Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-04 / 262. szám, szerda

őszi szemlén .VÁLASZ CIKKÜNKRE: Újabb „állásfoglalás" A lapunk augusztus 18-1 szá­mában, Öntsünk tiszta vizet a pohárba címmel közölt cik­künkre, amelyben bíráltuk az Őszinte szóval... című, a CSEMADOK járási titkárságai­nak és másoknak sokszorosít­va megküldött írás néhány helytelen, nacionalista szelle­mű tételét, a CSEMADOK kas­sai járási bizottsága válaszolt. A cikknek szánt „állásfoglalás" többek között elmondja, hogy „1. Az »Őszinte szóval" c. állás­foglalás a CSEMADOK kassai fúrási bizottságának (és nem néhány embernek) javaslata a CSEMADOK, mint kulturális szö­vetség munkájának megjavítá­sára. II. Állásfoglalásunkat a központi bizottság 1968. március 21-i írásbeli utasítása alapján készítettük és küldtük meg a CSEMADOK Központi Bizottsá­gának, valamint a tizenkét já­rási bizottságnak. III. Állásfog­lalásunk alfája és ómegája a kilenc pontban megfogalmazott javaslat..." A szerzők a továbbiakban el­mondják, megismétlik a hely­telen, jogosan bírált „kilenc pontban megfogalmazott javas­latot", és mindegyik ponthoz kiegészítő magyarázatot fűznek. Egyrészt talán a gyengébbek kedvéért, másrészt azért, mert ahogy a szöveg bevezetőjében írják: „az értelmezés joga első­sorban minket illet". (Azaz a szerzőket, j Mi ennek ellenére értelmez­tük mind a mostani, mind a régebbi .Állásfoglalást". Véle­ményünk egyezik az Öntsünk tiszta vizet a pohárba című cikk szerzőjének a véleményével. He­lyenként mindkét „állásfogla­lás" szemlélete demagóg, na­cionalista. Emellett tárgyi té­vedéseket is tartalmaz. A javaslat első pontjához fűzött magyarázat például így szól: „A CSEMADOK rendkívüli országos közgyűlését javasoltuk összehívni főleg azért, mert nem volt olyan programja, amely egyértelműen és konkré­tan meghatározta volna külde­tését, célfát és hivatását". Enyhén szólva ilyet csak a szervezet életét nem ismerő emberek állíthattak. Minek tart­suk a szövetség alapszabályza­tát és a közgyűlések határoza­tait, ha nem annak, hogy ezek is meghatározták a szövetség munkatartalmát, küldetését, célját, hivatását? A CSEMADOK-nak megszüle­tése pillanatától megvolt a maga programja. Érvényesíteni is tudta azt, és az elmúlt 20 évben jelentős sikert ért el az életnek úgyszólván minden te­rületén. Akik mást állítanak — mint például az újabb „állás­foglalás" szerzői — azok vagy tájékozatlanok vagy a CSEMA­DOK ellenségei. Később így szól a „javaslat" pontjaihoz fűzött „magyarázat": „Szorgalmaztuk, hogy a CSE­MADOK legyen érdekvédelmi szervezet. Az érdekvédelem alatt viszont nem döntési és végrehajtói hatáskörrel rendel­kező szervezetet értettünk (hisz nálunk már az elemi iskolás is tudja, hogy az csak alkotmá­nyos szerv lehet és nem egy társadalmi szervezet), hanem kizárólag kulturális értékeink védelmét és fejlesztését. fól tudtuk, hogy kulturális szövetségről van szó, amelynek megváltoztatására soha nem tö­rekedtünk ..." Lehet, hogy „az elemi isko­lás" tudja, az Őszinte szóval című írás szerzői viszont nem tudták, hogy „csak alkotmányos szerv lehet" ... „döntési és vég­rehajtói hatáskörrel rendelke­ző" ... „érdekvédelmi szerve­zet" ... Sőt, úgy látszik, már azt sem tudják, hogy mit írtak az Őszinte szóval című körle­velükben. íme a második oldal­ról egy idézet, amely szöges 3 ellentétben áll a fentebb idé­zett „magyarázat"-tal: „Arról, hogy a CSEMADOK központi J7 0 titkársága leszűkítette a szer­vezet tevékenységét a népmü­4. velődési-népművészeti munkára, a CSEMADOK, mint társadalmi 5 szervezet megszűnt politikai té­nyező lenni". E szöveg szintén „kizárólag kulturális értékeink védelmét és fejlesztését" szor­galmazza, fejezi ki?... De foly­tassuk az idézetet: „Mert ha csak ilyen tevékenységet fejt ki a CSEMADOK, akkor nincs sem­mi értelme fenntartani egy ilyen apparátust, hisz ugyanerre a munkára van az Országos, ill. a Kerületi Népművelési Köz­pont, sokkal jobb káder ellá­tottsággal, s megfelelő pénz­ügyi dotációval, s jogkörrel. Népszínműveket játszottak fal­vainkon és a városokban az­előtt is, míg nem volt CSEMA­DOK, illetve ma is játszanak ott is, ahol nincs alapszerveze­tünk. Így tehát mondjuk ki őszintén: nincs kellőképpen megindokolva a CSEMADOK létjogosultsága — ha csak ez volt a munkájának a célja". Mi ez, ha nem a kulturális funkció lebecsülése, és a CSE­MADOK-nak más, a kulturális­nál „több", „nagyobb" jogkör­rel történő felruházása, illetve a kulturális munkát végző CSEMADOK feleslegessé minő­sítése? A CSEMADOK mindig betöl­tött bizonyos „érdekvédelmi" szerepet. Azzal, hogy terjesztet­te a szocialista kultúrát, neve­lő és felvilágosító munkát vég­zett, a csehszlovákiai magyar dolgozók egyik jelentős érdekét szolgálta, védte. Mint kulturá­lis szervezet nem védhette és nem szolgálhatta viszont azo­kat a jogokat és érdekeket, amelyekre csak a hatalmi esz­közökkel, valamint — ahogy a kassaiak maguk is írják — „döntési és végrehajtói hatás­körrel rendelkező" szervek hi­vatottak. Az említett levél a CSEMADOK-tól mégis olyasmit kért számon, és a szövetséget olyasmivel akarta felruházni, amelyről „az elemi iskolás is tudja", hogy lehetetlenség. Az „állásfoglalás" kissé a fe­jetetejére állított logikával is érvel. így ír: „Egyetlen érdek­védelmi szervezetet (kulturális érdekről van szó) szorgalmaz­tunk, azért, mert határozott tö­rekvések, sőt próbálkozások voltak különféle nemzetiségi szervezetek létrehozására." Az Őszinte szóval című írás a CSEMADOK-ot „az itt élő ma­gyarság egyetlen érdekvédelmi szervezetének" tekintette, sőt úgy vélte, hogy a CSEMADOK „egyedül van hivatva képviselni a csehszlovákiai magyarság ér­dekeit és jogait". Amit e levél mond és sugall, az már nem­csak az önmagunkba zárkózás és a vakvágányra terelés jele, hanem burkoltan annak is a „A megújhodási folyamat" új­ból bebizonyította, hogy a párt­egység feltételezi a párt akció­képességét, forradalmi harcias­ságát, valamint a párt vezető szerepének helyes és hatékony érvényesítését. A CSKP Közpon­ti Bizottsága ezért az elmúlt időszakban többször hangsú­lyozta, hogy nagy figyelmet kell fordítanunk e kérdések­nek. A pártegység felújításában és elmélyítésében elsőrendű szere­pet játszik az ideológiai állás­foglalás. továbbá a pártépítés és a pártmunka lenini elveinek alkotó érvényesítése. A párt­egység döntő momentuma az ideológiai egység, mivel az ideológia nagy mértékben befo­lyásolja a párt szervezését és egész munkáját. Lenin ezzel kapcsolatban megállapította: Elsősorban ki kell alakítanunk az ideológiai egységet és ezt az egységet a pártprogrammal tovább kell szilárdítanunk. Má­sodszor egy olyan szervezetet kell alapítanunk, amely a moz­galom egyes központjai közti kapcsolattal fog foglalkozni. Csakis akkor, ha megalakul az ilyen szervezet, válhat a párt szilárddá, reális valósággá, ha­talmas politikai erővé. A párt­egység, az akcióegység biztosí­tása megköveteli az ideológiai és szervezeti egységet. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezért fokozza nevelő­szándéka, hogy a CSEMADOK váljék politikai párttá. A szerzők Lőrincz Gyulát azért bírálták, mert — Idézzük a levelet — „Lőrincz Gyula na­gyon sokszor hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai magyar­ság egyetlen érdekvédelmi szer­ve a CSKP." A szocialista társadalom — benne a CSEMADOK is — va­lóban „példás magatartást" igé­nyel mindenkitől. A szocialista társadalomban azonban a nem­zetiségi, az anyanyelvi vagy a vallási hovatartozásból senki nek nem származhat sem elő­nye, sem hátránya. A „példás magatartás" kritériumának mi azt tartjuk, hogy až illető mi ként dolgozik, mit lesz a kö­zös ügyért, hogyan támogatja a szocialista építést. Az Öntsünk tiszta vizet a po húrba című cikkek szerzői nem vádoltak és nem rágalmaztuk. Téves nézetekről mondtak véle­ményt. Véleménynek tekintjük a kassaiak „állásfoglalás"-á t is. Ez a „vélemény" azonban hely­telen, hamis eszmét képvisel. Szeretnénk eloszlatni néhány félreértést. Az utóbbi napokban többször hallottuk azt a kije­lentést, hogy csak az „egyik fél beszél", és hogy „jó lenne a vitát befejezni". A párt lapja vagyunk, a kom­munista elvek érvényesítéséért küzdünk. Az Oj Szóban nyitva áll az ajtó mindazok előtt, akik hívei a szocializmusnak, mar­xista—leninista uézeteket val­lanak, a jelenségeket osztály­szempontból ítélik meg és tá mogatják a párt politikáját. Nem adunk azonban teret jobb­oldali opportunista és más té­ves nézetnek. Ellenkezőleg. A helytelen nézetek hordozói el­len felléptünk és — az eszmei harc módszereivel — a jövőben is következetesen fellépünk. A CSEMADOK-ről szóló cik kekkel nem indítottunk vitát. A szövetségben megnyilvánult és megnyilvánuló helytelensé­gek némelyikére mutattank rá. A hiba, az eszmei tévelygés nem vitatéma. A hibát és a téves nézeteket — bárhol, bármilyen formában nyilvánulnak is azok meg — korholni, ostorozni kell. Ezt tettük az említett írások­kal. Ha szükségessé válik, ezt fogjuk tenni a jövőben is. A helytelenségek bírálata nem­csak jogunk, hanem kommunis­ta meggyőződésünkből és a párt sajtójának szerepéből adó­dó kötelességünk. (pr) munkáját a marxizmus—leniniz­mus szellemében, megerősíti harcát az ellenséges és hely­tele nézetek, eszmék ellen. Egyúttal arra törekszik, hogy sorait következetesen megtisz­títsa az opportunizmus és revi­zionizmus képviselőitől, az in gatag elemektől, a karrieristák­tól és mindazoktól, akik külön­böző okokból nem valók a pártba. Arra törekszik, hogy al­kotóan érvényesítse és felújítsa a pártépítés és a pártmunka lenini elveit. A kommunista párt élő szer vezet. Élő, gondolkozó emberek a tagjai. Az embereknek mindig különböző kérdéseik és problé­máik voltak és különböző mó don ítélkeztek a -problémák megoldásának módjáról. Ez nincs ellentétben a párttagság­gal. A kommunistáknak joguk, sőt kötelességük, hogy a külön­böző nézeteket felvessék a vi­tákban, a különböző problémák és határozatok megtárgyalásá­nál. AZ ÖSZI NAP gyengülő su­garai simogatják a megbarnult határt. A vasárnap délután csendjét csak a szántások fö­lött keringő varjak károgása töri meg. Üres a mező. Hosszú idő óta talán az első vasárna­pon pihennek a kétyi szövet­kezet tagjai. Bohák Istvánnak, az 1740 hektáros efsz elnöké­nek azonban még Ilyenkor is alig akad lélegzetvételnyi ideje. Tizenkét esztendeje, amióta a közöst vezeti, majdnem mindig így van. Leggyakrabban csak az esti szürkülettel együtt ér­kezik haza. Amikor a szövetkezet dolgai­ra terelődik a szó, alig győ­zöm a jegyzetelést. Tizenkét év hosszú idő egy ember életé­ben. Rengeteg tapasztalatot lehet ezalatt gyűjteni. Bohák Istvánt pedig a szakma igazi mesterének ismerik az egész környéken. Nincs szüksége ki­mutatásokra, jegyzetekre, ha a szövetkezet életéről érdeklőd­nek tőle. — Az idei gazdasági év jót, rosszat egyaránt hozott szá­munkra — mondja. — Gaboná­ból rekordhozamaink voltak. Búzából 39, árpából 34,5 mázsát arattunk hektáronként. - Jól fi­zettek a takarmánynövények is. Aránylag jók az állatte­nyésztés eredményei is. 1040 szarvasmarhánk van, ezekből 320 tehén. Nyolc liter a napi fejési átlag. A sertéseknél 62 deka a napi súlygyarapodás, a hízó borjaknál 1,05 kiló. A helyi viszonyokhoz képest jók ezek az eredmények, de talán még jobbak lehetnének, ha . . . — Hat éve száj- és körömfá­jás ütötte fel a fejét — ma­gyarázza tovább az elnök. A betegség az átmeneti hízó ser­téseknél kezdődött, aztán az egész állományra átterjedt. 2201) darabot kellett likvidálni. Az idén pedig sertéspestis ti­zedelte meg az állományt. A kár 300 000 korona. A SERTÉSHÚS BEADÁSNÁL éppen az akkori almokból le­hetne az év végéig teljesíteni a tervet. Bár az összhúsbeadás­nál így sem lesz lemaradás, mert marha- és baromfihússal behozzák a kiesést, hiszen bő­ven van mindkettőből. Éven­te kétezer tojóikacsát tartanak, Az idén 90 000 tojást keltettek ki. 25 000 darabot hizlaltak fel, a többit egy-két napos korban értékesítették. Most azonban nehézségek mutatkoznak az el­adásnál. mert 13 000 darabot a felvásárlóüzem helyszűke miatt még nem tudott elszállítani. — A növénytermesztésben mi a helyzet? — Az őszi munkák állását illetően nemigen panaszkodha­tunk. Tóth László traktoros. tivitásánuk és alkotó-kezdemé­nyezésének fontos formája. Minden embernek jobb a viszo­nya ahhoz, aminek alkotásában maga is részt vesz, amiről ő is döntött, amiből tanult. A kommunistáknak tehát kü­lönböző nézeteik lehetnek a problémákról és megoldásuk módjáról. Semmilyen esetben sem lehetnek azonban külön­böző ideológiák hívei. A párt ideológiul egységének és min­den tevékenységének alapja a marxizmus—leninizmus. Ezért a CSKP alapszabályzata hangsú­lyozza, hogy a párton belüli vita mindig a marxizmus—leni­nizmus ideológiai alapjaiból in­dul ki. 1968-ban és 1969-ben ezt a kérdést gyakran kikerülték, kétségbevonták és a párton be­I ili demokrácia fejlesztéseként tüntették fel azt, ami semmire sem kötelezett és a valóságban anarchiára vezetett. A párton jelüli demokrácia fejlesztésé­nek nevezték azt a lehetőséget, hogy terjesszék a különböző op­portunista és revizionista néze­teket, a burzsoá, kispolgári esz­méket. Ezért újból hangsúlyoznunk kell, hogy a viták során soha sm szabad szem elől téveszte­nünk a vita célját, értelmét és mindig a párt pozícióiból kell kiindulnunk. A vita eszköz, "lely hozzájárul a kommunisták .lézetegységének kialakításá­Bajkai Vilmos, Berényi Béla ós Polák István vetőgépkezélő húsz nap alatt 430 hektár bú­zát vetett el. Eddig négyszáz hektáron végeztük el a mély­szántást. — Mennyire vannak a beta­karításokkal? — Kilencven hektár cukor­répából alig tizenöt hektárnyi van még. Ebben az évben a gyengébb minőségű földjeink egyikébe került a répa, ezért az elmúlt évek hozamaihoz vi­szonyítva szerényebb a termés. Négyszáz mázsa hektáronként. A kukorica törését még nem kezdtük el. Elnéptelenedett már a szövet­kezet 23 hektáros szőlészete is. Könnyű volt az idei szüret, mert csak 35 mázsa az átlag­termés, a tervezett hozamnak alig harminc százaléka. Éppen a legnagyobb szükség idején romlott el a permetezőgép. A néhány nappal megkésett per­metezés már nem akadályoz­hatta meg a peronoszpóra kár­tételét. A zöldségkertészetböl 80 000 korona hektáronkénti jö­vedelmet terveztek az év ele­jén. Az áprilisi fagyok azonban itt is áthúzták a számításokat. 