Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-05 / 263. szám, csütörtök

NIXON HÁBORÚJA New York — Nixon elnök az 1968 októberi választási kam­pány során azt ígérte választói­nak, hogy fél éven belül eléri a békés rendezést Vietnamban. Ezzel szemben nemcsak hogy nem teljesítette ígéretét, hanem a vietnami háborút kiterjesztet­te egész Indokína területére. Jelenleg az Egyesült Államok megszálló csapatai bűnös hábo­rút folytatnak a vietnami és a khmer nép ellen. Az Egyesült Államok ezen lépésével lénye­gében egész Dékelet-Azsia bé­kéjét veszélyezteti. Ezekre a tényekre mutatnak rá a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányának dokumentu­mai, amelyeket a Magyar Nép­köztársaság ENSZ-missziója ké­résére eljuttattak az egyes or­szágok ENSZ-delegációjainak. Annak ellenére, hogy Nixon kijelentette: hat hónapon belül befejezi a vietnami háborút, a dél-vietnami hadszíntereken — huszonöt hónappal Nixon beikta­tása után — több mint 400 000 amerikai katona tartózkodik. Az amerikai hadsereg folytatja igazságtalan, erkölcsileg távol­ról sem indokolható bűnös há­borúját — hangsúlyozzák a do­kumentumok. Az Egyesült Álla­mok segítségével több mint két­szeresére emelkedett a saigoni bábkormány hadserege. Az úgy­nevezett „pacifikációs hadmű­veletek" során az amerikaiak többezer falut és települést pusztítottak el, tízezreket gyil­koltak le, illetve csonkítottak meg. A VDK kormányának do­kumentumai rámutatnak arra, hogy csupán az 1969-es év és az 1970-es év első felében az amerikai légierő 14 820 berepü­lést hajtott végre a VDK légite­rébe. Annak ellenére, hogy az USA hivatalosan is beszüntette a VDK területeinek bombázását, az előbb említett Időszakban több mint 15 000 bombát és 2000 rakétát juttatott el a VDK terü­letére. A bombázások és rakéta­támadások során több ember az életét vesztette, illetve megse­besült. Saigon — Nguyen Van Thieu, a saigoni bábkormány elnöke visszautasította Duong Van Minh tábornok javaslatát, aki a nemzeti megbékélés híve, s mint ismeretes az 1962-es ál­lamfordulat egyik vezéralakja. Nguyen Thl Binh asszony, a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere, Duong Van Minh tábornok javas­latával kapcsolatban kijelentet­te, hogy kormánya hajlandó kapcsolatot teremteni a dél-viet­nami vezető körökkel Thieu Kyt és Khiemet kivéve. A Mekong folyó deltájában fekvő Soc Trang-t amerikai lé­gitámaszpontot szerdán az arae­Kommentárunk A világ közvéleményét évek óta foglalkoztatja már a közel­keleti kérdés, s a kirobbanó el­lenségeskedések újabb és újabb feladat elé állítják a térség or­szágait éppúgy, mint a nagy­hatalmakat. Ezekben a napok­ban a tűzszünet meghosszabbí­tása a legfőbb gond, hogy ele­jét vegyék a harci tevékenység kiújulásának az egyiptomi—iz­raeli frontszakaszon. Még október közepén, az ENSZ ünnepi közgyűlése idején megállapodtak a nagyhatalmak külügyminiszterei három alap­vető kérdésben. Éspedig, hogy a nagyhatalmak mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy: • felújítsák Jarring küldeté­sét; • a részt vevő felekkel együtt elérjék a tűzszünet adott időre szóló meghosszabbítását; és végül, hogy: • a Biztonsági Tanács hatá­rozata szellemében a békés megoldás lehetőségeit keressék. . Azóta már az ENSZ-közgyüHs napirendjén szerepel a közel­keleti kérdés, s hogy lényeges előrehaladás nem történt, s a közel-keleti kérdőjelek szapo­rodnak, annak okát elsősorban az USA magatartásában s az Iz­raeli vezetők hajthatatlanságá­ben kell keresnünk. Pillanatnyilag három javas­lat fekszik a közgyűlés előtt. A 20 latin-amerikai ország ja­vaslata, az afroázsiai és jugosz­láv javaslat, valamint az Egye­sült Államoké. Jellemző, hogy míg az első kettő az 1967-es ENSZ-határozat teljesítésében rikaí légügyi miniszter jelenlé­tében átadták saigoni hadvezetőségnek. A vietnamizá­ció keretében továbbá 31 ameri­kai helikoptert juttattak a dél­vietnami rezsimnek. A Reuter hírügynökség szerint a dél-viet­nami légierő jelenleg 250 ame­rikai helikopterrel rendelkezik, míg a dél-vietnami amerikai ka­tonai parancsnokságnak 4000 helikoptere van. A dél-vietnami kormányhad­sereg — hírügynökségi jelentés szerint — további helikoptere­ket és katonai járműveket kap a vietnamizáció keretében. Hongkong — Phoumi Vongvi­chit, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának főtitká­ra üzenetben fordult az angol és a szovjet kormányhoz, a gen­fi egyezmény társelnökeihez, hogy tegyenek lépéseket az amerikaiak laoszi agressziójá­nak megszüntetése érdekében. BEFEJEZŐDÖTT AZ ENSZ ÁLTALÁNOS VITÁJA a közel-keleti helyzetről New York — Az ENSZ-köz­gyűlésben kedden véget ért az általános vita a közel-keleti helyzetről- Az utolsó felszólaló, A. G. Robles mexikói küldött után további küldöttek csak rö­viden ismertették kormányuk ál­láspontját az előterjesztett ha­tározati javaslatokkal kapcso­laban. Abba Eban izraeli kül­ügyminiszter felszólalásában úgy jellemezte a 19 afroázsiai ország és Jugoszlávia határozati javaslatát, hogy csupán a konf­liktusban részt vevő egyik fél álláspontját támogatja, s ezért Izrael számára elfogadhatatlan, a jordániai küldött viszont úgy nyilatkozott, hogy a szóban for­gó javaslat megérdemli vala­mennyi ország támogatását. Hírügynökségi jelentések sze­rint afrikai, ázsiai és arab dip­lomaták sorozatos konzultáció­A DEMOKRATÁK MEGŐRIZTÉK TÖBBSÉGÜKET Washington — A legfrissebb jelentések szerint az amerikai kongresszusi választások során a demokraták mind a képviselő­házban, mind az egyharmad részben újjá választott szenátus­ban megőrizték többségüket, bár a Nixon és Agnew által ve­zetett republikánus korteshad­járat célja az alsó és felsőházi többség elnyerése volt. Igaz viszont, hogy a még min­dig nem végleges adatok sze­rint valamiképpen csökkent a demokraták előnye a parlament mindkét házában. A köztársasá­giak a szenátusi választások egyik győzelmét Tenesseeben aratták, ahol a Nixon által sze­mélyesen támogatott Williem E. Grock elhódította a szenátor címet a veterán demokrata Al­bert Goretól. Köztársasági je­lölt győzött Connecticutban is, ahol korábban demokrata sze­nátor volt. Ezzel szemben Flori­dában a republikánusok várako­zások ellenére elvesztették a szenátori és kormányzói vá­lasztásokat. A „nyugati Fehér Ház" sze­rint a szenátusban a köztársa­ságiak négy államban hódítot­tak el posztokat a vetélytársak­tól, s amennyiben a hivatalos végeredmény ls azt mutatná, hogy végső soron két új sze­nátori helyet nyertek, ez a Ni­xon-kormányzat „erejét mutat­ja" majd. Az Egyesült Államok politikai életének legfontosabb személyei így szerepeltek: Edward Kennedy szenátort Massachusettsben a szavazatok mintegy 67 százalékával válasz­tották újjá, amiből a megfi­gyelők az a következtetést von­ják le, hogy a tavaly júliusi gépkocsikatasztrófa, amelynek során életét vesztette Kennedy titkárnője, Mary Jo Kopechne, nem befolyásolta döntően a fia­tal politikus karrierjét. Ennek ellenére a szenátor közvetlenül az eredmények tudomásul véte­le után megerősítette, hogy nem jelölteti magát az 1972-es elnökválasztásokon. Az elnökválasztásokkal kap­csolatban ugyancsak gyakran emlegetett Edmund S. Muskie szenátor, akit éppen Kennedy távollétében a legesélyesebbnek tartanak az 1972-es demokrata elnökjelöltségre, a szavazatok mintegy 63 százalékával har­madszor is biztosan bejutott a szenátusba Maine államban. Példa nélkül állónak tartják Nelson Rockefeller New York-i kormányzó negyedszeri újjává­lasztását. Rockefeller demokra­ta ellenfele Arthur Goldberg, az ismert amerikai diplomata volt. Az amerikai hírügynökségek a Rockefeller — Goldberg pár­harccal kapcsolatban hangsú­lyozzák, hogy a New York-i kor­mányzó 6,5 millió dollárt köl­tött „szavazatgyűjtésre", míg Goldberg választási kampánya „csak" másfél millióba került. A MOSZKVAI szokolnyiki parkban megrendezett „Geoló­gia-70" nevű tíznapos kiállítás befejeztével tegnap a Strojex­port és a szovjet Masinpribo­rintorg képviselői megállapo­dást írtak alá a csehszlovák expozíción kiállított műszerek nagy részének eladásáról. kat kezdtek annak érdekében, hogy a Közel-Kelettel kapcso­latos afroázsiai javaslat elfoga­dásához megszerezzék a köz­gyűlés szükséges kétharmados többségét. Diplomáciai körök ugyanakkor kizártnak tartják, hogy az amerikai javaslatot fo­gadja el a közgyűlés. A közgyűlés politikai és biz­tonsági bizottsága e héten meg­kezdte az általános vitát lesze­relési programjának több pont­járól. A következő pontok sze­repelnek a vita napirendjén: az általános és teljes leszerelés problémája — a leszerelési ér­tekezlet beszámolója> az atom­és termonukleáris jegyverek ki­iktatásának égető szüksége• a vegyi és baktériumfegyverek problémája; az atomfegyverrel nem rendelkező országok érte­kezlete következtetéseinek érvé­nyesítése; a békés célú atom­robbantások nemzetközi szolgá­latának létrehozása; a fegyver­kezési versengés gazdasági és szociális következményei stb. Roscsin szovjet küldött javasol­ta a tengerfenék atommentesí­tésére vonatkozó szovjet—ame­rikai szerződéstervezet elfoga­dását. Yost amerikai küldött megismételte kormánya állás­pontját, hogy a vegyi és bakté­riumfegyverek kérdésében csak a biológiai fegyverek betiltásá­ra vonatkozó különmegállapo­dás útján lehet megegyezni. Tizennégy afroázsiai ország és Jugoszlávia kedden 12 pon­tos határozattervezetet nyújtott be a közgyűlés különleges poli­tikai bizottságához. A javaslat határozott intézkedéseket köve­tel a dél-afrikai apartheid-poli­tika letörésére, beleértve a ha­józás és a légiközlekedés teljes bojkottját, valamennyi kereske­delmi, pénzügyi és kulturális kapcsolat megszakítását. Az ENSZ-közgyűlés költség­vetési bizottsága kedden java­solta, hogy az ENSZ költségve­tésében valő brit részesedést 6,6 százalékről 5,9 százalékra csök­kentsék, ugyanakkor Japán hoz­zájárulását 3,25 százalékről 5,5 százalékra emeljék a két or­szág gazdasági súlyának meg­változása miatt. A bizottság keddi ülésén Pa­vol Kaňka nagykövet, csehszlo­vák küldött sajnálattal állapí­totta meg, hogy az iparilag fej­lett és számos fejlődő országgal nagy kiterejedésű gazdasági kapcsolatokat fenntartó Német Demokratikus Köztársaság nem vehet részt az UNIDO (iparosí­tás fejlődését támogató egyete­mes szervezet) munkájában. és a Jarring-misszió felújításá­ban látja a rendezés lehetősé­gét, (az afro-ázsiai az agresz­szlót elítéli), addig az Egyesült Államok figyelmen kívül hagy­ja a Biztonsági Tanács dönté­sét, s a „bizalom megújításáról" beszél, s ezzel mindenképpen az agresszív izraeli körök mal­A rendezés feltételeit Gromi­ko szovjet külügyminiszter is egyértelműen kifejtette az ENSZ-közgyűlésen, amikor kije­lentette: A közel-keleti rende­zés és normalizálás érdekében biztosítani kell az izraeli csa­patok kivonását az összes meg­szállt arab területekről. Megál­Közel-keleti kérdőjelek mára hajtja a vizet. Nem is be­szélve az állandóan Ismétlődő amerikai fegyver- és haditech­nika szállítmányokról, melyek távolról sem a békés lehetősé­gek kilátásait segítik. Az Egyesült Arab Köztársaság vezetői több ízben kijelentették, támogatják a Biztonsági Tanács határozata szellemében történő megoldást, s a Jarring-misszió munkájának felújítását, nem hagyják azonban magukat meg­félemlíteni. „Az egyiptomi nép — mondotta nemrégen Szadat — hű Gamal Abdel Nasszer út­mutatásaihoz és el van tökélve ügyének folytatására ... Nem kapitulálunk és egyetlen talpa­latnyi arab földet sem enge­dünk át az ellenségnek." Egyes körök hiába spekuláltak tehát arra, hogy Nasszer halála bel­ső válságot teremt s meggyön­gíti az arab világot. A Jelek szerint az EAK politikájának folyamatossága biztosítva van, s nem mondanak le a jogos kö­vetelésekről s nem hátrálnak meg az agresszív Izraeli körök előtt. lapodásra kell jutni olyan béke létrehozásában, amelyben tisz­teletben tartanák és elismernék valamennyi közel-keleti állam területi épségét és politikai függetlenségét, azt a jogát, hogy békében éljen. Ugyanak­kor senkinek sem szabad sem­miféle ürüggyel támadást intéz­ni az arab államok és népek törvényes érdekei ellen. Ezt az elvet támogatja az egyiptomi álláspont is, s ma­gáénak vallja ezt a szocialista közösség ls, mely erejével ott áll az arab népek igazságos ügye mellett. Az a tény, hogy a közel-kele­ti ENSZ-vita a tűzszünet végé­hez közeledve egyre feszültebb volt, s az, hogy a merev ameri­kai—izraeli álláspont kitért az említett javaslatok elől, kétsé­gessé teszi szándékuk őszinte­ségét. Hisz — és ezt a közgyű­lés vitájából tudjuk — Izrael fe­nyegetőzik is. így például az­zal, ha netán az afro-ázsiai ja­vaslat kerülne elfogadásra, ak­kor végleg megszakítja kapcso­latait Jarringgal, még ha Egyip­tom kl is vonná a kérdéses térségben levő rakétáit. Az Egyptian Gazette szerint ez a követelés egyenes folytatása az agressziónak és annak az el­képzelésnek, hogy az agresszor rákényszerítheti akaratát a há­ború veszteseire. Az amerikai—izraeli köröket az sem zavarja, hogy maguk a nyugati partnerok, Franciaor­szág és Anglia is tarthatatlan­nak vélik ezt az álláspontot. A közel-keleti kérdés újabb zsákutcája — néhány órával a kilencvennapos tűzszünet lejár­ta előtt — tehát komoly gondot okoz. Az ENSZ-közgyűlés kö­zel-keleti vitájának 24 órára történő felfüggesztése is azt jelzi, a világszervezet tagorszá­gai az elfogadható megoldáso­kat mérlegelik, hogy a Phanto­mok, Skyhawk-ok és a dollárok százmilliói helyett a békés megoldás útját egyengessék. Bármilyen is legyen a kompro­misszum, az már ma ls világos, hogy a hódítások politikája Iz­raelt a világ legagresszívebb és reakciósabb erőihez láncolja. A „bizalom légkörének" emle­getése csupán ürügy a térség országai békéjével szemben. S azok, akik a „bizalmat" emlegetik, tudatosíthatnák, hogy a valós bizalom