Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1970. november 22. A NAP kel: 6.58, nyugszik: 18.02 A HOLD kel: —, nyűg szik: 13.05 órakor. Névnapjukon szeretette! köszöntjük CECÍLIA nevű kedves olvasóinkat • 1785-ben halt meg SKOL LANICS JÓZSEF FERENC orvos, Pozsony vármegye főorvosa, az elmebajok lázkezelésének első művelője (szül.: 1720). • 1877 ben született ADY ENDRE ma gyar költő (t 1919). • 1950-ben alakult meg a Bé ke-Világtanács. HAT KÉRDÉS Egyre többen keresik fel levelükkel szerkesztőségünket s ezekben a levelekben híreket, tudósításokat, beszámolókat küldenek. Legutóbb a dernői Szentandrási Margit ezt írta: „Szeretném rövid tudósításommal gazdagítani az Űj Szó híranyagát, tehát ha Önök szerint megfelelő, közöljék le." Szeretnénk tehát röviden megmagyarázni, hogy mikor megfelelő a tudósítás és ezért adtuk cikkünknek a „Hat kérdés" címet. Ugyanis a jő, használható, megfelelő tudósításnak hat főkérdésre kell választ adni. Ezeket annak Idején Rudyard Kipling, a híres író állította össze szellemes képletté. Magyarra fordítva, lényegtelen sorrendi módosítással a képlet: 1 K + 3 M + 2 H Vagyis: Ki? Mit? Mikor? Miért? Hol? Hogyan? Azóta az újságírás is, a közérdeklődés is változott. A kérdések jelentősége már közel sem egyforma, módosult az egyes kérdések súlya, a képlet azonban mindmáig fennmaradt, s nem is haszontalanul. Az eseménytől, a híranyagtői függően a ki?, mi?, mikor?, miért?, hol?, hogyan? közül csak egyik másik elkerülhetetlenül fontos a tények ismertetéséhez, kifejtéséhez, megértéséhez. Rendszerint a miért? és a hogyan? kérdésre tudnak nehezen választ szerezni tudósítóink. Egyszerűen azért, mert nem is lehet rá megfelelni, vagy nem hajlandók a tudósítók tudomására adni. Mégis (!) — és ez a tudósító legszebb feladata — mind a hat kérdésre pontos, alapos választ kell adni. 1 mondat — 100 korona UJSZÓ JÖVÖ HETI SZAMÁBAN 0]ABB VERSENYT KEZDÜNK Közlünk egy mondatot a Vasárnapi Cj Szó következő számából, s olvasóink feladata lesz, hogy megjelöljék, melyik cikkből, riportból való az idézett mondat. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. 1 mondat — 100 korona BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK | KÜSZÖBÖN A TÉL Egy iparilag fejlett országban az év minden időszakában, de különösen a téli hónapokban nagy gondot okoz az energiaforrások és a szükséglet mérlegének egyensűlybahozása. Télen mind a mun kahelyeket, mind pedig a lakásokat fűtjük, a korai sötétedés korai lámpagyújtást igényel és az energiafelhasználás terén is bebizonyosodik a közmondás igazsága: Cseppekből lesz tenger! Éber műszerek, pedáns statisztikusok elgondolkoztató számokat mutatnak ki. Olyan számokat, melyeknek napről napra növekvő, gyarapodó tendenciát mutató fejlődését nem nézhetjük ölbe tett kezekkel. A múlt bét folyamán Szlovákia fővárosában három alkalommal rangos szakemberek részvételével tárgyaltak a küszöbönálló tél energiaproblémáinak a megoldásáról, a közületek és magánszemélyek tüzelővel, villamosárammal, valamint más, létfontosságú energiával való ellátásáról. Vladimír Litvaj mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság iparügyi miniszterének helyettese egy 280 főenergetikus részvételével megtartott konferencián elmondotta, hogy hazánk az energiafogyasztás terén világvizsonylatban Kanada és az Egyesült Államok mögött a harmadik helyen áll, és a legfejlettebb országokat is kétszeresen túlhaladjuk. Ennek egyik oka az, hogy sok energiát felemésztő ipari üzemeket működtetünk és — ez pedig már valamennyiünket közvetlenül érint — minden vonalon jelentős energiaveszteséggel találkozunk. Mi tehát a teendő? Először is — mondotta a miniszterhelyettes — meg kell változtatnunk az ipar jelenlegi struktúráját és az energiával való gazdálkodás racionalizálását olyan területekre kell kiterjeszteni, ahol lehetőség mutatkozik az energiát feleslegesen elvezető tényezők kis befektetést igénylő felszámolására. Szlovákiában például, ha a hőtermelésnél a kazánok hatékonyságát csak 5 százalékkal fokozhatnánk, évente 300 —400 ezer tonna folyóméter tüzelőanyagot takaríthatnánk meg. Az energiával való takarékosságnak sok és jól bevált formáit ismerjük. Eljött az Idő, amikor a tettek mezejére kell lépnünk. Az egyes üzemekben az újítók részére kiadott tematikus feladatokba be kell loglalni az energiatakarékosságot, illetve olyan berendezések megszerkesztését, amelyeknek a termelésben való alkalmazása a gyártás hatékonyságának megrövidítése nélkül csökkenti az energiafogyasztást. Nem szabad elfeledkezni a gépek és gépiberendezések rendszeres karbantatásáról sem, mert a hibás gép energiaszükséglete megnövekszik, nem is szólva arról, ba az ilyen gép — teljes értékű vagy fokozott mértékű energiafelvétel mellett — selejtet gyárt, a munka újra történő előállítása ismét energiát követel. Szükséges ügyelni a technológiai folyamatok pontos betartására és a műhelyek, munkacsarnokok, valamint a lakások alkalmas módon való kifűtésére. A közmondás szerint „Nincs olyan rakott szekér, ahova egy villával még ne férne"! Az üzemek dolgozóinak is állandóan kell keresniük a tartalékokat és azokat a módszereket, amelyek energiamegtakarítást eredményeznek. Ha olyan intézkedéseket léptetünk életbe, amelyek megakadályozzák a gőz, a sűrített levegő, a hő, az elektromos áram és a többi energia kihasználatlanul történő elillanását, akkor a most még küszöbön lévő, de maholnap beköszöntő tél nem okoz különösebb problémákat az energiaellátás terén. Az iparügyi minisztérium hatáskörébe tartozó munkahelyeken az előzetes számítások alapján — természetesen a dolgozók aktív részvételével — évente 30 millió kwh elektromos energiát, 3,3 millió köbméter földgázt, 8 millió tonna olajat és 80 ezer tonna barnaszenet takaríthatunk meg. KOMLÓSI LAJOS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Csődöt mond a két Kína elmélet A világ közvéleménye érdeklődéssel kíséri az ENSZ-közgyűlés „szokásos évi vitáját a Kfnai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról" — olvashatjuk a hírügynökségek jelentésében. S bár ma még nehéz jóslásokba bocsátkozni az eredményt illetően, egy azonban kétségtelen, szűkül a kör, s napról napra gyengül az a szavazógépezet, melvnek segítségével az amerikaiak immár két évtizede — 1949-től. a kínai forradalom győzelmétől — megakadályozták, hogy Kína elfoglalhassa helyét az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban. A világszervezet előtt két határozati javaslat fekszik. Az egyik érdemi javaslatként — 18 ország, köztük Algéria és Albánia előterjesztésében — a népi Kína ENSZ-mandátumának helyreállítását követeli, a csangkajsekista-klikk kizárásával; míg a másik ügyrendi javaslatként fontos kérdésnek akarja minősíttetni az ügyet, s ezáltal az érdemi megoldást ismét elodázni. Ebben az esetben ugyanis kétharmados többség szükséges, s ezt az amerikai „szavazógépezet" az idén talán még meg tudná szerezni. Christopher Phillips, amerikai nagykövet egyébként nyíltan felszólította a közgyűlést, „határozottan vesse el" a tizennyolcak javaslatát. Bármilyen eredménnyel zárul is a vita, egy dolog ma már kétségtelen, s ezt a 18 ország indítványát előterjesztő algériai küldött, Mohantmed Jazid fejezte ki: „A KNK kormányának megfosztása törvényes jogaitól, értelmetlenné teszi az ENSZ-jubileumának jelszavát, amely a békét, az igazságot és a haladást hangoztatja. Itt az ideje, hogy a közgyűlés NEM-et mondjon mindazoknak, akik ezt a jogot továbbra is meg akarnák Kínától tagadni". Ezt az időt érleli egyébként az a rugalmasabbá s körültekintőbbé váló kínai politika is, amely az elmúlt hónapokban nemzetközi viszonylatban jelentős eredményeket ért el. Ezek közé sorolhatjuk, hogy Kanada után a napokban Olaszország is elismerte Kínát, s ezzel tovább gyengült az a lánc, mely ezeket az országokat az USA-hoz, illetve a NATO-hnz kötötte. Eddig ugyanis tíz nyugati ország — s ahogy a New York Times leszögezi: ezek közül hét NATO-tagország — lépett diplomáciai kapcsolatba Pekinggel. S mivel a példa ragadós lehet, aligha véletlen, hogy a soron következő jelöltek között Ausztriát, Belgiumot és Luxemburgot emlegetik. lelleinző egyébként, hogy az amerikaiak két Kína elméletét a kiadott kinai—olasz nyilatkozatban (a kanadai példa szerint) milyen ügyes diplomáciai formulával kerülték meg. A nyilatkozat megállapítja: „A kínai kormány ismételten leszögezi, hogy Tajvant a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekinti. Az olasz kormány tudomásul veszi a kínai kormánynak ezt a nyilatkozatát. Az olasz kormány a Kínai Népköztársaságot egyetlen törvényes kormánynak ismeri el". S a két Kína elmélet fokozatos kimúlásával „végső soron bukásra van ítélve minden olyan manőver — hangzik a szovjet álláspont —, melynek az a célja, hogy fenntartsák az ENSZ egyetemes jellegének ellentmondó abnormális és igazságtalan állapotot". Es ezt aligha lehet másként értékelni, mint a haladó erők győzelmeként, mely húsz év után hovatovább ebben a kérdésben is SAKK—MATT-helyzetet teremt az Egyesült Államok számára. FONOD ZOLTÁN A lengyel szejm küldöttségét a napokban fogadta dr. Gustáo Husák, a CSKP KB első titkára. Képünkön balról: Czeslau) Wycech, a lengyel küldöttség vezetője, j. Kempný, dr. D. Hanes, és dr. G. Husák. (Felvétel: CSTK) Ludvlk Svoboda köztársasági elnök a napokban a prágai várban fogadta a szovjet—csehszlovák baráti társaság küldöttségét. Képünkön balról: Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, V. A. Gyemcsenko, a szovjet—csehszlovák baráti társaság alelnöke, az OSZSZK minisztertanácsának alelnöke, Ludvík Svoboda köztársasági elnök, dr. Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a CSSZBSZ KB elnöke, és J. Kroužil, a CSSZBSZ KB főtitkára. (Felvétel: CSTK) A colombey-i temetőben családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra De Gaulle tábornokot. (CSTK) Előzékenység... amerikai módra!..; (Oganov karikatúrája)