Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-08 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

A országok Az európai KGST-országokban jelenleg nagyszabású előkészítő munka folyik - az 1971-1975. évi ötéves tervek összeállítása. Emellett nagy figyelmet fordítanak a hosszabb időszakra szóló prognózisok elkészítésére is. A jelenlegi prognóziskészítés valamennyi szocialista országban az optimalizálás módszerein alapul. Magyarországon, Bulgáriában és néhány más országban a prognózisok nagyobb mértékben támaszkodnak a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésére, míg a lengyel prognózisok inkább a demográfiai feltételekből és a munkaerő-tartalékok meghatározásából indulnak ki. Lengyelországtól, eltérően az NDK-ban a munkaerő-tartalékok növekedése perspektivikusan jelentéktelen, sőt az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma még csökkenni is fog. Igy itt több figyelmet fordítanak a munkatermelékenység növelésére, a strukturális változásokra. Az elkövetkező időszak egyik jellemzője, hogy a szocialista országok fejlődése a gazdasági reformok által meghatározott új körülmények között megy végbe. GAZDASÁGI PROGNÓZISA •JWwíí Általános jellemvonások Az európai KGST-országokban a gazdasági fejlő, dós növekedési ütemének emelkedése várható. A nemzeti jövedelem átlagos növekedési üteme 197Ó után előreláthatólag 7,5—8 százalékot tesz ki, az 1961—65. évek üteméhez képest csaknem megkétszereződik. Továbbra is gyorsan fejlődik az ipar, 9—10 százalékos növekedési ütemmel az 1968—70. évi 8,7 és az 1961—65. évi 7 százalékkal szemben. Gyorsul a mezőgazdaság fejlődésének üteme iš, mintegy 10 százalékra (1961—65: 2,6 százalék). Jelentős változások várhatók a beruházások területén is. Az átlagos 8 százalékos növekedési ütem mellett a nem termelő szektor beruházásai 8—10 százalékkal emelkednek. A következő időszak fő feladata: a gazdaságirányítás új elveinek elterjedésével biztosítani a legjobb feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, a szocialista világgazdaság előnyeinek jobb kihasználására. A KGST-n belüli együttműködésnek legfontosabb tényezője a nemzetközi szocialista munkamegosztás tartós és szilárd rendszere, amely még hatékonyabbá teszi a szocialista tábor erőfeszítéseit. Az együttműködés javítását szükségessé teszik a tagországokban életbe lépett gazdasági reformok is, amelyek a központi irányítás szerepének hangsúlyozása mellett fokozzák a gazdasági egységek önállóságát és az anyagi ösztönző-eszközök igény bevételét. A Tanács elhatározta, hogy kidolgozza az együttműködés további kiépítésének alapelveit és elkészíti a szocialista integráció hosszú lejáratú terveit. Ennek keretében jelentős szerepet fog játszani a tagországok gazdasági terveinek összehangolása. Ezt később kiterjesztik a hosszabb — 10—15 éves lejáratú — gazdasági tervekre is. Lehetővé kívánják tenni, hogy az egyes tagországok különböző termelési ágai 1971—1975. évi terveiket már közvetlenül egymás között egyeztessék. Tökéletesítik a külkereskedelmi forgalom árrendszerét, valamint együttműködésüket a valutáris és pénzügyi problémák megoldásában. A pénzügyi kapcsolatok terén fokozzák a gazdasági ösztönzők szerepét, meghatározzák a transzferábilis rubel nemzetközi árfolyamát és arany tartalmát, valamint a tagországok valutáinak egymás közti reális értékviszonyát, hogy mielőbb elérjék a közös KGST-valutára való átválthatóságukat. Jelenleg a megfelelő fejlettségű valutáris-pénzügyi viszonyok hiánya megnehezíti a kereskedelmi forgalom kívánatos bővítését, a kialakult termelési együttműködés fejlesztését, a közös nagyméretű beruházásokat és más gazdasági intézkedéseket. A nemzetközi szocialista, kollektív valuta előmozdítaná a szocialista közösség gazdasági összefogását, lehetővé tenné a KGST-országok közötti sokoldalú elszámolások széles körű megvalósítását, s ezzel kedvező feltételt teremtene az egymás közötti áruforgalom jelentős bővítéséhez. Elhatározták a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítását, melynek feladata a hosszú és középlejáratú beruházási tervezések finanszírozása lesz. Nemzeti jövedelem és beruházások Az említett európai szocialista országokban az Ipar a döntő részt képviseli a nemzeti jövedelem termelésében. A legtöbb országban (a Szovjetuniót kivéve) nagy aránnyal szerepel a külkereskedelem ls. A szolgáltatások szférájának jelentősége növekszik és bizonyos mértékben részaránya is az utóbbi időben végzett és a jövőben előirányzott fejlesztési intézkedések következtében. A megtermelt nemzeti jövedelem felhasználása fogyasztásra és felhalmozásra az egyes országokban a gazdasági fejlődés sajátosságaitól függően eltérően alakul. Növekedését a következő táblázat mutatja: A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése százalékban Lengyelország 3,5 5,9 6,0 Magyarország 6,0 5—6 4,0 NDK 5,0 6,3 5,1 Románia 7,3 12,0 8,0 Szovjetunió 6,0 6,0 6,7—7,1 A beruházások növekedésében nagy szerepel játszanak a racionalizálási rekonstrukciós és automatizálási intézkedésekkel kapcsolatos beruházások. A legmagasabb a felhalmozás aránya Bulgáriában és Komániában. Bulgáriában a felhalmozási alap részaránya 1969ben 31 százalék volt és ezt 1970-ben 28,4 százalékra kívánják csökkenteni. Ennek megfelelően az összes beruházások 1970-ben 3140 millió levát tesznek ki. Az összes beruházásoknak csupán egynegyed részét (764 millió levát) finanszírozzák a költségvetésből, a többiI (2376 millió levát) a vállalatok saját eszközeik és bankhitel terhére valósítják meg. Nő a termelő szféra fejlesztésére fordított beruházások volumene. Csehszlovákiában 1970-ben a terv előirányzatai szerint radikálisan rendet teremtenek a beruházások terén, hogy fokozatosan megteremtsék a gazdaság súlyos proBlémái megoldásának feltételeit az előkészületben levő ötéves terv irányelveivel összhangban. Növekszik a nemtermelő szférában eszközölt beruházások volumene, elsősorban a lakásépítés növelése révén (26 százalékkal). Lengyelországban 1970-ben csökkenteni kívánják a beruházások növekedési ütemét, beleértve az építkezéseket is. Míg a korábbi években a beruházások évi átlagos növekedési üteme 9 százalék volt, erre az évre csak 2,5 százalékos nö vekedést terveznek. A lakásépítési ráfordításokat 4 százalékkal növelik. Az NDK-ban a felhalmozási ráta 1969-ben 21 százalék volt, és 1970-re 23,6 százalékra kívánják növelni. 1970-re a beruházások 12,6 százalékos növekedési ütemét irányozzák elő. Ezen belül az ipari beruházások 20 százalékkal (vegyipar, elektrotechnikai, elektronlkai ipar 40—50 százalékkal) nőnek. Romániában az 1970. évi terv 78 milliárd lei értékű beruházást irányoz elő, melyen belül az állani központi alapjaiból 67 milliárdot. A beruházási programot az építő-szerelő munkák olcsőbbátételének és a beruházások volumenébein való részarányuk csökkentésének feltételei között irányozták elő. A beruházási alapok elosztásánál a kivitelezés alatt álló munkálatok befejezésére helyezik a fő hangsúlyt. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban 7,6 százalékkal (76,5 milliárd rubel) növekszik 1970-ben a beruházások volumene, ebből 45,6 miliárd rubelt tesznek ki az építési szerelési munkák. A központosított beruházások összege 54,4 milliárd rubel. A központosított beruházások 24,3 százalékát kapja a könnyűipar és az élelmiszeripar. A beruházások befejezésének és üzembe helyezésének meggyorsítása céljából az anyagi, pénzügyi és műszaki erőforrásokat összpontosítják, jelentősen lecsökkentik az újonnan megkezdett objektumok számát. Ipar és mezőgazdaság Ami az ipari termelést illeti, az 1970-es előirányzatokat a következő táblázat mutatja. (Megjegyzendő, hogy az iparon belül a legtöbb országban 1970-ben ís a feldolgozóipar fejlődik a leggyorsabban.) Az ipari termelés növekedése százalékban 1969 1970 terv Bulgária Csehszlovákia 7,7 9—10 5,2 5 1966—1970 terv M 4,1—4,4 1969 1970 terv Bulgária 10,0 8,2 Csehszlovákia 5,3 6,5 Lengyelország 8,9 7,2 Magyarország 3,0 6,0 NDK 8,0 a,5 Románia 10,7 11,3 Szovjetunió 7,0 6,3 A mezőgazdasági termelés szférájában az egyes országok fő feladatai és célkitűzései a következők: Csehszlovákiában a takarmányszükséglet az 1969—1970-es évekre 93,3 százalékban fedezi a tavalyinál 1,8 százalékkal nagyobb készlet. 1970re a mezőgazdasági termelés 1,5 százalékos növelését irányozták elő. Lengyelországban 1970ben 20 százalékkal növelik a műtrágyatermelést (1 ba-ra 135 kg műtrágya jut), bizonyos takaa-mányfajták exportját leállítják és kb. 500 ezer tonnával növelik a takarmányimportot, továbbá növelik a gépparkot és a mezőgazdasági beruházásokra fordítandó eszközöket. A növénytermelésben 2,2 százalékos, az állattenyésztésben 1 százalékos növekedést terveznek. Az NDK-ban 1970-ben a mezőgazdasági termelés 5,5 százalékos növekedését tervezik. A Szovjetunióban a mezőgazdaság bruttó termelése 8,5 százalékkal növekszik, ezen belül a gabonafélék termelése 8,7 százalékkal, a gyapoté 8 százalékkal, a húsé 4,3 százalékkal, a tejé 2,3 százalékkal és a tojásé 4,3 százalékkal. A felvásárlás színvonala kb. megegyezik az 1969. évivel. A mezőgazdaság 1970-ben 46 millió tonna műtrágyát kap, 20 százalékkal többet, mint 1969ben. Jelentősen növekszenek a mezőgazdaság állóalapjai, a beruházások 10,7 százalékkal emelkednek. Az állami beruházások jelentős része irányozták elő. A beruházási alapok elosztásánál fejlesztésére. Életszínvonal Bulgáriában 1970-ben a lakosság egy főre eső fogyasztási alapja 782 leváról 809 levára nő. A lakosság pénzjövedelmének 6,8 százalékos növekedése mellett az árualapok 8,3 százalékkal nőnek. A kiskereskedelmi áruforgalom 7,7 százalékkal emelkedik. 1970-ben 50 ezer új lakást építenek. Csehszlovákiában 1970-ben az árpolitika keretében biztosítani igyekszünk a kiskereskedelmi ős nagykereskedelmi árak emelkedésének tilalmát. A terv számol a hazai piac fokozatos stabilitását célzó intézkedésekkel: egyrészt az árualapok volumenének fokozásával és összetételük javításával, másrészt a személyi fogyasztás eddigi fejlesztési ütemének csökkentésével. A terv előirányozza az alacsony járadékok rendezését (október 1-től) és až anyasági pótlék bevezetését (ez év közepétől). Az NDK-ban 1970-ben tovább kívánják javítani a dolgozók munka- és életkörülményeit, különös tekintettel a vidék fejlesztéséire. Az áruforgalom 2,3 milliárd márkával nő, ami 3,8 százalékos emelkedésnek felel meg. 1970-ben 77 ezer lakást adnak át és ki akarják küszöbölni a lakások terv szerinti átadásában jelentkező hiányosságokat. Romániában 1970-ben az új fizetési rendszer általánosításának hatása, a felemelt fizetés alkalmazása azokban az ágazatokban, uhol még nem történt meg ez az akció, 1970-ben 8,8 százalékkal növeli a reálbért 1969-hez képest. Növekszik a parasztság reáljövedelme és emelik a szövetkezeti parasztok nyugdíját. Az áruforgalom 7 milliárd lejjel lesz nagyobb az 1969. évinél. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem növekedése lehetővé teszi, hogy tovább emeljék 1970ben a lakosság életszínvonalát. Az egy főre eső reáljövedelmek 5 százalékkal emelkednek. A munkások és alkalmazottak létszáma 2,3 millió fővel gyarapszik és eléri a 90 millió főt. A munkások és alkalmazottak átlagbérét 1970-ben 3 százalékkal, a kolhozban dolgozók munkadíjazását 4,6 százalékkal emelik. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete az összes prémiumok beszámításával eléri a 121 rubelt. Előirányozza a terv több közszükségleti cikkféleség árának a csökkentését a Távol-Keleten. Ez az intézkedés a béregyütthatők bevezetésével együttesen elősegíti a munkaerő lekötését Kelet-Szibériában. Az 1970. évi terv nagy figyelmet fordít a kereskedelem és a közétkeztetés továbbfejlesztésére. A kiskereskedelmi áruforgalom 6,3 százalékkal növekszk és elért a 152 milliárd rubelt. & t