapítja meg: Az elmúlt napokban Gdanskban és a tengerparti területen a közrend súlyos megzavarásának esetelvei kapcsolatban, valamint azzal összefüggésben, hogy állami, társadalmi és magántulajdont fosztogattak, épületeket és közlétesítményeket gyújtottak fel, továbbá gyilkosságok és súlyos testi sértések eseteivel összefüggésben a lengyel kormány elhatározta, hogy az alkotmány 7. pontjának 32. cikke alapján: 1. paragrafus: az ügyészi és nyomozó szervek, a közrend és biztonság védelmében velük együttműködő közrendészeti és más szervek haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket a közrend és nyugalom helyreállítására, s akadályozzák meg a megzavarásukra irányuló kísérleteket, 2. paragrafus: kötelességévé teszt a polgári milícia, a biztonsági szolgálat szerveinek és a velük együttműködő más szerveknek, tegyék meg az összes törvényes kényszerítő intézkedéseket, beleértve a fegyverhasználatot is, azon személyek ellen, akik erőszakos támadásokat követnek el polgártársaik élete és egészsége ellen, rablást, közvagyon és közintézmények pusztítását követik el. 3. paragrafus: valamennyi állami szerv feladatává teszi, hogy adják meg a feladataik teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges segítséget az ügyészségi és nyomozó szerveknek. 4. paragrafus: felszólítja a lakosságot, hogy engedelmeskedjék az illetékes állami szervek utasításainak, melyek a közrend biztosítására irányulnak. Józej Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök csütörtökön este rádió- és televízióbeszédben fordult az ország lakosságához. A gdanski eseményeket anarchista, huligán, bűnöző elemek, a szocializmus és Lengyelország ellenségei használták ki. Még ha az utcai tüntetés szervezőinek nem is volt rossz, kalandor szándéka, de ellenséges, anarchista és bűnöző elemek csatlakoztak hozzájuk, és a tüntetést rablásra, gyújtogatásra, esztelen pusztításra használták fel. Támadást intéztek és lőttek a közrendet és közvagyont védelmező, a polgárok biztonságát védő rendőrökre és katonákra. A miniszterelnök utalt arra, hogy a tragikus összetűzések során a közbiztonsági erők kénytelenek voltak fegyverüket használni és hogy az összetűzés mind a közbiztonsági erők, mind pedig a polgári személyek között súlyos áldozatokat követelt halottakban és sebesültekben. Több mint tízen vesztették életüket, több százan pedig megsebesültek. A lengyel miniszterelnök beszédében rámutatott: az erkölcsi és anyagi kárt okozó eseményeket a népi Lengyelország ellenségei kihasználják, Hangsúlyozta, hogy minden előfeltétele 'megvan és meg is lesz annak, hogy a munkásosztály problémáit megoldják. Az ellenséges elemek azonban a nyugodt légkörű, alkotó vita helyett meg akarják bontani az üzemek normális munkáját, igyekeznek dezorgantzálni az ország életét, az anarchia új fészkét akarják létrehozni. A nemrégen végrehajtott kiskereskedelmi árrendezéssel kapcsolatban Cyrankiewicz hangoztatta, hogy az állam semmit sem nyer vele és nem növeli bevételeit. A nyugalom légkörében még fognak beszélni e kérdésekről. Most nem erről van szó. Az állam és a nemzeti lét, tehát mindenki szempontjából létfontosságú problémák kerültek előtérbe. Az ellenséges erők igyekeznek kialakítani az anarchia újabb fészkeit, zavarni a normális munkaritmust a vállalatokban és dezorganizálni az ország élétét. Ez pótolhatatlan anyagi és erkölcsi veszteségeket jelentene, az ország nehéz küzdelemben kivívott nemzetközi és általános világpozícióinak aláásását jelentené. Cyrankiewicz leszögezte, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi plénumának határozatai a népi Lengyelország eredményes fejlődését és függetlenségét, az ország gazdasági potenciáljának növelését szolgálják. A célokat szolgálja a társadalmi fegyelem, a nép erkölcsi-politikai egysége. A lengyel miniszterelnök beszédében az ország minden polgárát felszólította arra, hogy legyen meggondolt, megfontolt, tanúsítson felelősségérzetet, vegyen tevékenyen részt a közrend és az állampolgárok nyugalmának biztosításában, a maga helyén mindenki az ország és az állam iránt érzett felelősséggel szálljon szembe az anarchista megmozdulásokkal, keljen a közrend, a társadalmi fegyelem védelmére. Cyrankiewicz felhívta az ország lakóit; közösítsék ki a provokátorokat, ne hallgassanak a kalandorokra és a helyzet komolyságának megfelelő öntudatos magatartást tanúsítsanak.