17 hektár paprikát és hat hek­tár paradicsomot kellett újra palántázni. A cékla és a ká­poszta viszont jó termést adott. MAS PROBLÉMÁJA is van a kétyi szövetkezetnek, amelyről így nyilatkozik az elnök: — A földterülethez viszonyít­va kevés a munkaerő. Csak 182 állandó dolgozónk van. Á csúcsmunkák idején ugyan so­kat segítenek a nyugdíjasok, de már egyre kevesebben van­nak. Akik az idén még eljáró­gattak a növénytermesztés egyes munkaszakaszaira, azok" is bejelentették, hogy a jövő évben már nemigen számítha­tunk rájuk. Pedig sok helyen szinte nélkülözhetetlenek, mert a fiatalok közül alig néhányan értenek csak a kazalrakáshoz, amit nemigen lehet gépesíteni. Az állattenyésztésből is a kö­zelmúltban vonult nyugdíjba néhány sokat tapasztalt, kivá­ló dolgozó. Baka Béla és Vida József sertésgondozónak nagy érdeme van abban, hogy a két­szeri járvány után ismét fellen­dült ez a részleg. Suba János éveken át a szövetkezet leg­jobb fejőgulyása volt. Helyük­be már újabbak kerültek, de mindig szívesen fogadnak tő­lük tanácsot, útmutatást. A SZÖVETKEZET mostani és egykori tagjai között meleg, ba­ráti kapcsolat alakult ki. Kölcsö­nösen segítik egymást. Ez az egyik legjobb módja a jobb gazdasági eredmények elérésé­nek, a munkatermelékenység növelésének. LALO KÁROLY hoz, a hiányosságok kiküszöbö­léséhez, a helytelen nézetek leküzdéséhez és a párttagoknak a párt politikájáért, a feladatok teljesítéséért folytatott küzdel­mének egyesítéséhez. Amikor azonban a vita befe­jeződik, és szavazattöbbséggel jóváhagyják az Illetékes határo­zatot, akkor minden egyes párt­tagnak alá kell magát vetnie a többség döntésének, s az elfo­gadott határozatot fegyelmezet­ten, képességeinek megfelelően aktívan teljesítenie kell. Lenin hangsúlyozta, hogy az Illetékes szervek döntése után a pártta­gok egy emberként járnak el. Még egy fontos elvre szeret­nénk rámutatni. A felsőbb párt­szervek határozata kötelezi az alsóbb pártszerveket. Ezért a határozathozatalnál minden ala­csonyabb pártszervnek és alap­szervezetnek figyelembe kell vennie a felsőbb pártszervek irányelveit és határozatalt. E lenini elvek betartása nél­kül a kommunista párt nem le­hetne akcióképes forradalmi szervezet, . vitaklubbá válna, ahol különböző nagyobb vagy kisebb csoportok saját, gyakran a felsőbb pártszervek határoza­taival ellentétes nézeteiket vé­delmeznék. Ezért a jobboldali opportunis­táknak 1968-ban és 1969-ben kifejtett törekvése, hogy érvé­nyesüljön a kisebbség joga sa­ját nézeteinrik valóraváltására, nem értékelhető másképp, mint kísérlet a kommunista párt egy­ségének megbontására. A pártéletben nagyjelentősé­gűek a viták. Biztosítják a vé­lemények kicserélését a meg­tárgyalt kérdésekről és lehető­vé teszik a megoldás legalkal­masabb módjának megtalálását. A vitáknak nevelőhatásuk is van. A kommunisták a viták so­rán új ismereteket szereznek, megtanulnak gondolkozni és ér vélni. A vita a kommunisták ak­PÁRTEGYSÉG, VITA, FEGYELEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom