Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-03 / 261. szám, kedd

Elhunyt Sza bó Pái A libereci Textilana vállalatban majdnem két esztendeje kiváló teljesítményeket érnek el a legkorszerűbb hazai szövőgépeken, amelyek a régebbi típussal szemben két és félszeresen magasabb termelékenységet biztosítanak. (O. Holan, ČSTK felvétele) Ml A VÉLEMÉNYE MINISZTER ELVTÁRS? Jiszacsernyöt tehermentesíteni kell... m Évek hosszú során ót gyakran találkoztunk a Kelet-szlovákiai Vasműben. E létesítménynek volt vállalati igazgatója, Jaroslav Knižka mérnök, a csehszlovák szövetségi kormány jelenlegi közlekedésügyi minisztere. Amióta Prágában székel, a kelet-szlovákiai újságírók gyakran emlegetik nevét hazánk szárazföldi kikötőjével összefüggésben. Nem csoda, mert eddig még egyetlen miniszter sem fordult meg annyiszor szárazföldi kikötőnkben, mint most Knižka elvtárs. Legutóbb, a Munkaérdemrend átadása alkalmából váltottunk vele néhány szót Tiszacsernyőn. I Mi i véleménye miniszter elvtárs, képes lesz-e a tisza csernyői rakodóállomás az idén közel 10,5 millió tonna áru átrakására, továbbítására, valamint a következő években várható, még igényesebb feladatok teljesítésére, a jelenlegi feltételek mellett? — Elöljáróban meg kell mondanom, Tiszacsernyőn a munkások, technikusok és vezetők szinte csodával határos munkát végeznek, igen jelentős teljesítményeket érnek el, nehéz feltételek mellett. Az igények velük szembe egyre nagyobbak, viszont az ehhez szükséges feltételek nincsenek kellően biztosítva. Sajnos a rakodóállomást kezdettől fogva a követelményeknek megfelelő tervek nélkül fejlesztették, és csupán részleteiben kapta meg mindazt, amire szüksége van egy Hyen fontos állomásnak. Ez a helyzet, ebből kiindulva gyorsan cselekedni kell. Talán furcsán hangzik, de én derűlátó vagyok, van kivezető út ebből a helyzetből. Először tehermentesíteni kell Tiszacsernyőt, mert a munkaerő is kevés. Véleményünk szerint máshová kell irányítani néhány árufajtát. Például a hús és más romlandó áru néha tíz napot is „vár" a vagonokban. Kassán modern, nagykapacitású hűtőberendezésünk van, melyben tárolhatnánk a húst, amit közvetlenül a Szovjetunióból, a széles nyomtávú vasúton ideszállíthatnánk. így az áru is korábban célhoz érne s a széles nyomtávú vasutat Is jobban kihasználnánk. Vegyük továbbá a beérkező személygépkocsik problémáját. Tiszacsernyőn kirakásuk sok időt vesz igénybe, és sok helyet foglalnak. 1975-ig közel 200 ezer gépkocsit kapunk a Szovjetunióból. Ezeket is a széles nyomtávú vasúton kellene Kassára szállítani, ahonnan az elosztás szerint tovább „gördülnének". Az említett intézkedésekkel sokat könynyítenénk Tiszacsernyőn . . . • Igen jelentős mennyiségű gabonanemíít kapunk a Szovjetunióból. Az idén terven felül 150 ezer tonna szovjet búza „fut át" Tiszacsernyőn. Ennek átrakása és elszállítása sok gondot okoz. Nem lehetne ezen könnyíteni egy nagy gabonaraktár felépítésével? — Egy ilyen raktár felépítése közel 170 millió korona ráfordítást igényel és esetleg 1974-ben lenne kész. Mi lesz addig? Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy Tiszacsernyőn homokos a talaj, gondot okozna egy ilyen hatalmas épület biztonságos felépítése. Ezért a gabonaraktár felépítésével másutt kell számolnunk. • Hallhatnánk valamit a tiszacsernyői rakodóállomás korszerűsítéséről, a munkafolyamatok jelentősebb gépesítéséről? — Konkrét elképzeléseink vannak erre vonatkozólag. Félreértés ne essék, egy „vesszősuhintásra", egyik napról a másikra nem tudunk minden szakaszon kedvező változást eszközölni. Mindez időt igényel. Intézkedéseink célja, hogy jelentősen meggyorsítjuk az évente 10—12 millió tonna áru átrakását Tiszacsernyőn, de nem kézi erővel, hanem modern gépek, automatikus berendezések segítségével, melyek gombnyomásra engedelmeskednek az embernek. (KULIK) ünnepnapok nélkül Borongós őszi nap. Közben-közben az eső is szemerkél. Hiába no, ez már az ősz dereka, az időjárástól ennél most már csak rosszabbat lehet várni. Ez már amolyan haldokló ősz, még akkor is, ha csupán október utolsó napja van. Haldoklik tehát az őszi határ. Azaz, hogy mégsem ez a teljes igazság. Igaz ugyan, hogy a Kosúti Efsz határában már az anyaföld felé néz a kukorica csöve, hogy a cukorrépát már csak a diószegi cukorgyár udvarában lehet megtalálni, de az is Igaz, hogy itt kint a határban mégsem érzi az ember az elmúlást. Hiszen már a legkésőbb — október 17-én — elvetett búza is kidugta fejét a földből, az új élet csírája tehát már az elkövetkezendő év biztonságát, holnapjukat, holnapunkat hirdeti, ígéretesen. Mert ki ne tudná, hogy aki idejében vet, az rendszerint gazdagabban arat. A szövetkezet agronómusának, Tóth Béla elvtársnak, meg Francisti János mechanizátornak csak gratulálni tudok a gondos talajelőkészítésért és a sikeres vetésért, összesen 126 hektár búzát vetettek, J6 talajba — erről magam is meggyőződhettem. De hogy visszatérjek a dicsérethez — egyszerűen elhárítják magukról. — Kedvezett az időjárás, meghál volt olyan nap, amikor Rudolf Béla és Petrek Rudolf az egyetlen vetőgép-agregáttal 27 hektárba vetették el a búzát. — Na és a farokjárók, — toldja meg a mechanizátor, — az építő csoport tagjai? Azok is kitettek magukért. Azt aztán végképp nem értettem, hogy kik azok a farokjárók, s az első pillanatban azt sem, hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz az építő csoport mit épít a vetésnél. Nos, ez a bonyolultnak tűnő dolog hamarosan tisztázódott. Itt azokat nevezik farokjáróknak, akik vetés közben a vetőgépeket követik — magyarázzák. Persze ez az elnevezés már elavult, ki lenne képes a j61 begyakorolt traktorosok vezette erős traktorokat gyalog követni. Nem is gyalog, hanem az állókáról figyelik a vetőgép működését. És Kosúton ezt a felelősségteljes munkát az építő csoport tagjai végezték. Ezért van hát közük a gyors és jó vetéshez. Jó magágyba került tehát a Bezosztája búza és Ojabb gyászhír érkezett. Szabó Pál Kossuth-díjas Író, az Elnöki Tanács volt tagja, Országgyűlési képviselő, hosszú betegség után, 77 éves korában, 1970. október 31-én elhunyt. Szabó Pál Biharugrán, 1893. április 5-én született. Azoknak a népi forradalmi íróknak a sorába tartozik, akik egyenest a népi mélyrétegekből törtek föl. Ű maga zsellér családból szakadt ki, felnőtt korában talpalatnyi földön gazdálkodott, majd kőművessegéd lett belőle. Résztvett a Tanácsköztársaság forradalmi megmozdulásaiban és annak bukása után két évre lakóhelyére integrálták. Viszonylag későn, 37 éves korában jelentkezik az irodalomban Emberek című regényével, mely 1930-ban jelent meg, s hü tükröt rajzol benne a paraszti életforma válságáról. Népi hősei nemcsak passzív szemlélődök. Fölismerik saját nyomorúságuk okait és lázadoznak ellene. Harmincháromban jelent meg a Vasárnapok, Papok című regénye, mely az ormánysági egyke kérdését veti fel és világosan kimondja,- hogyha az egyke és a paraszti elmaradottság ellen akar valaki küzdeni, lényegében a grófi és a nagybirtok ellen kell harcolnia. További regényei: az Úszi vetés (1940), majd a Harangoznak (1942). Az előbbi a mindennapi élet pillanatait ábrázolja, a másikban: egy falusi szegény lány megrázó történetét írja meg. írásain eleinte megérezni Móricz Zsigmond hatását, úgy stílusban, mint regényeinek kompozícióján. Később az élet rideg kényszerűségeihez nyúlva, fölébük kerekedik és a tényeket alárendeli a mesének és a képzeletnek. Ebből az időszakból főleg elbeszéléseit kell tekinteni maradandó értéknek. Lakodalom, Keresztelő, Bölcső című regénytrilógiája jelzi írói pályájának kibontakozását. A trilógiát 1942 és 1943 között írta s 1949-ben Talpalatnyi föld címen jelent meg. A csehszlovákiai olvasónak módjában volt megtekinteni az azonos című filmet is, mely a regény alapján készült. Szakadékban című regénye már arról tanúskodik, hogy szertefoszlottak a parasztság soraiból feltörő értelmiséggel kapcsolatos illúziói. A fölszabadulás után írt regényeit (Isten malmai, Oj föld, Békalencse, Anyaföld) és színműveit is főleg a parasztság szocialista átalakulásának ábrázolására szentelte. Nyugtalan élet című regénye önéletrajzi mű. Nagy temető című regényének központi alakja Dózsa György és a parasztság sorskérdéseit fejtegeti ki. Az utóbbit ugyan még a 30-as évek végén írta, de csak 1947-ben jelent meg. Életpályája a zsellérsorsból a kőműveskanálon át a szerkesztőségi asztalokhoz vezetett. Alapító tagja volt a Független Kisgazdapártnak, majd a Nemzeti Paraszt pártnak, melynek 1938-tól 1944 végéig elnöke volt. A felszabadulás után tevékenyen részt vett a magyar politikai életben. Volt országgyűlési képviselő, a Hazafias Országos Népfront Tanácsának elnöke, majd elnökségi tagja, 1956-tól 1959-ig pedig az Elnöki Tanács tagja. Halálával érzékeny veszteség érte a magyar közéletet és a magyar irodalmat, s mi magyarországi olvasóival együtt őszintén fájlaljuk távozását. —bi

—i A világíirkutatás jogi problémáiról Dr, GAL GYULA KÖNYVE tegyük hozzá — Idejében. Mégis van egy kevés panaszuk. Több műtrágyára lett volna szükség, mint amennyit a búza alá adhattak. Pedig jövőre nagyob hektárhozamot terveztek az ideinél. Most is jól mutatott ugyan a búza, de tejesérésben kapta a forró napokat, s így „csak" 35,6 mázsa lett az átlag. Ennél jóval jobban fizetett az árpa. Hektáronként 41,5 mázsa lett az eredmény. Ez náluk rekordnak számít, s ezt azért is hangsúlyozzák, mert árpából az utolsó vetőnlag már április 7-én került a földbe. Azt hihetné az ember, hogy a jó árpatermés nyomán most már e növény felé fordul a fő figyelem. Mert ugyebár, ha a búzánál hat mázsával jobb a hektárhozam ... * Csakhogy ők nem az egyévi, hanem a többéves átlagot veszik alapul. És ez a búza javára szól. Ráadásul az árpát nem is a búzával, hanem a kukoricával hasonlítják össze. Náluk tavaly morzsoltra átszámítva 59 mázsa termett hektáronként. Az idén 75 hektáron termesztettek szemeskukoricát. Legalább a tavalyihoz hasonló hektárhozamra számítanak, mert most is kiváló a kukoricájuk. Pedig a 75 hektárból 45 hektár kapát sem látott, csupán három kiló gyomirtószert. A borongós őszi délutánra rászakadt a sötétség. Már villanyfénynél búcsúzkodom új ismerőseimtől. Kézszorítás közben az agronómus még megjegyzi: — Azért az asszonyokról is írni kéne az újságba, hiszen a 129 vagon cukorrépánál ugyancsak megdolgoztak. Na és Oravec Anton, a détésünk. Két nap alatt 23 hektáron végezte el a mélyszántást. Igaz, hogy nem nyolcórás műszakban. Néha még este tízkor is világít a DT fényszórja a határban. Alighanem ma is ... — Hogy legyen mit beírni vasárnapi teljesítménynek? — kérdezem tréfálkozva. — Dehogy, kérem, — válaszol a mechanizátor. — Nálunk nincs vasárnapi pótlék, mégis, sok szövetkezetesnek kora tavasztól késő őszig ünnepek nélkül telnek el a hetek, a hónapok. El kellett hinnem, hogy így van, mert magam is meggyőződhettem; ők a termeléssel kapcsolatosan nem a ledolgozott órákat, napokat tartják számon, hanem az elért eredményeket. HARASZTI GYULA Bármennyire is természettudományi és műszaki tevékenység a világűrkutatás, mégis lépten-nyomon olyan problémákat vet fel, amelyek jogi kidolgozást és jogi szabályozást igényelnek. A mesterséges holdak megjelenése és keringése az ötvenes évek második felében a jogtudomány új ágát fejlesztette ki, a világűrjogot. A világűr kutatásával kapcsolatban a megoldásra váró jogi problémák egész sora merül fel. Ilyenek: az állami szuverenitás felső határának és ezzel összefüggésben a légitér és a világűr közötti határvonal megállapításának a kérdése. Továbbá olyan fontos kérdések, mint a világűrkutatásnál alkalmazott mesterséges égitestek jogi minősítése, a keringésükre vonatkozó jogi szabályozás, valamint az általuk okozott esetleges károk, balesetek esetén követendő eljárás stb. A magyar jogtudomány a legelső mesterséges égitest megjelenésétől kezdve Intenzíven foglalkozik a mesterséges égitestek keltette jogi problémákkal. Az említett problémák fáradhatatlan úttörőjeként Ismert dr. Gál Gyula 1964-ben „Világűrjog" címmel átfogó munkát jelentetett meg, amely a legelső, s mindmáig az egyetlen alapvető magyar világűrjogi CERUZAJEGYZET monográfia, amely hasonló jellegű művek között világviszonylatban is a legelsők között foglal helyet. E munkát a kritika és a jogászközönség igen kedvező fogadtatásban részesítette. Külföldön is érdeklődtek iránta. A kívánalomnak a budapesti Akadémiai Kiadó eleget tett és a munkát 1969-ben „Space Law" IVilágűrjog/ címmel angolul is megjelentette. A szerző művében a világűrkutatás kulcsfontosságú problémáit elemzi. Álláspontjának lényege, hogy valamennyi vllágűrkutatási probléma egyedi megoldása, ha nem is fölöslegessé, de legalábbis másodlagos fontosságúvá válik, ha döntd kritériummá a világűri tevékenység jellegét, vagyis békés, tudományos, vagy ellenkezőleg, ellenséges hadi jellegét tesszük. Ezzel többek között lényegében mellőzhetővé válik a légitér és a világűr közötti határ megvonása, mert a tevékenység jellege, amely a kilövéssel kezdődik, már eleve megadja annak ismeretét is, hogy az sérti-e, vagy sem a többi állam és a béke é»dekét. A szerző művével jelentősen hozzájárult a magyar tudomány eredményeinek külföldi elismertetéséhez, és az űrkutatás jogi problémáinak a tisztázásához. Dr. GYÖRGY ISTVÁN Hiányos reklám Meglehetősen szerény gépkocsigyártásunk az idei éo második felére két újdonsággal is kedveskedik a vevőknek. Az elsőt, a Skoda 110 Sportcoupét már a brnói vásár látogatói is megcsodálhatták, sőt itt-ott már utainkon is látni belőlük. Az iránta tanúsított nagy érdeklődést az is bizonyítja, hogy a vásáron sorba kellett állni annak, aki közelébe akart jutni. Csinos, ízléses kivitelezését és a motor előnyeit mindenki megcsodálta, ám az egyik legfontosabb adat, a gépkocsi ára nem szerepelt a tájékoztatóban. Még jóformán fel sem ocsúdtam bosszúságomból, amikor az egyik hetilap motoros rovatában az idei őszi autóújdonság másik képviselőjének, a Skoda 110 super de Luxe részletes is~ mertetésére bukkantam. A szerző elmondja mindazokat az előnyöket, amelyekkel az új típusú kocsi előző társaival szemben rendelkezik: az ízléses karosz' szériától a biztonságosabb sebességváltáson át egészen a motor gyorsaságáig. Egy igen fontos tényező azonban itt is hiányzik a hirdetésből: az ára. Szinte érthetetlen ez a titkolódzásnak is beillő árpolitika, hiszen minden újdonság a vizuális benyomás után akaratlanul is a „mibe kerül" kérdést veti fel az emberben. Vagy örüljön a kedves vevő, hogy lesz mit vennie, az őszszeg nem az ő dolga?