Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

••I BÁRTFAY GYULA szobrászművész még életben van, aki hajlott kora ellenére még nem tette le a vésőt és kalapácsot. Szobrász őstehetség. Már művészpályája kezdetén elismerést kiváltó művek kerültek ki vésője alól. Három éven át látogatta a párizsi Akadémia Grand Sumieret. Bartolome és Burdelle szobrászok tanítványa volt. Fiatal korában élete a kenyérgondokkal küszködő művész vigasztalan napjaiból tevődött össze. Hosszú éveken át nem gondolhatott önálló kiállításra, mert anyagi helyzete arra kényszerítette, hogy alkotásait olcsón értékesítse, még mielőtt a szobrok anyaga megkeményedett volna. Életviszonyai rákényszerítették a fokozott munkára. Egyedül Nyitrán több mint százhúsz bronz, márvány, fa, gipsz szobra van magánosok birtokában. Művein a probléma leegyszerűsítése ellenére megkapó kifejező erő és lendület érvényesül. Nemzetközi sikert jelentett számára egy római kiállításon bemutatott Beethoven-fej kompozíciója, melyről az olasz sajtó elismeréssel emlékezett meg. Ismert műve a borosznófürdői és nyitrai nagyméretű szobra, valamint az állam által megvásárolt „Fantázia" és „Próféta" c. alkotásai. A szlovenszkói fiatal festőgárda egyik legreniényteljesebb tagja volt KUBICZA MIKLÓS aki 31 éves korában halt meg. Rajzkészsége már kisdiák korában feltűnt. Öröklött tehetség nyilvá nult meg nála. Családjában több neves festőművész volt, többek között Ferenczy Károly, az Iparművészeti Főiskola 1917-ben elhunyt tanára. A bu dapesti akadémiát kitüntetéssel végzett Kubi'cza tanárai Márton Ferenc és Sándor Béla voltak. Hazaérve néhány plakáttervezetével és portréjával tűnt fel. Sokat dolgozott, harcolt a kenyérért. Legyengült szervezetét tüdőbaj támadta meg. Több mint egy évig volt a tátrai szanatórium lakója. A Tátra varázsa őt is meghódította. Nagyszámú tátrai tájat örökített meg vásznain. Műveiben meg kapóan érvényesült a könnyed ecsetkezelés technikája. Utolsó alkotásának, a Nyitrai búcsú c. képének színfoltjait már halálos lázban, ziháló tüdőBártfay Gyula: Autoportré 1929 (gipsz) vándordíjai mind elképzelésben, mind aprólékosan kidolgozott részleteiben mesteri műalkotások. Kompozíciöinak erősségűi a figurális megoldások. Drágakövekkel kirakott művészi kelyhe a ferencesek kolostorába került, a zsidó templom részére nagyméretű bronz imatáblát tervezett. Sokoldalúsága abban nyilvánult meg, hogy rajzolt, festett, domborműveket alkotott, mint ötvösművész pedig muzeális értékű művek egyedülálló mestere volt. PODOLAI V. FERENC akad. festőművész Trencsén-megyéből került Nyitrára. A prágai főiskolán Engelmüller Ferdinándnál, a budapesti Iparművészeti Főiskolán Rudnay Gyulánál tanult. Első tárlatát Nyitrán rendezte 1928ban, melynek sikere ismertté tette nevét. Sikerrel szerepelt több vidéki városban rendezett kiállításain is. Tájképeit és figurális kompozícióit egyaránt elismerő kritika fogadta. Fiatalon költözött el az élők sorából. PONGRÁCZ KÁROLY 1872-ben született nyitrai festőművész a régi gárda kimagasló alakja. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után Münchenben elvégezte az iparművészeti főiskolát. Egyik alapítója volt a szolnoki művésztelepnek, majd hazatért Nyitrára. Főleg tájképei keltettek méltó feltűnést. Visszavonultan élt egy zobori villában, melynek falait saját művei borították. SZLAMKA LAJOS akad. festőművész egy évet töltött a prágai főiskolán, majd Budapestre került és elvégezte a festőakadéiniát. Több kiállításon sikerrel szerepelt. 1938-ban részt vett a szlovenszkói képzőművészek New York-i gyűjteményes kiállításán. Tájképei és érdekes felfogású modern figurális alkotásai izmos tehetségének tanújelei. Az utóbbi években középiskolai rajztanárként működött. Tavaly ragadta el a halál. A szlovenszkói eltt művészgárda egyik legértékesebb képviselője volt SCHURMANN MIKSA akad. festőművész, a kifinomult formák mestere, akinek neve az ország határain túl is ismert. A művészet káprázatos világa volt az otthona. Éveken át élt Párizsban és elvégezte az Academie Grand Sumiere iparművészeti főiskolát. Hazatérve állami rendelésre megfestette Masaryk, Beneš államelnök és Štefánik generális életnagyságú portréit. Egy régebbi párizsi tárlaton „Akt" képével elnyerte a Grand Prix-t. Több esetben szerepelt a párizsi Sálon des Independants és a Sálon de la Nationale kiállításain. Ismert nagyméretű kompozíciói a „Vak" és a „Kártyavető". A régi Nyitra tipikus sikátorait, külvárosi rozzant viskóit, nyomortanyáit is megörökítette vásznain. Finom lélekismeret jellemzi képalakjait. Művészi formanyelvének kialakulása megkapóan érvényesül műveiben. Letompított színei bársonyosan olvadnak össze hangulatos tónusokban. Tájképeit napsugaras gazdagság és levegős horizont jellemzik. Fejlett technikájával, színpompás kompozícióival mindig elérte a kívánt hatást. A művészet tiszta útjának megjárása meghozták számára a teljes sikert. Hátramaradt alkotásaiból emlékkiállítást rendeztek. A két világháború között eltelt időszak nyitrai művészkolóniájának festői és szobrászai a művészi alkotás, az életábrázolás igazságával, a teremtő művészet magasabbrendű hitvallásával álltak a művészi törekvések szolgálatában. Kegyetlen körülmények között, gazdasági válságok, kispolgári meg nem értés, a művészetpártoiás mostohasága idején, kenyérgondok közepette áldoztak a művészetnek. Műveikből visszatükröződik az élet szépsége és nyomorúsága, napsugár és árnyék, kenyérharc és holnapvárás, a tegnap és a ma. Könnyelmű bohém társaságnak könyvelte el őket a maradi közvélemény, holott nagyon komoly, bánatos, gondterhes és kenyeret hajszoló művészemberek voltak, akik életrezdüléseiket vésték márványba, festették vászonra. Az évek múltával belefáradtak a küzdelembe és megtértek a szülőföld ölébe. Müveik hirdetik emléküket. vei vetette vászonra. Az ózondús zobori levegő sem segített rajta. Itt hagyott fiatalon mindent, barátokat, tobzódó színeket, formákat, sugallatot, a művészlélek csillogó kincsesházát. A három évvel ezelőtt, 59 éves korában elhunyt MASSÁNYI ÖDÖN a sokoldalú izmos őstehetség, a nyitrai művészkolónia egyik legkimagaslóbb reprezentánsa a könyvillusztrációtól a monumentális festészetig, a modern plakáttervezéstől a régi mesterművek restaurálásáig elismert tehetség, tekintély volt. Pelyhesállú gyerekember korában a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházhoz került, mint díszlettervező és színpadmester. Nyitrán Kalandra professzor tanítványa volt, majd Prágában folytatta tanulmányait. Mennyezetet beborító freskói, oltárképei templomokban, falfestményei kultúrházakban hirdetik művészetét. Külföldi tanulmányútjain Róma, Kairó, Athén képtárai bűvölték el, halála előtt egy évvel meglátta Párizst is. Szlovákia-szerte szerepelt önálló és közös gyűjteményes kiállításokon. A műemlékvédő hivatal megbízásából számos vár, templom, kastély, udvarház festményeit, freskóit restaurálta. Tucatnyi könyvillusztrációja, címlapja, a régi és új Nyitrán dokumentáló festményeinek, tájképeinek színgazdagsága, plakátjainak ötletessége, meseillusztrációinak fantáziaszülte alakjai egyformán mesteri alkotások. Hátrahagyott képeiből halála után emlékkiállítást rendezett a Galéria. A budapesti Iparművészeti Főiskola és a római Academie de Belle arti abszolvense volt az 1897ben született MÉSZÁROS E. JÓZSEF szobrász és iparművész, akit alkotókedve teljében ragadott el a halál. A művészi alkotások fáradhatatlan apostola volt, aki az első világháborúban szerzett gyomorbaja miatt visszavonulva dolgozott. Önálló kiállítást nem rendezett, alkotásairól a nagyközönség nemigen szerzett tudomást. Fejlett ötvösművészete mesteri alkotásokat eredményezett. Domborművei, kegyszerei, plakettjei, új felfogású aktjai, tanulmányfejei, kelyhei, sportegyesületek SCHÜLE A. GUSZTÁV akad. festőművész 1886-ban született. Budapesten és Berlinben látogatta az iparművészeti főiskolát. Saját erejére utalva küzdött a létért. Nyitrán a húszas években festőiskolát nyitott, számos nyitrai és elszármazott művész első mestere volt. Szlovenszkó-szerte szerepelt önálló kiállításokon. Európai tanulmányútjainak London, Párizs, Róma voltak kiemelkedő állomásai. A szlovenszkói festőművészet élvonalában állt. SATIN JÓZSEF nyitrai születésű festőművész a harmincas években sikeres kiállításon mutatkozott be. A fiatal festő jelentkezését a kritika melegen fogadta. Amerikába vándorolt ki. Freskófestés közben lezuhant a magas állványról és szörnyethalt. A régi nyitrai művészkolónia tagjainak neve országszerte jócsengésű volt. A Halálnak gazdag aratása volt a képzőművészet, tömör sorában. DALLOS ISTVÁN