Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

Csallóközi róna ... Ringó búzatenger, végeláthatatlan kukoricatáblák ... Az ország éléskamrája. Virágzó szövetkezetek, állami gazdaságok. Kinek is jutna eszébe, hogy az országnak ez a része a kenyéren kívül nagy mennyiségű fát is termel... A Dunaszerdahelyen székelő. 1958-ban alakult erdőgazdaság évente 80 000 köbméter fát termel ki, jobbára a Duna árterületén. Értnek teljes egynegyedét a párkányi új cellulózgyár dolgozza fel s csaknem annyi megy külföldre, főleg Nyugat-Németországba. A gazdagon termő síkság vizenyős, mocsaras területein, ahol a nádasokban a vadkacsa, a fehér és a szürke gém talál menedéket, az erdészeti dolgozók serény, szívós munkája révén erdők lombosodnak . . . Szándékosan választottam a „kitermelés" szót. Ha valaki azt hinné, hogy a Duna mentén — kedvező környezetben — a nyárfa csak úgy magától nő, nagyon tévedne. Az árterületen és a Duna mellékágai közt elterülő közel száz szigetecskén az erdők gondos emberi kéz munkájának nyomát viselik. A Duna menti nyárfaerdők sok mindenben eltérnek a tátrai fenyvesektől és mondjuk a Palást környéki tölgyfa vagy bükkfa erdőktől. Ez a különbség nem csupán a dombok hiányában és az eltérő fafajiakban jelentkezik. Egészen mások az erdőtelepítés és a fakitermelés feltételei is. A dunaszerdahelyi erdőgazdaság országos viszonylatban páratlan a maga nemében. Itt csaknem kizárólag (egész pontosan 95 százalékbanl} gyors növésű fa terem. Leegyszerűsítve a dolgot; mig a tölgyesek, bükkösök 100—120 évenként kerülnek kivágásra, a nyárfa (nálunk használatos a szlávból eredő topoly elnevezés is) harminc évenként. Más fákhoz viszonyítva tehát ugyanannyi idő alatt négy termést hoz, de ugyanannyiszor kell újraültetni a facsemetéket és végezni az ezzel járó — az ember alig hinné — igényes, alapos szaktudást követelő munkát. A fa gazdasági jelentősége egyre nő. Nehéz lenne felsorolni jelenlegi felhasználhatóságát. Mindenesetre illusztrációként: míg tíz évvel ezelőtt a Csallóközben kitermelt fa 80 százaléka a tűzifa szerepét töltötte be és csak egy ötöde ment ipari feldolgozásra, ma az arány pontosan a fordítottja. S ez a gazdasági hatékonyság fokozásának egyik szlovákiai útjelzője is ... A csallóközi fakitermelés jellegzetességeihez tartozik az elmaradhatatlan gumicsizma. Enélkül ezekben az erdőkben az erdőgazdaság dolgozói egy tapodtat se tehetnek. Az árterületet egyik napról a másikra elöntheti a víz, elegendő egy kiadós zivatar valahol az Alpokban. És természetesen nélkülözhetetlen kellék a csónak és a tutaj. A szigeteket körülölelő Duna-ágakon csak így juthat a kitermelt fa a „szárazföldre". S maga a kitermelés... Nagyban az időjárás, a Duna szeszélyeitől függ. Az idén például a magas vízállás miatt február óta csaknem őszig szünetelt a munka. Viszont a terv magas... De erről majd később. Évente 700 000 facsemete Bizonyára sokan elcsodálkoznak Gyurcsek Ernő igazgató kijelentésén. miszerint a nyárfa kultúrnövény, amely ugyanúgy gondos művelést igényel, mint például a kukorica. Sőtl Az ember a patakok, folyók, utak mentén szemlátomást növő, sudár topolyák láttán könnyen kétségbe vonná, esetleg túlzásnak vélhetné a fenti megállapítást. Hisz úgy tűnik, elegendő egy gallyacskát a vizenyős földbe dugni, ami úgy nő, mintha csak húznák. Igen, de a dunaszerdahelyi erdőgazdaságban ilyen gallyacskák és facsemeték százezreiről van szó. A dugványnak szánt vesszőt csak kiválasztott alanyról szedik. A facsemetéket 43 hektáros iskolakertekben nevelik (például Bősön 16, Nádszegen 20 hektáron). Évente nem kevesebb, mint 700 ezret! Tessék elképzelni, ennyi dugványt csak lemetszeni és földbe helyezni... Mindezt természetesen megfelelő idő> ben és kellő szakértelemmel. És hát évente azt a háromnegyed milliónyi facsemetét kiszedni és kiültetni ... Nem, a kiültetéssel nem fejeződik be a munka. Éppenhogy ezután kezdődik! S maga a kiültetés ... A háromnegyed millió fácskának ugyanannyi nyersanyagként kerül a gyárba, műhelybe, esetleg háztartásokbal Erdészek vitája A szűkszavú, az erdő magányához szokott erdészek egyszeriben beszédesekké válnak, ha szakkérdésekre terelődik a szó. Ilyen szakvita két héttel ezelőtt zajlott le a vállalati igazgatóság munkaiskolája keretében. Miről is volt szó? A nyárfa ugyan más „testvéreinél" háromszor-négyszer gyorsabb növekedésű, de művelése elég sok munkát követel. így az erdőgazdaság dolgozói szükségszerűen arra törekszenek, hogy a befektetett munkát a lehető legnagyobb mértékben kamatoztassák. Munkájuk gyümölcse elsősorban a három évtized után kivágásra kerülő fa mennyiségében csapódik le. A termés az éghajlati és talajviszonyoktól — s tegyük mindjárt hozzá: az egyes fafajtáktól is függően eltérő. Vannak 1000, de vannak 600 köbméteres hektáronkénti hozamok Is. Egy köbméter ára 370 korona. A kitermelt mennyiséget természetesen mindig harminccal osztani kell, hogy gödröcskét kell kiásni (60x60x60 cmes méretben), a behelyezett fácskát szépen be is kell takarni. Tévedés, Még itt sincs vége mindennek. Sőt, újra egyszer visszakanyarodva a faiskolához: a kiemelt facsemetéket előkészítik az átültetésre, az oldalhajtásokat letisztítják, a gyökereket — szaknyelven szólva — adjusztálják. S most kísérjük figyelemmel a kiültetett fácska további sorsát... Az első három évben kétszer kapálják (természetesen évente). Még a negyedik és az ötödik évben is bekapálják egyszer. A harmadik évtől kezdve (a lomb bekötése után) minden második évben letisztítják az alulról száradó gallyakat. Az ötödik év után elkezdik a gyérítés — az elnyomott és a beteg fák kiszedése. Ezután öt évenként kerül sor ritkításra, az így nyert fa már ipari célokra is használható. A huszadik év után történő ritkításból pedig már rönkfát nyernek. Természetesen a harmincadik évben következik a tarvágás, a kitermelt fa kiközelítése a Duna-ágakon és vizenyős területeken át... Ügy-e fárasztó még végighallgatni, végigolvasni is azt a hosszú folyamatot, amíg a dugvány harmincéves faóriássá nő ... Hát akkor nem nehéz elképzelni, mennyi emberi munka, fáradság, szakértelem és ügyszeretet fűződik az erdőgazdaság eredményeihez! S az itt' kitermelt fa még mindig csak megkapjuk az évi hektárhozamból adódó jövedelmet. Ilyen szemszögből számolt be Gyurcsek Ernő igazgató a gazdaság több mint egy évtizedes eredményeiről a gyors növésű fák termelésében. Martin Vojtuš mérnök, a bósi kísérleti állomás vezetője a nyárfa nemésítésében elért két évtizedes tapasztalatokat ismertette. Az állomás a hazai fehér és fekete, valamint az amerikai nyárfa keresztezésével olyan fajták nemesítését tűzte ki célul, amelyek Csallóköz viszonyainak a legjobban megfelelnének. Az állomás 1961-ben már kitermelt bizonyos alanyokat és ennek megfelelően körzetesítést végeztek (egyes körzetek bizonyos fajtákat termeltek). Itt figyelembe vették — többek között — a talajviszonyokat és a napfényes napok számát. A két előadásban a tudományos és a gyakorlati munka eredményei kerültek szembesítésre. A kielégítő eredmények mellett is mindig akad javítani való. A gyakorlat megmutatta, hogy az egyes fajtáknak kijelölt körzetek új felosztása szükséges. A harmadik előadást Jozef Cifra mérnök, ugyancsak a bösi kísérleti állomás dolgozója tartotta az erdő telepítésének leghatékonyabb módjairól. Lényegében ezen a találkozón a csallóközi fakitermelés hatékonyságának fokozásáról, magasabb hektárhozamok eléréséről volt szó — adhatnánk Gyurcsek Ernő igazgató az iskula kert facsemetéiben gyönyörködik. meg a választ előbb feltett kérdésünkre. Ugyanis a gondos művelés mellett olyan fajták termesztése szükséges, amelyek egy-egy körzet viszonyainak megfelelően a legnagyobb hozamot adják. A jő fajták mellett természetesen fontos a termelés módja is. A vita két irányzat képviselői között folyik. Az egyik fél a könnyű kötésű telepítést, a másik fél pedig a sűrű kötésű telepítést szorgalmazza. Röviden: a könynyű kötés a csemeték kiültetését 10x15 m távolságban, a sűrű kötés 2x2 m-es távolságban szabja meg. A kérdés nagyon érdekes, egyelőre azonban csak annyit, hogy a tudomány és a gyakorlat kölcsönösen igazolja a sűrű kötés előnyeit. Mielőtt azonban a végszó visszavonhatatlanul elhangzana, a kísérleti állomás a Duna menti országok hasonló intézeteivel együttműködve, tehát nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével dolgozza majd ki azt a tanulmányt, amely a csallóközi nyárfa termesztésém-k alapjául szolgálhat az elkövetkező évtizedekben. Lám, lám, az utak szélét, folyóvizek, tavak partját ékesítő sokszor dalra csábító rezgő nyárfa nem csupán szűkebb értelemben vett gazdasági életünknek, hanem a tudománynak is szorosan a gyakorlathoz kapcsolódó fejezetét alkotja. Az évi 80 000 köbméter fa kitermelése nagy feladat elé állítja az erdőgazdaságot. Annál is inkább, mivel a szövetkezetekre esö 10—15 000 köbmétert is szinte évente, jobbára nekik kell pótolniuk. Egyévi kiesés még nem okozhat gondot, de éveken, évtizedeken át ismétlődve egyre nagyobb problémává terebélyesedhet. Gyurcsek Ernő igazgató szerint a szövetkezetek a fakitermelést kissé mostohán kezelik. Pedig a nyárfa jól jövedelmező termelés. A szövetkezeteknek is vannak érveik: a tavaszi telepítés idején máshol kell a munkaerő. A vágás is gondot okoz motorfűrész hiányában. (Ez a kérdés az idén legalább részben megoldást nyert azáltal, hogy az erdőgazdaság egyes szövetkezeteknek beszerezte a keresett fűrészt.) Az idei terv teljesítése különösen nagy erőfeszítést igényel. A február óta szünetelő kitermelést lényegében most, az év utolsó három hónapjában kell behozni. Ennek érdekében mozgósítottak minden erőt. Más részlegekről is átcsoportosították a munkaerőt, november 1-től átmenetileg törölték a szabad szombatokat is. Bíznak, hogy a tervet az idén is legalább teljesítik. Befejezésül a csallóközi fakitermelés jellegzetességének illusztrálására hadd említsük még meg a szúnyogokat. A mocsaras vidéket valóságos felhőkben lepik el, ami nem csupán megkeseríti az itt dolgozók életét, hanem munkájukat is megnehezíti. így a gumicsizma mellett a szúnyogháló és a szúnyogirtó is munkakellék. Sőt, a dolgozók egyes esetekben órabérükhöz 80 fillér szúnyog pótlékot is kapnak. A repülőgépről történő porzás pedig százezreket emészt fel (csak az idén negyedmilliót! ). Talán ennyit röviden a nyárfás Csallóközről, illetve a csallóközi nyárfákról... KALÁSZ LASZLÖ BMBl