Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-08 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

EQYttTT HARCOLTAK A királyhelmeci Hadzsega Mihály ma 62 esztendős. A második világháborúban egyiitt harcolt a szovjet ka­tonákkal. Ludvík Svoboda, köztársasági elnökünk kezé­ből már többször kapott ki­tüntetést bátorságáért, helyt­állásáért. Benne olyan em­bert ismertünk meg, aki bajtársa, harcostársa volt és maradt máig is a hazánkat felszabadító szovjet katonák­nak. • Mikor járt először a Szovjetunióban? — 1931-ben, 22 éves ko­romban. Ott jártam katona­iskolába. Másodszor 1939­ben, amikor hazánkat meg­szállták a német fasiszták. Románián keresztül szök tem át. • Hol harcolt? — Sok helyen. Elég talán, ha csak a jelentősebb helye­ket sorolom fel: Harkov, Ki­jev, Bílacerkov, Dukla ... • Melyik ütközet a leg­emlékezetesebb? — A Kijev és Dukla bevé­teléért folytatott küzdelem. Dufclánűl a lengyelországi Vrocanko községben állt a harcvonal, amikor a németek megtámadtak bennünket. Mi, tüzérek egy század katoná­val és négy „katyusával" véd­tíik a vonalat, de a heves né­met támadás miatt gyalogsá­gunk visszahúzódott. Ekkor egy szovjet őrnagy és alaku­lata csatlakozott hozzánk. Visszavertük a németeket. Hét tankjuk maradt ott. • Járt-e azóta a Szovjet­unióban? — Igen. Tavaly szeptem­berben az Ungváron élő régi bajtársakat kerestem fel: Mi­chal Jajka tábornokot és Ju­raj Mlávec elvtársat. Egyéb­ként állandóan levelezünk, de a személyes találkozás egészen más. Rövidesen ők is eljönnek hozzánk. Bará­tok közé jönnek. HORNYÁK IRÉN Tavaly, az év elejéit ke restek fel először a zselízi KAI tanítói és Dóka Ernő, az efsz elnöke a Párkányban ál­lomásozó szovjet katonákat, hogy segítséget kérjenek tő­lük a munkaerőhiánnyal küszködő szövetkezet számá­ra. Kérésük meghallgatásra talált. Azóta is készségesen segítenek a zselízieknek a szovjet katonák. S egy-egy ünnepi alkalomkor kölcsönös látogatásra kerül sor. Ami­kor Párkányban a leszerelt hazatérő szovjet katonákat búcsúztatták, megjelentek az ünnepélyen a zselíziek is, és megajándékozták a segi tőkész katonákat. A barátsági hónapinak ked ves színfoltja lesz a Pár­kányban állomásozó szovjet katonákkal való találkozás, hisz igaz barátok ünnepel­ismered meg it nek majd együtt. Az ünnepi estről és a barátsági hónap programjáról Tóth Károly, a Zselízi Művelődési Otthon ve. zetője adott felvilágosítást: — Az évforduló napján ünnepi akadémiát rende zürik, amelyen a DUNAJKA szlovák népi együttes és egy budapesti vendégművészek­ből álló csoport szórakoztat­ja majd a közönséget. A hó nap folyamán kiállításokat, előadásokai rendezünk. No vember közepén A. P. Cha hov „Ványa bácsi" című szín művét mutatja be közönsé­günknek a Zólyomi Terüle­ti Színház. Ezt követően szovjet művészekből álló csoport látogat majd váro­sunkba, akikkel beszélgetést szervezünk. Megtudtuk, hogy a helyi népkönyvtár is felkészült a barátsági hónapra. A kilenc­éves alapiskola Ifjú Gárda Olvasókör tagjainak segítsé­gével Valentyin Katajev ,,A távolban egy fehér vitorla" című művének vitáját készí­tik elő. Rendezvényeikel szovjet gyermekfilmek vetí­tésével teszik érdekesebbé. NYUSZTIN FERENC ÉRDEKES KLUB A komáromi magyar gim­náziumban orosz nyelvklub működik. Jancsó Sándor, orosz nyelvszakos tanár lel­kesedéssel beszél a klub munkájáról. Elmondja, hogy a munkában sokat segít ne­kik Arkagyij Tyichonovics Bicskovszkij, a szovjet had­sereg őrnagya és a szovjet komszomolisták is, akiket gyakran látnak vendégül klubhehlyiségükben. A klub tagjai barátságot kötöttek a magyarországi Komáromban működő szov­jet iskola tanulóival, akiket minden szombaton megláto­gatnak, sőt beülnek iskola­padjaikba is. így az órákon sokrétű nyelvi és tárgyi is­meretekre tesznek szert. A szovjet iskola tanulóival Ba­laton körüli autóbuszkirán­duláson is részt vettek. A klub tagjai levelezést foly­tatnak a Volga partján fek­vő Marx város 6. sz. iskolá jának és az,egyik ogyesszai iskolának a tanulóival. Egy ízben levél érkezett a Szovjetunióból a Városi Nemzeti Bizottságra, mely­ben egy szovjet katona a Párkány melletti Libád köz­ségben 1945. január 24-én elesett bajtársa sírja felől érdeklődött. A klub tagjai: Sebő Edit, Károly Mária és Pleva Sándor megkeresték Libád községben a hős ör­mény katona sírját, melyet azóta ls ők ápolnak. A szov­jet katona 74 éves édesany­jával azóta is leveleznek, s meghívták őt Komáromba. Az idén nyáron baráti kapcsolatokat vettek fel a fiatalok a Dunán, Bécs és Izmail között közlekedő RIGA nevű szovjet teherhajó komszomolistáival, akik megígérték, hogy egy dunai kirándulást szerveznek szá­mukra. A fiatalok segítettek egy hasonló küldetésű klub lét­rehozásában a szlovák gim­náziumban is. S várhatóan követik példájukat az ipar­iskolában is, ahol szintén tervbe vették egy nyelvklub megalapítását. NÉMETH ISTVÁN A klub nemrégen felvette V. ségen: középen Bicskovszkij I. Lenin nevét. A névadó ünnep őrnagy. Gömörhorkán a rádiósok klubjában a falon tucatszám­ra láthatók az érdekesebb nél érdekesebb rádiós tró­feák, a QSL-lapok. Az ama­tőr rádiósok ugyanis a be­szélgetések után igazolóla­pokat küldenek egymásnak. Gömörhorkán az igazolóla­pok tömkelegéből kitűnnek élénk színeikkel és grafikai kivitelezésükkel a szovjet rádiósok által küldött igazo­lólapok. A napló lapozgatása köz­ben igen értékes rádiós tró­feáknak számító beszélgetés feljegyzésére bukkantam: Itt az UA-1KAE! Éliás Vilmos és egy szov­jet tudományos kutató kö­zötti beszélgetés jegyzeteire. A laikus számára érthetet­len „rádiós nyelv" szövege meghökkentett, de a klub legfiatalabb tagja, Ambrus Sándor segítségemre sietett. A szovjet rádiós üzenete magyarul így hanzik: — ...Itt az UA—1—KAEI Itt az UA—1—KAEI Jó estét kívánok barátom! Köszönöm, hogy felhívtál. Én az An­tarktiszon levő Mirnij kuta­tóálloináson dolgozom. A nevem Viktor. Kérlek, hogy az igazoló lapokat a kuta tóállomásra küld. Kedves Vi. li! Szívélyes iidvSzlétem kül­döm- Jó távolsági összeköt­tetést és sok szerencsét kí­vánok! ... Néhány nap múlva a két rádiós kölcsönösen postára adta igazolólapját. így pe csételődött meg az éter hul­lámain keresztül egy szép barátság. DUSZA ISTVÁN Az Ipolysági Kilencéves Alapiskola ós a mellette működő CSSZBSZ eddigi gazdag tevékenysége méltó­képpen tükrözi a városka la­kosainak gondolkozását, ér­zéseit. Az iskola eredményei, sikerei, melyben része van a szovjet pedagógia vívmá­nyai alkalmazásának is, köz­ismertek. És az csak termé­szetes, hogy pionírjai leve­lező kapcsolatot tartanak fenn a szovjet pionírokkal. Az NOSZF ez évi ünnepsé geit csakúgy, mint a múlt­ban, közösen rendezik meg a város többi iskolájával és szervezetével. Ezt megelőző­en érdekes irodalmi-honis­mereti vetélkedőt rendeznek ahol a győzteseket értékes díjak várják. A november elején sorra kerülő hangver­seny a két hétig tartó könyv­kiállítás a szovjet irodalom legszebb műveiből és az azt követő rajzkiállítás már most joggal számít a közönség ér­deklődésére. Ünnepi akadémiák, előadó sok, irodalmi estek, szov­jet filmek vetítése, ós más rendezvények tarkítják a barátsági hónap programját. BELLUS IMRK JÓ HOZAMOK A Hegysúri Efsz könnyen hasonlítható olyan gyermek­hez, aki mindig töri valamin a fejét és mindig újabb dol­gokat eszel ki. Joggal, hisz valóban így tesznek a hegy­súriak. Az elnök, Lukacsovics Ve renc szerint a legsikeresebb újításukat a búzatermesztés terén könyvelhetik el. Két esztendővel ezelőtt a gálán tai felvásárló üzemtől kísér­leti vetésre jócskán vásárol­tak a Mironovi szovjet búza­fajtából. Első termésük he­lyenként elérte a 43 mázsa hektáronkénti hozamot is, átlagosan pedig 34 mázsa 6 kilogramm termett hektá­ronként ebből a fajtából. Az idén a Bezosztája szovjet búzafajtával kísérleteztek. Bevált ez is. Kísérleteik nyomán a Mi­ronovi búza vetésterületét az idén már 106 hektárra növelték, a Bezosztájáből pedig húsz hektárnyi terü­letet vetnek be. Ogy mutat­ják a hegysúri tapasztalatok, hogy ez a két búzafajta megfelelő az itteni, homo­kos, kevés csapadékot kapó talajon. HORVÁTH ÁGNES LOR1NCZ GYULA RAJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom