Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Bratislava, 1970. ^ovember 22. # 113. évfolyam, §f. korona SZLOVÁKIA KOMMUNäSTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA H n ' , 0Ml jfeÉ# : 8 ür . ­^A.. L . I.... „A < Am » „i^ » ' ' » ^ • w,* jty* "-sí % * • SZI SZ AN'ÍAS ČSTK FELV. A mezőgazdasági termelést mindig lé­nyegesen befolyásolja az időjárás. Erről akár mennyit beszélünk, akkor is marad a tény, hogy egy-egy vidéken valame­lyik növényfajtából alig felannyi terem, mint a korábbi évben. Annál inkább ör­vendetes, hogy Szlovákiában az utóbbi években az egyes termények és termékek Jobbak vagyunk tehát - mondhatnánk a statisztika alapján - hiszen 1949 és 1953 között Szlovákia az ország mező­gazdasági terményei és termékei 28,8 százalékát termelte, 1964 és 19ó8 között már a 30,6 százalékát. Akármennyire sok számmal tarkítottam már ezt az írást, az még feltétlenül ide kívánkozik, hogy ezek SIKEREK FELADATOK termelése nemcsak stabilizálódott, ha­nem lényegesen növekedett is. Ha például a gabonaféléket nézzük, akkor 1965-től 1969-ig számítva Szlovákiában 27,8 mázsa az átlagos hektárhozam. Ez 98,2 százalé­ka az országos átlagnak. Az utóbbi há­rom évben azonban már Szlovákia vezet, 30 mázsán felüli átlaggal. A kukorica hektárhozamában is Szlovákia javára bil­len a mérleg - itt is az elmúlt három év­ről van szó. Cukorrépából már évek óta Szlovákia vezet. Látszólag tehát az elmaradottnak mondott Szlovákia mérföldes léptekkel ha­lad előre. Hogy még további számokkal bizonyítsak; a cseh országrészekben az egy hektárra jutó mezőgazdasági terme­lés a háború utáni években 27,4 száza­lékkal növekedett. Szlovákiában 40,8 szá­zalékkal a számok relatívak, mert bizonyos idő­szakokat hasonlít össze a statisztika. Hiá­ba lényegesen gyorsabb az egy hektárra eső termelés Szlovákiában, az egy hek­tárra jutó bevétel a csehországi mező­gazdasági üzemekben még mindig maga­sabb, mint Szlovákiában. Ha például az 1965—69 közötti éveket nézzük, Szlovákiá­ban ez alatt az idő alatt az egy hektár­ra eső teljes termelés értéke 7254 koro­na volt, Csehországban 9476 korona Az a tény tehát, hogy Szlovákiában a mezőgazdaság jelentősen gyorsabban fejlődött az elmúlt 25 év alatt, az még nem jelenti azt, hogy jobbak vagyunk a cseh országrészeknél. Örömmel tölthet el bennünket, hogy éppen a legfonto­sabb terményekből értük el, sőt szárnyal­tuk túl a csehországi földművelőket. De éppen itt vetődik fel a kérdés: miért van mégis az, hogy Szlovákiában az egy hek­tárra jútó bevétel több mint 2200 koro­nával kevesebb, mint Csehországban. Több tényező van a válasz hátterében. Ha a kérdést úgy tennénk fel, hogy a szlovákiai - elsősorban a dél-szlovákiai - mezőgazdasági üzemek nem tudnak-e úgy gazdálkodni, mint csehországi tár­saik, akkor ez nagyon sértő lenne Szlová­kia mezőgazdasági dolgozóival szemben. Mert gazdálkodni tudnak. De a lehetősé­gek lényegesen eltérőek. És éppen ez okozza a lényeges különbséget. Már nem szeretném számhalmazzal terhelni az ol­vasót, de így is meg kell mondani, hogy a cseh országrészekhez viszonyítva Szlo­vákiában csak 82,7 százalék a műtrágya mennyisége. A vegyszer is kevesebb. Azt mondhatnánk, hogy már itt is va­gyunk a dolog gyökerénél. Pedig dehogy. Ez csak egy tényező a sok közül. A leglé­nyegesebbek egyike az, hogy a termő­föld intenzív kihasználására nem egyen­lő a lehetőség. Elsősorban nem a több műtrágya, több vegyszer, a nagyobb ön­tözési lehetőség hiányzik, hanem a na­gyobb piac és éppen a legértékesebb termények és termékek feldolgozási, rak­tározási lehetősége. Például a Szlovákiá­ban termelt hús jelentős részét feldolgo­zó kapacitás hiányában Csehországba szállítjuk, ott dolgozzák fel. Igy vagyunk a cukorrépával is, hogy a zöldségről és a gyümölcsről ne is beszéljek. Sok helyen vagonszámra megy tönkre az áru. S mert ez éveken át így ment, sok területen egyenesen külterjesítették a mezőgazda­ságot. Hiába a kiváló eredmény búzából, cukorrépából, ezekből nem lesznek ne­héz milliók, nem lesz intenzív gazdálko­dás. A dunaszerdahelyi járás jó példával járt elől, amikor néhány szövetkezet tár­sulásos alapon létrehozta a hűtőházat. Bár az Agrokomplex jegyében a feldol­gozó ipart is bővíteni tudnák. És nemcsak itt, hanem egész Szlovákiában. HARASZTI GYULA S zlovákia ipari fejlődése az ötödik ötéves tervben (4. OLDAL) 2 < n ut £ =3 S '< N C/J < s wbolsevikok völgyeit (14. OLDAL) A régi és az új BUHARA (15. OLDAL)

Next

/
Oldalképek
Tartalom