Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1970. november 22. A NAP kel: 6.58, nyugszik: 18.02 A HOLD kel: —, nyűg szik: 13.05 órakor. Névnapjukon szeretette! köszöntjük CECÍLIA nevű kedves olvasóinkat • 1785-ben halt meg SKOL LANICS JÓZSEF FERENC orvos, Pozsony vármegye főorvosa, az elmebajok láz­kezelésének első művelője (szül.: 1720). • 1877 ben született ADY ENDRE ma gyar költő (t 1919). • 1950-ben alakult meg a Bé ke-Világtanács. HAT KÉRDÉS Egyre többen keresik fel levelükkel szerkesztőségün­ket s ezekben a levelekben híreket, tudósításokat, beszá­molókat küldenek. Legutóbb a dernői Szentandrási Mar­git ezt írta: „Szeretném rö­vid tudósításommal gazdagí­tani az Űj Szó híranyagát, tehát ha Önök szerint meg­felelő, közöljék le." Szeretnénk tehát röviden megmagyarázni, hogy mikor megfelelő a tudósítás és ezért adtuk cikkünknek a „Hat kérdés" címet. Ugyanis a jő, használható, megfelelő tudósításnak hat főkérdésre kell választ adni. Ezeket annak Idején Rudyard Kip­ling, a híres író állította össze szellemes képletté. Magyarra fordítva, lényegte­len sorrendi módosítással a képlet: 1 K + 3 M + 2 H Vagyis: Ki? Mit? Mikor? Miért? Hol? Hogyan? Azóta az újságírás is, a közérdeklődés is változott. A kérdések jelentősége már közel sem egyforma, módo­sult az egyes kérdések sú­lya, a képlet azonban mind­máig fennmaradt, s nem is haszontalanul. Az eseménytől, a hír­anyagtői függően a ki?, mi?, mikor?, miért?, hol?, ho­gyan? közül csak egyik má­sik elkerülhetetlenül fon­tos a tények ismertetéséhez, kifejtéséhez, megértéséhez. Rendszerint a miért? és a hogyan? kérdésre tudnak nehezen választ szerezni tudósítóink. Egyszerűen azért, mert nem is lehet rá megfelelni, vagy nem haj­landók a tudósítók tudo­mására adni. Mégis (!) — és ez a tudósító legszebb fel­adata — mind a hat kérdés­re pontos, alapos választ kell adni. 1 mondat — 100 korona UJSZÓ JÖVÖ HETI SZAMÁBAN 0]ABB VERSENYT KEZDÜNK Közlünk egy mondatot a Vasárnapi Cj Szó következő számából, s olvasóink fel­adata lesz, hogy megjelöljék, melyik cikkből, riportból való az idézett mondat. A beérkezett megfejtések kö­zül hetente kisorsolunk egy nyertest. 1 mondat — 100 korona BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK | KÜSZÖBÖN A TÉL Egy iparilag fejlett országban az év minden időszakában, de kü­lönösen a téli hónapokban nagy gondot okoz az energiaforrások és a szükséglet mérlegének egyensűlybahozása. Télen mind a mun kahelyeket, mind pedig a lakásokat fűtjük, a korai sötétedés korai lámpagyújtást igényel és az energiafelhasználás terén is bebizonyo­sodik a közmondás igazsága: Cseppekből lesz tenger! Éber műsze­rek, pedáns statisztikusok elgondolkoztató számokat mutatnak ki. Olyan számokat, melyeknek napről napra növekvő, gyarapodó ten­denciát mutató fejlődését nem nézhetjük ölbe tett kezekkel. A múlt bét folyamán Szlovákia fővárosában három alkalommal rangos szak­emberek részvételével tárgyaltak a küszöbönálló tél energiaprob­lémáinak a megoldásáról, a közületek és magánszemélyek tüzelővel, villamosárammal, valamint más, létfontosságú energiával való ellá­tásáról. Vladimír Litvaj mérnök, a Szlovák Szocialista Köz­társaság iparügyi miniszterének helyettese egy 280 főenergetikus részvételével megtartott konferencián elmondotta, hogy hazánk az energiafogyasztás terén világvizsonylatban Kanada és az Egyesült Államok mögött a harmadik helyen áll, és a legfejlettebb országokat is kétszeresen túlhaladjuk. Ennek egyik oka az, hogy sok energiát felemésztő ipari üzemeket működtetünk és — ez pedig már vala­mennyiünket közvetlenül érint — minden vonalon jelentős energia­veszteséggel találkozunk. Mi tehát a teendő? Először is — mondotta a miniszterhelyettes — meg kell változtatnunk az ipar jelenlegi struktúráját és az energiá­val való gazdálkodás racionalizálását olyan területekre kell kiter­jeszteni, ahol lehetőség mutatkozik az energiát feleslegesen elvezető tényezők kis befektetést igénylő felszámolására. Szlovákiában pél­dául, ha a hőtermelésnél a kazánok hatékonyságát csak 5 százalék­kal fokozhatnánk, évente 300 —400 ezer tonna folyóméter tüzelő­anyagot takaríthatnánk meg. Az energiával való takarékosságnak sok és jól bevált formáit is­merjük. Eljött az Idő, amikor a tettek mezejére kell lépnünk. Az egyes üzemekben az újítók részére kiadott tematikus feladatokba be kell loglalni az energiatakarékosságot, illetve olyan berendezé­sek megszerkesztését, amelyeknek a termelésben való alkalmazása a gyártás hatékonyságának megrövidítése nélkül csökkenti az ener­giafogyasztást. Nem szabad elfeledkezni a gépek és gépiberendezé­sek rendszeres karbantatásáról sem, mert a hibás gép energiaszük­séglete megnövekszik, nem is szólva arról, ba az ilyen gép — tel­jes értékű vagy fokozott mértékű energiafelvétel mellett — selejtet gyárt, a munka újra történő előállítása ismét energiát követel. Szükséges ügyelni a technológiai folyamatok pontos betartására és a műhelyek, munkacsarnokok, valamint a lakások alkalmas módon való kifűtésére. A közmondás szerint „Nincs olyan rakott szekér, ahova egy villával még ne férne"! Az üzemek dolgozóinak is állan­dóan kell keresniük a tartalékokat és azokat a módszereket, amelyek energiamegtakarítást eredményeznek. Ha olyan intézkedéseket lép­tetünk életbe, amelyek megakadályozzák a gőz, a sűrített levegő, a hő, az elektromos áram és a többi energia kihasználatlanul törté­nő elillanását, akkor a most még küszöbön lévő, de maholnap be­köszöntő tél nem okoz különösebb problémákat az energiaellátás terén. Az iparügyi minisztérium hatáskörébe tartozó munkahelyeken az előzetes számítások alapján — természetesen a dolgozók aktív részvételével — évente 30 millió kwh elektromos energiát, 3,3 millió köbméter földgázt, 8 millió tonna olajat és 80 ezer tonna barnasze­net takaríthatunk meg. KOMLÓSI LAJOS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Csődöt mond a két Kína elmélet A világ közvéleménye érdeklődéssel kíséri az ENSZ-közgyű­lés „szokásos évi vitáját a Kfnai Népköztársaság ENSZ-jo­gainak helyreállításáról" — olvashatjuk a hírügynökségek je­lentésében. S bár ma még nehéz jóslásokba bocsátkozni az eredményt illetően, egy azonban kétségtelen, szűkül a kör, s napról napra gyengül az a szavazógépezet, melvnek segítségé­vel az amerikaiak immár két évtizede — 1949-től. a kínai forra­dalom győzelmétől — megakadályozták, hogy Kína elfoglal­hassa helyét az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban. A világszervezet előtt két határozati javaslat fekszik. Az egyik érdemi javaslatként — 18 ország, köztük Algéria és Albánia előterjesztésében — a népi Kína ENSZ-mandátumának helyreállítását követeli, a csangkajsekista-klikk kizárásával; míg a másik ügyrendi javaslatként fontos kérdésnek akarja minősíttetni az ügyet, s ezáltal az érdemi megoldást is­mét elodázni. Ebben az esetben ugyanis kétharmados többség szükséges, s ezt az amerikai „szavazógépezet" az idén talán még meg tudná szerezni. Christopher Phillips, amerikai nagy­követ egyébként nyíltan felszólította a közgyűlést, „határo­zottan vesse el" a tizennyolcak javaslatát. Bármilyen eredménnyel zárul is a vita, egy dolog ma már kétségtelen, s ezt a 18 ország indítványát előterjesztő algériai küldött, Mohantmed Jazid fejezte ki: „A KNK kormányának megfosztása törvényes jogaitól, értelmetlenné teszi az ENSZ-jubileumának jelszavát, amely a békét, az igazságot és a haladást hangoztatja. Itt az ideje, hogy a közgyűlés NEM-et mondjon mindazoknak, akik ezt a jogot továbbra is meg akar­nák Kínától tagadni". Ezt az időt érleli egyébként az a rugalmasabbá s körülte­kintőbbé váló kínai politika is, amely az elmúlt hónapokban nemzetközi viszonylatban jelentős eredményeket ért el. Ezek közé sorolhatjuk, hogy Kanada után a napokban Olaszor­szág is elismerte Kínát, s ezzel tovább gyengült az a lánc, mely ezeket az országokat az USA-hoz, illetve a NATO-hnz kö­tötte. Eddig ugyanis tíz nyugati ország — s ahogy a New York Times leszögezi: ezek közül hét NATO-tagország — lépett diplomáciai kapcsolatba Pekinggel. S mivel a példa ra­gadós lehet, aligha véletlen, hogy a soron következő jelöltek között Ausztriát, Belgiumot és Luxemburgot emlegetik. lelleinző egyébként, hogy az amerikaiak két Kína elméletét a kiadott kinai—olasz nyilatkozatban (a kanadai példa szerint) milyen ügyes diplomáciai formulával kerülték meg. A nyilatkozat megállapítja: „A kínai kormány ismételten leszö­gezi, hogy Tajvant a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekinti. Az olasz kormány tudomásul veszi a kínai kormánynak ezt a nyilatkozatát. Az olasz kormány a Kínai Népköztársaságot egyetlen törvényes kormánynak ismeri el". S a két Kína elmélet fokozatos kimúlásával „végső soron bu­kásra van ítélve minden olyan manőver — hangzik a szovjet álláspont —, melynek az a célja, hogy fenntartsák az ENSZ egyetemes jellegének ellentmondó abnormális és igazságtalan állapotot". Es ezt aligha lehet másként értékelni, mint a haladó erők győzelmeként, mely húsz év után hovatovább ebben a kérdés­ben is SAKK—MATT-helyzetet teremt az Egyesült Államok számára. FONOD ZOLTÁN A lengyel szejm küldöttségét a napokban fogadta dr. Gustáo Husák, a CSKP KB első titkára. Képünkön balról: Czeslau) Wycech, a lengyel küldöttség vezetője, j. Kempný, dr. D. Hanes, és dr. G. Husák. (Felvétel: CSTK) Ludvlk Svoboda köztársasági elnök a napokban a prágai vár­ban fogadta a szovjet—csehszlovák baráti társaság küldöttsé­gét. Képünkön balról: Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, V. A. Gyemcsenko, a szovjet—cseh­szlovák baráti társaság alelnöke, az OSZSZK minisztertaná­csának alelnöke, Ludvík Svoboda köztársasági elnök, dr. Dali­bor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a CSSZBSZ KB elnöke, és J. Kroužil, a CSSZBSZ KB főtitkára. (Felvétel: CSTK) A colombey-i temetőben családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra De Gaulle tábornokot. (CSTK) Előzékenység... amerikai módra!..; (Oganov karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom