Új Szó, 1970. december (23. évfolyam, 285-309. szám)

1970-12-13 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

30 ÉV a vevők szolgálatában A karácsonyfa alá: DIVATOS KÉSZRUHA # Amíg 12 miirió méter anyagból 2,5 millió kész ruhadarab lesz.,. # Évente közel 1 millió termék külföldre # Bőséges választék a hazai piacon I-a) — A trencséni ruhagyár ax idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Elíio számunkban azokról a csatornákról tájékoztattuk olvasóinkat, melyeken az újdonságok, az uj vonalak az Odeva divattervező osztályáig, majd innen a gyár és a kereskedelem további csatornáin i fogyasztókig eljut. A tervezők elHép&elései a gyár 7000 dolgozójának munkája nyomán öltenek lestel. A munka mindvégét a három évtizedes tapasztalatok, a közben telnolt és felnövekvő szakemberek, az évek folyamán csiszolódó szakismeret, kézügyesség szavatolja. Említést érdemel »•% a tény, hogy már a gyár alapitója — fan Kehem a kezdet kezdetén Enrópa-szerle ismert proxtéjovi gyárából a legkiválóbb szakembereit hoxta Trencsénbe. Až egykori kis műhelyek a három évtized alatt óriási gyárrá nőttek. A vállalat hat üzemében naponta készülő termékekről ma nem százakban, nem is ezrekben, hanem tízezrekben bészélnek. Ekkora kolosszus irányítása már lényegesen nehezebb, mint a gyár alapítása idején volt. Ez mindjárt kitűnik azokból a számadatokból is, amit Ondrej D z ti r i k, a gyár termelési és műszaki vezetője „elárult" nekünk és rajtunk keresztül olvasóinknak. Naponta 10000 termék A trencséni Odeva férfi öl tönyöket, nadrágokat, kabátokat, férfi, női és bakfis felöltőket készít. Évente — szerényen számítva — két és fél millió terméket! Gyors számvetés: egy évben a munkanapok száma kb. 250, tehát egy napra tízezer termék esik! Ennyi ruha elkészítéséhez a gyár évente hatmillió méter anyagot, jobbára szövetet használ fel. Ehhez hozzá kell számítani ugyanennyi, tehát további hatmillió méter bélést és más hozzávalót. A riporter ismét számol: hatmillió méter egyenWJ 6000 km szövettel. Hogy ez menynyi? Rengeteg! Illusztrációként egy hasonlat: ez a hosz szúság kevés híján a Föld egyenlítői sugara hosszának felel meg . . A gyár minden dolgozójára évente csaknem 1 km szövet feldolgozása esik. Természetesen egész éven át nem ugyanazokat a ter mékeket gyártják. A gyár negyedévente tesz ajánlatot a kereskedelemnek. A negyedévi kollekciók számos új fazont — lényegében új terméket tartalmaznak. Tehát a kereskedelemnek nem csupán mennyiségben, hanem a legújabb divat alapján is bőséges alkalma nyílik készletéi felújítására. A vállalat vezetői nem kis büszkeséggel állítják", hogy köztársáságunk nyolc nagy konfekciós- vállalata közül éppen az övék — a trencséni jelentkezik a legtöbb új termékkel. Az új pedig elsősorban a divat szempontjából újdonság. Kíváncsiak voltunk, hogy az új fazonok, vagyis új termékek gyártási előkészítése mennyi időt vesz igénybe. A termelési és mfiszaki vezetőnek szegeztük a kérdést: milyen hosszú egy termék útja . a divattervezőtől a vevőig? Az elfogadott és megrendelt új fazon a divattervezőktől a termelésbe kerül. Itt bizonyos előkészületre van szükség, hisz egy-egy szabást többféle nagyságban kell gyártani. Az ilyen előkészítés után legyártják a nulla-sorozatot, azaz 5—20 darab mintapéldányt. Ezek alapos, mindenre kiterjedő ellenőrzésen esnek át. Ha nincsenek túl nagy módosítások, nyolc napon belül indulhat a sorozatgyártás. Egy sorozat 10—20000 darab Igen, a divat szempontjából az sem közömbös, melyik sorozatból hány darabot dobnak piacra. A nagy sorozatok szinte „egyenruhaként" hatnak. Hogyan oszlik meg hát egy tíz-húszezres sorozat? Az Odeya termékei az egész országba eljutnak. Gyártmányai kétharmadát Csehországban, egy harmadát Szlovákiában vásárolják meg. A felnőtt férfi lakosság száma hozzávetőlegesen 4— 4,5 millió. Ezek szerint egyegy új fazonú öltönyt minden négyszázadik vagy kétszázad ik felnőtt férfire >ut .. Ehhez még hozzászámíthatjuk, hogy egyes termékekből külföldre is szállítanak, így az arány tovább javul. Élénk színek, gyapjúszövet Előző számunkban a várható divatvonalakról szóltunk. A gyárnak abban a részlegében tett látogatásunk alapján, ahol a sorozatgyártás előtti mintapéldányok készülnek, megállapíthatjuk: a világosabb, élénkebb színek uralkodnak, gyakori a kockás minta (szintén élénkebb színekben, nagyobb kockákkal f és a gyapjú fölényben van a műszálakkal szemben. Ez hát a divat ma és az elkövetkező hónapokban. Még a ruhagyár érdekességei között megemlítenénk, bogy évente itt gombokból, villámzárból, cérnából tonna számra fogy el. A gyár hazai nyersanyagból dolgozik. A szövetet és más méterárut a szlovákiai és a csehországi textilgyárakból kapják. Az alapanyag: gyapjú, műszál, gyapot, selyem és az utóbbi időben a bőr, illetve bőrutánzat is. '(Az idén például 8600 darab férfi bőrkabátot gyártanak, j A divat egyik hulláma a szövetet kötött anyaggal -kom binálta. Ebból a kombinációból a gyár az idén 38 000 felöltőt és férfikabátot gyárt. S ha már a számoknál tartunk: az Odeva az idén 1 836 000 termékét adja a hazai piacra, ebből közel másfél millió a gyapjú öltöny. A külföldi piac számára közel egymillió termék készül (pontosan: 909 000). A szocialista országok közül a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztarsaság vásárolja termékeit. E két országba 579 000 darab az évi kivitel. A tőkés országok közül a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, továbbá a Ka' zép- és Közel-Kelet országainak szállít 330 000 terméket évente. Ismét csak érdekesség kedvéért: a tőkés piacra szállított termékek nagy része (egész 80 százaléka) úgy készül, hogy a megrendelő adja az anyagot. A gyár csak a munkát szolgáltatja. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Európában a férfi divatot leginkább a nyugatnémet befolyásolja, megrendeléseik az Odeva számára egyben jó bizonyítványt is jelentenek. A látottak, hallottak és a tények összegezése után nyugodtan leszögezhetjük: a trencséni ruhagyár termékei tartják a lépést a divattal, minőségben pedig méltóak 30 éves hagyományaikhoz. Különben a végső szót úgyis a fogyasztó, a vevő mondja ki. Erre a karácsonyi piac újabb alkalom. Tessék üzleteinkben személyesen is meggyőződni: van miben vá lógatni... 1971 es modell: férfi gyapjú kabát (ün. klasszikus), kél soros gombolással, karcsúsított vonalakkal él divatos busszal. A CÉGTÁBLÁKRÓL A cégér meg a cégtábla szép 'dolgok valának egykoron. Az olvasni nem tudó ember a táblára pingált söröskancsórói messziről megismerte a kocsmát, a festett dohánylevélről pedig a trafikot. Más mesterséget folytató kisiparosok cégtábla helyett az általuk készített áru deszkából, pléhból készített mását lógatták fel a kapu fölött. Olyan ösi hieroglifák voltak ezek, melyeket még a gyermekek is kibetűztek. Dehát telt-múlt az idő, és az emberek megtanultak olvasni. A cégérek helyét elfoglalták a cégtáblák. A betűs cégtáblák hangosan kiáltozó reklámként jelentek meg. Kisvárosi szatócsok még képeket is pingáltattak boltjukra. Ebben a korban. furcsa visszásságok voltak tapasztalhatók. Rikoltozó, ormótlan cégtáblák hirdették a másod, esetleg harmadmagával dolgozó fűszer- és vegyeskereskedő . üzletének jelenlétét, s ugyanakkor egyszerű sárgaréz lapocska adta tudtára a lakosságnak, hogy egy-egy ajtó mögött Schulz et Co. vállalat székel. Volt, ahogy volt. A cégtáblák kora azonban külön szakmát teremtett: a címfestőt. Ma is használunk cégtáblákat. Modernebbeket ugyan, gyakran neonbetűs felirattal ékeskedőket, világítókat. Tény azonban, hogy ezek a modern cégtáblák is többnyire ízléstelenek. Losonc városának legforgalmasabb utcáját a vásári ponyvák sorává degradálja. Tessék csak jól szétnézni! Ha valaki Gács felől jut be a városba, aligha tud megbékülni azzal; hogy a cégtáblák elhatalmasodtak a belváros képén. Máshol sem jobb a helyzet. Ipolyságon az órás- és ékszerészüzlet felirata elfödi a ház felső harmadát. Ha valaki egy pillantást vet a házra, úgy érzi, hogy a felirat tartja az épii-. letet. Nemcsak Ipolyságon, máshol is találhatók ilyen feliratok, cégtáblák. Pedig az építész nem ok nélkül hangsúlyozza művén, a házon mindenféle formában a kő, a tégla, vagy a beton építőanyag jelenlétét. Mutatni akarja, milyen szilárd szerkezeten pihennek az emeletek. De alighogy az épület elkészül, mitsem látni ebből a