feltétele — úgy, ahogy erre a szovjet küldött ls rámutatott — a Biz­tonsági Tanács határozatának teljes egészében való végrehaj­tása lehet. A tfizszünet-hosz­szabbításnak is ezt az utat kell egyengetnie. FONOD ZOLTÁN BOHUSLAV CHŇOUPEKOT, Csehszlovákia moszkvai nagy­követét tegnap fogadta Katusev, az SZKP KB titkára. A találko­zó — melyen csehszlovák rész­ről részt vett Z. Chebeft követ­ségi tanácsos is — szívélyes ba­ráti légkörben zajlott le. MIROSLAV SULEK, Csehszlo­vákia bukaresti nagykövete szerdán átadta Mihai Corbulean nyugalmazott altábornagynak a Fehér Oroszlán Érdemrend má­sodik fokozatát, mellyel köztár­sasági elnökünk a Csehszlová­kia felszabadításakor szerzett érdemeiért tüntette ki. SZ. CARAPKIN, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából jubileumi emlékér­met adott át Martin Niemöller lelkésznek, nyugatnémet béke­harcosnak, a Nemzetközi Lenin­díj tulajdonosának. CARACASBAN megkezdődött a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése, melyen megtárgyalják a decemberben megtartandó IV. pártkongresszus napirendjére tűzött kérdéseket. . MAKARIOSZ ciprusi elnök tegnap hatnapos állami látoga­tásra Japánba utazott. Japáni tartózkodása során megbeszé­lést folytat Szato japán minisz­terelnökkel és találkozik Hiro­hito japán császárral. BRAZÍLIÁBAN két héttel a törvényhozó testületekbe való választások előtt széles körű le-* tartóztatásokat eszközöltek a „felforgató elemek és terroris­ták" soraiban. JA HJA KHAN pakisztáni el­nök a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására no­vember 10 és 14 között hivata­los látogatásra utazik Kínába. Jahja Khan kínai látogatását tegnap jelentették be hivatalo­san Pakisztán fővárosában. JULIUS NYERERÉT tegnap ismét megválasztották Tanzá­nia köztársasági elnökévé. Há­rom és fél millió tanzániai vá­lasztó értett egyet Nyerere je­lölésével, ellene csupán 120 000­en szavaztak. A DÉL-WALESI bányászok szakszervezeti szövetségének rendkívüli konferenciája elha­tározta, hogy hétfőtől kezdve e terület összes bányájának dol­gozói általános sztrájkba lép­nek. BAJORORSZÁGBAN 70 órás tárgyalás után a fémfeldolgozó ipar 650 000 dolgozóját érintő 11 százalékos béremelésben ál­lapodtak meg a munkáltatók és a fémipari szakszervezet kép­viselői. Az ÚJ órabőr a meg­egyezés értelmében 4,98 nyu­gatnémet márkára emelkedett. Rohon Sandoval elhurcolását mindeddig homály fedi Quito — Mindeddig nem de­rült fény Rohon Sandoval tá­bornoknak, az ecuadori légi­erők parancsnokának október 27-én történt elhurcolására, mely Ecuadorban a rendkívüli állapot kihirdetését és széles körű letartóztatásokat vont maga után. A tábornok hatnapos fogság után maga jelentkezett. Nem si­került megállapítani, milyen in­dítékok vezették a fegyveres férfiak csoportját a tábornok elhurcolására — jelentette kl kedden forge Acosta ecuadori hadügyminiszter. Rohon Sandoval tábornokot a tettesek október 27-én saját gépkocsiján eszméletlen álla­potban hurcolták el. Amikor visszanyerte eszméletét, már tá­vol jártak Quitótól. Ezt követő­en arra kényszerltették, hogy hosszú órákon keresztül gyalo­goljon elrablóival a hegyekben levő rejtekhelyre. Néhány napi fogvatartás után szabadon en­gedték a tábornokot. Az eset kivizsgálása folytató­dik, és a tábornok jelenleg „el­lenőrzés alatt van", nem pedig börtönben, mint ahogy híresz­telték — fűzte hozzá az ecuado­ri hadügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom