Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-15 / 297. szám, kedd

Fő feladataink a tag könyvcsere után A CSKP KB elnökségének beszámolója. A Központi Bizottság illésén előadta Gustáv Husák elvtárs, a párt első titkára 1970 XII. 15. Tisztelt Elvtársak! A Központi Bizottság elnöksége Önök elé terjeszti a tevékenységére vonatkozó beszámolót, annak értékelését, hogyan valósítottuk meg a Központi Bizottság kitűzött irányvonalát a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülése óta. ügy terveztük, hogy a Központi Bizottság plenáris ülését az ősz elején hívjuk össze, de a nagy párton belüli akció kiértékelése és a mai plénum elé terjesztett fontos dokumentumok előkészítése hosszabb időt vett igénybe. A Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülése óta eltelt időszakot értékelve megállapíthatjuk, hogy sikeresen valósítjuk meg a CSKP Központi Bizottságának irányvonalát. Sokoldalú jelentős előrehaladást értünk el a válságjelek kiküszöbölésének, a párton belüli és az egész társadalmi élet konszolidálásának folyamatában, valamint a politikai élgtben és a népgazdaságban is. Minden téren a haladó fejlődés tanúi lehetünk, mely kedvezően befolyásolja a dolgozók egész életét, lépésről lépésre, hónapról hónapra az egyik terület után a másikon céltudatosan kiküszöböljük az elmúlt évek válságának következményeit, a bomlás, az anarchia, az ösztönösség és bizonytalanság jeleit, az opportunista és revizionista erők tevékenységének következményeit. Törvényes rendet, szervezett, nyugodt munkát, tervszerű fejlődést, politikai, jogi és szociális biztonságot és távlatokat akarunk. Ezt a fejlődést természetesen még nem fejeztük be. Már sokat tettünk, de még számos feladat áll előttünk. Pártunkat és társadalmunkat csakis a pártban és a társadalomban lefolytatott nagy politikai küzdelemmel vezethetjük ki a válságból, úgy, ahogy ezt a CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisi és májusi plenáris ölése feladatul tűzte ki. Ebben a küzdelemben megvédtük népünknek a második világháború után kiharcolt forradalmi vívmányait, a munkásosztály győzelmét és hatalmát megőriztük, s elmélyítettük a szocializmus építésének eredményeit, Internacionalista egységünket a testvérpártokkal, a szocialista országokkal, elsősorban is a Szovjetunióval. A leghaladóbb társadalmi rendszert építjük, mely mentes a kizsákmányolóktól, melyben a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozók többi rétege megteremti a legoptimálisabb feltételeket a termelés, a kultúra fejlődéséhez és az életszínvonal emelkedéséhez a szocialista demokrácia és a dolgozók szabad élete fejlesztéséhez. Feladatunk az volt, hogy felújítsuk és elmélyítsük a munkásosztály élcsapatának, a Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a munkásosztály és a dolgozók győzelme szervezőjének vezető szerepét. Pártunk fennállásának 50 éve alatt ezekért a célokért folytatott forradalmi harcot. Mindezt veszélyeztette a jobboldali revizionista, szocialistaellenes erők támadása 1968-ban és 1969-ben. Az emberek hibákat követnek el, ezért megbírálhatjuk őket, ha felelősségteljes funkciót töltenek be, leválthatjuk őket. A munkásosztály és politikai élcsapata, a kommunista párt azonban nem térhet le osztálypozícióiról, forradalmi hagyományaitól, eszméitől, céljaitól anélkül, hogy ez katasztrofális következményekkel ne lenne politikájára és létezésére. Az 1969 áprilisától eltelt Időszakot úgy jellemezhetjük, mint pártunk marxista—leninista, baloldali erőinek ádáz harcát a jobboldali opportunizmus ellen, mint a marxista—leninista erők egyértelmű győzelmét társadalmunkban. Ebben a küzdelemben újból bebizonyosodott az az elv, hogy türelmesek, megértőek lehetünk egyes félrevezetett emberekkel szemben, de nem lehetünk elnézőek a párton belült opportunista és revizionista nézetekkel és csoportokkal szemben, a szocialistaellenes erők tevékenységével szemben, mivel ez újabb problémákat és újabb válságokat szülne. A marxista-leninista párt, és munkásosztály politikájában, valamint ideológiájában nem érvényesülhet az az álláspont, melyet úgy jellemezhetünk, hogy nem ülhetünk egyszerre két széken. Néni támogathatjuk a marxizmus—leninizmust, miközben — bármilyen formában — engedélyezzük a revizionista felforgató tevékenységet. Központi Bizottságunk 1969 áprilisától határozataival egyértelműen felújította a társadalmi jelenségek, az államon belüli kategóriák és a nemzetközi problémák osztályszempontból való megítélését. Ezzel folytatja pártunk legszebb forradalmi hagyományait abból az időből, amikor a háború előtt a burzsoá köztársaságban osztályharcot folytattunk, amikor nemzeti felszabadító harcot vívtunk. Folytatta munkásosztályunk és dolgozóink győzelmes előrehaladását a felszabadulás után, folytatta dolgozóink 1948 februárjában aratott győzelmét, valamint a szocializmus építésének éveiben társadalmunkban végbement forradalmi változásokat. Úgy gondolom, leszögezhetjük, hogy a CSKP Központi Bizottsága a párt megalapításának 50. évfordulója előtt teljesítette osztály-politikai és erkölcsi kötelességeit a kommunista és munkásmozgalom forradalmi harcosainak százezreivel szemben, akik a munkásosztály győzelméért, a szocialista társadalom felépítéséért éltek és haltak meg. Ezzel teljesíti . történelmi felelősségét munkásosztályunkkal és a dolgozók millióival szemben, megteremti a feltételeket szabad és nyugodt életükhöz, anyagi, szociális és kulturális szükségleteik fejlesztéséhez és az ifjú nemzedék jövője számára. Pártunknak, mint társadalmunk vezető politikai erejének a felforgató erők elleni küzdelemmel egyidőben meg kellett oldania társadalmunk valamennyi problémáját. A jobboldali és szocialistaellenes erők vereségével, a válságjelek és ezek okainak kiküszöbölésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe került' a felgyülemlett politikai, társadalmi és gazdasági problémák megoldásának koncepciós kidolgozása, valamint az erők összpontosítása szocialista társadalmunk tervszerű fejlesztésére. A múltat, jelent és jövőt nem választhatjuk el egymástól valamilyen választóvonallal. A múltból tanulságot vonunk le mai munkánkhoz. Folytatni A szocialista társadalom stabilitása és további fejlődése szorosan összefügg a munkásosztály politikai élcsapatának, a kommunista pártnak helyzetével. Pártunkat csak úgy vezethettük ki az eszmei és szervezeti bomlásból, hogy a párton belül vereséget mértünk a jobboldali revizionista erőkre. Csak így tudtuk felújítani a marxizmus—leninizmus és a proletár Internacionalizmus elvei alapján a párt eszmei, szervezeti és akcióegységét, valamint társadalmi vezető szerepét. Az első lépések után, amikor tisztáztuk a válságból való kivezető utat, amikor hatálytalanítottuk a helytelen döntéseket és határozatokat, amikor a munkásosztály és a többi dolgozó előtt lelepleztük a jobboldali és szocialistaellenes erők Igazi céljait és arculatát, meg kellett tisztítani a párt sorait mindazoktól, akik eltértek pártunk marxista—leninista politikájától, elárulták szervezeti és eszmei elveit. Munkákat olyan helyzetben kezdtük meg, amikor pártunk eszmeileg és szervezetileg nem •olt egységes, különféle eszmei áramlatok és platformok bomlasztották, amikor akcióképessége gyenge volt és megrendült akarunk minden pozitívat, s el akarjuk kerülni a múlt hibáit. Mai munkánkkal megalapozzuk a jövő fejlődését. Ilyen a társadalmi fejlődés folyamata, mely különösen bonyolult a fejlett kultúrájú magas szintű, szervezett, szocialista társadalomban. Azért beszélünk a múlt hibáiról és fogyatékosságairól, hogy felismerésük alapján elkerüljük megismétlődésüket és jobban ki tudjuk küszöbölni következményeiket. A párt-, a társadalmi és állami szervek figyelmét ma egyre Inkább a társadalom fejlődésének kidolgozására, a távlati fejlődésre Irányítjuk. Azokból a bonyodalmakból és válságokból, melyet pártunk és társadalmunk élt át, levonjuk a tanulságot, s népünk és társadalmunk előtt egyre derűsebb távlat áll. A Központi Bizottság új irányvonalának a különböző területeken aratott sikere felújítja a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozók többi rétegének bizalmát a párt politikája, a szocializI. a közvélemény bizalma a párt Iránt. A párt-, az állami és társadalmi szervekből, valamint szervezetekből eltávolítottuk a jobboldal fő képviselőit. Egyre jobban fokozódott azok hatása, befolyása és száma, akik a marxista—leninista politikai pozícióin álltak; kibővítettük a párt politikájáért harcolók aktíváját. A pártban és társadalomban kifejtett elvhű és türelmes politikai munkával megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy a párt szervezetileg és politikailag elhatárolja magát azoktól, akik eltértek politikájának marxista—leninista elveitől és hozzájárultak a válságos helyzet kialakításához. A párt megtisztításában döntő fontossággal bírt a CSKP Központi Bizottságának ez év januári határozata a tagkönyvcseréről, melynek elveit a Központi Bizottságnak valamennyi alapszervezethez és j»árttaghoz intézett levele ismertette. Ma már a Központi Bizottság elé terjeszthetjük pártunk e jelentős politikai akciójának zárójelentését. Egész pártunk politikai, eszmei és szervezeti képességeinek rendkívül fontos és bonyolult próbatétele volt a tagkönyvcsere. Ma már megállapíthatjuk, hogy j?ártunk sikemus alapelvei iránt, megszilárdítja öntudatukat s büszkeségüket pártunk 50 éves munkája és a szocializmus építésének 25 éves eredményei láttán. Az elmúlt másfél év alatt munkásaink, parasztjaink és többi dolgozónk milliói a gyakorlatban, mindennapi munkájukban, saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy az a politikai irányvonal, melyet a CSKP Központi Bizottsága 1969 áprilisában választott, reális és helyes, így tehát nincs más, esetleg jobb lehetőség. Meggyőződtek arról, hogy a Központi Bizottság határozatait megvalósítják az életben, hogy a szavak és tettek egyet jelentenek. Mindez megszilárdítja államunkban a szocialista rendszert, s megerősíti Csehszlovákia Kommunista Pártja, Csehszlovákia népe és egész államunk pozícióját a szocialista táborban és az egész világon. Ez a fejlődés jellemzi elsősorban az 1969 áprilisa óta eltelt időszakot. resen kiállta ezt a próbát. A tagkönyvcsere során szerzett tapasztalatok rendkívül értékesek további munkánkat illetően. A Központi Bizottság januári ülésén a tagkönyvcserével kapcsolatban feladatul adta: — a párt megtisztítását mindazoktól, akik eltértek a marxista—leninista politikától és rendszeresen megsértették, vagy nem teljesítették a párt alapszabályzatát; — a párt eszmei és szervezeti egységének felújítását a marxizmus—leninizmus alapján, akciőképességének, forradalmi harciasságának és aktivitásának fokozását. Az a feladat, hogy több mint egy millió 500 ezer párttaggal kommunista elvhűséggel folytassuk le a beszélgetéseket, nagy igényeket támasztott az egész akció irányítása, káderbiztosítása, a politikai szervezési munka és ellenőrzéssel szemben. Az akció során bebizonyosodott, hogy pártunknak valamennyi szinten elegendő, szilárd a marxizmus—leninizmus pozíción álló tagja van, akik elhatározták, hogy a Jobboldali erők manőverei és akadályai ellenére is teljesítik ezt az Igényes feladatot. Az alapszervezetekben, - kerületekben, járásokban és a központban 70 217 bizottságot neveztek ki a beszélgetések levezetésére. Ezeknek a bizottságoknak 235 270 tagja volt. Az akció során jelentős segítséget nyújtottak a régi, tapasztalt párttagok. A pártnak erre az aktívájára hárurt az egész munka súlypontja és a felelősség a beszélgetések gyakorlati megvalósításáért. Ez a nagy pártaktíva áldozatkészségével döntő mértékben hozzájárult a Központi Bizottság határozatának teljesítéséhez, a tagkönyvcsere céljának teljesítéséhez. Engedjék meg, hogy a Központi Bizottság nevében köszönetet mondjak az elvtársak és elvtársnők százezreinek, akik áldozatkészen segítséget nyújtottak a pártnak ebben a rendkívül igér nyes akcióban. Hogy a tagkönyvcsere ne térjen el a kitűzött céloktól és irányvonaltól, valamennyi szitír ten figyelemmel kellett kísérni és irányítani ezt a tömegakciót, s ki kellett küszöbölni a megállapított hiányosságokat. Kerületi, járási és városi pártbizottságaink az akció során bebizonyították, milyen magasfokú politikai és szervező képességekkel rendelkeznek, nagy, tapasztalatokat szereztek és tökéletesítették munkájukat. Azokat a politikai és szervezeti tapasztalatokat, melyeket a pártszervek a tagkönyvcsera során szereztek, nem szabad elfelejtenünk, ezeket munkánkban alkotóan tovább kell fejlesztenünk. Bebizonyosodott, ha pártunk minden erejét egy célra összpontosítja, politikailag helyesen irányítja és jól szervezi a munkát, akkor nagy eredményeket érhet el. E kollektív politikai tömegakció és az emberek körében végzett munka tapasztalatainak értékelésével kapcsolatban azt a módszert választottuk^ hogy a tagkönyvcsere tapasztalatait először minden egyes pártszervezet értékeli. A járási pártbizottságok normális üléseiken értékelték munkájukat. A kerületi bizottságok a kerületi szervezetek keretében értékelték az eredményeket. A Központi Bizottság elnöksége ülésein külön megtárgyalta minden egyes kerületi pártszervezet, a prágai és a bratislavai városi szervezet eredményeit, s minden esetben a vezető titkár részvételével. Ily módon értékeltük az egész párt tapasztalatait. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége ma a Központi Bizottság elé terjeszti a tagkönyvcsere lefolyására és eredményeire vonatkozó írásbeli jelentést, mely értékeli az egész akciót, adatokat tartalmaz, s további munkánkat illetően levonja a következtetéseket. Nézetünk szerint a tagkönyvcsere teljesítette küldetését. Elértük a CSKP Központi Bizottságának januári plénuma által kitűzött célokat. Az akció legjelentősebb eredménye a párt megtisztítása, valamint az opportunizmus és a revizionizmus párton belüli központjainak megsemmisítése. A párt szervezetileg elvált azoktól az emberektől, akik elárulták a marxizmus—leninizmus elveit. Jelentős mértékben elvált azoktól is, akik hosszabb Ideje passzívak és közömbösek voltak, s az opportunizmus potencionális tartalékát képezték a pártban. Azáltal, hogy a jobboldali opportunisták és a passzív tagok egy része eltávozott a pártból, megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy minőségileg magasabb szinten építsük a pártot, fejlesszük a pártegységet és felújítsuk a teljes értékű pártéletet. Megteremtettük a feltételeket a pártélet lenini normáinak nagyobb mérvű érvényesítéséhez, a párt akťióképességének növeléséhez. Sikerült felújítanunk a kapcsolatot a járási bizottságok és az alapszervezetek között, melyek már sok év óta megszakadtak, vagy pedig formálisak voltak. Valamennyi területen igényesebbek lettünk a vezető dolgozók politikai elkötelezettségével szem(Folytatás a 8. oldalon!