szilárdságból. A céglábiák, a neonfeliratok eltakarják az egész épületet. Az eléktelenített épületek szomorú példáit látja az ember, ha sétája közben ilyen célzattal vizsgálódik. Ritka hely, ahol a felirat összhangban van az épület architektúrájával. Bár ilyenre is akad példa. Az ipolyszakállasi nagy áruház kétnyelvű felirata szinte dísze, ékessége a modern vonalvezetésű és szerkezetű üzletháznak. . A feliratok alkalmazása terén nem vagyunk szűkmarkúak. Mintha még ma is hangoskodó, rikkancskorban, az üzleti versengések idején élnénk. Betű kell, sok betű, hangosan kiáltozó reklám. Nagy, öreg betű, fél kilométerről olvasható. És ha még ráadásul neonbetűs a felirat, esténként bevilágítja a környéket is. Mintha a közvilágítás színvonalának emelése lenne a feliratok célja. , ,A jó reklámkép,, reklámszöveg figyelmet, érdeklődést Jtelt, fantáziát mozgat, emlékeztet, a gondolkodást irányít ja," érzelmeinkre hat, cselekvésünket befolyásolja. Ma már a 'reklámkészítők — főként a látás, a hallás, az érzékelés lehetőségeivel számolva — a gyors és intenzív hatáskeltés módjait keresik. Mindezt figyelembe véve, könnyen megállapíthatjuk, hogy a ml üzleteink fölött díszelgő feliratoknak kevés közük , van a reklámhoz. Sőt, azt mondhatjuk, reklámellenes a küldetésük, mivel a szabványos méretű, állandóan ismétlődő szövegű cégtáblák az érdeklődés felkeltésének legnagyobb ellenségei, egyhangúvá, Unottá válnak. Vannak esetek, mikor mégiscsak felfigyel az ember ezekre a cégtáblákra. De természetesen nem akárhol és nem bármikor. Zselízen például az utóbbi időben a szálló feliratára azért figyel fel az arrajáró, mert néhány betűje nem világít. Sáron meg hiányzik az élelmiszerüzlet feliratából néhány betű. Bosszantó persze a kis városokban és a falvakon az is, hogy ezek a feliratok semmit sem mondanak. Ipolyságon több vendéglő is van, tehát az emberek egyszerűen úgy segítenek magukon, hogy az egyiket „felső kocsmának" nevezik. Fámádon „borozó" névvel illetik az egyiket, a másikat pedig egyszerűen a volt tulajdonos neve után „Neuwirth-féle vendéglőnek". Elbeszélgettem ezekről a problémákról nébány kereskedelemben dolgozó szakemberrel. A cégtáblák jelenlegi alkalmazásának módszerét így próbálták védelmezni: „Mi, kérem, nem egyszerűen árut adunk el, hanem megtanítjuk az embereket arra, hogy bizonyos dolgokat megkívánjanak". Igazat adtam nekik. Amit mondtak, az helyes. Csak éppen a cégtáblák alkalmazása nem bizonyítja azt, amit mondtak. A pszichológia szaknyelvére fordítva ugyanis a cégtáblák alkalmazása személyiségalakítást céloz, gazdaságilag megmutatkozó igényszinttel való bánást és szükséglettel való gazdálkodási jelent. . De kl az a merész ember, aki állítani, bizonyítani tudja, hogy korunk cégtábláinak többsége ilyen szempontból megfelelő? Pedig ha már a cégtáblákról van szó, bizony állítjuk, hogy a helyesen értelmezett, megfelelő helyen, megfelelő formában érvényesített reklámtevékenység a mi szocialista törekvéseinkben nemcsak megtűrt, hanem kívánatos szándék nak mondható. A mi korunk emberére mindinkább jellemző, hogy' cselekvését praktikus megoldások befolyásolják. Lehet, hogy vásárlókat, fogyasztókat sokszor előítéletek, érzelmek is vezetik, de mindinkább az értelmes. belátás motívumai határozzák meg cselekvésüket. Ezért a meggyőzés, a helyes érvelés mód szerével kellene a dolgozók vásárlási kedvére hatni a cég táblákkal. Nem tudom, ki hogyan van vele, de engem nem győz meg a télikabát vásárlásának fontosságáról, jelentőségéről az ilyen feliratú cégtábla: Ruházati Bolt. Oh, pedig hányat látok! De még az sem, ha ezt látom a cégtáblára kiírva: Áruház. Szó esett már nálunk nemegyszer arról, hogy a cégtábla és a kirakat tulajdonképpen művészeti probléma, és hogy helyes volna ilyen irányban tenni is valamit. Mielőtt azon'ban utcáink képét csinosítani kezdenénk, ajánlom a szakembereknek, nézzék meg alaposan a cégtáblákat. Mert igaz, hogy a cégér meg a cégtábla szép dolgok valának egykoron, amikor az emberek többsége még olvasni sem tudott, de korunk embere már egészen tűrhetően olvas, s nincs rá szüksége, hogy kereskedelmünk együgyű feliratokon gyakoroltassa vele az olvasást. HAJDÚ ANDRÁS