Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-06 / 264. szám, péntek

»Szakácsok« — logarléccel Tizenhat esztendő mérlege: kétezer megvalósult terv £ A rimaszombati éleimiszerkam­binát, a nagymegyeri tejüzem és a töketere besi konzervgyár is a POTRAVINOPROJEKT jó munkáját dicséri 0 Cukorgyár Kambod zsában, tejüzem Egyiptombon Talán két esztendeje már, hogy J. V í t e k műépítész, a bratislavai POTRAVINOPRO­JEKT külföldön is jól ismert szakembere egy véletlen talál­kozás alkalmával váratlan kér­déssel lepett meg: Mondja, szeret a konyha ban kuktáskodni vagy főzni? — Hát. .. be-bekukkantok neha a konyhába — válaszol­tam bizonytalanul. Barátságosan elmosolyodott. — Akkor valószínűleg megér-­ti a mi munkánk lényegét is ... — Éspedig? Nekünk logarléccel, íróasz­tal vagy rajztábla mellett kell megteremtenünk a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tej­üzemek, a konzervgyárak és az egyéb élelmiszerkombinálok dolgozói gépek segítségével, nagyban tudják elővarázsol­ni mindazokat az ízeket és za­matokat, amelyeket... — ... a háziasszonyok otthon B konyhában hagyományos mó­don ... — Igén. A statisztika szerint a nőknek manapság állásuk és az otthoni teendők mellett egy­re kevesebb idejük marad a fő­zésre. Időmegtakarítás céljából egyre több asszony illeszt hát a heti étrendbe félkész vagy kü­lönféle fagyasztott áruból ké­szült ételeket. És ezeknek ép­pen olyan jó minőségfíeknek, ízleteseknek kell lenniük, akár az otthon főzötteknek. — Ez pedig csak a korszerű gépi berendezéssel felszerelt, modern élelmiszeripari üzemek­ben lehetséges! — Természetesen! Nem vélet­len tehát, hogy tervezőintéze­tünk dolgozói között a legkü­lönbözőbb főiskolát végzett szakemberek találhatók. A ná­lunk tevékenykedő elektro-, gé­pész-, vegyész-, de főleg épí­tészmérnökök, továbbá mikro­biológusok és közgazdászok kö­zösen próbálják megtalálni azo­kat a legelőnyösebb építési, élelmiszertárolási és feldolgo­zási folyamatokat, amelyekkel napjaink nagyon elfoglalt há­ziasszonyainak főzési gondjait megkönnyíthetnénk. Ez a rövid párbeszéd jutott őszembe, amikor a napokban bepillantást nyertem az 1954­ben alakult bratislavai POTRA­VINOPROJEKT sokoldalú, igé­nyes és rendkívül eredményes munkájába. S hadd szögezzem le rögtön itt: nem véletlen a pozitív jelzők halmozása. Hogy miért? Hát két okból is: egy­részt kevés olyan iparág van, amely annyira a közvélemény érdeklődésének reflektorfényé­ben áll, mint épp az élelmiszer­ipar; másrészt az elmúlt más­fél évtizedben ebben a tervező irodában készült, kereken két­ezer tervnek jelentős része van abban, hogy hazánkban az utób­bi években épült új hús- és zsíradékfeldolgozó, tej-, bo rászati, baromfifeldolgozó-üze­mek, korszerű sütödék, pék­ségek, konzervgyárak révén ed­dig sohasem tapasztalt ütem­ben fejlődött a népgazdaság­nak e különösen jelentős ága­zata. Az indulást követő első ko­moly próbatételek egyike a ri­maszombati élelmiszerkombinát tervezése volt, amely ma már — teljes üzemelés esetén — napi 2500 tonna cukorrépa fel­dolgozására és évi 30 000 hek­toliter sör főzésére képes. E vállalkozás nagyságát bizonyít­ja, hogy az építési munkálatok csak 1967 ben fejeződtek be. Az első feladatok sikeres el­végzése után szinte özönlöttek a megrendelések és az önálló kezdeményezés alapján szüle­tett ötletek .. . A POTRAVINOPROJEKT ter­vezte tejipari üzemekkel kap­csolatban elsősorban a befeje­zés előtt álló nagymihályi „tej­gyárról" kell megemlékezni, mely naponta negyedmillió li­ter friss tej, 170 000 liter szárí­tott tej előállítására, illetve évi kétezer tonna ömlesztett és két­száz tonna kimért sajt terme­lésére lesz képes. Az új üzem tervezése építészeti és műszaki szempontból egyaránt nagyon igényes volt, mert egyrészt a megszokottnál is jobban kel­lett ügyelni a táj adta műépí­tészeti lehetőségek kihasználá­sára, másrészt pedig műszaki­lag is meg kellett oldani a friss tej folyamatos „nyers" ér­tékesítésének és szárításának sarkalatos kérdését. E környék CSÖKKENT A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK SZÁMA (ČSTK) — A Cseh Közúti Közlekedési Bizottság tájékozta­tása szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszaká­hoz viszonyítva 1,7 százalékkal 'csökkent a közúti közlekedési balesetek száma. Különösen ör­vendetes, hogy 12 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma, vagyis a hazai országutakon 70 emberrel kevesebb vesztette az életét, és ezzel arányosan ke­KÖLTÖZIK A TEMPLOM (ČSTK) — Az építészet törté­netében egyedülálló akciót va­fósítanak meg Most városában: az európai • architektúra szem­pontjából ls műemlék-jelentősé­gű, 15>7-ben épült gótikus templomot a városrendezés so­rán a jelenlegi helyétől 850 mé­ternyi távolságra helyezik át. A legnehezebb műszaki problé­hasonló új létesítményei közül még említésre méltó a kassai es a homonnai tejüzem. A kor­szerű nagymegyeri „tejgyár" tervei is a Potravinoprojektben készültek. Az eddig szerzett ta­pasztalatok felhasználásával a közeljövőben új tejipari üzemek épülnek Kézsmárkon, Liptovský Mikulá's-on és Bardejooban. E jellegzetes észak-szlovákiai vi­dék sajátosságainak megfele­lően, a fenti üzemek mindegyi­kében a hagyományos tejtermé­keken kívül juhtúró is készül majd. Nagyon jól beváltak az utób­bi években épült új vagy kor­szerűsített borászati üzemek és baromfifeldolgozók is. Már forr az idei murci a százezer liter évi kapacitású récsei borpincék­ben, míg az automata töltőgép­soron még az óbort palackoz­zák. Egy-egy új borászati üzem tervezésével „letette névjegyét" a bratislavai POTRAVINOPRO JEKT Mikulovban, Kyjovban, Szobráncon, Nagykürtösön és Pezinokban is, ahol egyúttal az aranyszínű borrá nemesedő sző­lőlé új módszerű, lépcsőzetes vasbetonciszternákban történő tárolását is kipróbálták. A ba­romfifeldolgozók tervezésével a szakemberek egy külön csoport­ja foglalkozik. Az ő elgondolá­saik alapján épült a szlovák fő­város melletti Ivánkán, továbbá Léván, Eperjesen és Kassán a korszerű táplálkozás egyik alapját jelentő „baromfigyár". Ottjártamkor az illetékesek örömmel újságolták, hogy épp ezekben a hetekben készültek el egy újabb „csibegyár" tervei, melyet — Csallóköz iparosítá­sának terveivel összhangban — Dunaszerdahelyen építenek fel. Természetesen nem lehet itt felsorolni az 1954 óta elkészült összes tervet, de a fentieken kivül legalább távirati stílusban említést érdemel még a kassai húskombinát, a bratislavai Pal­ma nagyszabású korszerűsítése, a tőketerebesi konzervgyár és a zólyomi takarmányüzem. A POTRAVINOPROJEKT nevét azonban külföldön is nagyon jól ismerik és e tervezőiroda jó hírnevét még tovább öregbíti egy-egy modern cukorgyár Kam­bodzsában, Indonéziában és Egyiptomban, sőt, ez utóbbi or­szágban még egy tejüzem is a Bratislavában készült tervek alapján épült. vesebb ember vált rokkanttá, kevesebb volt a sebesülés. Természetesen az, hogy hosz­szú évek óta első ízben alakult ilyen kedvezően Csehszlovákiá­ban a baleseti statisztika, nem véletlen, hanem a közlekedési szabályrendeletek szigorúbb ér­vényesítésének a következmé­nye. Továbbra is komoly probléma azonban a gépjárművek műsza­ki állapota. mát a templom mai állapota Je­lenti. A tornyot a lépcsőkkel és a kriptákkal együtt szétbontják, és az új helyen újból felállít­ják. A falak alsó részét vasbe tonszalaggal biztosítják, ami megkönnyíti az épület megeme­lését. A templom áthelyezését 1975-ben kezdi meg a Transfera vállalat. Bizarr feladatra vállalkozik, aki számokban próbálja megha­tározni e logarléccel, körzővel dolgozó „szakácsok" munkájá­nak értékét ... Meg kell elé­gedni azzal a tudattal, hogy a POTRAVINOPORJEKT szakem­bereinek elképzelései, elgondo­lásai, számításai alapján épült üzemek termékeivel naponta több" ízben is találkozunk aszta­lunkon! ... Ogy érzem, ez több bármilyen papírra vethető sta­tisztikai adatnál. M. P. M A SOMORJAI Magyar Tan­nyelvű Kilencéves Iskola pio­nírszervezete 1970. november 14-én délelőtt ülést tart, amely­re meghívta Patócs Gábort, a helyi pártszervezet elnökét és Engel Józsefet, lapunk főmet­tőrjét. ELTÉRÍTÉSI LÁZ Alig várom, hogy a gyerekek álomra hunyják szemüket. Még megvárom, amíg egymás mellett fúj­ják a lóbőrt és imí­gyen szólok az any­jukhoz: — Azt hiszem, Pali fiad nekiszalad a te­nyeremnek. A villa­moson ezt mondta: „Papa, térítsük el az útvonalától ezt a jár­gányt." — Szemem-szám elállt. Még magam­hoz sem tértem a csodálkozástól, ami­kor így folytatta: ,Mit bámulsz, papa, az óvó néni azt mondta, hogy még a repülőket is el lehet téríteni." — De villamost nem lehet — mond­tam én —, elsősor­ban azért, mert sí­neken jár. másod­szor azért, mert nem benzin hajtja, ára­mot szopik. Azt hittem, hogy ezzel befejeztük a járműszöktetés ügyét, de a buszon folytatódott. — Papa — fordult hozzám Pál —, ak­kor térítsük el útvo­naláról ezt a buszt. Hamarabb haza­érünk. — Ennek semmi értelme — beszél­tem le. — Ezért nincs teteje a dolog­nak, mert mi szépen felülünk a Szent Já­nos lovára és máris otthon vagyunk. Az eltérítés fölösleges munka. Már ekkor viszke­tett a tenyerem, fiad megérdemelte volna a nyaklevest, de én nagy csodálója va­gyok a modern pe­dagógiának, amely azt vallja, hogy akit meg akarunk nyerni, egy ujjal se nyúl­tunk hozzá. Pál lehiggadtan bandukolt mellettem, amikor egy személy­szállító gépkocsi alakjában beköszönt a végzet. — Ezt faggyúzzuk meg, papa! — kiál­tott az ifjú, nekiló­dult és máris diplo­máciai tárgyalások­ba bocsátkozott a kuka vezetőjével. Már majdnem meg­alkudott vele, ami­kor utóiértem. — Csak jöjjön mi­felénk is, vezető úr — mondtam, hogy mentsem a helyze­tet — ha felénk jár, izívesen látjuk egy kávéra. — Okvetlen — nondta a vezető —, okvetlenül, ha ráir­'ák a menetlevelem­re. Fiad még egy ki­csit csóválta a fejét, hogy ez az egyszerű jármütérítési teru sem sikerült. Na­gyon szégyellem, hogy így viselkedett, de a te nevelésed. Holnap okvetlen tégy panaszt az óvo­dában, hogy ne ilyesmivel tömjék a gyerek fejét. Az anyai szí® azonban találékony. — Miért tennék panaszt — pattogta —, nem ettem sár­kefét! A házmester­né hónapok óta nem söpörte le a járdát, a lépcsőház ablakuit nem mosták le az­óta, mióta beköltöz­tünk, a folyosók csak a tavasz örö­mére láttak felmosó­rongyot. Azt mondja a házmesterné, ha a kukások nem, akkor ő sem. Egyszer akar az az ebadta kölyök jót tenni, és akkor is megakadályozod? SZÜTS I STV Alt Orvosi tanácsadó Vitustcmc vagy chorea minor E gyakori gyermekbetegséget összefüggésbe szokták hozni a reumatikus megbetegedéssel, és valamikor a reuma idegrend­szeri megnyilvánulásának tar­tották. Azt gondolták, hogy a reumatikus betegség háromféle formában jelenik meg, mégpe­dig szlvreumatizmus, izületi reumatizmus és „idegreumatiz­mus": vitustánc vagyis chorea minor formájában. A legújabb nézetek szerint, ha van is a vitustáncnak valamiféle reuma­tikus vonatkozása, előidézője egy önálló vírus, amely külö­nösképpen az idegrendszert tá­madja meg. E betegség leg­gyakrabban a gyermek hetedik és a tizenegyedik életévében kezdődik, húsz éven túl azon­ban sohasem. Érdekes, hogy a chorea körülbelül háromszor gyakrabban fordul elő a lá­nyok, mint a fiúk között. Mik a tünetei a vitustánc­nak? A betegség legtöbbször észrevétlenül kezdődik. Az az­előtt teljesen egészséges gye­rek egyszerre kezd „ügyetlen­kedni", elejti a poharat, a tá­nyért és grimaszokat vág. E tünetek azért lépnek fel, mivel a kis beteg izomzata akaratától függetlenül rángatózni kezd. Emiatt gyakran ártatlanul bün­tetik meg a gyerekeket otthon és az iskolában egyaránt, ami kisebbségi érzetet kelt benne, másodlagosan pedig rontja a gyermek tanulmányi eredmé­nyeit is. A betegség kulminálá­sakor nagymérvű choreatikus rángatózások lépnek fel. E rán­gatózások grimasz formájában főképp a gyermek arcán, vala­mint a felső végtagjain mutat­koznak. A kis páciens beszéde is megváltozik, mivel dadog és elnyújtottál! ejti ki a szavakat. ... " ' ' í '..jásttf. /. ' > ­; • Á Nyitrai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. Balra az Iskola épülete. Jobbra a II. 1 osztályos tanulók a laboratóriumban kémiai kísérleteket vé- t geznek, (S, Petráš fel v. — ČSTK) mm $ " ­>. « , ..W'-.-A ,, viň,* * ",, . s#> f- SSíí:-?; .1 Karjai kicsavarodó, kígyószerü mozdulatokat végeznek és ál­landóan úgy mozog, mintha „száz pondró" lenne benne. Emiatt nem tud írni, enni, nem tudja begombolni a ruháját. Ké­sőbb ezek a mozgások átterjed­nek a törzsi izomzatra és a* alsó végtagokra is, mikor úgy­szólván tehetetlenné válik a já­rás és a choreás beteg állása is bizonytalan. Figyelemmel kell lennünk ar­ra, hogy ezek a betegek lellrt­leg nagyon érzékenyek és könnyen sírnak. Ezért kezelé­sük során nagy türelemre és szeretetre van szükségük. Gyak­ran, különösen a betegség sú­lyosabb formái keretében, a ki­csinyek elesnek és megsebesül­nek. Ezért erre a lehetőségre Is gondolnunk kell, és az el­eséstől védenünk kel! őket. A betegség két hét alatt éri el tetőfokát és rendszerint két-há­rom hónap alatt teljes gyógyu­lással végződik. Vannak azon­ban hosszabban elhúzódó ese­tek is, amelyek fél évnél is tovább tartanak. Azt, hogy a betegség összefügg a reumatiz­mussal, az is bizonyítja, hogy a vitustánp gyakran az izületi reumatizmus után lép fel és gyakran együtt jár a reumati­kus szívizom-, szívbelhártya­gyulladással, vagy fordítva, a chorea után lépnek fel a reu­matizmus ezen formái. Gyakran a betegség a többszöri mandu­lagyulladás után mutatkozik, valamint az olyan családokban, ahol a szülők idegbetegek. A betegség diagnózisa nem okoz problémát az orvos számára és a gyógyítás úgyszólván teljes sikerrel jár minden esetben, de a betegnek a kezelés ideje alatt feküdnie kell. A beteg gyermek szedje az előirt gyógyszereket. Nem kell zaklatnunk még kellemes dol­gokkal sem. A betegséggel egy­idejűleg fellépő mandulagyulla­dást alaposan ki kell kezel* nünk, és jő, hogyha a mandulá* kat eltávolítjuk, nehogy a be j tegség egy újabb mandulagyul­ladás után kiújuljon. Tehát itt is megelőző, preventív jelentő­sége van a tonslllectomiának (mandulakivételnek), akárcsak a reumatizmus többi megnyil­vánulása esetén. A chorea m' nort, vagy más szóval a vitus táncot okvetlenül kórházban kell kezelni. A szülők feladata csupán annyi, hogy a gyógyí­tásban együttműködjenek az orvossal és ne nehezítsék meg a munkáját. MUDR. JUH ASZ ISTVÁN XI. E

Next

/
Oldalképek
Tartalom