Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-06 / 264. szám, péntek

Holnap katonai díszszemle Moszkvában A szovjet fővárosba érkezett a csehszlovák küldöttség Az ENSZ-közgyűíés elfogadta az afro-ázsiai javaslatot Élénk vita a bizottságokban Moszkva — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. év­fordulóján Moszkvában megren­dezik a hagyományos dísz­szemlét és a dolgozók felvonu­lását. A díszszemle parancsnoka Jevgenyij Ivanovszki] vezérez­redes, a moszkvai helyőrség és a moszkvai katonai körzet pa­rancsnoka lesz. Moszkvában és más nagyvárosokban tüzérségi díszsortűz köszönti az évfordu­lót. Az évforduló ünnepségeire és a szovjet—csehszlovák barát­sági hónap akcióira Moszkvába érkezett a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség küldöttsége, melyet Ondrej Klokoč, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a CSKP Központi Bizottságának tagja és az SZLKP Központi Bizottságá­nak elnökségi tagja vezet. A Belorusz-pályaudvaron Mi­hail Zimjanyin, a Szovjet— Csehszlovák Baráti Társaság központi vezetőségének elnöke, 1. Medvegyev elnökhelyettes, N. Pankov, a Külföldi Baráti és Kulturális Társaságok Szö­vetségének elnökhelyettese, L. Ginszburg professzor és A. Asz­molov vezérőrnagy, egykori szlovákiai partizánparancsnok, az SZCSBT központi vezetősé­gének tagjai fogadták a cseh­szlovák küldöttséget. A fogad­tatáson Bohuslav Chňoupek csehszlovák nagykövet, Z. Clie­beň nagykövetségi tanácsos és dr. V. Horák első titkár is meg­jelent. A küldöttség látogatása ide­jén ellátogat Gorkiba, Tulába, Jasznaja Poljanára és az Azer­bajdzsán SZSZK-ba. Bizonyos haladás a lengyel-nyugatnémet tárgyalásokon Varsó — Csütörtökön délelőtt Varsóban a közös szakértői bi­zottság ülésével folytatódtak a lengyel—nyugatnémet politikai tárgyalások. A munkabizottság lengyel elnöke, Wlodzimierz Zawadzki, a nyugatnémeté von Staden külügyminisztériumi osz­tályvezető. A napirenden az ál­lamközi szerződés néhány as­pektusának tisztázása szerepel. A szakértői jelentést a külügy­miniszterek részvételével meg­tartandó plenáris ülés elé ter­jesztik. Szerdán a késő esti órákban Varsóba érkezett Carlo Schmid, a Bundestag alelnöke és Ernest Achenbach, a Bundestag képvi­selője, hogy az SPD, illetve az FDP képviseletében megfigye­lőként bekapcsolódjék a tárgya­lásokba. Rüdiger von Wechmar, a nyu­gatnémet küldöttség szóvivője szerda esti sajtóértekezletén úgy tájékoztatta az újságíró­kat, hogy Scheel külügyminisz­ter csütörtökön vagy pénteken Varsóból Bonnba utazik, hogy a nyugatnémet parlamentet az NSZK európai politikájáról tá­jékoztassa. A szóvivő kijelentette, hogy a tárgyalások során mindkét fél részéről bizonyos haladást értek el egyes pontokban. Az NSZK küldöttségének szó­vivője kijelentette, hogy a kül­döttség Scheel miniszter távo­zása után is Varsóban marad. ALLENDE REFORMJAIBAN A NÉPRE TÁMASZKODIK Az új chilei elnök hitet tett a Nagy Október eszméi mellett Santiago — Salvador Allende chilei elnök szerdán tartotta el­ső hivatalos sajtóértekezletét, amelyen külföldi újságírók kér­déseire válaszolt. Az ország külpolitikájáról szólva ismételten foglalkozott azoknak az országoknak a prob­lémájával, amelyekkel Chilének nincsenek diplomáciai kapcso­latai. „Mindezekkel az orszá­gokkal kapcsolatot létesítünk — hangoztatta. — Ezt a kérdést jelenleg vizsgáljuk". A chilei kormány a népjólét, a munkabérek emelésére és a teljes foglalkoztatottság bizto­sítására törekszik, — jelentette ki Allende belpolitikai kérdé­sekről szólva. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az asszo­nyok és a gyermekek helyzeté­nek javítására. „Számokkal bi­zonyíthatnám, milyen elviselhe­tetlen körülmények között él­nek a nők országunkban", — jelentette kl. Az elnök utalt rá, hogy a külföldi tőke sokévtizedes erő­szakos uralma súlyos örökséget jelent. Ezért a kormány ismét kijelenti, hogy programjának végrehajtásához mindenekelőtt a nagy külföldi monopóliumok tulajdonának államosítása és a földreform végrehajtása szük­séges. „Még egyszer szeretném hangsúlyozni — mondotta az el­nök —, hogy nagy felentőséget tulajdonítunk az egész chilei nép részvételének e program megvalósításában". A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kap­csolatos kérdésre Allende így válaszolt: „Mély meggyőződé­sem, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom az egész vi­lág népei számára valóban tör­ténelmi jelentőségű. A forrada­lom győzelme 1917 októberében mindenekelőtt azt jelentette, hogy V. 1. Leninnek, a világpro­letariátus vezérének eszméi győzelmet arattak. Az októberi forradalom évfordulóján mi, chileiek, minden alkalommal még nagyobb előrehaladást, még nagyobb sikereket kívánunk a XI. B. nagy szovjet népnek és azt óhajtjuk, hogy ezek a sikerek 3 hozzájáruljanak a világbéke megőrzéséhez és megszilárdítá­sához". Az új államelnököt egyébként megszámlálhatatlan üdvözlő üzenet köszönti. Munkások, pa­rasztok, diákok, állami alkal­mazottak fejezik ki táviratok­ban és levelekben az Allende­programmal vállalt szolidaritást. Ilyen jellegű üzeneteket küld­tek Santiagóba a „Schuiager", a „Coronel" és a „Lota" szén­bányák, valamint a „Chuguica­matat", az „El Salvador" és az „El-Teniente" rézbányák mun­kásai. A „Rorikel" országos gazda­szövetséghez tartozó ötvenezer mezőgazdasági dolgozó Ailendé­hez intézett táviratában rámu­tat: „A parasztság mindent meg­tesz, hogy méltó legyen a Chi­lében előirányzott változások­hoz". A chilei kormány szerdán fel­oldotta a két héttel ezelőtt ki­hirdetett szükségállapotot. A rendkívüli intézkedéseket azt követően hozták, hogy október 23-án ismeretlen tettesek me­rényletet követtek el a hadsereg főparancsnoka, René Schneider tábornok ellen. Schneider há­rom nappal a merénylet után a kórházban belehalt sebesülésé­be. A chilei rendőrségtől szárma­zó nyilatkozat szerint a me­rénylet ügyében „csaknem be­fejezték" a vizsgálatot. Több személyt le is tartóztattak, a gyilkosság miatt azonban hiva­talosan még nem emeltek vá­dat ellenük. New York — Az ENSZ köz­gyűlése szerdai ülésén 57 sza­vazattal 16 ellenében, 39 tar­tózkodás mellett, vagyis a szük­séges kétharmados többséggel elfogadta a közel-keleti prob­léma rendezésére előterjesztett afro-ázsiai határozati javaslatot. A közgyűlés elvetette 20 la­tin-amerikai ország javaslatát, amely a tűzszünet meghosszab­bítását és a béketárgyalások felújítását követelte, de konk­rétan nem tartalmazta a Bizton­sági Tanács 1967. évi határoza­tának elveit, hogy ki kell von­ni az izraeli csapatokat az arab területekről és tiszteletben kell tartani a közel-keleti népek lét­jogait a szavatolt határokon be­lül. A közgyűlés különleges po­litikai bizottsága szerdán foly­tatta a leszerelés kérdésével kapcsolatos vitát, amelyben Ju­goszlávia, Nagy-Britannia, Ja­pán és Svédország küldötte szó­lalt fel. Myrdal svéd küldött felszólalásában elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését követelte, kife­jezve azt a reményét, hogy a finn fővárosban folyó SALT­tárgyalásokon megegyezés szü­lethet. Kormánya nevében ha­sonló álláspontot képviselt Ja­pán küldötte is. A jogügyi bizottság a nem­zetközi bíróság tevékenységével foglalkozott. Több nyugati ál­lam arra törekszik, hogy e bí­róság jogkörét kötelezően ki­terjessze a bíróság statútumát elfogadó összes államokra. Dr. Slámová csehszlovák küldött felszólalásában hangoztatta, hogy a nemzetközi bíróság ille­tékessége fakultatív, s ráeről­tetése az államokra ellentétben volna az ENSZ Alapokmányával. Az amerikai időközi választások eredményének visszhangja Washington — A köztársasá­giak és a demokraták az idő­közi választások már csaknem végleges eredményét értékelve, egyformán saját magukat kiált­ják ki győztesnek. Nixon elnök szerda esti nyi­latkozatában San Clementében kijelentette, hogy „az elnök most erősebb hangot üthet meg, mert erősebb támogatást élvez­het a szenátusban". Nixon úgy véli, hogy a vá­lasztások ún. „munkatöbbséget" biztosítottak számára a szená­tusban és a képviselőházban. Vagyis, mint kifejtette, az egyes külpolitikai és hadügyi kérdé­sek vitájában a szenátorok éš képviselők többsége pártállásra való tekintet nélkül mellé állt. Az elnökkel ellentétben a leg­befolyásosabb demokrata szená­torok, köztük Edmund Muskie, Edward Kennedy és Hubert Humphrey a kormánypárt tel­jes vereségéről beszélnek. A szavazatszámlálás eredményei végső soron őket látszanak iga­zolni. A legutóbbi adatok sze­rint a 100-tagú szenátusban a demokraták 54, a republikánu­sok 45 helyet szereztek. Csütör­tök reggelre sem dőlt el az In­diana állambeli szenátori hely sorsa, ahol a liberális demokra­ta Vance Hartke mindössze 4000 szavazattal vezet a republiká­nus Richard Roudebusch előtt. A 435 tagú képviselőházban a demokraták végeredményben 255 helyet szereztek meg, míg a republikánusok 180 képviselőt küldhetnek. Lawrence O'Brlen, a Demok­rata Párt országos bizottságá­nak elnöke csütörtökön kijelen­tette, hogy véleménye szerint Nixon érzékeny vereséget szen­vedett és újabb vereség vár rá 1972-ben. Moszkva — A moszkvai Prav­da washingtoni tudósítói hang­súlyozzák, hogy az amerikai idő­közi választások legfigyelemre méltóbb eredménye, hogy a Köz­társasági Pártnak — annak el­lenére, hogy néhány államban bizonyos sikereket ért el — nem sikerült megszereznie a többsé­get sem a szenátusban, sem a képviselőházban. A választási kampány azt is megmutatta, hogy a Demokrata Párt és a Köztársasági Párt egy­aránt nélkülözi a szociális prob­lémák megoldásának ésszerű programját, s a Demokrata Pártnak sem sikerült kikerülnie a'pból a belső válságból, amely Johnson elnök vietnami kaland­ja következtében alakult ki. London — Londonba érkezett John Lindsay New York-i pol­gármester, aki kijelentette: „Jól­lehet Goldberg demokrata párti jelöltet támogatta az időközi választásokon, nem lép ki a Re­publikánus Pártból. Párizsban meddő tárgyalások, Saigonban sztrájkoló boncok Párizs — A Vietnamról tár­gyaló párizsi értekezlet tegna­pi, 91. ülésén sem változott a négy tárgyalófél álláspontja. A tárgyalások haladásának fő akadálya: ellentétes nézetek az amerikai csapatok kivonásának és új dél-vietnami kormány ala­kításának kérdésében. A dél-vietnami Cao Day szek­ta 400 fiatal bonca, akiket a katonai szolgálat megtagadása miatt dél-vietnami börtönökben internáltak, éhségsztrájkba lé­pett. A szekta vezetője, Dat­Minh, felszólította a saigoni par­lament elnökét és An-Quangot, a radikális buddhisták pagodá­jának legfőbb méltóságát, hogy járjon közbe a bebörtönzöttek kiszabadítása érdekében. Dél-Vietnam északi területei­ről a harci tevékenység felélén­külését jelentették. A saigoni csapatok és az amerikaiak ki akarják használni az áradások okozta válságos helyzetet. Az amerikai légierő a leg­utóbbi négy héten a Hirosimára ledobott atombomba robbanó­ereje háromszorosának megfe­lelő mennyiségű bombát dobott le Laosz délkeleti területére, ismerték be saigoni amerikai katonai személyiségek. Véget ért az európai űrkutatási konferencia 1970 Brüsszel — A tervezettnél egy nappal korábban, csütörtö­kön közlemény megjelentetésé­vel ért véget a brüsszeli euró­pai űrkutatási konferencia. A tanácskozáson súlyos ellenté­tek alakultak ki az Apollo­program befejezését követő amerikai kutatási tervekhez va­ló csatlakozás kérdésében. A részvevők többsége ugyanis bő­vebb adatokat követelt erről a tervről, mielőtt elkötelezné ma­gát a csatlakozásra. Az NSZK, Franciaország és Belgium vi­szont „látatlanban" is kész lett volna csatlakozni a programhoz. A közlemény, amely kompro­misszum eredményeként szüle­tett meg, bejelenti, hogy ad hoc bizottság létesül annak megál­lapítására, milyen vitás kérdé­seket kell megvizsgálni. Theo Lefevre, tudományos ügyekkel foglalkozó belga mi­niszter, a konferencia elnöke, a tanácskozás befejezése után kijelentette, a bizottságot azért hozták létre, hogy „elkerüljék a szakítást a három ország és a többi részvevő között". Az Egyesült Államok nem szabott határidőt a csatlakozás­ra, de mint Lefevre elmondot­ta, sürgős döntést követelt az európaiaktól. Jugoszláv—román közlemény Belgrád — Közleményt adtak ki Joszip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceausescu román állam­fő megbeszéléseiről. Tito és Ceausescu megállapította, hogy Jugoszlávia és Románia között a kapcsolatok a barátság, a jó­szomszédi viszony és a sokolda­lú együttműködés légkörében fejlődnek. Európában folytatódik a fe­szültség enyhülése és az együtt­működés előrehaladása, — hangzik a közlemény. Erről ta­núskodnak többek között a Szovjetunió és az NSZK szerző­dése, a Jelenleg folyó nyugat­német—lengyel tárgyalások, va­lamint más európai országok megbeszélései. A tárgyalófelek hangsúlyoz­ták annnak szükségességét, hogy ismerjék el a tényleges európai helyzetet, és tartsák tiszteletben az összes európai állam területi integritását és határainak sérthetetlenségét. A CSEHSZLOVÁK Szövetségi Gyűlés elnökségének meghívá­sára november 9-én hétfőn Czeslaw Wycechnek, a lengyel Szejm elnökének vezetésével Csehszlovákiába látogat a szejm küldöttsége. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának elnöksége decem­ber 8-ra Moszkvában összehívta a Legfelsőbb Tanácsot ez idei második ülésszakára. A szovjet parlament az alkotmány előírá­sai értelmében évente kétszer ül össze. WALTER SCHEEL nyugatné­met külügyminiszter november 25-én háromnapos látogatásra Jugoszláviába utazik — jelen­tette be tegnap a bonni kül­ügyminisztérium. AZ NDK parlamenti küldött­sége tegnap szovjetunióbeli kör­útjáról visszatért Moszkvába. A küldöttséget Gerald Götting, a parlament elnöke vezeti. MARIAN SPYCHALSKI, a Len­gyel Népköztársaság Államta­nácsának elnöke fogadta a pa­kisztáni elnök különleges misz­sziójának tagjait, akik részt vettek a Karachiban tragikusan elhunyt Zygfryd Wolniak len­gyel külügyminiszter-helyettes temetésén. PENCSO KUBADINSZKI mi­niszterelnök-helyettes vezetésé­vel bolgár gazdasági kormány­küldöttség utazott Hanoiba, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság fővárosába. JAROSLAV PODZIMEK mér­nök, közlekedésügyi miniszter­helyettes Csehszlovákia moszk­vai nagykövetségén tegnap „A közlekedés legjobb dolgozója" kitüntetést adta át I. Vasz'iljen­kónak és I. Hohlovnak, az Ae­roflott két képviselőjének. GERHARD SCHRÖDER, a nyu­gatnémet szövetségi parlament külpolitikai bizottságának elnö­ke tegnap visszatért ötnapos nem hivatalos magyarországi látogatásáról Bonnba. ALI SZALIM BAJD, a Dél-je­meni Népköztársaság külügymi­nisztere tegnap Algériába uta­zott, ahol megbeszéléseket foly­tat majd Abdal Aziz Butefliká­val, Algéria külügyminiszteré­vel, a két felet érdeklő kérdé­sekről. AMSZTERDAMBA érkezett Jo­nathan, lesothói miniszterel­nök, hogy tárgyaljon Moshoe­shoe királlyal, aki április óta Hollandiában él. A miniszterel­nök közölte, hogy tárgyalásokat kíván folytatni az uralkodóval arról az új alkotmányról, amely új alapokra helyezné a Lesthói Monarchiát. AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETE állandó tanácsa elé terjesztett argentin javaslat indítványozza, hogy az Ameri­ka-közi Szervezet külügyminisz­terei rendkívüli ülésen vitassák meg a „terrorista és felforgató tevékenység" ellen alkalmazan­dó általános intézkedéseket. AZ ÍR KÖZTÁRSASÁG parla­mentje bizalmat szavazott Jack Lynch miniszterelnöknek. A bi­zalmi szavazáson elért siker felbátorította a miniszterelnö­köt annak kijelentésére, hogy nem szándékozik választásokat tartani a közeljövőben. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK au­burni állami börtönében szer­dán 400 néger rab lázadt fel. A lázadók több órán keresztül túszként fogva tartották a bör­tön 32 alkalmazottját. AZ AUSZTRIÁBAN előkészü­letben levő választójogi reform ellen foglalt állást az Osztrák Kommunista Párt KB Politikai' Bizottsága. A választójogi re­formjavaslatot a szociáldemok­rata kormány terjesztette a par­lament elé. A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (Kinshasa) és a Kongói Népköztársaság (Brazza­ville) közti diplomáciai kapcso­latokat december 15-én felújít­ják — jelentette be szerdán Joseph Mobutu, a Kongói De­mokratikus Köztársaság elnöke. AZ ECUADORI Quitóban poli­tikai személyiségeket tartóztat­tak le azzal a váddal, hogy Jose Maria Velasco Ibarra el­nök kormányának megdöntésé­re törtek. A letartóztatások ál­lítólag összefüggésben vannak Cesar Rohon Sandovalnak, a légierő volt főparancsnokának „emberrablási" ügyével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom