Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

Ma már senki sem vitatja, hogy minden elődjénél népszerűbb a labdarúgó-bajnok­csapatok Európa Kupájának sorozata, amely mindig és mindenütt óriási látogatottságnak örvend, s akár tetszik, akár nem, kissé bi­zonyítványt állít ki földrészünk államainak labdarúgásáról. Igaz, más a válogatott csa­patok szereplése, s általában azt veszik mérvadóul, hiszen a rangot elsősorban a vi­lágbajnoki meg az Európa-bajnoki szereplés biztosítja, de egyre inkább felfigyelnek arra, mit tud felmutatni egy-egy ország bajnok­csapatai révén. Az alább közölt táblázat mindenképpen érdekes adatokat árul el. A nagysikerű spa­nyol és az olasz klubok mögé ugyan az angol labdarúgás sorakozott fel, de nyomá­ba szegődött a csehszlovák is, amelynek 83,51 százalékos összteljesítménye sokat mond minden partnert kereső menedzser számára. A magyar labdarúgást a BEK már részle­ges hanyatlása korában érte, s a felemelke­dés azóta sem jelentős. A lista sorrendben 10. helye nem jelent különösebb rangot. E kimutatás „gyengéi" párhuzamosak a BEK lebonyolításának szintjével. Ha az erő­sebbek csoportjába tartozó csapatokat a se­reghajtókkal hozta össze a sors, ez a tény nagyon segítette megjavítani az egész mér­leget, nem is beszélve a gólarányról. Most már kizártak a párharcok 3. mérkő­zései, a döntés mindig a pályán, méghozzá a visszavágó mérkőzéseken születik meg. A táblázaton több esetben még ott vannak az esetleg szükségessé vált harmadik találko­zók is, hiszen a két mérkőzés összesített eredménye utáni pont és gólarányegyenlő­sóget követő kétszer 15 perces hosszabbítás, vagy a még ezután is szükségessé váló 11-es sorozat, egészen újkeletű. Határozottan a BEK előnyére szolgált az a lény, hogy a már említett elgondolás sze­rint duplán számítanak az idegenben lőtt gólok. Ez a tény ösztönzőleg hat és előse­gíti a támadó játékot. Ezt szereti és várja a közönség egész Európában ... A labdarúgó BEK táblázatban - AZ ORSZÁGOK RANGSOROLÁSA ­Az ország neve M Gy D V golarány % 1. hely a döntőben az elő­döntőben Spanyolország 122 79 ts 28 335:143 70,90 6 3 3 Olaszország 112 84 20 28 209:117 66,07 4 3 3 Anglia 91 50 tö 25 211:110 63,74 1 — 7 Csehszlovákia 74 40 1« 19 141:94 63,51 — — 2 Hollandia 78 30 M 23 145:100 58,90 1 1 1 NSZK Ti 36 tí. 23 154:115 58,22 — 1 2 Portugália 80 39 IS 26 181:120 58,13 2 3 — Lengyelország SO m « W 73:77 58,00 — — 1 Skócia BQ 44 9 29 138:121 57,59 1 1 3 Magyarország U M 11 22 142:102 54,92 — — 2 Franciaország 84 30 B 28 135:101 53,13 — 2 — Szovjetunió ia 3 4 3 11:10 50,00 — — — Jugoszlávia 83 25 12 28 122:103 49,21 — 1 1 Ausztria 62 24 U 27 94:97 47,58 — ' — 1 Belgium tiO 25 7 26 106:110 47,50 — — 1 Bulgária 48 1« 9 21 93:87 46,87 — — 1 Svájc 51 18 12 23 73:97 43,14 — — 2 Románi i 40 14 4 22 53:83 40,00 — — — NDK 44 14 5 25 64:69 37,50 — • — — Dánia 47 13 8 25 71:108 37,23 — — — Svédország 46 13 8 25 61:94 36,96 — — — Törökország 42 12 7 23 41:70 36,90 — — — Görögország 30 5 11 14 34:49 35,00 — — — Magyarázat: táblázatunkon sikerességi sorrendben vaunak feltüntetve az országok, amelyeknek klubcsapatai 1955 és 1970 között szerepeltek a labdarúgó Bajnokcsapatok EK-já­nak küzdelmeiben. Az ország neve után az M- betű alatt a klubok mérkőzéseinek számát, a Gy eiért győzelmeiket, a D-döntetlenjeiket, a V- vereségeikel jelenti. A gólarány után a % azt mutatja, hogy a megszerezhető pontok hány százalékát tudták a csapatok elhódítani. Az 1-liely a BEK elnyerését, a döntőben, a külöbeni döntő szereplést (adott esetben a 2. belyetj az elő­döntőben — pedig azt jelenti, hogy a csapatok nanyszor voltak a legjobb négy között. Labdarúgás három- szinten: kél robusztus futball-gladiátor, a kapus és az elleniéi középcsatára a levegőben, az állva maradt, a beavatkozásra képtelen hátvéd, s a füvön a fekvő védőjátékos, meg az ülő csatár . . . Alexy felv. A LABDARÚGÁSNAK IS HALADNIA KELL A KORRAL Hans Bangerter, az UEFA főtitkára nemrégiben a labdarú­gásról cikkezett és azt az általános megállapítást tette, hogy ennek a sportágnak is lépést kell tartania a technika vív­mányaival. Abból indult ki, hogy a tudósok szerint 1970 és 1980 között nagyobb előrehaladás lesz a világon mint a ke­rék feltalálásától napjainkig. Ha azt akarjuk elérni, hogy a következő évtizedben ne maradjanak üresek a labdarúgó pályák lelátói, igénybe kell vennünk minden igyekezetünket és ötletünket. A néző már nem fog megelégedni az állóhellyel, illetve a keményfából készült üléssel, s nem kívánja magát kitenni az időjárás viszontagságainak. Hogy telt házak legyenek, valóban lát­ványosságot kell nyújtanunk a szó szoros értelmében. Ez bizony hatalmas munkának ígérkezik. Egész biztosan meg kell találni a lelátók és a pályák fűtésének módját. Ezen a téren az igények növekedni fognak, s azokat mindenáron ki kell elégíteni. A nézőnek szüksége lesz arra, hogy minél több jelentős mérkőzést kapjon. Minden kétséget kizárólag igaz, hogy a labdarúgás az egyik legvonzóbb sport. A növekvő automati­záció több szabad időt biztosít a dolgozók számára. Ez prob­lémákat hoz magával. A sportnak több aktív mozgást kell biztosítania a fiatalok részére. Drasztikus változás várható a munkaidő és a szabad idő egyenletében. A szociális előrehaladás is új problémákat vet fel. Az általános modernizáció és az életkörülmények meg­javulása negatív hatású is lehet, ha idejekorán nem tesszük meg az ellenintézkedéseket. Hogy tehát a labdarúgás, „ez a nagy szórakoztató-ipar" eleget tudjon tenni küldetésének, háttérbe tudja szorítani a fenyegető bűnözést, az alkoholizmust, alaposan fel kell ké­szülnie. A stadionokon az általános kényelmen kívül, a jó mérkő­zéseken túl, még más látványosságra ls. valami különös mű­sorra van szükség. Más „keretszórakozást" kell nyújtani a nézőknek, mint az eddigi ifjúsági előmérközések és a hagyo­mányos fúvószenekar a találkozók szünetében. Nem ártana a nőket is jobban érdekeltté tenni a labdarú­gással kapcsolatban. A nők a földkerekség lakosságának felét teszik ki. Valószínű, hogy nem lenne kifogásuk férjeik stadionjárása ellen, hogy ha ők is velük tarthatnának, s a labdarúgó mérkőzések rendezői megfelelő műsort tudnának kínálni a gyengébb nem számára is. A stadionok közvetlen közelségében „gyermekparadicsomot" lehetne létesíteni, ahol a szülők szórakozása idején a szakfelügyelők vigyáznának a csemetékre. Sok fiatal nőt, feleséget igy is meg lehetne nyerni a labdarúgás számára. A következő évek célja ez legyen: legyünk mozgékonyab­bak, gondolkodjunk, idomítsuk kedves sportunkat az állan­dóiul alakuló életkörülményekhez, hogy „le ne késsük a vo­nalot!" ZALA JÓZSEF ÉV MÉRL EGE mnapi Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava. Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 596-39. távíró: 09300 Journal Kiadó­hivatal, Bratislava. Volgogradská S. Nyomja o Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Stúiova 4. Hirdetöiroda: Bratislava, iesenského 12. Telelőn: 551-83. Előfizetési díj havonta 14.Jí korona, a Vasárnapi Új Sző negyedéne 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal ét postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eipedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom