Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

Egy hosszú, nevelőmunkával párosult, nagy Iro­dalmi harc fontos és jelentős győzelemhez érke­zett: soha ennyien nem érdeklődtek még a mai magyar és klasszikus magyar irodalom után Ma­gyarországon, mint éppen napjainkban. A statisz­tikák szerint a kiadók, például az első művel je­lentkező fiatal költők és írók műveinek példány­számát az 1935-öshöz képest átlag megnégyszerez­ték, de egyes esetekben meghatszorozták. Az is­mertebb írók műveinek átlag példányszáma is többszörösére ugrott. Egyetlen példa: a már 1935­ben is népszerű Petőfi Sándor „Összes művei" ak­kor 20 000 példányban, most előreláthatóan októ­ber vége felé 83 000 példányban látnak majd nap­világot. És hasonló a helyzet más klasszikusok esetében is. Épp ez indokolja, hogy a Szépirodalmi Kiadó és a Magvető tervében együttesen majdnem kilencven magyar mű megjelentetése szerepel, vagyis gyakorlatilag naponta egy új magyar könyv lát napvilágot 1970 utolsó negyedében. A nagy apparátussal dolgozó Szépirodalmi Kiadó •évente átlag 200—250 művet jelentet meg, s ezek többsége különféle sorozatokban lát napvilágot. Az első nagy sorozatcsoportnak, az úgynevezett „Klasszikus sorozatok"-at tekinti. Ezek között az egyik legjelentősebb az 1967-ben indult és évente hat kötettel jelentkező „Magyar Elbeszélők", amelyben most a félig-meddig elfe­lejtett íróként nyilvántartott Lövik Károly „A ker telő agár" című munkája lát napvilágot. A század­elő jeles novellistája és regényírója ő, sok csehovi sajátossággal rendelkezett, remek szerkesztő, ki­tűnő stiliszta, és hangulatos természetfestő volt. „Kertelő agár" című munkája (majd félszázad után lát újra napvilágot) kisregény, s a kötetbe bevett „Egy elkésett lovag" című novellafüzére pedig már Krúdy és Móricz stílusára utal. Lényegsen idősebb sorozat az előbbinél, de vala­mivel ritkábban jelentkező, a „Magyar parnasszus". Ebben a sorozatban most a „Magyar népdalok" cí­mű kötet lát napvilágot, két részben, Ortutay Gyu­la előszavával. Mint szerkesztőjétől megtudtuk: a mű az utóbbi évek egyik legteljesebb magyar nép­dalgyűjteményének ígérkezik. 1966-ban indult és 1972-ben ér véget, s összesen huszonegy művet tartalmaz majd, a „Jókai Mór művei"-sorozat, amelynek most októberben, illet­ve decemberben 17—18. köteteiként a „Rab Ráby", illetve az „És mégis mozog a föld" látnak napvilá­got. Hatszázadik kötete felé tart, az „Olcsó könyvtár" sorozat, amelynek átlagos példányszáma 20— 30 000, de amelyben már nem egy mű 80—120 000 példányban is megjelent. A népszerű sorozatban legközelebb Heltai Jenő: „Kiskirályok" című mun­kája, továbbá Maupassant „Szép fiú"-ja, Saint Si­mon emlékiratainak válogatott részletei /A Napki­rály udvarában I és Stejan Zweig „Fantasztikus éj­szaka" című novellái jelennek meg. A sorozatok egy másik csoportját „Élő életmű­vek" gyűjtőnévvel foglalják össze. Ebben a közel­jövőben lát napvilágot Darvas József Októberi köd és Állomás című munkája. Illyés Gyulának a „Hunok Párizsban" című könyvének új kiadása je­lenik meg. A Magvetővel közös Németh László Műveiben pedig a „Két nemzedék" című kötet, mint a két kiadó koprodukciója kerül forgalomba. A sorozatok harmadik nagyobb csoportját „Esz­tétikai vonatkozások" gyűjtőnévvel illetik. E soro­zatok között a legnépszerűbbek egyike a négy esztendeje indult „Arcok és vallomások", mely a XX. századi magyar írók irodalmi és emberi port­réját igyekszik megrajzolni. Az átlag 20—24 000 példányban megjelenő kötetek iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy például Gyertyán Ervin „Jó­zsef Attila" című munkája most új kiadásban je­lenik meg, s ebből máris több ezer példányt kér­tek külföldre. E sorozatban lát napvilágot Veker­dy László: Németh László című műve, melyből ugyancsak több ezret rendeltek külföldi partne­reink. A „Tanulmányok" című sorozat, a magyar iro­dalomtörténészeknek biztosít népszerű fórumot. Itt most Devecseri Gábor „Kalauz Homéroszhoz", Ungvári Tamás .,Ikarusz fiai" és Varga József „Adytól — máig" című tanulmányai jelennek meg, ugyancsak tízezer feletti példányszámban. Az írószövetség és a Szépirodalmi Kiadó nemré­giben közös szociográfiai sorozatot indított „Ma­gyarország felfedezése" címmel. Ennek egyik leg­nagyobb sikerű műve Mocsár Gábor olajbányászok­ról írott szociográfiája volt, most pedig Varga Do­monkos „Erdőkerülők" címmel írt érdekes tanul­mányt, sok hónapi kutató- és gyűjtőmunka' nyo­mén. Ugyancsak szociográfia, de sorozatokon kívül je­lenik meg Galgóczt Erzsébet „Nádtetős szocializ­mus" című kötete, melyben az ismert riporter-író­nő, már korábban megkezdett vizsgálatait folytatja a mai falvakban. Az új kiadások vagy versgyűjtemények száma a nem prózai művek csoportjában is sok: itt Déry Tibor összes versei „Felhőállatok", Pilinszky János összegyűjtött versei „Nagyvárosi ikonok" címmel jelenik meg. A költői művek közül Váczi Mihály, a Vietnam­ban elhunyt magyar költő posztumusz kötete „A so­kaság fia" tarthat számot a legnagyobb érdeklő­désre — épp ezért 18 000 példányban lát napvilá­got. Első művével jelentkezik a harminckét éves köl­tőnő, Takács Zsuzsa is, amikor közreadja „Néma játék" című kötetét. Korábban elsősorban olasz, spanvol, francia fordítóként ismertük őt. Érdekes­nek ígérkezik Buda Ferenc „Ébresszen aranysíp" című kötete is. Szerzője ma is egy tanyai iskolá­ban tanít, bár 1963-ban megjelent első kötetét ked­vezően fogadta az irodalmi közvélemény és azóta a Juhász Ferencet követő költők egyik legjelentő­sebbjének tartanak. A Magvető bizonyos értelemben „merészebb" ki­adó, mint a Szépirodalmi. Többet foglalkozik új és fiatal tehetségek szárnyrabocsátásával és fenn­tartja az egyébként igen sikeres, de sok esetben nem jövedelmező, sőt ráfizetéses „Oj Termés" cí­mű sorozatot, a fiatal írók első, második műveit megjelentető fórumot és több más, többé-kevésbé rendszeresen jelentkező antológiát, vagy kötetet. Nézzük tehát a Magvető magyar újdonságait: A sort Benedek István új kötete nyitja meg, melyben a neves orvos-író három új kisregénnyel jelentkezik. A művei és „Hideg napok" című filmje révén is igen jelentős rangot kivívott Cseres Tibor „játé­kosok — szeretők" című új műve is -nagy sikerre számíthat. A statisztikák szerint Cseres az egyik legolvasottabb mai magyar író, amit ugyancsak a közvéleménykutatók szerint, kitűnő cselekmény­szerkesztő és stilisztikai érzékének köszönhet. Földeák János, a József Attila-díjjal jutalmazott jeles író új műve a „Nők és férfiak" elbeszélés­gyűjtemény, mely a csepeli, pesterzsébeti, sorok­sári munkások fájdalmas múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló műveket tartalmazza. Kautzky Norbert debütáns író. Elsó kötete a „Szombaton kezdődik a vasárnap" novellagyűjte­mény, mely napjaink valóságának bonyolult viszo­nyait elemzi. A Kossuth-díjas Lengyel József, a mai magyar irodalom oly nagy jelentőségű politikus-írója, ri­portszerű emlékiratainak újabb kötetében idézi a láger-múltat, s annak későbbi következményeit, „Bécsi portya" című legújabb művében. Mint min­den Lengyel-mű, ez is szinte bizonyosan nagy iro­dalmi siker lesz, amit a könyvesboltokban már most sorakozó előjegyzések is bizonyítani látsza­nak. Néhány, korábban már említett nagy sikert ara­tott mű, új kiadásban vagy utánnyomásban lát nap­világot. Győry Dezső „Sorsvirág"-ja is új kiadás­ban jelenik meg, csakúgy, mint Kodolányi János „Pogány tüzek"­je, s két nagysikerű mű: Kolozs­váry Grandpierre Emil ,,Nők apróban" és Moldova György „Idegen bajnok" című írásai. A Magve'ő ideológiai kérdésekkel foglalkozó so­rozatában az „Elvek és utak"-ban többek között Mód Aladár „Válaszutak" című tanulmányai és helyzetelemzései kerülnek a közönség elé, és meg­jelenik Sándor István „Xanthus János" című élet­rajza is. Galsai Pongrácz, a kitűnő riporter, korábban a „Nők Lapjá"-ban megjelent sorozatát egészítette ki és formálta a „Bajor Gizi élete" című kötetté, mely ugyancsak nagy példányszámban talál majd gazdára, hiszen a nagyszerű színésznő még ma is több nemzedék bálványa, hanglemez és tv-felvéte­lei révén, a fiataloké is. A McCarthyzmus idején a hollywoodi tizek pe­rében vádlottként szerepelt amerikai haladó író, Alvah Bessie „Symbol" című regénye, most „A sexbomba" címmel lát napvilágot. A Marilyn Monroe és Arthur Miller szerelmét felidéző mű a megjelenést követő első percektől kezdve heves irodalmi viták tárgya. Alvah Bessie, maga is ne­ves hollywoodi forgatókönyvíró lévén, a szegény munkáslány emelkedésének és sikereinek vala­mennyi vonatkozását ismeri, azokat is, melyekről a lapok sohasem írtak, még a legnagyobb botrá­nyok közepette sem. A sikeres bestseller nyilván magyar változatban is sikert arat majd. Max von der Grün „Két levél Pospischilnek" cí­mű írása munkástárgyú regény, mely a mai NSZK munkástársadalmának pr oblémáiba vezeti el az ol­vasót. Az író korábban „Lidérc és tűz" című írá­sával magyar nyelven már nagy sikert aratott. Max von der Grün, az úgynevezett „1961-es cso­port" tagja, abból az elsősorban munkásírókból alakult nyugatnémet írőközösségé, mely fő céljá­nak az úgynevezett konzum-társadalom és a mai kapitalizmus fejlődésének ellentmondásait kívánja bemutatni. Sok más között megjelenik még „Edmond Purdy „Az unokaöccs" című világhírű írása, továbbá Thornton Wilder „A teremtés nyolcadik napin" ".ímű krimibe ágyazott humanitárius regénye, mely­nek fő témája az, hogy a legnagyobb megpróbál­tatások közepette is a meleg és igaz emberi kap­csolatok a legfontosabbak. Napvilágot lát még néhány bűnügyi regény is, a most nyolcvanéves Agatha Christie, Earle Stam­ley Gardmer, továbbá magyar és szovjet szerzők tollából az úgynevezett „Albatrosz-sorozat"-ban. Nem teljességre törekedve, máris számos isme­retlen nevet állítottam Önök elé, s csak kevés jól ismertet. Ez is azt bizonyítja, amivel levelemet kezdtem, hogy a Magvető Kiadó „merészebb" pub­likálási munkát folytat, mint a Szépirodalmi Ki­adó, bátrabban nyúl új magyar szerzőkhöz és a világirodalom újdonságaihoz, mint talán akárme­lyik másik kiadó Budapesten. Épp ez a bátorság teszi izgalmassá és érdekessé kiadói terveit, s népszerűvé kiadványait. FENYVES GYÖRGY Csendélet (Móser Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom